Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

i NfiPÜJSAG 1962. január 23., kedd Élj »sás évet Sokat olvastam az elmúlt időkben a szerencse kegyelt- jeiröl, akik száz, vagy épven több éve élnek már erőben, egészségben. Azt is olvastam, hogy ezeknek a matuzsále­meknek mi a véleményük a hosszú élet titkáról, s miután ök csak tudják, hisz elméletük anyagi erővé, és száz eszten­dővé vált, érthetően gyűjtö­gettem a véleményeket: hátha megérem legalább a 99. évet. Olvastam, tanulmányoztam és megfejtettem a nagy titkot, amelyet ötszáz riporter tollá­ból szűrtem le. Íme a megfej­tés: A hosszú élet titka, hogy az ember ne legyen beteg és ne haljon meg. Hát nem egyszerű? Elhatá­roztam, hogy nem halok meg. Akarat kérdése az egész. (—ó) — A FELSÖTÁRKÁNYI knltúrcsoport telt ház előtt mutatta be a Nászutazás cí­mű szovjet, zenés vígjátékot, a községi kultúrotthonban. A bemutatót bál követte. — MEGTARTOTTÁK veze- töségválasztó közgyűlésüket az Eger és Vidéke Méhészszövet­kezet tagjai. A gyűlésen az igazgatóság beszámolt az egész évi munkáról, majd az új ve­zetőség megválasztására került sor. — NOSZVAJON és Eger- szólaton öt előadásból álló mezőgazdasági előadássoro­zatot szerveztek. Az elő­adáson a mezőgazdasági szakiskola oktatói ismertetik meg a község dolgozóit a me­zőgazdaság legújabb eredmé­nyeivel. — 400 MÁZSA borsót és 200 mázsa bükköny vetőmagot kapnak az idén a megye ter­melőszövetkezetei központi ke­retből. — JANGÄR 30-ÄN együt­tes ülést tart az egri járás és a járási népfrontbizottság. Az ülésen megtárgyalják a já­rás állattenyésztési helyzetét, és a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés problémáit. — JÓL TELELT az őszi ve­tés a füzesabonyi járásban. A szakemberek felmérése szerint az ősziek fejlődése mindenütt kielégítő. A decemberi nagy hidegek csak a repcében tettek kisebb kárt, és a víznyomásos területeken kell nagy gondot fordítani az ősziek felsegélye­zésére. A körzeti iskolákról AMIÓTA a szakosítást be­vezették az általános iskolá­ban, problémát jelentett a kis iskolákból középiskolába ke­rült gyerekek képzettsége. A részben osztott és osztatlan iskoláknál jóval kevesebb óra­szám, foglalkozási idő jut egy- egy tantárgyra, nyelvet egyál­talán nem tanítottak, viszont a tanyákról, a kicsiny falvakból is jelentkezett egy-egy diák arra, hogy még évekig a ceru­za, a körző, vagy éppen az or­vosi könyvek fegyvertárával harcoljon boldogulásáért. Sok gyereknek elvette a ked­vét a tanulástól az a nagy szintkülönbség, amelyik az el­ső középiskolai év heteiben számukra is észrevehető volt. Nem hallott fogalmak zavar­ták őket, s az orosz órán olyan csendben ültek, mint a riadt madarak. Ez a tény. De ez egyben igazságtalanság is, amelyik a gyermeket azért ér­te, mert nem a fővárosban, vagy nem nagyobb helyen szü­letett és élt. Ezen az áldatlan helyzeten igyekszik segíteni a Művelődésügyi Minisztérium azzal, hogy körzeti iskolákat jelölt ki, s ezek a nagy iskolák szakos nevelőkkel, megfelelő körülmények között látják el a tagiskolák, a környékbeli osz­tatlan vagy részben osztott is­kolák felsőtagozatosainak