Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-26 / 21. szám
4 N EPÜJS ÄG 1962. január 26., péntek Ít ins Bttleselkedés—jégen... A befagyott folyó vizén állva, Herakleitosz, eképp módosította a dialektikát: „egyszer sem lehet ugyanannak a folyókák vizébe belépni”. (kyd) — A MŰLT ÉVBEN a pe- tcfibányai Gépüzem újítói jelentős eredményeket értek el. Az elfogadott és bevezetett újításaik előszámvetés útján megállapított gazdasági eredménye 421 ezer forint volt. Az újítóknak kifizetett honorárium már meghaladta a 31 ezer forintot. ★ — A SZILVÁSVÁRAD1 Ál- la/tni Gazdaság területén az elmúlt hónapokban két csővázas színt és egy telelő karámot építettek. Erre 120 ezer forintot fordított az Állami Gazdaság. A színek és a karámok átadására szerdán került sor. + — MEGYÉNK iparvállalatainál jelenleg 40 munkás- akadémia működik. Az 1962- es oktatási év beindulásakor 55 üzemben indítanak be munkásakadémiát haladó és kezdő fokon. ★ — AZ ÖRDÖGFALVI juhtenyésztő állomáson mostanában alkalmazták először a mesterséges megtermékenyítést. Érmek eredményeként 753 bá- náng várható a közeli hetekben. ★ — A SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa Elnökségének tervei szerint ez évben újabb 25 könyvtárat kapcsolnak be az SZMT központi könyvtárhálózatába, s mintegy 5 százalékkal kívánják emelni a rendszeres olvasók számát. ★ — MA TARTJA tanácsülését az egercsehi községi tanács, ahol jóváhagyják az 1962. évi költségvetést, megtárgyalják a további feladatokat, előkészítik a tsz zárszámadási közgyűlését és a 15 éves községfejlesztési tervet, amelyet aztán a jóváhagyás végett a Heves megyei tanács elé terjesztik. műsora Egerben; este 7 órakor: tisztessegtudö utcalány A MŰVÉSZNŐ HXNTÖJA (Katona és Vörösmarty bérlet) Harc a láthatatlanok ellen JN. emrég kedves ismerősömnél jártam, akit a hevesi tbc-kórházban kezeltek, s ő mesélte el, hogyha minden jól megy, hamarosan megoperálják, már át is utalták a mátraházi szanatóriumba. Sokáig beszélgettünk és olyan megkönnyebbülten sóhajtozott a gondolatra, hogy operálni fogják, hogy én bizony egy kicsit megborzongtam. Észrevette, aztán csendesen így szólt: — Meg akarok gyógyulni. Felépült a házam, berendeztük, a gyermekeim jól tanulnak, jók, csak örömem volt eddig bennük, van tv-nk, van mindenünk és én azt hittem, már későn kerültem orvos kezébe. Itt azt mondják — nem. Azt mondják, lehet még segíteni rajtam! Nos, ezért örülök, remélem, most már érted! Igen. Akkor is megértettem és most is ez jutott eszembe, amikor a hét elején betoppantam egy megbeszélésre az egri városi tanács egészség- ügyi osztályára. A tanácskozást vezető városi főorvos, dr. Dely János most olyan embereknek beszélt a tüdőszűrés nagy fontosságáról, akik valóban tesznek is valamit azért, hogy a nagy terv: húszezer ember szűrése Egerben valóra váljon. Részt vettek ezen a tanácskozáson három egri terület vöröskeresztes titkárai, a Lajos városi, a Farkas völgyi és a Makiári út, a Kertész utca lelkes társadalmi aktívái. Már a terv kész, a Tüdőgondozó Intézet felkészült a nagy munkára, s a tervet, a tizennégy éven felüli egriek teljes átszúrásét ilyen felelősségtudattal és akarattal meg is tudják valósítani. Ehhez azonban valamire nagyon nagy szükség van, mégpedig a lakosság teljes megértésére és