Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

i NÉPÚJSÁG 1961. december 17., vasárnap Fehér éjszakák Dosztojevszkij regénye szovjet iilmen — ORSZÁGOS ÁLLAT- és KIRAKODÓ VÁSÁRT ren­deznek december 18-án, hét­főn Egerben.- TELJESÍTETTE egész évi icrtésfelvásárlási tervét az egri járás. December 15-ig már ki­lenc százalékkal többet is ad­tak át hízott sertésből, mint amennyit terveztek. A baromfi-, felvásárlási tervet 123 száza­lékra teljesítették ez idő alatt. A sertéshizlalásban különösen élenjárt az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amely a termelési tervében szereplő mennyiségen felül még száz sertést adott át az államnak. A verpeléti Dózsa a baromfitenyésztésnél ért el nagy sikert: 49 mázsával adott többet az államnak a tervezett mennyiségnél. — KÉT U—28-as TRAK­TORT vásárolnak, más gépi felszerelések mellett, a követ­kező esztendőben a mezőtár- kányi Búzakalász Tsz-ben. Gépvásárlásra ebben a közös gazdaságban a tervek szerint ötszázezer forintot fordítanak 1962-ben.- A HAZAFIAS Népfront Heves megyei Bizottsága de­cember 21-én tartja ülését, ahol értékelik az 1961-ben végzett munkát és megtárgyalják az 1962. évi feladatokat. — AZ 1961/62. MŰVELŐ­DÉSI évben Egerben tíz mun­kásakadémiát szerveznek az üzemekben, s ezekre összesen 429 hallgató jelentkezett. De­cember 15-ig a tervezett 161 előadásból 57-et már megtar­tottak.- A HEVES MEGYEI kór­ház munkásakadémiájának elő­adásain 128 beiratkozott hall­gató vesz részt, ami bizonyítja a széleskörű érdeklődést. A munkásakadémián tegnap „A nők egyenjogúsága” címmel tartott előadást Nagy Lászlóné fővárosi TÍT-előadó. • — MA DÉLUTÁN fejező- e az egri és pétervásári k KISZ-bizottsága által zett tsz községi alap- :etek titkárainak egy­továbbképző tanfo­Z EGRI Állami Áruház elkészült a karácsonyi 'orgalomra, a tavalyival ■>n az idén olyan bősége- a karácsonyfadísz a jk rendelkezésére, hogy aki kedve szerint válo- a legújabbak között. Szigorú hűség a remekmíyű regényhez és alázat Doszto­jevszkij iránt — így fogal­mazhatnék meg a Fehér éj­szakák filmváltozata alkotói­nak törekvését. De — bár az alkotók dokumentáris hiteles­séggel adták vissza Doszto­jevszkijt — nem mondhatjuk, hogy a regényt egyszerűen „lefordították” a filmvászon nyelvére. Költői érzelmű fil­met láthattunk, amelyben megragadóan szép jelenetek váltották egymást, a legkitű­nőbb • képkompozíciókkal. Mindezt kellemes csalódással nyugtázhatjuk, hiszen ebből a regényből már volt szeren­csénk filmet látni Maria Schell, Jean Marais és Mar-, cello Mastroani szereplésével. E mostani, szovjet film meg­tekintése után nyugodtan és bátran levonhatjuk a követ­keztetést — a két film közötti különbségeket vizsgálva: — az olaszok „Fehér éjszakák”-ja nem tudott felemelkedni Dosz­tojevszkij derékkötéséig sem; az olasz film alkotói modern, mai környezetbe helyezték el a regényt, s tele tűzdelték az olasz életre legjellemzőbb ala­kokkal (magukat pénzért áru­sító utcalányokkal, stb.), s Jean Marais, az albérlő szere­pében inkább sejtelmes, rej­telmes volt, mint emberi, s az ő, valamint a többiek játéka furcsa misztikumba burkolta az egész filmet, a történetet. Ivan Pirjev rendező filmje valóságos, hiteles. A filmben az atmoszféra-teremtés, a kor­festés nagyszerűen sikerült. Az Álmodozó alakjában Oleg Sztrizsenov, A negyvenegye­dik, A kapitány