Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

I NÉPtJ 1SÄG 1961. december S„ péntek Szivükön viselik az elesettek sorsát Sok apró embert tett boldoggá a Télapó. A hagyományos csomagok és az elmaradhatatlan virgácsok tették felejthetetlenné ezt az ünne­pet. Még azok számára is, akiket a sors megfosztott szüleiktől, vagy testi épségüktől. A Télapó ellátoga­tott a Süketnéma Intézetbe és a Gyermekvédő Otthonba is. A Süketnéma Intézetben maguk a. növendékek rendezték meg — ta­náraik segítségével — az ünnepet. Kis műsort állítottak össze s az est fénypontjaként a Télapó kiosztotta közöttük az ajándékokat. Az Egri Gyermekvédő Otthon is meghitt, kedves ünnepségnek ör­vendett. A gyermekeket a Sjfzilágyi Erzsébet Leánygimnázium TU. c. osztálya látogatta meg. Rövid mű­sor után a kiosztott csomagok mo­solyra derítették — a sajnos, nem mindig mosolygó arcokat. Mindkét ünnep méltó példája an­nak, hogy a dolgozók mennyire szívükön viselik az elesettek sorsát. — TANÁCSTAGI beszá­molót tart 1961. december 9-én, délután 5 órakor a II. számú Általános Iskolában (Vorosilov tér), a 49. körzet válásztóinak Szikla Károly tanácstag, a 53. körzet vá­lasztóinak Hevesy Sándor tanácstag.- A HEVES megyében dol­gozó függetlenített népműve­lők december 12-én tartják to­vábbképző konferenciájukat Egerben. Az egész napos konfe­rencián fontos elméleti kérdé­seket tárgyalnak meg, amelyek megkönnyítik a munkájukat a népművelés területén. — 1500 NÉGYZETMÉTER járda építését tervezik Eger- ber 1962-ben. A külterülete­ken építendő járdákra 1 mil­lió 203 ezer forintot irányoz­tak elő.- ZÁRSZÁMADÁST meg­előző közgyűlést tart december 13-án az egri Nagy József Ter­melőszövetkezet az egri Városi Művelődési Házban. — KÉTEZER baromfit ne­veltek fel a tenki Béke Ter­melőszövetkezetben. A hízott baromfiak elszállítását a jövő hétre tervezik a szövetkezeti tagok.- A VÖRÖSKERESZT He­ves megyei Bizottsága szerve­zésében rendezték meg tegnap este Felsőtárkányon az öregek napját. Az ünnepélyen a hely­beli kultűrcsoportok rövid mű­sort adtak, aztán „Házi patika” című kisfilmet vetítették le. a vendégeknek. i Uj szobrászati alkotások Egerben EGERNEK, ennek a nagy múltú, igen nagy számú, ér­tékes műemlékkel bíró város­nak egyik sajnálatos érdekes­sége, hogy igen kevés szobor, dombormű díszíti tereit, utcá-r it, parkjait. Közismert, hogy a város központi terén levő Kis- íaludy-Strobl-féle Dobót és várvédő társait ábrázoló szo­bor mellett, csupán a népkerti szovjet emlékmű, a várfeljá- rat melletti várharcot illuszt­ráló bronz dombormű és újab­ban, az Ady Endre' fiúkollégi­um előtti teraszon, a kollégi­um névadóját megörökítő szo­bor díszíti városunkat. Éppen ezért vette igaz öröm­mel a város közönsége még 1959 tavaszán azt a hírt, hogy Fazola Henrikről is szobor ké­szül. A szobor azóta már el­készült és csupán Egerbe váló szállításra vár. A mű alkotója Laborcz Ferenc, a jónevű ma­gyar szobrászok közül való. A szobor — bár felállítása után minden bizonnyal élénk vitát fog kelteni — mindenképpen megérdemli, hogy olyan he­lyen nyerjen elhelyezést, amely méltó az ország legna­gyobb kovácsművészéhez és nem utolsósorban, a diósgyőri vasgyár megalapítójához, aki egyszerű lakatossorból fej­lődött országos, sőt európai vonatkozásban is élvonalba. Az eredeti elgondolások sze­rint, az úgynevezett „Rossz- templom”-ban nyert volna el­helyezést, egy országos jelen­tőségű. múzeumix kiállítás, az Iparművészeti Múzeum által Egerbe szállított országos hírű gazdag anyagú kovácsoltvas- gyűjtemény bemutatásával. A vas-múzeum Fazola Henrik ne­vét viselte volna: Az új nyolctan termes isko­la, a