támogatására. Diákok járják — az ifjúsági vöröskereszt tagjai — a körzeteket, nem hagynak ki egyetlen utcát, egyetlen házat sem, s viszik a hívó szót, kinek mikor kell megjelenni a tüdőszűrésen, röntgenen. Bizony vannak helyek, ahol úgy fogadják az önkéntes segítőket, ahogyan az ellenséget szokás. Ezek az emberek nem látják maguk körül a bajt, nem látják a kivezető utat kereső törekvés fontosságát. Mert a tüdővész lappangó, láthatatlan okozóit nem lehet egyik napról a másikra ártalmatlanná tenni, nem lehet gyökeresen egyik napról a másikra kiirtani. Éppen ezért van szükség a szívós, hosszú harcra, mert ezt a kórt, a morbus hungaricus-t nem lehet az egész társadalom segítsége nélkül kiűzn i az egyre jobb körülmények között élő városi és falusi lakosság köréből. Üzért fontos a kis diákok-*-J segítsége, ezért fontos az a főhadiszállás, amelyiket most a tüdőbaj elleni küzdelem támogatására alakult társadalmi bizottság jelent. A tervek szerint — amellett, hogy a falvakban folyik a mozgó emyőfénykép szolgálat, s a megye lakosságát ez évben teljesen átszűrik — Egerben is elkezdődik február másodikán a munka. Mintegy húszezer ember áll a röntgengép mögé, s az adatok alapján megindul a gyógyító megelőző tevékenység. Fény derül azokra, akik vagy nemtörődömségből, vagy tudatlanságból vagy hanyagságból eddig nem vizsgáltatták meg magukat, s mit sem törődve mások egészségével, terjesztették a bacilusokat, maguk pedig élték a rossz közérzetű, elégedetlenkedő ember életét. Fény derül azokra a családokra, akiknél szükség van a kezelésre, vagy arra van szükség, hogy a szülők fertőzöttsége miatt megelőző intézkedéseket tehessenek a gyermek érdekében. Fény derül rájuk, de arról csak ők tudnák és az orvos, aki segíteni fog. Más társadalmi rendben elképzelhetetlen egy ilyenfajta összefogás. Csak a gazdagok, a tehetősek számára vannak nyitva a magas hegyek csodálatos üdülői, s a táplálkozás is nehéz a sok szegény, lebetegedett ember számára. Most, itt, nálunk megindult a küzdelem a láthatatlan ellenség ellen. Az orvosok tudással, gyógyszerekkel felfegyverezve bátran állnak szembe a tbc-vel, mert ott van a nagy segítőtárs, egyrészt a ma már egyre egészségesebb életmód és táplálkozás, az egyre magasabb életszínvonal, másrészt ott vannak a hivatásos egészségügyi szakemberek, a védőnők, a háza betegápolók, s a társadalmi szervek, elsősorban a vöröskereszt odaadó aktívái, akik értik a hívó szó nagy jelentőségét. a valamikor valami társadalmi ügy lehetett, akkor ez a mostani nagy munka valóban az. Éneikül nem lehet mozdulni se, mert hiába az orvosok és a kis csoport nagy lelkesedése, ha bezárul előttük az ajtó, s az emberek nem értik meg, hogy ez az intézkedés is azt szolgálja, minél több évet élhessenek az emberek fájdalom és betegség mentesen, hogy senkitől ne húzódjanak el, ha köhög és senki ne érezze magát ebben a társadalomban kevesebbnek, értéktelenebbnek, mint a másik. Cs. Adám Éva KORLOGIN CSOJBALSZAN januar 2ti-án halt meg KORLOGIN CSOJBALSZAN marsall, a mongol népi forradalmi mozgalom egyik kimagasló vezetője, a Mongol Néppárt alapító • tagja, áld. 1924-től kezdve, haláláig, a Mongol Nép- köztársaság miniszterelnöke volt. .25 évvel ezelőtt, 1937-ben, ezen a napon halt meg LENHOSSÉK MIHÁLY orvos, európai hírű anatómus, akinek kutatásai az ideg- rendszer szöveteire terjedtek ki. Jelentősek antropológiai tanulmányai is. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 340 évvel ezelőtt, 1622. januárjában halt meg WILLIAM BAFFIN angol sarkkutató, áld 1616-ban felfedezte az észak-amerikai szigetvilágban a Labrador-félsziget- től északra levő, róla elnevezett tengeröbiöt. 110 évvel ezelőtt, 1852. januárjában született CSONKA JANOS, a magyar motor- és gépjárműgyártás egyik megalapítója, áld Bánki Donáttal együtt a karburátort feltalálta. 10 évvel ezelőtt, 1952. januárjában halt meg ALEXANDER BEHM német feltaláló, aki 1912-ben fedezte fel az ultrahang segítségével távolságok mérésének módszerét a tenger mélységében, a gleccserek jégvastagságát illetően, sőt módszerével a tengerben a halak vonulási irányát is meg lehet állapítani. Rádió- és televízióműsor J FILM - FILM - FILM-FILM-FILM Újra egyedül 'if , iS W/'' i r lÄfcl ' W f.A ' é k- ■. -y-;: :y. Egy névházasság történetét meséli el ez a francia film, amely Michel Breitman regénye nyomán készült. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház mutatja be, január 25—28, 29—31-én. KOSSUTH-RÄDIÖ: 4,30: Hírek, időjárásjelentés. — 4,35—7,59: Zenés műsor. Közben: 5,00: Falurádió. — 5,30: Hírek, idő járásjelentés. — 7,00: Hírek, idő járás jelentés. — 7,10: Üj könyvek. — Kb. 7,30: Színház, hangverseny es moziműsor. — 8,00: Műsorismertetés, időjárásjelentés. — 8,10: Könnyűzene. — 8,55: Dudás K. és Takács Gy. versei. — 9,05: Ö, az operaszövegkönyv! Összeállítás. — 9,50: Iskolai kórusok — 10,00: Hírek, lapszemle. — 10,10: Elhangzott műsorainkból. — 10,59: Lottó- eredmények. — 12,00: Hírek. 12,15: Verbunkosok. — 12,50: Napirenden. — 12,55: Zenekari muzsika. — 13,30: Gazdaszemmel a nagyvilág mező- gazdaságában. — 13,45: Tánczene. — 13,55: Ordasok között. Folytatásos rádiójáték. — 14,30: Suppé: Pique Dame. Nyitány. — 14,40: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15,00: Hírek, közlemények. 15,10: A szigligeti legényrablás. A Gyermekrádió műsora. — 15,30: Muzsikáló fiatalok. — 15,55: Szív küldi . .. 16,25: Az ipari rovat műsora. — 16,40: A spanyol polgárháború dalaiból. — 16,55: Műsorismertetés. — 17,00: Hírek. — 17,15: ötórai tea. 17,45: Rádióiskola. — 18,45: Mozart tenor- áriák. — 19,00: Gál Anti és a többiek. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 19,15: Téli órák — hasznos mulatságok. — 19,45: Jó éjszakát gyerekek. — 20,00: Esti Krónika. — 20,20: Rácz: Magyarországi Meyer bér bemutatók. — 22,00: Hírek. — 23,06: Könnyűzene. — 24,00: Hírek. —0,10: Éji zene. — 0,30: Himnusz. PETÖFI-RADIÓ: 5,05: Reggeli zene. Közben: 6,00: Hírek. — Kb. 6,30: Színház, hangverseny és moziműsor. — 6,50: Torna. — 8,00: Hírek, idő járás jelentés. — 14,00: Hírek Vízállásjelentés. — 14,15: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 15,15: Népi muzsika. — 15,35: A riporterek jegyzetfüzetéből. — 15,45: Két kórusmű. — 16,05: Kamarazene. — 16,50: Ezer szó franciául. — 17,00: Tánczene. — 17,15: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17,45: Fúvószene. — 18,00: Hírek. — 18,05: Operettrészletek. — 18,45: Beszéljünk szépea magyarul. — 19,00: Hírek. — 19,05: Népi zene. — 19,40: Falurádió. — 20,00: Montreuxi Fesztivál. — 21,00: Hírek. — 21,50: Sporthírek. — 22,00: Könnyűzene. — 22,20: A kozmikus teológia. Előadás. — 22,35: Táneze- ne. — 23,00: Hírek. — 23,15: Műsorzárás. A BRATISLAVA! TV MŰSORA 15,00: Napköziotthonok műsora. — 18,30: Beszéljünk oroszul. — 19,00:1 Tv-híradó. — 19,45: Életemből. Cseh életrajzfilm Smetanáról. — 21,30: A szabad Guinea földjén. Kisfilm. — 22,00: A nap visszhangja. Rz egri termelőszövetkezetek is jelesatkezfek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A Földművelésügyi Minisztérium felhívására az egri termelőszövetkezetek is elhatározták, hogy legszebb termékeikkel, állataikkal részt vesznek az 1962. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A közös gazdaságok leginkább bort visznek majd fel a fővárosba, de más terményféléket is. bemutatnak. Az egri Rákóczi Termelőszövetkezet például fekete ribizlit, az egri Petőfi Termelőszövetkezet pedig almát is visz a kiállításra. A Rákóczi Termelőszövetkezet ezenkívül bemutatja szép nyúlállományát Is. «nniiminiiiimiinwiiiummiiniitiiiiinwiiiiiimmiiiiiiniiiiiiNiiitHiimiiinniiniiiiiiiiimitwiimtiiiniiiitHiiniiiiiiiiiniiniiiiiitutiiii nii»iitimiiiiiniimiiiiiiiiiiiiiiii»iiiiuii!»iiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiHiiiitiiiiiuiiiiiiiiiiiuiitiiiu«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iii,li,liiinii1iiiiiiiiiil,iiiiiiilli(1|liiitHiiiiHlii1ii1inuliiIMBB» 1 'GUZIHMLY-^m GttSSIu. , 56. — Szóval, ők csinálják a harmadik erődöt. Mert kell az, öregem, nagyon kell. Sőt... Még így sem érezhetjük magunkat biztonságban ... De egy ácsit elkanyarodtam. Szóval, a mi erődünk?... Nem olyan nagy, mint a Bá-Kán-i, az biztos. Nem olyan jelentős. De nézzük sorra. A falak földből és fából épültek. A bejárat zártén fa ... Nehéz, vastag ... 3enne az épületek szellősek, bambusznád-háncsból és fából készültek ... A betegszoba ócska faalkotmány, falai imitt- mott lyukasak ... Éjszakánként bizony nem a legkellemesebb itt pihenni... Ezt egyébként saját bőrödön is tapasztalni fogod ... No, szóval, nézzük sorba. Amint a kapun belépsz, jobbra a parancsnok irodáját találod, közvetlenül mellette van helyettesének szállása. A következő épület a kantin. Szép, nagy, majd meglátod, remekül el lehet benne szórakozni... Aztán a legénységi szállások következnek ... utána a raktárak sorakoznak, a lőszer-, a fegyver- és a benzinraktár . .. Mert benzin is kell, ugyanis van az erődnek •éhány kocsija... Az autógarázs ott • van néhány méternyire a raktáraktól. És itt már el is érkeztünk az udvar hátuljához. De nézzük, mi van a másik oldalon? ... Tehát a kaputól balra, néhány legénységi szoba után mi következünk.- A dicső betegszoba mellett van az élelmiszer- és italraktár, közvetlenül mellette pedig a konyha és az ebédlő... A koszt egyébként elég gyenge;.: Nekem legalábbis ... Persze, az ízlések különbözőek és lehet, hogy neked tetszeni fog a koszt, annál is inkább, mert a szakácsok általában jóban vannak az egészségügyivei és mindig juttatnak neki valamit. — Sanyi! — szólt közbe fi- gyelmeztetőleg Gazsó. — No, jól van, jól van — folytatta Vargás —, nem kell mindjárt megsértődni. Szóval az ebédlő egy nagyobb helyiség, de még így sem tudnak az erődbeliek egyszerre megebédelni. Utána néhány üres lyuk következik, legalábbis most üres. Amolyan fogda-féle ez a néhány szoba. Ültek már benne vietnamiak