lánya s más, jelentősebb filmek főszereplő­je — eleven, együttérzést éb­resztő embert fórmái meg. Magános ő, „akinek nincs se barátja, se jó ismerőse”, s aki­nek üres életét a maga kép­zeletbeli világa tölti ki. A rideg-hideg társadalomban egy másabb, emberibb világról álmodik. Kicsit romantikusan, önmagát is becsapva, önma­gát is becsapva, mert végül is úgy hiszi, nem érdemes az élettel törődni; az álmokban, a képzelet világában keres te­hát magának menedéket. S egy esti séta során találkozik Nasztyenkával, az öreg és vak nagymama unokájával, aki visszahúzza őt az álmok vi­lágából a földre. Csodálatos szerelem bontakozik ki a ma­gános ember lelkében, s két­ségbeesetten ragaszkodna a lányhoz, aki feloldhatná az ő szomorú sorsát, aki megéde­síthetné szerelmével, jóságá­val az ő életét, de aki végül is nem tudja vállalni ezt a „szerepet”, mert megérkezik az az ember, akire egy esz­tendeje minden este vár, s akit egész életével jobban sze­ret. öt éjszakán át találkozik a két ember a megszokott he­lyen, öt éjszakán át mesélik egymásnak sorsuk, életük tör­ténetét. S a várakozásba, a sírásba belefáradt leány már- már hajlik arra, hogy lelké­ben a régi szerelem eleven emlékével is az Álmodozóhoz kösse életét, ám az élet ke­gyetlen... az ötödik éjszaka el­szakítja kettőjüket. A film igazi dosztojevszkiji hangulatot teremt. Ivan Pir­jev rendezőnek komoly érde­mei vannak már a Doszto- jevszkij-művek filmrevitelé- ben, az ő rendezésében láttuk A Félkegyelmű első részének, a Pénz hatalmában filmválto­zatát is. Korábbi érdemeit ez a mostani film tovább gazda­gította. A szereplők kiválasztása sem kifogásolható... Sztrizse­nov egész színészi alkata pre­desztinált az ilyen pszichikai drámák megelevenítésére. Ljudmilla Marcsenko, Nasz­December 22-én, hajnali 3 óra 20 perckor érkezik el ná­lunk az idei téli napforduló. Ekkor jut el a Nap az eklip­tika, mélypontjára, ekkor tar­tózkodik legrövidebb ideig a látóhatár felett. Ekkor érik el a nappalok a legrövidebb, az éjszakák a leghosszabb időtar­tamot. — 22-én — mondotta el dr. Kulin György, az Uránia be­mutató csillagvizsgáló igazga­tója — a nappal mindössze 8 óra 26 percig tart. Hosszabbo­dása igen lassan indul meg 23-án még mindig pontosan ugyanennyi, 24-én is csak egy perccel tart tovább, s ennyi marad egészen 27-ig. Ezután 28-án, 30-án és 31-én hosszab­bodik még egy-egy perccel, úgyhogy csak az év utolsó nap­ján éri el a nyolc és fél órát. 22-től a hónap végéig tehát mindössze négy perccel nyúlik meg a nappal. Ezután a fejlő­dés már gyorsabb ütemű. Ja­tyenka szerepében méltó társa volt Sztrizsenovnak; puritán, póztalan eszközökkel, de még­is a legmagasabb hőfokú mű­vészettel keltette életre a sze­relmi várakozásban őrjöngő leány alakját. Játéka felejt­hetetlen. Valentin Pavlov operatőri munkája, képkompozíciói re- mekbesikerültek. a plánok és secondok váltakozásai, a képi- ségből kibontakozó szépség, költőiség — akárcsak a klasz- szikus zeneművekből összeál­lított kísérő muzsika — a legnagyobb mértékben hozzá­járult a film doszfojevszkiji hangulatának megteremtésé­hez. Ami hiba felróható a filmnek, s amiről egyáltalán nem tehetnek a szovjet alko­tók, az a szinkron. A magyar szöveg nem tudta hatásában utolérni a filmet; különösen Nasztyenka énekénél és a má­sodik éjszaka történetében za­varta az embert a színészek