tervezett múzeum szom­szédságában, hasonlóan, a kö­zéli múzeumról, Fazoláról lett volna elnevezve. így tehát a szobor is, amely a névadót ábrázolja, az eredeti terv sze­rint az új, modem iskola ud­varában nyert volna méltó he­lyet Azonban — közbejött kö­rülmények folytán —a „Rossz- templom-”ból színház, ha sza­bad azt mondanunk, a Gárdo­nyi Géza Színház kamara- színháza lett — így tehát az iskola elnevezése sem volt, bi­zonyos mértékig, kötve — és Gagarinról lett elnevezve. Mint Budapesten, a Képző- művészeti Alap illetékes elő­adójától értesültünk, pillanat­nyilag az a helyzet, hogy az új iskola udvarán állítják fel a Fazolát ábrázoló új és szép szobrot. A városi tanács azon­ban nem azonosítja magát ez­zel az elgondolással és a Kép­zőművészeti Alap szakzsürijé- nek bevonásával, egy helyszí­ni szemlén, a város valame­lyik utcájáp, terecskéjén keres alkalmas helyet az Európa- szerte 1 ismert kovácsművész szobrának felállítására. # VALÓBAN, nem érné el a kiváló művészeti alkotás a tel­jes célját, ha egy része telje­sen idegen, zárt iskolaudvar­ban lenne elhelyezve és nem is láthatná azt, a város lakos­sága mellett az évente idelá­togató 330—350 ezer idegen. A városi tanács másik mű­vészeti alkotást is el helyez a közeljövőben a város egyik pontján, előreláthatóan az eg­ri várban, illetve annak kör­nyékén. A budapesti millenniumi em­lékmű átépítésével kapcsolat­ban leszerelték az emlékműről a Zala György készítette egyik szép bronz domborművet, mely Dobó várnépének har­MESTERSÉGÜNK CÍMERE ■íe.r\esiar^ö £&ielcalfísc/S cait ábrázolja. A Művelődés- ügyi Minisztériumtól sikerült megszereznie a tanácsnak a kimagasló értékű . reliefet. A közeljövőben tartandó hely­színi tárgyalások során dől el, hogy hol helyezik él, ezt a vá­rost jelentősen díszitő, nagy­értékű művészeti alkotást. Ha már szobrokról beszélünk, * — mondjuk el art is, hogy az új­jászülető Gárdonyi Géza Szín­ház előcsarnokát a nagy egri író mellszobra fogja díszíteni. A munka már előrehaladott állapotban van. A neves buda­pesti szobrászművész, Ohmann Béla már elkészítette a mész­kőből készülő szobor gipszmin­táját s azt a Képzőművészeti Alap szakzsürije el is fogadta, A szobor mintázásánál Gár­donyi Géza több fényképét is felhasználta a művész, de munkáját nagyban megköny- nyítette, hogy Ohmann mester fiatal korában többször meg­fordult, vendégeskedett az eg­ri remeténél, mint fia barátja. AMIKOR megnéztük a mű­teremben Gárdonyi Géza mell­szobrának agyag-, majd gipsz­mintáját, az volt az érzésünk, hogy az valóban jól sikerült és hozzá fog járulni a korszerű, új egri1 színház belső művésze­ti térhatásához. Itt kívánkozik még tollhegy­re, — sajnálattal vesszük tudo­másul —, hogy sem az Egész­ségház —, sem pedig a Gólya utcai új lakótelepet egyetlen szobrászati alkotás, játékos szökőkút, vagy kis szobrocska sem díszíti, mint ahogyan azt már a más városokban léte­sült új lakónegyedeknél szinte megszoktunk. A hiányosság még pótolható, hiszen a be­ruházások 2 ezrelékét művé­szeti alkotás céljára kell fordí­tani. Sugár István EGRI VÖRÖS CSILLAG Nem ér a nevem EGRI BRÓDY Túléltem a halálom GYÖNGYÖSI PUSKIN Az ígéret földje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az igazi vizsga HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szabad szél HATVANI KOSSUTH Szombat este, vasárnap reggel HEVES Megöltek egy leányt pétervAsára Nincs előadás FÜZESABONY A halálhajó----' 1961. DECEMBER 8*> P£^'rEK* í 23 0 évvel ezelőtt. 1681. december 8-án halt meg GERARD TER- r BORC1I holland festő, a szobai jgjP ipjajlsm zsánerképek mestere. Műveire az IfevA aprólékos, finom ábrázolásmód és a tompított színhatások jellemzők (Csellókoncert, Levélíró nő, Hang- 'y- ** ß'M verseny, A westfalieni béke rész­205 évvel ezelőtt. 