is, légiósok is... A következő helyiség a gépház, végül pedig az udvar végén van az erőd saját péksége. — Nofeae — csillant M Gazsó szeme —, ilyen is van? — Igen; Bennszülöttek dolgoznak benne, de a vezetője légiós, Kurt Hauswirth. Német. — Köszönöm a felvilágosítást. Remélem, most már nem tévedek el az erődben; — De várj még, most akarom elmondani a felső erőd beosztását. — Köszönöm, elég ez mára, majd holnap délelőtt beszélgetünk : .. ★ Másnap korán reggel Gazsó a sütöde felé vette útját. Kicsit megdobbant a szíve, amikor belépett. Ketten voltak benn, egy középkorú vietnami férfi és egy egészen fiatal gyerek, olyan inasféle. Gazsó beléptekor mindketten abbahagyták a munkát és a jövevény felé fordultak. A légiós tétován köszönt. — Jó reggelt... — Jó reggelt... A vietnami férfi hirtelen a tűzre nézett és bosszúsan szólt a fiúhoz. — Mindjárt kialszik a tűz! Hozz be azonnal fát! A fiú elszaladt. Gazsó körülnézett és halkan megszólalt. — Urna Nungot keresem. — Én vagyok... — Én pedig az új egészség- ügyi. Tegnapelőtt érkeztem Bá-Kán-ból. — Tudok róla. Már vártalak .:. Te vagy az 57 081-es, ugye? .-.: Gazsó?... — Igen ... — A fiú mindjárt visszajön... Tehát gyorsan ... Minél gyakrabban be kell ide járnod, hogy, találkozásunk ne legyen feltűnő. Az udvar felől zaj hallatszott, de nem a fiú tért vissza, hanem a pékmester, Hauswirth lépett be. Kissé meglepődött, amikor az eddig ismeretlen légióst megpillantotta. Lhan Nung hirtelen Gazsó felé fordult. — Mondom — kezdte természetes hangon, mintha egy abbahagyott beszélgetést folytatna —, én azt nem tudom, vihet-e mindennap friss kenyeret. Itt van Hauswirth úr, beszélje meg vele. — Miről van szó? — lépett közelebb a német. Gazsó feléje fordult. — Először engedd meg: az új egészségügyi vagyok. Gazsó a nevem. Colonel Simon parancsára kerültem ide. — Es mit akarsz itt a sütödében? — Minden reggel elvinném innen a fejadagomat. — És miért nem a konyhától kéred? — Tudod, én frissen, melegében szeretem. Reggel egy jó nagy pohár kávé, mellé puha, oűil os kendéi'., i fis csak te tudod nekem biztosítani, pajtás.:. — A fene a bendődbe ... — No ne haragudj... alkalomadtán én is tehetek neked szívességet. Hauswirth gondolkozott. — Milyen nemzetiségű vagy? — fordult hirtelen Gazsóhoz. — Magyar. — Gondolhattam volna. Nektek az evés az istenetek. Gazsónak megviszketett a tenyere, szeretett volna lemázolni egyet a németnek, da nyelt egy nagyot és mosnlv"r.v — Aztán mivel háláim' meg a szívességemet? - ké dezte szemtelenül a német. — Hát, néha-néha nem sajna] nék egy kis bort. Te ugyan német vagy, bizonyára a sört szereted... — Nem, nem — tiltakozott gyorsan Hauswirth —, pálinkát szoktam inni. — Hát akkor pálinkát... Mindjárt azon melegében meghívlak most a kantinba... Vagy inkább este, munka után? — Ha nagyon hívsz, megiszom én most is... — Rendben van. Tehát megállapodtunk, minden reggel megkapom a friss kenyeret. — De nem tudom a szállásodra küldeni, el kell jönnöd érte... — Szíves-örömest. A kenyér a lényeges... Hauswirth a néhány méterre szöszmötölő Lhan Nung-hoz fordult. — Ide figyelj, Lhan. Elmegyek egy fél órára. Vigyázz, rendben legyen minden. A bennszülött meghajolt. — Parancsára, uram ..; Hhuswirth udvariasan előre- cedte vendégét, azután elinlak a kantin felé. (Folyt