szájmozgása és az őket ma­gyarul megszólaltató színészek szövegmondása közötti különb­ség. Kállai Ferenc — Sztri­zsenov megszólaltatója — csak az öreg Álmodozó vissza­visszatérő jeleneteiben tudott igazán — „hangban” — ma­radandót nyújtani. (P. D.) nuár első nyolc napjában tíz perccel, az egész hónapban pe­dig már egy teljes órával nö­vekszik meg a nappalok idő­tartama. Az évnek ahhoz a napjához, amikor hosszabbodni kezde­nek a nappalok, rengeteg le­gendás elem fűződik. A per­zsák például éppen ezért tették erre az időpontra Mithras- nak, a világosság istenének, a nappali fény megszemélyesítő­jének születésnapját Sőt, bi­zonyos jelek szerint a keresz­ténység is a Mithras-legenda elemeinek átvételével rögzítet­te, december 24-ére Jézus születésének időpontját, ame­lyet eleinte március és szep­tember között, a legkülönbö­zőbb dátumokra időzítettek. Valószínűsíti ezt az is, hogy a Mithras születését ábrázoló szobrokon jelent meg először az istenanya, karján a kis­deddel. (MTI) December 22, hajnali 3 óra 20 perc: a téli napforduló — nyolc óra és 26 percig tart a nappal ■ iä'f’ <1 1961. DECEMBER 17., VASÁRNAP i LAZAR 60 évvel ezelőtt, 1901. decembe­rében született ALEKSZANDB fagyejev szovjet író, az Író­szövetség volt elnöke. 1919—1921- ben partizánként a távolkeleten harcolt, Itteni élményeit írta meg a TIZENKILENCEN című regényé­ben. Az Ifjú Gárda című regénye a krasznodónl komszomolisták hősi harcát írja le, e művéből film és opera Is készült. Fagyejev regényei a szocialista realizmus kimagasló alkotásai. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 110 évvel ezelőtt, 1851. december 17-én született OTTO SCHOTT né­met kémikus, a hőmérséklet, a sa- ALEKSZANDR FAGYEJEV vak, a sók és lúgoknak ellenálló, ún. „jénai üveg” feltalálója. Ernst Abbéval együtt ő alapította az NDK híres jénai üveggyárát. A BAKELITOT 55 évvel ezelőtt, 1906-ban L. H. Baekeland belga feltaláló állította elő. Ezt a fenolgyanta műanyagot ma is rendkívül elterjedten alkalmazzák a technikában, jól préselhető; önthető, szigetelő; a fa és papír impregnálására, ragasztóanyag­ként használják, hanglemezt gyártanak belőle, a nyomdászatban műanyag-kliséket állítanak belőle elő. A venezuelai Orinoco-folyó forrásvidékét elsőízben 50 évvel ezelőtt KOCH GRUNBERG német tudós kutatta át, 1911—1913-ig. EGRI VÖRÖS CSILLAG . 17—18-án: A nagyravágyó aszony EGRI BRÖDY 17—18-án: Nincs előadás EGRI BÉKE 17—18-án: Vigyázz, nagymama GYÖNGYÖSI PUSKIN 17—18-án: A legénylakás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 17—18-án: Két félidő a pokolban HATVANI VÖRÖS CSILLAG 17- én: Vadállatok a fedélzeten 18- án: Félbeszakadt dal HATVANI KOSSUTH 17- én: Hármasok szövetsége 18- án: Nincs előadás HEVES 17- én: Hüvelyk Matyi 18- án: A mi édesanyánk PÉTERVASARA 17- én: Az elvarázsolt herceg 18- án: Nincs előadás FÜZESABONY 17- én: Vigyázz, nagymama! 18- án: Áruló bankjegy Egerben, délután 3 és este 7 órakor: TISZTESSÉGTUDO UTCALÁNY A MŰVÉSZNŐ HINTOJA Karácsondon, este 7 órakor: JUANITA CSÓKJA Szűcsiben, este 7 órakor: A LAMPIONOK ÜNNEPE 4 Heves megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat jelenti Nehéz lenne felsorolni, hogy a Heves megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat az idén hány munkahelyen dolgozott. De az igazgató fejből felsorol­ta, hogy az építtetőknek még az év hátralevő napjaiban ké­szen átadják a következő munkákat: Egyetemi Tangaz­daság fenyőharaszti üzemegy­ségét, az MHS makiári repülő­tér villany- és vízvezetéksze­relő munkáit, a demjéni olaj­kutak transzformátorház épít­kezését. Befejezik és rendben átadják az egercsehi bányász­lakások külső-belső villany- szerelési munkáit és Tamaőrs községben az I-es transzformá­torkörzet cseréjét és az új ve­zetéképítést. 