Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

1 t NCPfJJS AG 1961. december 17.. vasá'nan Az országgyűlésről jelentik 'Folytatás az l. oldalról) kialakításában — hangsúlyoz­ta, majd így folytatta: A szocialista törvényesség szempontjából nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy az íté­letekben megállapított tény­állás pontosan megfeleljen a valóságnak. Messzemenően ügyeltünk arra is, hogy a bírói eljárás során a védelem joga érvényesüljön. A bűnözés terén számos határozatunkkal és elvi állásfoglalásunkkal igyekeztünk kiküszöbölni a büntetés kiszabása tekinteté­ben mutatkozó esetleges elté­réseket. Beszámolója további részé­ben a Legfelsőbb Bíróság egy-egy munkaterületével fog­lalkozott. A Legfelsőbb Bíróság fontos feladata, hogy elősegítse az egységes büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását. Foko­zottabban kell arra töreked­nünk, hogy a büntetés kisza­bási gyakorlatot mentesítsük a helytelen bírói szubjektiviz­mustól. — A Legfelsőbb Bíróság leg­utóbbi beszámolója óta az ál­lamellenes bűncselekmények száma csökkent. E kedvező je­lenség mellett azonban súlyos hiba lenne alábecsülni azokat a — részben imperialista ügy­nökök által szított — próbálko­zásokat, amelyek népi demok­ráciánk fejlődését szeretnék nehezíteni. A jelenlegi nem­zetközi helyzetben fokozott éberséggel kell védelmezni szocialista rendszerünk- érde­keit és megfelelő szigorral kell fellépni az ellenséges erőkkel szemben. Az államellenes bűn- cselekmények számának csök­kenésében kétségtelenül része van a társadalmi téren bekö­vetkezett fejlődésnek. A falu szocialista átalakulása dolgozó parasztságunk részéről olyan állásfoglalást jelentett, amely nagymértékben megnehezíti az ellenséges elemek tevékeny­ségét. A társadalmi tulajdon védelme — A bűnözés elleni küzde­lem egyik legfontosabb te­rülete változatlanul a tár­sadalmi tulajdon védelme. A népvagyon védelme azonban nemcsak és nem elsősorban a bűnüldöző szervek feladata, hanem dolgozó népünk széles tömegeié. A dolgozó tömegek hathatós segítségével akadá­lyozhatjuk meg az efajta bűn­cselekmények elkövetését, illet­ve leplezhetjük le a bűncselek- viények elkövetőit. A társadal­mi tulajdon elleni bűncselek­mények csökkenést mutatnak — a nagymérvű károsítást oko- j bűncselekményeknél azon­ban még nem kielégítő a javu- s. A Legfelsőbb Bíróság ta- asztalat szerint a társadalmi "lajdont károsító bűncselek­mények egy részét igen kör- -v önfon tan hajtják végre, gyak­ran igen nehéz leleplezni a Kínost. Gazdasági szerveink megelőző tevékenysége vi­szonylag lassan javul. A társa­dalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények felderítésének mód­szereit tovább kell javítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb bűncselekmé­nyeket többnyire nem a szer­vezett belső ellenőrzés tárja fel. A nyomozás és a bírósági eljárás során nem lehet csupán a tételes revízió eredményére szorítkozni, — mellőzhetetlen az illető vállalat, szövetkezet vagy intézmény egész működé­sének, adminisztrációjának megismerése. A Legfelsőbb Bí­róság előtt tárgyalt ügyekből kitűnik, hogy a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmények jelentős részét olyan vállalat­nál vagy szövetkezetnél köve­tik el, ahol a vállalat, illetve a szövetkezet belső szervezése már magában hordja azokat a feltételeket, amelyek megköny- nyítik a bűncselekmények el­követését. Szót emelt az ellen a káros szemlelet ellen is, amely sze­rint a társadalmi tulajdon rr egkácösítása csak abban az esetben bűncselekmény, ha abból az elkövető anyagilag is részesüjt. Hangsúlyozta: a társadalmi tulajdon védelmé- K ben tovább kell fokozni gaz­dasági vezetőink felelősségét. Különösen veszélyesek azok a bűncselekmények, ahol az el­követők az ellenőrzésre hiva­tott szervek dolgozóival együtt, velük egyetértésben bűnöznek. Az elmondottakat több pél­dával támasztotta alá. — Ta­pasztaljuk azt is — folytatta —, hogy egyesek alábecsülik a spekulációs bűncselekmé­nyek súlyát. Ez alapvetően helytelen szemlélet. Megvál­tozott gazdasági helyzetünk­ben ugyanis, még az általános árubőség mellett sem lehet le­becsülni az üzérkedés társa­dalmi veszélyességét. Az üzér­kedés formái igen változóak, ami megnehezíti leleplezésü­ket. A spekuláció új formában is jelentkezik. Több esetben előfordult például, hogy egye­sek ingatlannal üzérkedtek. Az egyik bűnügyben a terhelt éveken keresztül vásárolt in­gatlanokat, házhelyeket és la­kóházakat továbbadásra, Vi­szonylag rövid idő alatt hat ingatlan eladásából 108 000 fo­rint nyereségre tett szert. To­vábbi négy ingatlan értékesí­tését tervezte, amelyből előre­láthatóan 160 000 forint hasz­not húzott volna. A lakás­ügyekkel kapcsolatban is ta­pasztalható visszaélés. Leg­utóbb a fővárosi ügyvédek egy kisebb csoportja, hiszé­keny ügyfelektől több mint százezer forintot vett fel, azzal az ígérettel, hogy kedvezően intézik ti lakásügyüket. A pénzt természetesen elsik­kasztották. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények üldözésében igen jelentős eredményeket ér­tek el bűnüldöző szerveink. A Legfelsőbb Bíróság elvi irá­nyításának jelentékeny részét alkotják az e téren hozott ha­tározatok és elvi állásfoglalá­sok. Meggyőződésünk, hogy munkánkat a társadalmi tu­lajdon védelme érdekében to­vább kell fokoznunk. Rámutatott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság tapaszta­lata szerint a társadalmi tu­lajdon elleni kisebb, egysze­rűbb bűncselekmények elköve­tőit gyorsabban vonják fele­lősségre és inkább szigorúb­ban ítélik meg, mint azokat, akik fondorlatosán, a vállalat adminisztrációs részlegével együttműködve, a könyvelés meghamisításával károsítják meg a nép vagyonát. Ilyen ese­tekben a bűncselekmény lelep­lezése is nehéz, s nem egyszer az elkövetők felelősségre voná­sa is enyhébb jellegű, az egy­szerűbb ügyekhez képest. A további előrehaladás érdekében tehát még in­kább összhangba kell hoz­ni az egyes bíróságok gya­korlatát, sahol még elő­fordul, meg kell szüntetni azt az álláspontot, amely az ítélkezésnél nem kellő súllyal érvényesíti a jog­politikánknak a társadal­mi tulajdon megvédésére vonatkozó alapelvét. Az élet és a testi épség elleni bűncselekményekről beszélt ezután. Rámutatott arra, hogy az élet elleni bűncselekmé­nyeknél ma már anyagi ter­mészetű ok ritkábban fordul elő. Annál gyakoribb ok á családi viszály, a féltékenység, elromlott házasság. A bűncse­lekményeknél lényeges szerepet játszik az elkövető alacsonyabb műveltsége is, valamint sok esetben a túlzott alkoholfo­gyasztás. Ez utóbbi is aláhúz­za az alkoholizmus elleni tár­sadalmi küzdelem fokozásá­nak szükségességét. esetben azonban helytelenül elmarad a megfelelő felelos- ségrfvonás is. Ugyanilyen sú­lyos hiba azonban a dolgo­zóknak fegyelmi úton történő jogtalan elbocsátása. A fegyelmi jogkör gyakor­lója részéről éppolyan hely­telen a lazaságokat elnézni, a szocialista erkölcs szabályai­val ellentétben álló magatar­tást eltűrni, mint a fegyelmi büntetés kiszabásánál a tár­sadalmi érdekének összhang­ját nem megtalálni. Csak a kellő összhang megléte eseté­ben szolgálja a fegyelmi bün­tetés a nevelést, a törvényes­séget, a szocializmus építésé­nek érdekeit. — Meg kell emlékeznem egy káros szemléletről is, amely még itt-ott felbukkant a fegyelmileg elbocsátott dol­gozóval szemben. Előfordul, hogy ezeknek újbóli munkába állításánál vonakodás tapasz­talható, holott a fegyelmi eljárás célja a megfelelő magatartásra való nevelés, nem pedig a munkából való kirekesztés. — Az új polgári törvény- könyvünk egyik alapvető el­vi társadalmi rendünk gazda­sági alapjának, a társadalmi tulajdonnak fokozott, aktív védelme. A társadalmi tulaj­don fokozott védelme nem öncél, hanem a kizsákmányo­lás alól felszabadult dolgozók boldog életéért, gazdasági és társadalmi fejlődésünk bizto­sításáért történik. Éppen ezért a társadalmi tulajdon foko­zottabb védelme nem járhat azzal a következménnyel, hogy a dolgozok jogos igényeinek és törvényes 'érdekeinek érvé­nyesülését megnehezítse. A házassági bontóperek A közlekedési balesetekről A közlekedési balesetek szá­ma további emelkedést mutat. Ez bizonyos mértékig egyenes következménye annak, hogy több a gépjármű, de nem kis­mértékben összefügg a gép- járművezetők italfogyasztásá­val. Különösen vidéken gyako­ri az ittasságból eredő baleset. A. közlekedési balesetek 12 százalékát ittas járművezetők okozták. Az ittas vezetők ta­valy 75, az idén 11 halálos vé­gű szerencsétlenséget okoztak. A súlyos sérülések száma az év első tíz hónapjában 606, míg tavaly egész évben 434 volt. Különösen sok balesetet okoznak a motorkerékpárosok: az összes közlekedési balese­tek 24 százalékát motorkerék­párosok okozták, az ittas ál­lapot miatt keletkezett balese­tekből pedig 61 százalék' jut a motorkerékpár-vezetőkre. A dolgozó ember életének és egészségének fokozott védelme megköveteli, hogy a büntető­jog eszközeivel is fokozottab­ban fellépjünk az e téren mu­tatkozó hiányosságok ellen. A Legfelsőbb Bíróságnak megfelelő elvi irányító mun­kával gondoskodnia kellett arról Is, hogy a múlt év má­jusában életbe lépett polgári törvénykönyvben foglalt alap­vető szocialista jogelvek és jogpolitikai szempontok a gya­korlatban helyesen érvényesül­jenek. Ennek megfelelően a Legfel­sőbb Bíróság rendszerbe fog­lalta egy-egy jogterületre vo­natkozó állásfoglalásait, s azt közérthető formában közzé­tette. így felülvizsgálták a pol­gári eljárási jog, a lakás jog, a családjog és a munkajog te­rületén felmerült vitás kérdé­seket, utóbb pedig a kártérí­tési jog, a termelési szerződés, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjai közötti jog­viszony egyes kérdéseit. Igen alaposan kellett foglalkozni például a termelési szerződé­sekkel, amelyek döntő jelen­tőségűek a város és a falu kPDCsolatában. Az állam szerződik a szö­vetkezetekkel és az egyéni parasztokkal és a szerző­dések teljesítéséhez fontos népgazdasági érdek fűző­dik. alapvető jelentősége van an­nak, hofiy a szerződések meg­kötésénél és teljesítésénél ne. játsszanak közre spekulációs szempontok, s a termelési szerződésben foglaltakat pon­tosan teljesítsék. A termelszövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatá­ban még tapasztalhatók rend­ellenességek. Különösen vo­natkozik ez a növénytermelé­si, terményértékesítési, állat- nevelésd és hizlalás! szerződé­sek területére, ahol még min­dig homoly kívánalmak van­nak a kölcsönös segítség te­kintetében. E téren a Legfel­sőbb Bíróság irányt mutató határozatokat hozott. — A termelőszövetkezeti munkafegyelem kérdése­seivel foglalkozó elvi irá­nyítás a parasztságnak, mint egységes osztály ki­alakulásának elősegítését, a szocialista tudat kialakí­tását, a közösségi szemlé­let megerősítését szolgálta. Ez az elvi állásfoglalásunk a közös munkából elfogadható indok nélkül távolmaradókat a kistulajdonosi szemlélet le­győzésére, s annak tudatosítá­sára neveli, hogy a termelő- szövetkezet felvirágoztatása az egész társadalomnak, tehát saját maguknak is elsőrendű érdekük. Rosszakarat, nyil­vánvaló kártevő szándék pe­dig a jogszabályok súlyos kö­vetkezményeinek alkalmazá­sával járhat —, de ugyanilyen nyomatékkai kell fellépni azért is, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok is érvényt szerezhessenek jogos igényeik­nek. — A bíróságok elé került polgári ügyeknek igen tekin­télyes részét a kártérítési pe­rek foglalják el. A károkozá­sért való felelősség megálla­pítása és a károkozás kiküszö­bölése érdekében egyforma eréllyel léptünk fel mind a szoros értelemben vett polgári jog, mind a munkajog, mid- pedig a termelőszövetkezeti jog területén. — A munkajog területén a Legfelsőbb Bíróság egyfelől a munkafegyelem megszilárdítá­sát, másfelől a balesetmentes munkafeltételek biztosítását, a dolgozók jogos igényelnek ér­vényesülését tekintette első­rendű feladaténak. A munka- fegyelem megsértőivel szem­ben elsősorban a nevelés esz­közeivel kell fellépni. Sok A Legfelsőbb Bíróság fog­lalkozott a házassági • bontópe­rek tapasztalataival Is. A házassági bontópereknél az az elv vezérel, hogy a há­zasság nem egyszerű magán­ügy, hanem társadalmi érde­kű és jelentőségű ügy is, különösen akkor, amikor a házasságból gyermek is szár­mazott. A gyermek felnevelé­se elsősorban a két szülő együttes kötelessége. Ezért a házasságok fenntartása fon­tos társadalmi érdek Is, más­részt azonban nem tagadható annak jogossága, hogy a fel­bomlott házasságokat — ahol a házasólet helyreállítására már nincs remény — törvénye­sen is fel kell bontani. A ta­pasztalat szerint a házassági bontóperek száma változatla­nul magas. A helyzeten bírói gyakorlat­tal nem lehet gyökeresen segí­teni, e téren csak a társadal­mi szervektől várhatunk ko­moly segítséget. Ha a társa­dalmi erők segítő megnyilvá­nulása ellenére is bíróság elé kerül a házasság sorsának vende-z&K,- -*■ bíróságnak- min­den esetben az a feladata, hogy a házasság felbontásá­hoz vezető okokat alaposan, mélyrehatóan vizsgálja. A házasságot csak akkor lehet felbontani, ha arra alapos és komoly ok van. Ugyanakkor a házassági köte­lék megszűnése nem jelenthet szabad kezet a feleknek továb­bi perlavinák megindítására, mindenekelőtt a gyermek érde­kének teljes mellőzésére. A gyermek elhelyezésénél — szü­lessen bár házasságból, vagy házasságon kívül -- nem egye­dül a nem és az életkor, hanem elsősorban az az irányadó, hogy a gyermek helyes nevelése, egészséges fejlődése, egyénisé­gének, jellemének kialakulása hogyan biztosítható legjobban. Az elhelyezésnél tehát nem egyik vagy másik szülőnek, ha­nem egyedül a gyermeknek az érdeke az irányadó. Befejezésül hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk egyetért pártunk helyes politikájával, odaadóan támogatja e politika további sikereit. F oolitikához hozzátartozik az is gy ered­ményeinkre l;üsükék lágyunk,- de nem titkoljuk r.ehézségein­ket sem, mert azok leküzdésé­ben bizton számithatunk dol­gozó népünk támogatására. — Pártunk és kormányunk jogpolitikai alapelvei a társa­dalmi, gazdasági és kulturális téren érvényesülő alapelvek- kei szoros egyseget alkotnak, ami egyben azt jelenti, hogy dolgozó népünk ma sokkal in­kább egyetért igazságszolgál­tatásunk munkájával, mint az­előtt bármikor. Tovább kell erősíteni bíráink eszmei-politikai egységét; Pár­tunk és kormányunk politiká­ját úgy támogathatjuk még hathatósabban, ha munkánkat a jövőben még szorosabbra fűzzük a mindennapi élettel, még inkább támaszkodunk dol­gozó népünk segítségére. Befejezésül hangsúlyozta’, hogy további feladatok vannak a bírói ítélkezések egységének fejlesztésében, valamint az el­járások egyszerűsítésében, s a még előforduló bürokratikus vonások megszüntetésében. A gyors és hatékony intézkedés jogos követelmény a dolgozók részéről — mondotta — és kér­te beszámolójának tudomásul vételét. A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolóját az ország- gyűlés egyhangúlag tudomá­sul vette. Ezután interpellációk követ­keztek. Az illetékes miniszte­rek válaszait az országgyűlés tudomásul vette. Az elnök bejelentette ,hogy a legutóbbi ülésszakon Csíki Lajos képviselő a lakás- és középítkezéseknél elérhető ön­költségcsökkentés és takarékos­ság tárgyában írásban terjesz­tett interpellációt az építés­ügyi miniszterhez, aki az in­terpellációra az ügyrend ren­delkezéseinek megfelelően, írásban válaszolt. Az ország- gyűlés az interpellációra a'ott választ tudomásul vette. > Ezzel az ülésszak vége Rónai Sándor zárszavában ó egészséget, sikerekben gazen ; 'új ®sztendőt- kíváat-gn...Q^2ág.- gyűlés tagjainak. (MTI) Elkeseredett harcok Elisabethvilleben nyomással lehet meggyőzni Csombét arról, egyetlen kiútja van: a tárgyalások a központi kormánnyal. ★ Kennedy amerikai elnök vá­laszolt Csőmbe üzenetére. A válasz hangoztatja, hogy az Egyesült Államok tanulmá­nyozza a békés tárgyalások le­hetőségét. Az amerikai kor­mány „reméli, hogy Csőmbe szándékai komolyak és hajlan­dó találkozni Adoulával”. Való­színűnek tartják, hogy Kenne­dy szombaton újabb üzenetet intéz Csombehoz, miután jelen­tést kapott az Egyesült Álla­mok Leopoldville-i nagyköve­tétől, akit utasítottak, hogy lép­jen érintkezésbe Adoulával és készítse elő a fegyverszüneti +árgyalásokat. Adoula azonban jelenleg Kivu tartományban tartózkodik, mintegy 1600 kilo­méterre Leopoldville-től. Youlou Abbé, a Kongó Köz­társaság (Brazzaville) elnöke a Biztonsági Tanács összehí­vását kérte a katangai tűz­szünet érdekében. Youlou Abbé üzenetet intézett De Goulle elnökhöz és Macmillan, angol miniszterelnökhöz is, felkérte őket a közbenjárásra. Az ENSZ kongói erőinek főparancsnoka a harc beszün­tetésére hívta fel a katangaia- kat. (MTI) Megszökött a börtönből az 4lgériai kommunista Párt titkára ELISABETHVILLE (MTI): Katanga fővárosában egész éjjel tartott a harc. Az ENSZ erői és Csőmbe zsoldosai el­keseredett küzdelmet vívnak a város fontosabb pontjaiért, épületeiért. Az ENSZ-csapatok folytatják előrenyomulásukat, jóllehet az ENSZ Leopoldvil- le-i szóvivője cáfolta az álta­lános támadás megindításának hírét. A katangai tüzérség to­vábbra is bombázza a várost és a balubák menekülttáborát. Az éjszaka folyamán ismét hallani lehetett a harcra hívó tam-tam dobok hangját. Csőmbe pénteken este közle­ményben jelentette be, hogy hajlandó találkozni, Adoulá­val, a kongói közp<Wi kor­mány miniszterelnökével, fel­téve, ha ez a találkozó nem Kongóban jön létre. A katan­gai diktátor kijelentette, hogy amennyiben a tűzszünetet megkötik, fenn kell tartani a jelenlegi katangai- és ENSZ- állásokat. ★ Ileo, a központi kormány tá­jékoztatási minisztere Leo- poldvilleben sajtóértekezletet tartott, amelyen rámutatott Csőmbe tárgyalási szándékai­nak, kétélűségére. A miniszter élesen támadta Angliát és Franciaországot, amelyek, — mint mondotta — saját terüle­teiken erőszakkal fojtják el a függetlenségi mozgalmakat, Katanga elszakadásának kér­désében azonban felemelik sza­vukat „az erőszak eilen”. ★ U Thant levelet intézett Spaak belga külügyminiszter­hez és hangsúlyozta, a világ- szervezetnek „kielégítő biztosí­tékokat” kell kapnia arra néz­ve, hogy a jövőben az ENSZ- erőket nem támadják meg. nem akadályozzák tevékenysé­gükben és lehetővé teszik a külföldi zsoldosok eltávolítá­sát. ★ Az afrikai és ázsiai országok ENSZ-küldötteinek is az a vé­leménye, hogy csak katonai PÁRIZS (MTI): Ahmed Ak- kache, az Algériai Kommunista Párt titkára megszökött a nyu­gatfranciaországi Angers város börtönéből. Akkache négy algériai tár­sával együtt elfűrészelte a cella ablakrácsát, majd össza- csomózott takarókon leeresz­kedett a börtönudvarra. A szö­kést korán észrevették, így egyedül Akkache-nak sikerült az udvart őrző öt méter magas falon átjutnia. A rendőrség és csendőrség nyomozókutyakkal azonnal keresésére indűlt,. ed­dig azonban nem tudta a kom­munista vezetőt elfogni. Akkache 35 éves, tíz év óta tagja az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottságának. Ez év februárjában egy algé­riai katonai bíróság húsz évi börtönre ítélte. (MTI) AAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAA a AA A AMA A AJÁNDÉKOZZON PIPERECIKKET Héttőn nyílik a korszerűsített ÖNKISZOLGÁLÓ BOLT EGER, Széchenyi uíca

Next

/
Thumbnails
Contents