taní­tását. Ez az új rendelkezés próba­képpen már megvalósult két nagy iskolában, az egercsehi- bányatelepi és a parádl iskolá­ban. Itt gyűltek össze a nevelői és szülői vélemények. Mind­ezek sajátosan a körzeti Isko­lákra vonatkoznak, s ha ezt a hálózatot bővíteni kívánja a megye, akkor figyelembe kell venni őket. Általánosan elhangzik a szülők részéről a következő vélemény: ha egyszer általános iskola, akkor miért kerül még­is pénzbe? Eleinte magam sem értettem, aztán jöttem rá, hogy az autóbuszért fizetendő 20—30 forintokról van szó. Különösen Beikölcén vetik fel sokan ezt, s még fűszerezik azzal, hogy „járjon át Csehibe az, aki to­vább akar tanulni!” Kicsit fe­lelőtlen szócséplés ez a szülők részéről, hiszen tíz—húsz év távlatából vajon melyik szülő meri határozottan kijelenteni azt, hogy fiának, leányának nem lesz szüksége arra az ál­talános iskolai műveltségre, amelyet egy jól felszerelt, sza­kosított iskolában kap. Ezt — legalább is én úgy éreztem — amolyan kötelező ellenkezés­nek tartják a szülők. Mert mi­ről is van szó? A gyerekek reggel fél nyolckor elindulnak az autóbusszal Csehibe, délben már két órakor otthon vannak. A bekölcei szülők nagy része ellenzi ezt, s máris szembenáll a gyermekével, aki — hetedi­kes, nyolcadikos lévén, nyitott szemmel jár a világban — így nyilatkozik: — Itt többre lehet haladni. Minden órát megtartanak, nem kell annyit némán ülni, velünk foglalkoznak. kísérletezünk, nyelvet tanulok, és hát a vegy­ipari technikumban, ahová menni szeretnék, nemigen kér­dezik meg, hogy milyenfajta iskolából jöttem, csak azt né­zik, mit tudok! Ez Lunacsek Ernő bekölcei nyolcadikos véleménye, de csaknem szóról szóra ezt mondta Kinézel Klára, Csellco Kinga a parádi iskolában is. A szülök, Dorko k. Istvánná Bc- kölcén, Horváth József Parád- sasváron vélekedett a szülök nevében arról a helyes intéz­kedésről, amelynek eredménye a körzeti iskola. TERMÉSZETESEN vannak olyan körülmények, amelyek szinte ismérvei az újnak, és ez egy bizonyos fokú kapkodás. Például az egercsehi-bánya- telepiek a legnagyobb meg­hökkenéssel vették tudomásul, hogjr az új, négytantermes, elő­adóval és szertárral felszerelt iskolája, amelyik szeptember­ben került átadásra, — körzeti iskola lett, éppen 77 tanulóval növelve Bekölcéről. Természe­tesen a nevelők azonnal belát­ták ennek a szükségességét, csak éppen azt nem, hogy ak­kor miért nem tervezték egy­szeriben nagyobbra, több tan­termesre az iskolát. Nyolc új tanerővel növekedett a szemé­lyi állomány, s ezt nem tudta követni a nevelői lakás építé­se. Nevelők járnak ki Egerből, s egy benn lakik az iskola ne­velői szobájában. Mindezek olyan dolgok, hogy a felületes szemlélőnek csak ennyit mon­danak1 előbb gondolkozni, az­után cselekedni. Ez igaz, de van ennél súlyosabb igazság is. Mégpedig az, hogy amíg a gon­dolkozás és építkezés tartana, addig évfolyamok mennének ki a kis iskolákból, anélkül, hogy a kulturálódás számukra iskolán belül biztosítva lenne. Most már feltehetjük a kér­dést, — mi a fontosabb, az, hogy minden kényelem adva legyen a gyermeknek, neve­Egerben, délután 