25. Oldalra fordult, aludni pró­bált De képzeletében újra megjelentek a karóra aggatott koponyák és ez nem hagyta nyugodni. Fejvadászok!... Úr­isten! Nehogy bekerüljön a 40 itt maradó ember közé!... Hajnal felé szenderedett el, amikor már egészen közel volt a virradat... Reggel, sorakozó után kihir­dették, hogy negyvenen itt maradnak, a többiek pedig folytatják útjukat. Na-Fac irányába. A névjegyzékből so­rolni kezdték az ittmaradók nevét. Gazsó egész bensejé- ben remegett.;. A reggeli nap­sütésben félelmetes látványt nyújtott a karókba húzott ko­ponyák sora. Amikor az utolsó név is el­hangzott, fellélegzett. Ö nem volt közöttük. A negyven lé­giós kilépett, a többiek meg­kapták az útravaló konzervet és kocsira szálltak. A tank hamarosan feldübörgött... Délután négy óra lehetett, amikor a karaván elérte Na- Facot. Az út sima, zökkenő­mentes volt... Na-Facon két erőd állt, egyik az út mentén, a másik néhány száz méterrel távolabb, egy dombon. Igaz, az útmenti erőd nem volt egé­szen készen, még dolgoztak rajta. Amint a karaván elha­ladt mellette, éppen hatalmas Idiövőréseket készítettek a lé­gionisták a földből és fából épült falakra. Az építők né­hány percre abbahagyták a munkát és integettek a kara­ván felé, amely éppen befor­dult a dombtetőre vezető úton.. i A két erőd között kisebb vietnami település húzódott, mély mintegy 20—25 bambusz­nádból készült kunyhóból állt.,: A karaván tagjait a felső erődben meleg étellel, borral várták. Gazsó ebéd után szorongva nézett szét az erődben. Itt azonban semmi jel nem mu­tatott harcra, öldöklésre. A na-faciak mosolyogva mesél­ték, hogy 16 hónapja vannak itt, de még alig kellett kezük­be venni a fegyvert. A kör­nyéken csendesség van. Gazsó itt sokkal több ma­gyar beszédet hallott, mint az előbbi erődben. Az egyik fe­kete, hullámos hajú fiú na­gyon ismerősnek tűnt. — Szervusz. Én már látta­lak téged valahol. — Nekem is rémlik valami. Nem budapesti vagy véletle­nül? — De igen. Sokat jártam a Rudas-fürdőbe. — Ez az. Most már emlék­szem! Én is gyakori vendég voltam ott... De most... lé­giós ruhában alig ismertelek meg. í . — Hogy éltek itt?... — Ragyogóan! A szó szoros értelmében. Hosszú idő óta szinte alig hangzott el lövés ezen a vidéken. — Mióta vagy itt — 1947 elején kerültem ide a többiekkel. Tizenhat hónap­ja élünk itt békés egyetértés­ben. Jóformán semmi dol­gunk nincs... Szeretném, ha itt maradhatnál, de nem tu­dom, feltöltik-e századunk- kat.;. Nem esett el közülünk senki, csupán néhány bete­günk hiányzik. Kórházba vit­ték őket..: — Mennyi távol-keleti szol­gálatra aganzsáltál? — Két évre. Nemsokára le­jár. Utána úr vagyok, pajtás! Franciaországi állampolgár­ság, munka, rendes megélhe­tés, rettegés nélküli élet kö­vetkezik! Gazsó keserűen elmosolyo­dott. .. Gondolkozott, megem- lítse-e annak a lengyelnek és sok társának esetét, akivel vi­etnami partraszállásakor ta­lálkozott? Elmondja-e, ho­gyan játszották