1756-ban e na- pon született ÁNYOS PAl költő, a szentimentális, irány egyik korai Wfflra képviselője. A kalapos király című é^Üjigúnyverse a II. József elleni nem- zeti m°/gai?rn egyik 3eiiemz<5 ir°" GERARD TERBORCH 165 évvel ezelőtt, 1796-ban e na­pon halt meg PJOTR RUMJANCEV orosz tábornagy, a hétéves háború egyik hadvezére,' majd az L768—74-es orosz—török háború főparancsnoka. 120 évvel ezelőtt, 1841-ben e napon halt meg JOHANN DAN­NECKER német szobrász, a klasszicizmus képviselője. Kiemelkedő művei: Schiller mellszobra, Ariadne a párducon. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 220 éve halt meg VITUSZ BERING, dán származású orosz tengerész, aki Nagy Péter cár megbízásából több expedíciót ve­zetett Távol-Keletre, 1728-ban ő hajózta át az 1648-ban Gyesnev ál­tal felfedezett és később róla elnevezett tengerszorost Ázsia és Amerika között. A Nagy Északi Expedíció (1733—43) során, 1741- ben Stellerrel együtt elsőnek lépett Alaszka földjére. 130 évvel ezelőtt, 1831-ben született FJODOR BREDIHIN orosz csillagász, a pulkovói csillagvizsgáló igazgatója. Kutatásai jelen­tősek az üstökösök alakjára és pályájukra vonatkozóan. Csóváikra vonatkozó elmélete ma is helytálló. FILM: Túléltem a halálom Miért hurcolták el a nácik Tondát, a hatalmas erejű, fia­tal boxolót a koncentrációs táborba? Erre ad feleletet ez a művészi csehszlovák filmdráma, amelyet az egri Bródy Film­színház mutat be december 8—9-én és 12—13-án. 17. — Igenis, hadnagy úr! — Tehát, ide figyelj! Amint az . autót észreveszed, azonnal vezényelj sorakozót az őrség­nek, de olyan hangosan, hogy benn az udvarban is meghall­juk! így az őrséggel együtt a századok is fel­sorakoznak! Megértetted? — Megértet­tem hadnagy úr! XVII. A hadnagy távozása után 'Gazsó maga is :odaállt a so­rompóhoz, az őr mellé, s most már ketten fi­gyelték az utat. Gazsó szíve a torkában dobo­gott. Valahogy nem tetszettek a hadnagy sza­vai. A legkisebb hiba esetén ... Türelmetle­nül rágta szája szélét. Végre a távolban fel­tűnt a gépkocsi. Idegességében akkorát ordí­tott, hogy az épület legtávo­labbi sarkában is meghallot­ták. — Fegyveeer-be! Az őrség azonnal felsorako­zott, benn az udvaron is pilla­natok alatt felállt a három szá­zad; élükön a 12 őrmester, minden, század előtt egy-egy hadnagy és legelöl a kapitány. A gépkocsi györsan közele­dett. Már tisztán lehetett látni a szép fekete Hudsont, a lefüg- gönyzött ablakokkal. A kocsi lassított. Az őr fel­húzta a sorompót, aztán fe­szes vigyázzba merevedett. Ga­zsó idegei pattansáig feszültek, amikor a Hudson elsuhant az őrség előtt. Benn az udvaron a kürtös megfújta a harsonát, amely egy colonelnek jár. A kocsi megállt. Minden szem a kocsi ajtajára tapadt. Néhány másodperc telt el, de az ajtó nem nyílt, A pillanatok óráknak tűntek. Végre lassan feltárult a le- függonyzött ajtó és farral előre kilépett egy hölgy. Felegyene­sedett, majd mosolyogva inte­getett a felsorakozott egységek felé, megköszönte a kedves fogadtatást. Az első pillanatban minden­kiben meghűlt a vér. A made­moiselle1 a tábor nyilvános há^ za hat tagjának egyike volt. Előző éjszaka kimaradt, és most barátja, a fiatal ültetvé­nyes hozta haza kocsival. A következő pillanatban ki­tört a nevetés. Egetverő ha­hota reszkettette meg a fala­kat: Mindenki nevetett, a ka­pitány és az őrség parancsnoka kivételével. Gazsó azt hitte, megnyílik alatta a föld. Szegyenpir ön­tötte el arcát. A kapitány rohant feléje. — Mi volt ez?! — ordította. — Mit csináltál, te barom?! — Kapitány úr.;: én nem tudtam..: az előző őrség nem mondta, hogy a kisasszony kint van — dadogta Gazsó. — Kuss! — ordította még haragosabban a parancsnok. — Szolgálatod letelte után jelent­kezel nálam. Megértetted? Elrohant Gazsó századának hadnagya is sietve közeledett az őrség felé, sőt az őrmesterek közül is jöttek néhányan. A haragos, kipirult arcú hadnagy éppen megállt Gazsó előtt, amikor a sorompónál álló őr felkiáltott. — Gépkocsi a láthatáron! A hadnagy és az őrmesterek rohantak vissza az udvarra, Gazsó pedig ismét elkiáltotta magát: — Fegyverbe! A gépkocsi már a kapu előtt megállt A colonel pillanatok alatt kiugrott belőlé és Gazsó, mintha mindent most akarna helyrehozni, feszesen előtte termett, tisztelgett és határo­zott hangon jelentett. Monda­tai szabályosak, katonásak vol­tak. Az őrnagy kedvtelve né­zegette a feszülő izmú, tökéle-/ tes testtartású,, bátor fellé­pésű fiút. — Köszönöm. Megszemlélte az őrség^, semmi hibát nem talált. Érdek­lődve fordult ismét Gazsó felé. — Ön milyen nemzetiségű? — Magyar vagyok, monsieur colonel. Az, őrnagy elmosolyodott, hozzálépett és megveregette a vállát. — Monsieur captain — for­dult a közben odasiető pa­Gazsó megtörölte verejtéke­ző homlokát. Egy kissé meg­nyugodott. De a kapitány ki­jelentései még mindig nyugta­lanították... Monsieur cap­tain!... Egy vadállat! Elég so­káig a hírhedt büntetőtábor parancsnoka volt, Colomb-Be- charban. No, ezt le sem tagad­hat^... Nevelési módszerei rncjít is ugyanazok... <Eh, lesz, ami lesz!... Tíz óra sem volt, amikor a colonel kocsija kigördült a tá­bor kapuján. Az őrnagy arca láthatóan derűs volt. Az újon­cok kiképzése jól sikerült, ez megelégedéssel töltötte el. Alig ült el a porfelhő az őrnagy kocsija mögött, amikor az előbbi hölgy közeledett Ga­rancsnokhoz — kérem, 5 üveg fehérbort Írasson fel a kantin­ban az én számlámra, az őr- parancsnok javára. Mosolyogva intett az őrség­nek, aztán a kapi tánnyal együtt bevonult az udvarra... zsó felé. Arcán mosoly, kezé­ben egy üveg pálinka. — Nagyon, nagyon köszö­nöm ezt a kedves fogadtatást — csicseregte már messziről. — Igazán kedves volt. öntől. — Jaj, mademoiselle Man­na, ne köszönjön semmit... Té­vedés vélt az egész... — Akkor is jólesett... Ké­rem, fogadja el tőlem ezt az üveg pálinkát... — Köszönöm..., de ne hara­gudjék, félek az eset miatt... Szolgálatom letelte után je­lentkeznem kell a kapitány­nál. — Egy percig se búsuljon emiatt... Majd én elintézem vele... Egyébként... meghívom ma estére a szobámba... — Köszönöm, Marina..., de nem ígérem meg. — Érdekes..., ha visszaem- lékszem, magát még nem fo­gadta vendégként egyikünk sem. Valami baja van talán? — Nincs semmj... — Hát akkor?... Gyűlöli Nuviont? Nem szereti a lé­giót? — Dehogynem... — Akkor nem értem... Gazsó lázasan gondolkozott. Most mit mondjon? El nem árulhatja magát semmiképpen. — Tudja... van nekem oda­haza valakim... Ah! A nagy szerelem...! A hűség... nevetett a lány. No, a viszontlátásra! Ha mégis meg­gondolná magát, várom... A kapitánytól pedig ne féljen, majd én megszelidítem. Gazsó megtörölte a homlo­kát. Egészen zavarba hozta ez a lány... S hogy rátapintott az igazságra!... Hogy gyülöli-e Nuviont? Hát van erre szó, van erre kifejezés, mennyire utalja az egészet!... S őket, nyilvánosháziakat is, akik azért vannak itt, hogy „meg­édesítsék” a nyomorultak éle­tét... Mennyire utálja ezeket a „kisasszonyokat”, akiknek az a feladatuk, hogy a pokolban, nyárson megforgatott, s a két­ségbeesés szélén álló újoncok lelki egyensúlyát visszaállítsák egy-egy mosollyal, forró öle­léssel... Fuj! (Folytatjuk4

Next

/
Thumbnails
Contents