3 órakor: SOK HÜHÖ SEMMIÉRT (Petőfi bérlet.) löknek egyaránt, vagy az, hogy megoldjuk az átmeneti nehéz­ségeket? Föltétlenül az utóbbi. Voltak már az oktatásügy előtt nehezebb feladatok is, mégis sikerrel tettek pontot a végére. Számba kell venni azt, hogy ezen a vonalon minden új, minden forradalmasító cselek­mény csak éveli múlva mutat­ja meg a hatását és válik álta­lánossá. Egy azonban bizonyos, — azok a gyerekek, akik ma már a körzeti iskolából kerül­nek át a középiskolákba, min­dig hálásak lesznek a gondo­latnak, amelyik a több tudás­hoz, a biztosabb boldoguláshoz segítette őket. MEG KELL MONDANI nyíltan, hogy a szülök ellenke­zése az autóbuszbérlet kifize­tése miatt, szinte érthetetlen. Az állam milliókat költ az is­kolák építésére, tatarozására, személyi és tárgyi feltételei biztosítására, s akkor a szülő szemére veti a kezdeményezés­nek a havi 25 forintos autó­buszbérleti díját. Bekölcén és Párád környékén is dolgoznak az emberek. Senki sincs kenyér nélkül. Indokolatlan a szülők részéről ennek a pénznek a hánytorgatása, hiszen csokolá­déban többet hazavisznek egy piaci napon a gyermeküknek, s többre kell becsülni azt a lehetőséget, amelyik megnyitja a kis falvak kis diákjai előtt a középiskolák és az egyete­mek kapuit! Cs. Ádám Éva Tegeződietek a rendőrrel Massachusetts állam Scitua- te városkájában a rendőr­főnöknek az az ötlete támadt, hogy minden utcakeresztező­désnél egy táblán tüntessék fel a szolgálattevő közlekedési rendőr keresztnevét. Ezzel akarják elérni, hogy a fiatalok és a rendőrség viszonya barát­ságosabbá váljék. Állítólag kevesebb az utcai baleset és nagyobb a rend, amióta az iskolásgyerekek az utcán a keresztnevén tisztelik a rendőrt A BRATISLAVA! TV MŰSORA 17,30: Tanuljunk oroszai. — 18,10: Ifjúsági adás. — 19,00: Tv-híradó. — 19,30: Mezőgazdasági adás. — 19,45: Sportközvetítés. — 21,15: Ami a né­zőket érdekli. e=a 21,45: A nap visszhangja. 1962. JANUAR 23., KEDD ZELMA 90 évvel ezelőtt, 1872. január­jában halt meg FRANZ GRILL­PARZER osztrák költő. Művei közül a klasszicizmust és. a bé­csi barokk jegyeit magukon vi­selő drámái emelkednek ki, amelyek lélekelemző módsze­reikkel a modern drámák elő­futár jai. Első műve: Az ős- , anya (1817). Kiemeljük müvei közül az Argonauták című trilógiát, a Sappho-t és a Szen- domiri kolostor-t, amely a né- $ met elbeszélő próza egyik re- / meke. Az urának hű szolgája f című drámájában Bánk bán I tragédiáját dolgozta fel. s 130 évvel ezelőtt, 1832. január i 23-án született EDUARD MA- | NET francia festő, a modem I festészet egyik úttörője. Első S művein még több híres mester £ hatása látszik, de a színek I összehangolása révén a Reggeli a szabadban — 1863 és az Olympia — 1865. című műveiben már új ( stílus körvonalai bontakoznak ki. Később a levegő és a naplény 1 hatásait vitte vászonra, a világítás sokféle alkalmazásával. Élete I utolsó leién a nagyvárosi életet ábrázolta (Lathuille apónál, Rue $ de Berne, a Folies Bergére bárja), ezek a képei valamint kiváló - 5 portréi (Zola) már az impresszionizmus legnagyobb mesterévé' I avatják. 