ki a kiszolgált légiósokat? Elmóndja-e, hogy a kutya sem törődik velük, hazaszállítás helyett arra akarják őket rávenni, hogy újabb távol-keleti szolgálatot vállaljanak:... Nem említette meg... Mo­solygott ,:. Társa karonfogta és vidá­man vonta a kantin felé. So­káig borozgattak és beszélget­tek az itteni dolgokról, ma­gukról .:. Gazsónak egy ki­csit fejébe szállt a bor.:. Nyo­masztó, szorongó hangulata — amely napok óta fogva tartot­ta — némileg felengedett Kedvtelve hallgatta az egyre jobb kedvű fiút:.. ö maga azonban még mindig keveset beszélt;.. Takarodókor azon gondolkodott, hogy tulajdon­képpen szívesen maradna-e itt, vagy sem;.. Maga sem tudta eldönteni... Korán reggel közölték a ka­raván felsorakozó tagjaival, hogy 20 fő itt marad, a többi­ek tovább mennek. Gazsó nem került a húsz ember közé. Már gépkocsin volt, amikor észrevette újdon­sült barátját. Az lábujjhegyre állva integetett feléje. — Katcmaszerencsét! — kiál­totta. Gazsó visszaintegetett a hullámos hajú fiúnak, akinek tulajdonképpen még a nevét sem tudta ... Csupán a szá­mára emlékszik valamennyi­re... A kantinban este vélet­lenül a csuklójára erősített rézlapra esett pillantása... A fejszáma valami 26 ezerrel kezdődött, a másik három számjegyre nem emlékszik ... ... Tizenegy órára a kara­ván Futingra erődjéhez érke­zett ... A nézelődőt lehangoló lát­vány fogadja. Az erődbe ve­zető út két oldalán sírok, sí­rok... S aki közelebbről meg­nézi a sírfeliratokat, megdöb­ben. Ilyeneket olvashat: Vasas Béla 1933—1948, Sztaniszlav Ja- cobsky 1930—1948, Nemes Jó­zsef 1932—1948, Aldo Giardini 1928-1948, Kovács József 1933 —1948, Karl Hermann 1930— 1948. Tizenöt—tizenhat éves fiúk pihenik itt örök álmukat... És nagyon sok közöttük a ma­gyar ... Az erőd felé vezető úton kis patakon haladt át a karaván. A patak erőd felőli oldalán te­lepülés nyomai látszottak; itt összedőlt falak, amott üszkös gerendák. Egyetlen ép téglaház állt csak a patak partján, de az is meg volt rongálva. A karaván megállt. A kocsi­sor nem mehetett fel az erődbe, ezért az úton maradt. A légió­sok gyalog indultak az erőd felé, a kocsioszlopot pedig erős őrség vette körül. Az erőd hirtelen összetákolt alkotmány benyomását keltet­te, Látszott, hogy nemrég épí­tették, de a gyors, sietős mun­ka sem tudta eltüntetni az ost­rom nyomait. Az udvaron itt- ott gödrök, becsapódások nyo­mai árulkodtak, a parancsnoki épület ablaka fölött friss tégla­rakások rikítottak. A raktár törött gerendája szintén nem­rég lezajlott harcokról tanús­kodott. Gazsó kissé szorongva nézett szét. Sivárság, pusztulás nyo­mai mindenfelé. Hallott vala­mit a futingrai erőd ostromá­ról, de szeretett volna mindent pontosan tudni. Mert máskép­pen mondják és írják az ese­ményeket a franciák, ismét másképpen vélekednek a tár­gyilagos szem­tanúk. De hol van ma itt tár­gyilagos szem­tanú? Vagy ta­lán mégis akad?... Figyelni kezd­te a beszélgető­ket. Nem kellett sokáig várnia; hamarosan ma­gyar hangok ütötték meg fü­lét. Azután újabbak és újabbak. Odasietett a két legközelebb álló magyarhoz. — Szervusz­tok, fiúk! — Szervusz, földi! — Futingra-beliek vagytok? A mosolygós arcú válaszolt. — Csak én. A barátunk most érkezett Rabatból. — Rabatból? — csillant fel Gazsó szeme. — Nem ismerted ott Vörös Józsefet? CFolytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents