Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

lWt. december 17., vasárnap N É r* Ü J S A G Kétszer kettő a gazdaságpelítikában Termelő üzemeinkben, gyá­rakban és gazdaságokban nagy vonásokban már _ ismerik a jövő évi feladatodat A jóvá­hagyott, végleges részlettervek is elkészülnek hamarosan. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a jövő évi feladatok az ideinél nagyobbak. A meny- nyiségi követelmény nem min­denütt növekszik, de nagyobb a minőségi követelmény. A gyáraknak korszerűbb, jobb technikával, jobb termeket kell gyártani, iparban, mező- gazdaságban szervezet ebbé kell tenni a munkát, olcsóbban kell termelni. A követelmények ismertek, de milyen erőforrásra, kinek a segítségére számíthatunk? Hazánkban jelenleg több mint 71 000 brigád, 750 000 tag­gal. ezen belül 6500 szocia­lista brigád, mintegy 65 000 taggal vesz részt a munkaver­senyben. És szinte naponta, újabb és újabb brigádok ala­kulásáról, egyre újabb kezde­ményezésekről érkeznek hírek. Jó hangulat, tettrekészség és versenykedv serkenti most a dolgozókat, különösen ott, ahol az idén is sikereket ér­tek el, ahol már teljesítették az éves tervet, ahol már biz­tosan tudják, hogy az idén is meglesz a nyereségrészesedés. A dolgozók lendületét, ked­vét és versenyszellemét kell kihasználni, az eddiginél tuda- tosabbá és szervezettebbé kell tenni az újításokat és a válla­lásokat is. Több mint 750 000 munkaversenyben dolgozó em­ber! Nagy erő ez, hiszen ön­ként vállalták, hogy az üzem, a közösség ügyéért többet tesznek, jobban dolgoznak, mint az átlagmunkás köteles­sége diktálja. De a brigádok és a ver­senyvállalók munkája a múlt­ban mindig szervezett volt, a verseny azokra a feladatokra irányult, melyeknek megol­dása az iparágban, gyárban, vagy a gazdaságban a legfon­tosabb volt? Volt-e kiforrott, gyakorlatilag kipróbált mód- i it re a munkaversenyszerveJ zésnek, vagy a szocialista bri­gádok működésének? Bizony, több példát tudnánk felsorolni, hogy a terv száza­lékos túlteljesítését hajszolták, pedig ennél sokkal fontosabb lett volna a bányafamegtaka- rítás, a tisztántermelés, a tech­nológiai utasítások pontos be­tartása, a munkások testi ép­ségének és egészségének vé­delme. De a munkások több­sége a mennyiségi túlteljesítést vállalta, azon egyszerű okból, mert aki többet termel, többet is keres. Természetesen senki sem ellensége saját zsebének, a nagyobb keresetre való tö­rekvéssel mindenki egyetért. Nem is ezt hibáztatjuk. De el­képzelhető-e, kielégítő eredmé­nyekre vezet-e az, ha a mi 750 000 fős munkaseregünk kellő szervezettség és irányí­tás nélkül küzd? Az anyagi érdekeltség fenn­tartásával, ésszerűbb alkalma­zásával lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozók versenylen­dületét és kezdeményezését a népgazdasági, vagy _ vállalati problémák megoldására irá­nyítsuk. Ennek szükségessé­gére és a, megoldás módjaira mutat rá a kormány és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Elnökségének ez év no­vember 15-i együttes határo­zata. Fokozott mértékben biztosí­tani kell a dolgozók részvéte­lét a tervfeladatok kialakítá­1200 vagonnal többet A megye termelőszövetkeze­tei az idén jóval nagyobb mennyiségű gyümölcsöt érté­kesítettek a földművesszövet­kezeten keresztül, mint az el­múlt esztendőben. Míg tavaly csak 931 vagon gyümölcs és szőlő került forgalomba a földművesszövetkezeten ke­resztül, az idén az összes fel­vásárlás 2183 vagon volt. Igen jelentősen megnövekedett a szőlő felvásárlás, csemege sző­lőből például 728 vagonnal többet vettek át, mint tavaly, szilvából 254, kajszibarackból 319, cseresznyéből 55 vagonnal több került felvásárlásra. A felvásárolt gyümölcs egy ré­sziét belföldön, egy részét pe­dig külföldön értékesítették. tásában és azok sikeres meg­valósításában. A vezetés de- mokratizálás.ának követelmé­nye egyaránt érvényes az or­szágos, a megyei és a vállalati szervekre. Másrészt a helyi, az egyéni érdekek fölött biz­tosítani kell a központi aka­rat, a népgazdasági érdekek maradéktalan érvényesítését. Ennek egyik módja, hogy a vállalatok, üzemek, gazdasági és szakszervezeti vezetői a jó­váhagyott éves műszaki-gazda­sági terv, illetve az országos ágazati-iparági és megyei ver­seny-célkitűzések figyelembe vételével határozzák meg az éves vállalati munkaverseny- célkitűzéseket, jelöljék meg abban az egyes termelési egy­ségek konkrét feladatait. Ki kell dolgozni a vállalati terv teljesítését biztosító műszaki­szervezési intézkedéseket, az ezzel kapcsolatos újítási fel­adatterveket, természetesen mindezt termelési egységekre lebontva. Ezek a tervek és munkaprogramok nem lehet­nek a vezetőség utasításai, pa­rancsai. Mindezt a termelési tanácskozásokon, műszaki kon­ferenciákon kell a dolgozók­kal megvitatni. A részlettervek és a mű­szaki-intézkedési tervek legye­nek a termelés iránytűi. Ne ál­talánosságban agitáljunk a munkaversenyre, hanem a so­ron következő legfontosabb feladatokat ismertessük a dol­gozókkal. Mondjuk meg, hogy mit és miért kell tenni, gon­doskodjunk a termelés és a munkaverseny anyagi, műsza- ki-szervezés"i alapfeltételeiről, és kérdezzük meg a munká­sokat, hogy a felmerült konk­rét feladatok megoldására mit javasolnak. Ha ezt a gyakor­latot követik majd a politikai és gazdasági vezetők, akkor még több újítási és ésszerűsí­tési javaslat fog beérkezni a műszaki fejlesztés előmozdí­tására, a gyártmány és a tech­nológia korszerűsítésére, a munka termelékenységének növelésére, a termékek kor­szerűsítésére, az anyaggal és munkaidővel való takarékos­ságra az eddiginél jóval többet kezdeményeznek majd a dol­gozók. Ha a munkaversenybe, a termelés irányi lásába egyre többen kapcsolódnak be, ak­kor szükségszerű követelmény a versenyszervezés mód­szereinek és a verseny értéke­lésének megváltoztatása. Több helyen eddig is az volt a gya­korlat, hogy a termelési ta­nácskozás, tehát maguk a dol­gozók döntsék el, hogy ki ér­demli meg a kiváló dolgozó címet és melyik brigádnak ítéljék oda a szocialista brigád címet. Ezt a helyes gyakorla­tot szentesítette a Miniszter- tanács és a SZOT együttes hatá­rozata, és a törvény szigorával írja elő, hogy az egyének és brigádok versenyét legalább havonta, az üzemrészek, mű­helyek, osztályok versenyét pedig legalább negyedéven­ként értékeljék. Ha a mun­kások látják, hogy kezdemé­nyezéseikkel törődnek, az ér­tékelés igazságos — és az eredményeket nyilvánosságra hozzák, ez feltétlenül növel' a dolgozók iparkodását. Az új, a réginél nagyobb feladatok, a kiváló dolgozók és a szocialista brigádok egy­re szélesülő mozgalma új fel­adatokat szajp meg a vezetők számára. Nem lehet réjfi sab­lonokat, elavult, merev for­mákat alkalmazni. A termelő- egység, a brigádok lehetősé­geit és munkakörülményeit kell vizsgálnunk — türelem­mel és hozzáértéssel, hogy olyan vállalások teljesítésére ösztönözzük a dolgozókat, me­lyek alapvető célkitűzéseinket szolgálják: előre vigyék a ter­melést és a szocialista ember­típust formálják. Jó vezetéssel, 750 000 öntu­datos dolgozó lelkes munká­jával sikerrel megoldjuk a jö­vő évi feladatokat is. Dr. Fazekas László Szabó István altábornagy tartott előadást a borii nagygyűlésen A napokban nagygyűlést tartottak Horton, amelyen Szabó István altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség elnöke tartott előadást. Szabó István altábornagy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sáról, az MSZMP-nek a kong­resszus jelentőségéről hozott határozatáról, és az ötéves tervről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a fejlődés megköveteli a mezőgazdasági termelés növe­lését, hiszen csak a hús- és a gabonaneműek megjavult ter­méseredményei teszik lehető­vé az életszínvonal emelését, Majd arról beszélt, hogy a béke védelme fontos felada­tokat ró a Magyar Népköztár­saságra is. Kedves eseménye volt az ünnepségriek, mikor a jelen­levő úttörők piros nyakkendőt kötöttek Szabó István altábor­nagy nyakába, és tiszteletbeli úttörővé fogadták. Szkíta temetkezési helyre bukkantak Hevesen A történelemből ismert no­mád lovasnép a Szkiták te­metkezési helyének napfényre kerülésével, Szabó János me­gyei régészt, a Vármúzeum munkatársát kerestük fel, hogy tájékoztassa olvasóinkat a feltárás körülményeiről. — A szkítáknak, az első ismert sztyeppéi népnek 'hagyatéka a megyében több helyen fel­színre bukkant. Többségük­ben Gyöngyös környékén ta­lálkoztunk hamvasztott sí­rokkal. Most azonban égetetlen temetkezések kerül­tek elő olyan szokás anyagok­kal, ami a szkiták oroszorszá­gi műveltségéhez közelebb áll. A megyében három helyről ismert egy-egy nyom. így Kál- ban Fülöp Sándor beltelke, Besenyőtelken a Komlói úti homokbánya, és most Heve­sen a Kiss Sándor beltelke. A szkiták magyarországi telepü­léseinek mintegy gócpontja ez az észak-magyarországi vidék, Heves és Borisod déli része. A most Hevesen lelt nyom re­ményt ad arra, hogy a tavasz- szal komolyabb, hitelesítő fel­tárások indulhatnak. <- O. M. — — A VERPELÉTI Általános Iskola úttörőcsapata Ubitz Gyuláné vezetésével karácso­nyi vásárt rendezett, amelyre a gyerekek maguk készítették el a politechnikai teremben a játékokat. A bevételt a nyári táborozásra fordítják majd. Jövőre megyénk 12 általános iskolájában végeznek nagyobb felújítást Jövőre tovább folytatják megyénkben az általános isko­lák felújítását és karbantartá­sát. A megyei tanács tizenkét községi és városi általános is­kola felújítását tervezi. E fel­adatok elvégzésére több mint egymillió forintot fordít; 230 ezer forintot az atkári, 220 ezer forintot a hatvani, 230 ezer forintot a zagyvaszántói, 200 ezer forintot a gyöngyösi, 185 ezer forintot a bélapátfal­vi, 180 ezer forintot az ostoro­st, 110 ezer forintot a bodonyi, 180 ezer forintot a sarudi, 110 ezer forintot a parádóhutai, és 100—100 ezer forintot az odd­est és a tiszanánai általános iskola tatarozási és felújítási munkáira. Ülést tart a Szak szervezőtek Heves megyei Tanácsa Elnöksége December 20-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel Eger­ben tartja elnökségi ülését a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Megtárgyalják az SZMT 1962. évi I. félévi mun­katervét, a bérbizottság és a nőbizottság jelentését. A napi­rendi pontok között szerepel még egy tájékoztató a mun­káslevelek intézéséről és egyéb aktuális ügyek. Hatvani reflektor Több udvapiassóvol! A város fejlődését bizonyít­ja többek között az is, hogy ma már a főbb városrészeket helyi autóbuszjáratok kötik össze. A dolgozók régi vágya vált ezzel valóra, hiszen most már nem okoz különösebb fá­radságot a vasútállomás meg­közelítése azoknak sem, akik a város centrumában vagy távolabbi* pontokon laknak. Könnyűszerrel juthatunk el Ü jhatvanba is. A helyi au tó- buszjáratok jelentős időt ta­karítanak meg és nagyobb kényelmet biztosítanak a dol­gozóknak. De valóban így van? — Van­nak olykor kivételek — mond­ják a hatvaniak, s hogy igaz lehet, magam is meggyőződ­tem erről. Valamelyik este ® cukorgyár előtti megállónál akartam felszállni. A kocsi­ban mindössze két utas volt. Mikor a kocsi ajtajához ér­iem, a kalauz még nem adott jelt a gépkocsivezetőnek, * látta felszállási szándékomat is. ám ennek ellenére elindí­totta az autóbuszt, s a becsa­pódó ajtó majd hogy be nem csípte a kabátom szélét. Udvariatlanság volt a gép­kocsi kalauza részéről, vagy mit tudom én... mindegy. Döntse el ő, s legközelebb gondoljon arra, hogy az autó­busz az utasokért van és nem fordítva! (r) ÜLVE? ÁLLVA? Ügy vélem, hogy semmi bajom nem lesz se nekem, se a pincérnek, ha az esti gyors zsú­folt étkezőkocsijá­ban, vagy az egri Vadászkürt Étte­rem valamelyik helyiségében, állva fogyasztok el egy citromszörpöt. Mert, ugye, az ember azért akar szörpöt inni este a gyorsvonaton, mivelhogy szom­jas. Van ugyan, aki azért iszik szörpöt, mert, hir­detik, van, aki azért, mert gon­dolja, hogy más se halt meg tőle, van, aki azért, hogy egész Buda­pesttől Miskolcig elüldögéljen egy üveg kettőötvenes szörp mellett, én spéciéi azért iszom este a zsúfolt gyor­son citromszörpöt. mert szomjas va­gyok. Ugye. milyen furcsa'! Meghiszem azt! A pincér is annak találta, mert igy szólt hozzám, cseppet sem tur- kéboló hangon: — Ne tessék el­állni az utat, csak ülve lehet fo­gyasztani! '— Édes uram! én nem akarok fogyasztani, csupán meg akarok inni egy citromszörpöt, de ha maga úgy gondolja, Kékkúti vizet is szívesen iszom, csak ad­jon, mert már kez­dem magam rosz- szul érezni! — Csak ülve! — szól, és kérlelhe­tetlenül távozott. Én meg álltam és majd kinéztem az embereket a kényelmes asztalok mellől. Bezzeg, ők nem szomjasak, ők — fogyaszta­■ i , — nak. Én meg szom­jas vagyok, s egy másik kategóriába tartozom. Meg kell vallanom, hogy én szenvedtem vere­séget. A pincér nem adott, mert álltam, és nem it­tam, mert álltam. Egerig Budapest­től egy kortyot sem ihattam, mert mindig ültek az étkezőkocsiban, s én álltam. Végre Egerben, leszállva az autó­buszról, egyenest a Vadászkürtbe rohantam, mert már gyötört a szomjúság. Itt is azzal fogadtak, hogy ülve ... Itt is vitat­tam, itt több ered­ménnyel. Adtak innom. Hogy mi­ért? Mert itt is­mernek. Jaj, a sok ezer ismeretlennek! (ádám) A bratfslavai televízió műsora december 18-26-ig Hétfői 18,00: Ványka. Szovjet film Csehov elbeszéléséből. 18,30: Tele­sport. — 19,00: Tv-híradó. — 19,30: A Vágójhelyi Gépfejlesztési Inté­zetből. — 20,00: Messzi utca (Szer- józsa). Film Vera Panova elbeszé­léséből. — 21,15: Kisfilm. — 21,35: Tv-híradó. Kedd: 17,30: Tanuljunk oroszul 1 — 18,10: Kíváncsi kamera. — 19,00: Tv-híradó. — 19,30: Az új élet klubjaiban. — 20,00: Rejtvénymű­sor. — 20,45: Gyalog a mennyor­szágba. Magyar film. — 22,15: A nap visszhangja. Szerda: 15,00: Diákklubok mű­sora. — 16,00: Óvodások műsora. — 18,30: Tanuljunk oroszul! — 19,00: Tv-híradó: — 19,30: Időszerű kér­dések. — 19,45: Kisfilm. — 20,00: A Három férfi egy házban sorozat harmadik része. — 21,00: Ember a levegőben. Angol film. — 22,25: A nap visszhangja. Csütörtök: 9,30: Tv-érdekességek. — 10,00: Valentin, a jófiú. Cseh film. — 17,00: Ifjúsági rejtvény­Tanácskoztak a termelőszövetkezetek elnökei . - ^ v • ' 0 mm ST­i- M. . ■ .liilíi.'iijiiiif •-ír-*“***”* . .I--""''' ■ m Az elmúlt héten Egerben tanácskoztak megyénk termelőszövetkezeteinek elnökei, a második ö reájuk háruló feladatokról, Képünk a tanácskozás részvevőinek egy csoportjáról készült. téves tervben műsor. — 18,30: Beszéljünk oro. szül. — 19,00: Tv-híradó. — 19,30: Két út, dokumentumfilm. — 20,00: Tarka műsor a fegyveres erők tagjainak, akik karácsonykor is szolgálatban lesznek. — 21,15: Uta­zás alföld körül. — 21,45: Bartók életműve. — 22,15: A nap vissz­hangja. Péntek: 15,00: Napközi otthonok műsora. — 18.30: Beszélgessünk oroszul! — 19,00: Tv-hiradó. — 19,30: Mezőgazdasági adás. — 19,45: A babonák keletkezése és káros hatása. — 20,15: Férfi, aki nem tért vissza. Szlovák detektivfilm. — 21,45: Tv-hangverseny. — 21,55: A nap visszhangja. Szombat: 18,00: Gyermekműsor. —. 19,00: Tv-híradó. — 19,30: Kül­politikai kommentár. — 19,50: Üj dalok. — 20,00: Richard Hauber­ger: Bál az operában, operett. — 22,30: A nap visszhangja. Vasárnap: 10,00: Gyermekműsor. A császár csalogánya, bábfilm. — 14,30: Mesék. — 15,20: Gyermek­műsor. — 19,00: Verses, zenés ösz- szeállítás. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Rossini—Respighi: A varázs­bolt. Balett. — 20,40: Mindenütt emberek élnek. Cseh film. — 22,20: Zenés tarka műsor. — 23.10: Vá- daskodók, cseh film. — 00,30: Tar­ka zenés műsor. Hétfő: 10,00: Gyermekműsor. — i 15,00: Oskar Nedbal: Honza me- $ ?éi. Balett. 19,00: Tv-híradó. — 1 19.30: Jiri Hubac: A pocakos. Tv- iáték. — 21,10: Jergus Lapin Szlo­vák film. — 22,30: A nap vissz­hangja. y Kedd: 10,00: Kisfiúk. Szovjet film. ' — 15.00: Asztalitenisz-bajnokság $ közvetítése. — 17,00: F,sti történe­tiek. — 18,00: A költészet és az i 'gazság. Karácsony legendájáról. — ^19.00: Tv-híradó. — 19.30: Dvorak- s Kata és az ördög. Tv-opera. — > 21,35: A nap visszhangja. Műsoros, zenés klubdélután a hatvani iparitanuló- iskolában A hatvani iparitanuló-is­• kola KISZ szervezete részt ; vett a napokban az intézetben ; rendezett műsorom, zenés klub- ; délutánon. A műsorban a tan­• évenként megismétlődő inté- \ zeti szavaló versenyek ez évi ? döntőjét is megtartották, ame- | lyen hat tanuló vett részt. A ; jó helyezést elértek között ér- ; tékes könyveket osztott ki a ; rendezőség. A szavalóverseny ; után rövid táncesttel fejező- í dött be a klubdélután.

Next

/
Thumbnails
Contents