100 évvel ezelőtt, 1862-ben, e napon született DAVID HILBERT 5 német matematikus. Legnevezetesebbek a matematika és a geo- ? metria alapjaira vonatkozó vizsgálatai, amelyek a Geometria ? alapjai (1899.) című művében jelentek meg. Üttörő munkásságot I fejtett ki a magasabb számelmélet, az algebrai invariánsok és az ) Integrál egyenletek elmélete terén, nevét őrzi a matematikában a } Hilbert-t-r. amely az euklidesl geometria 3 dimenzióját végtelen f sokra egészíti ki és amelynek fogalmát az elméleti fizikában el- l terjedten használják. 5 ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: | 90 évvel ezelőtt, 1872-ben, e napon született PAUL LANGEVIN I francia fizikus, aki felfedezte a másodlagos röntgensugárzás je- \ lenségét, az ultrahangot, valamint a paramágnesesség elméletét < dolgozta ki. í 55 évvel ezelőtt, 1907-ben, e napon született HIDEKI YUKAVA l japán fizikus, alá 1935-ben elméleti számítások alapján az ún. ne- ; héz elektronok (mezonok) — az atomnak az elektronoknál na- i gyobb, a protonoknál kisebb alkatrészei — létezését felfedezte. I 1949-ben Nobcl-dijat kapott. FRANZ GRILLPARZER Rádió- és televízióműsor JANUÁR 23., KEDD: KOSSUTH-RADIÓ: 4,30: Hírek. Időjárásjelentés. — 4,35—7,59: Zenés műsor. Közben: 5,0:: Falurádió. — 7,00: Hírek. Időjárásjelentés. — 7,10: Üj könyvek. — Kb. 7,30: Színház, hangverseny és moziműsor. — 8,00: Műsorismertetés. — 8,10: Népda­lok. ■— 8,40: Gyermekrádió műsora. — 9,20: Téli órák, hasznos mulat­ságok. — 10,00: Hírek. Lapszemle. — 11,45: Az ifjúság dalai. — 12,00: Hírek. — 12,15: Tánczen^. — 13,00: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 13,20: Egy falu — egy nóta. — 13,45: Berzsenyi Dániel két verse. —• 13,45: Kórusok. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 14,20: Zenekari muzsika. — 15,00: Hírek. Közlemények. — 15,10: Fúvós indulók. — 15,25: A barátság hullámhosszán — 15,35: Könnyűzene. — 16,05: Megtudtuk — elmondjuk. — 16,25: Liszt zongora­müvek. — 16,55: Műsorismertetés. —■ 17,15: Operettrészletek. — 17,58: Vers és dal. — 18,10: Ipari rovat műsora. — 18,30: Tánczene. — 19,05: A Szabó-család. — 19,35: Jussi Björling énekel. — 19,54: Jó éjsza­kát, gyerekek. — 20,00: Esti Kró­nika. — 20,25: A Magyar Rádió né­pi zenekara játszik. — 20,45: Leg­kedvesebb verseim. = 21,00: A rá­dió szimfonikus zenekarának hang* versenye. — 22,00: Hírek. — 22,15: Mai szemmel. — 22,25: Könnyűze­ne. — 23,15: Operarészletek. — 0,10: Cigánydalok — 0,30. Himnusz. PETÖFI-RADIÖ: 5,50: Hírek, időjárásjelentés. — 6,00: Reggeli zene. — Kb. 6,30: Színházak, hang­versenyek és mozik műsora. —t 6,50: Torna. — 8,00: Hírek. Időjárás­jelentés. — 14,00: Időjárás és víz­állásjelentés. — 14,15: Operettrész­letek. — 15,25: Operarészletek. — 16,05: Tánczene. — 16,40: Árnyak és napsugarak. Könyvismertetés. — 16,55: Spirituálék. — 17,15: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17,25: Zon­goraverseny. — 18,00: Hírek. Idő­járásjelentés. — 18,05: Cimbalom j furulya és tambura muzsika. — 18,30: Rádióegyetem. 19,05: Szíve­sen hallgattuk. — 19,40: Ezüstkalá­szos gazdatanfolyam. — 21,00: Hí­rek. — 23,00: Hírek. — 23,15: Műsor­zárás. A TV MŰSORA 17,40: Iskolások műsora. *— 18,45: Dalok és hangszerszólók. — 19,05: Telesport. — 19,30: Tv-híradó. — 20,20: Játékfilm. — 21,50: Hírek és a tv-híradó ismétlése. 53. A géppuskák, golyószórók újra felugattak. Az alhadnagy maga is odahasalt az egyik el­árvult golyószóró mellé és tü- aelt. A páncélautó három fegy­veréből az egyik elhallgatott. A fegyver csöve először megbil­lent, majd az égnek meredt mozdulatlanul... Kezelője el­nyúlt a kocsi aljában, éppen ráesett az egyik jajgató, nyö­szörgő sebesültre. A páncél­autóból már csak Schwehrnach őrmester és egy tizedes tüzelt... A karaván elején, a második pán célkocsi megmozdult és óvatosan előrecsúszott a kilőtt első kocsi és a tank mellett. Nagy nehezen el tudott mel­lettük menni. Amikor kiért a kanyarból, felgyorsított és tel­jes sebességgel vágtatott Ba- Kán felé. Ezt látva, a harmadik pán­célautó is követte a menekü­lőt. Az első teherautó nem tu­dott a kilőtt negyedik páncél­kocsitól előrehaladni. Azonban óvatosan mégis megindult, las­san a páncékocsi kiálló hátsó részének ment és mintegy fél méterrel oldalra tolta. Ezután kissé hátratolatott, eferelendült. öt teherautó kö­vette. Thin Lin éppen ki akarta a^Lni a tüzparancsot, amikor ?f$© Ting melléje ugrott. — Ne lőj j! — kiáltotta. — A teherautókra ne tüzeljetek! Valahonnan hátulról még egy páncélkocsi nyomult elő­re, mögötte bukdácsolva, na­gyokat zökkenve három teher­autó... Amikor Schwehrnach őr­mester észrevette, hogy né­hány teherautó menekül, ki­ugrott a páncélkocsiból és a menekülők után szaladt. Már- már elérte az utolsó teherau­tót, amikor az egyik szikla mögül kiemelkedett Nan Liu őrmester, az elesett Maronics hadnagy helyettese és gép­pisztolysorozatot zúdított a lé­giósra. A német őrmerter végig­nyúlt az úton... ... Nao Ting, a parancsnok Thin Linhez fordult. — A többi kocsi már nem tud elmenekülni. Vagy azíért, mert helyzeténél fogva, képte­len megmozdulni, vagy azért, mert a vezető elesett. Adj pa­rancsot a rohamra!... Thin Lin eltűnt, majd né­hány perc mlúva az egységek hatalmas ordítással elindultak. Óvatosan, mégis gyorsan ha­ladtak lefelé. Az út felől alig tüzeltek rájuk. Maronics hadnagy egysége, Nan Liu vezetésével érte el leghamarabb az utat. Az őr­mester 14 katonájával egymás után átkutatta a kocsikat. A 11 teherautó közül hétnek nem volt vezetője, négy ko­csiban pedig ott volt a vezető és a kísérő is, vérbe fagyva... — Tizenegy teherautó ma­radt itt, közülük öt üres. Hat kocsi lőszert és élelmiszert zsákmányoltunk... — jelentet­te a közbe leérkező parancs­noknak. — Megfizettünk érte — vála­szolta halkan Nao Ting. — Majdnem húszán adták érte életüket... Több sebesültünk is van, Stet azonban talán si­kerül megmentenünk... Thin tán főhadnagy felé fordult. — Kezdjetek meg a lőszer elszállítását... Ha a karaván rádiósának sikerült leadnia je­lentését, akkor körülbelül egy óra időnk van ... Bá-Kán van ide a legközelebb, bizonyára az a helyőrség kapott utasítást arra, hogy segítséget adjon Courtie főhadnagynak. Pante- mer kapitánynak Bá-Kánba három tankja és jó néhány autója van ... Mire ideér, be kén fejeznünk... Indulj, fiam! Thin Lin futólépésben el­tűnt a vízmosás irányában. Nao Ting pedig a többiekhez fordult. — Mi pedig eltemetjük ha- lottainkat... testvéreinket, akik életüket adták • grabaq Viet­namért. Nem egészen egy óra alatt készen kell lennünk... ★ A Bá-Kán-i erőd olyan volt, mint a felbolygatott méhkas. Mindenki szaladt, rohant; a szemekben rémület ült, a ka­pitány káromkodott, mint a záporeső. A karavánból három pán­célkocsi és kilenc teherautó érkezett meg. A kiküldött erősítés egyet­len vietnamit sem talált, csak 17 sírt a vízmosás mentén. A halottak között nemcsak viet­namiak voltak... A Ba-Kán-i felmentő csapat órákig kutatta az őserdőt, azonban semmi nyomot nem talált; sem azt nem tudta meg, hová, merre vitték a lőszert, sem azt, hogy a vietnamiak merre vonulták vissza. A Ba-Kán-i kórház megtelt. A három páncélkocsi és a ki­lenc teherautó 12 sebesültet hozott magával. Az orvoskapi­tány káromkodott és most ki­vételesen Nicole nővért is be­rendelte szolgálatra. A lány duzzogva jelent meg munka­helyén. Délben Gazsónak alig volt annyi ideje, hogy megebédel­jen, máris rohannia kellett vissza a kórházba. Ti-ti azon­ban szomorúan előállt: — Maronics hadnagy élesett — mondta élcsukló hangon. — Micsoda? ._. Maronics meghalt? — Igen... A fiú tenyerébe temette ar­cát. Maronics... Egyszer ta­lálkozott vele berm a falu­ban... az üzletházban... Es akkor örökre szívébe zárta .. Mennyi energia» monayi bit volt a jugoszláv hadnagyban! Mennyire bízott a többiekkel együtt a végső győzelemben!... Nem érhette meg... — Tizenhét halottunk van összesen — szakította félbe gondolatait Ti-ti. Gazsó fáradtan ült le ágya szélére. — Es... a sebesültek hányán vannak? — Huszonkettői... Közöttük hat súlyos... De remélik, vala­mennyien meggyógyulnak... Gyógyszerük egyelőre van elég... De menj most, Mi­hály... Várnak... Az orvoska­pitány türelmetlen ... Az orvos valóban türelmet­lenül várta. — Kérem — mondta nyersen — igenkor no» keü feltétle­nül megtartani az ebédidőt. Vagy ha már elment, evett volna gyorsabban! Gazsó nem szólt semmit, magára vette fehér köpenyét és várta az orvos parancsát. — A 18 595-ös helyzete sú­lyos. Több sebet kapott, egyiK- ben benne van a géppisztoly­golyó. Ki kell szednünk testé­ből ... Egy óra múlva kezdjük. Gazsó min­dent előkészí­tett. A beteggel nem sok baja volt, mert esz­méletlenül fe­küdt ágyában. Az orvos ide­gesen fogott munkájához. A sebesültet tu­lajdonképpen el kellett volna szállíttatnia re­pülőgéppel, de mire a gép megérkezik és a légióst a központba vi­szik — talán késő lehet. Jó félóra múlva csipesz­szel belenyúlt a beteg comb­ján feltárt seb­be, megfogta a golyót és az asztalra tette. A műtét után az orvos azon­nal eltűnt a kórházból, a bete­get asszisztensére bízta. Gazsó sorra járta a kórter­meket, beadta az injekciókat, teljesítette a betegek teljesít­hető kérését. Estefelé holtfá- radtan dőlt le ágyára, csak úgy ruhástól. Várta a vascso- rát, várta Ti-tit. (Folytatni*4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents