Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

1981. december 8., péntek

# •

NÉPÜJSAG

%

Operáció - tévedésből

Angliában az utóbbi időben 28 beteget operáltak meg tévedésből. Legtöbbjüket öntudatlan állapotban hozták be a kórházba, s ott másokkal ösz- szecserélve, egyenesen a műtőasztalra vitték őket. E tévedések elkerülésére a British Ma- dical Journal javasolja, hogy minden beteg a kórházi felvételnél, vagy a szállításkor, a katonákhoz hasonlóan, egy cédulát kapjon nevének és adatainak feltüntetésével, s ezt kórházi tartózkodása alatt állandóan magánál hordja. ' .

Óriási sippsárak nylonból

Egy amerikai vállalat ipari célokra, nem oldódó, álkáliák- kal, ásványi olajokkal és zsírokkal szemben ellenálló, rendkívül nagyméretű zippzárakat készít, A zippzárakat elsősorban műanyagtartályokon alkalmazzák. Hosszúságuk eléri a 20 métert.

SEATO

Manapság az agresszív erők között a délkelet-ázsiai térségben elsőként emlegetik a SEATO-t. (South East Asia Treaty Organisation.) Az 1954. szeptember 8-i mani- lai egyezménnyel létrehozott agresszív szervezet Délkelet- Ázsia térségében, amelynek tagjai az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Ausztrália, Űj-Zéland, Thaiföld, Pakisztán és a Fülöp-szigetek. India, Indonézia, Ceylon és Burma az Egyesült Államok által kifejtett erős nyomás ellenére sem volt hajlandó a szervezetbe belépni.

Az 1955. február 19-én hatályba lépett manilai paktum legfontosabb rendelkezését a 4. cikk tartalmazza, amelynek értelmében a szerződő felek kijelentik, hogy ha a szerződés övezetében valamelyikük ellen, vagy az általuk egyhangú határozattal megjelölt állam, illetve terület ellen elkövetett fegyveres agresszió mindnyájuk békéjét és biztonságát veszéyezteti: a közös veszély elhárítására mindegyikük saját alkotmányának rendelkezéseivel összhangban fog cselekedni; egyéb veszély esetén a felek tanácskozni fognak a foganatosítandó intézkedésekről. A 8. cikk meghatározza a szervezet területi hatarait, de kimondja, hogy a szerződő felek a paktum hatálya alá eső területet bármikor kiterjeszthetik.

Az Egyesült Államok a szerződés 4. cikkéhez fűzött fenntartásában kijelentette, hogy az ott előírt kötelezettség fennállását csak „kommunista agresszió”, értsd: forradalmi megmozdulások esetére ismeri el, egyébként csupán tanácskozási kötelezettséget vállal.

A szerződő államok az egyidejűleg aláírt jegyzőkönyvben az 1954. évi genfi konferencia határozatainak durva megsértésével a paktum 4, cikkének hatályát Iszószra, Kambodzsára és Dél-Vietnamra is kiterjesztették, jóllehet ezeknek minden katonai szövetségtől távol kell maradniuk.

A manilai paktummal létrehozott szerveset az ENSZ alapokmányának rendelkezéseivel is ellentétben áll. Az alapokmány 52. cikke csupán regionális szervezetek létrehozását engedi meg, a SEATO azonban ilyen szervezetnek nem minősülhet, minthogy a tagállamok nagy része a délkelet-ázsiai térjégtől több ezer kilométer távolságra fekszik.

A VOSZTOK BRIGÁD

U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára

Amint azt a lapok hírül adták, Mód Péter, \ a külügyminisz-1 tér első helyet- j lese, a magyar \

ENSZ-delegáció \ vezetője; Péter |

János külügyminiszter névé-I ben kedden fel-1 kereste U Thant! ügyvezető főtitkárt és meghívta, hogy látó-! gasson el Magyarországra. A

világszervezet főtitkára a meghívást elfogadta.

Képünkön: U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének új, ügyvezető főtitkára, közvetlenül megválasztása után, a Biztonsági Tanács egyhangú javaslata alapján történt megválasztását köszöni meg.

Holdakban mért becsület

Ketten a brigádból: Balogh István és Zsiga József villanyszerelők szűrőmü dobmotor állórészét tekercselik. Szakértelmet, nagy fi- yelmet igényel ez a munka. Ügy iparkodnak, ahogy a szocialista rigádhoz illik: megbízhatóan, jól dolgoznak.

A Vosztok nevet viselő munkabrigádnak az 1960. május 1- től 1961. november 1-ig tartó Időszak alatt elért eredményei alapján a termelési tanácskoa „szocialista brigád’-’ cím

viselését odaítélte. Dátum, bélyegző és az aláírások olvashatók a Mátravidéki Erőmű jegyzőkönyvében.

Több szocialista munkabrigád dolgozik az erőműben, de

a Vosztok a legfiatalabb. Alig múlt egy hónapja, hogy a megtisztelő nevet viselik. Hogyan jutottak hozzá, milyen tettek dicsérik munkájukat?

Különlegesen nagyot nem cselekedtek. De a brigád minden tagja becsülettel elvégezte a rábízott munkát. Üzemzavar volt, mert meghibásodott a portáldaru? Czakó Lajos művezető irányításával azonnal nekiláttak a javításnak. Horváth László, a brigádvezető csak annyit mondott: emberek, nem lehet szenet adni a kazánba, igyekezzünk a munkával. Több biztatás nem kellett, mindenki tudta a kö-, telességét. Idejében rendbe hoztak mindent. Sok a hibaforrás a' kazánházi műszértáb- lánál. Nyomógombot, relét indító és gerjesztő ellenállásokat kell javítani, időben és megbízhatóan. Becsülettel, jól dolgoznak. A Vosztok brigádról ez a műszakiak véleménye.

Hogyan élnek, milyen példát mutatnak a brigád tagiai? Senkivel sincs baj — így foglalja Össze rövid véleményét a művezető. Ha valaki vétene a munkafegyelem ellen, a brigád tagiai figyelmeztetik, nehogy folt essék a Vosztok . becsületén. A herédi Haladás és a csányi Űj Élet termelőszövetkezeteket patronálják, segítik szakmunkával, jószóval és tanácsokkal.

Horváth Lászlóval, a brigádvezetővel nem találkoztunk. Negyedéves beszámolón

volt a budapesti villamosipari technikumban. Zsiga József a hatvani általános iskolában pótolja a szükséges alapismereteket, Sufránszki József az MTH iskolában szerzett szakmunkás képesítést. A brigád több tagja járt különböző tanfolyamra,- és most, hogy elnyerték a szocialista brigád címet, nem hagyják abba a szakmai-politikai képzést. Mindnyájan többet érő emberek akarnak lenni, s jól tudják, hogy ezt csak rendszeres tanulással érhetik el.

A fiatal brigád újítással is dicsekedhet. Jaszeríovits János villanyszerelő nevéhez fűződik a kezdeményezés. Az ellenállásokat eddig vakon használták. Az újítás bevezetése után jelzőlámpa mutatja, hogy az ellenállást kiiktatták. így nem megy tönkre, nem éghetnek el el az ellenállások.

Mi a brigád további feladata és célkitűzése? A munkaterületen ejég jól egybekovácso- lódtak a csoportok. Még jobban kialakítják a közösségi szellemet, folytatják mindazt, amit: megkezdték és ami eddig is sikerre vezetett. Szeretnék meg szerezni az oklevelet, majd a;

jelvényt is. Ezért dolgozik, élés tanul a Vosztok brigád: minden tagja. És azt mond-:

ják, így közösen, egymást segítve, bátorítva és biztatva: könnyebb, eredményesebb. :

r. l. :

A szövetkezet nem min- den tagja egyenlő értékű ember. Értékét az szabja meg, hogy mennyi földet vitt be magával a közösbe. Hogy ezt a földet esetleg apja és nagyapja szerezte, ez semmit sem von le az ember értékéből”. Ezt az elvet a ka- rácsondi Dózsa Tsz egyes tagjai dolgozták ki, és beszélnek is róla faluszerte, nem éppen erősítve ezzel a szövetkezet egységét. Ki ér többet — vetődik fel az elv hallatán a kérdés a szövetkezet szegényparasztokból kikerült tagjai között. Az-e, aki bevitte a maga tíz, vagy éppen húsz holdját, vagy az, aki a két keze munkájával mindennap azon fáradozik, hogy a bevitt föld sokszor annyit adjon, mint régi gazdája keze alatt. A válasz egyszerű: a termelőszövetkezet minden tagja egyforma, egyenjogú, s ha egyáltalán beszélhetünk arról, hogy ki értékesebb tagja a szövetkezetnek, azt a szocialista elv alapján tehetjük, amely így hangzik: mindenki képességei, munkája szerint... Nyilván az az értékesebb, többet érő ember a szövetkezet számára, aki képességei és ereje legjavát adja a közösség erősítéséért, a tsz felvirágzásáért. A válasz csakugyan egyszerű, és mégsem az. Mert ha eszével fel }s fogja mindenki, a szívében nem biztos, hogy egyet is ért vele. Nem biztos, mert még nem tartunk ott, hogy minden ember az egész közösség gazdájának érezze magát. A saját tíz, vagy húsz hold iránti szeretet, ragaszkodás még nagyon elevenen él a szívekben. És nem lehet egyből elérni azt sem, hogy a ;régi szokásokat, érzéseket kiirtsák az emberi szívből, gondoskodásból. Nem rendelettel, szigorral, hanem meggyőzéssel. Idő kell ahhoz, amíg elérkeznek odáig, hogy megértsék, a nincstelen vasutas feleséget, akinek semmije sem volt, csak a két dolgos keze, de azzal 180—200 munkaegységet szerzett, gyarapítva vele a közösséget, semmivel sem

ér kevesebbet, mint a volt kö-- zépparaszt felesége, aki régi gazdaságának dicsfényében sütkérezve, még a határba sert* ment ki, mióta összeszántották: a parcellákat. Sőt, nemhogy nem ér kevesebbet, de a közösség szempontjából jóval többet. Mert az ő munkája benne van abban* hogy a volt középparaszt férj munkaegysége is többet érjen, gondtalanabb életet biztosítson „sütkérező” feleségének.

Tdő kell ehhez és türel1 mes nevelőmunka. Ebbe a nagy munkába kezdett a karácsondi pártszervezet. Lépésről lépésre haladnak. Először a tsz kommunistái tisztázták magukban, ezt a kérdést. Aztán a vezetőség tárgyalta meg, hogy így nem mehet tovább. Nem bonthatja meg egy nagy gazdaság összetartását az, hogy két esztendő múlva még mindig azt nézegetik egyesek, mi volt, amikor beléptek, és nem azt, ki mit tett azóta. Közgyűlésen is napirendre tűzik. Az egységről, az egyetértésről akarnak beszélni. És beszélni fognak róla mindaddig, míg ebben a szövetkezetben is megérti mindenki, hogy minden ember annyit ér, amennyit a közösség- boldogulásáért tesz.

Bizonyos, hogy a munka, amit a karácsondi kommunisták megkezdték és embertől emberig látogatva végeznek, nem marad eredménytelen. Talán nem is kell sok idő hozzá és a „ki mennyit ér” elv gyártói maguk lesznek szószólói annak: minden megbecsülést azoknak, akik nem féltek az újtól, a munkától, S amikor kezükbe vették a munkaeszközökét, nemcsak azt nézték, mennyi hasznom van nekem ebből, hanem az egész közösség érdekeit tartották szem előtt.

A szövetkezetek erősítésé- nek, .a szövetkezeti paraszti osztály megteremtéséért folyó munkának egy kis része ez. De nem lebecsülendő része!

— deák —

Fő az optimizmus

A költő optimizmusáról volt hires. A halottak felett az élőkről énekelt, s legutóbb, mikor kocsijával karambolozott, s egyik lába eltört, a százlábúakról írt humoros epigrammát. A költő, aki — mondom — optimizmusáról volt hires, az íróasztalánál ült és ihletet várva az ablakon nézte a szürke, álmos-ködös kinti világot. Sártól agyonsanyargatott levelek között ázott kutya kóválygott, a fákról köd csepegett és az ég szürkesége ráfeküdt a házak tetejére. Sárba, permetbe bújt az egész világ, s mindenki zsebkendőt hordott, néha hármat is és köhögéstől, prüsz- köléstől volt hangos az utca.

A költő az íróasztalánál ült és elmélázva nézte a didergő világot, s felszisszenve kapott a lábához, beléhasított a reuma, megharapta csontjait, mint valami kiéhezett kutya, aztán bevett gyorsan az asztalon álló tubusból két aszpirint és még egy kis forró vizet öntött a lavórba, amely az íróasztal alatt gőzölgőit, lábait áztatván benne.

— Micsoda télt A kései ősz minden szomorúsága, a tél minden tisztasága, szépsége nélkül — mormolta magában és arra gondolt, hogy milyen sárosak, süppedtek lehetnek most a sírok kinn a temetőben.

Előtte papír feküdt, kezében golyóstoll: verset akart Írni — reggel óta. Megcsóválta fejét, helytelenítve ezzel is a kinti szürkeséget és lelkében leledző letörtséget, aztán mint bajnok a kopjáját, felkapta tollát és írni kezdett:

— Aranyos mézet csurgat zöld pázsitra,

mint bajadér csókja: ez a Nap

s szivemben örök tavaszok kergetőzneki pacsirtás együtt-örőm dalokat fakasztanak ...

... megelégedetten dőlt hátra a széken és kivette a lábát ■ is a lavórból...

— Hiába, csodálatos dolog az optimizmus — gondolta, és ka- maszos szerelmes -arccal, fül- doklani kezdett a köhögéstől.

(egri)

ezzel megvagyunk, a hideg hónapok alatt a belső munkákkal végzünk, s márciusban indulhat a keltetés, májusban pedig befejezzük a külső vakolást is. Hiányunk jelenleg semmi fontos anyagban nincs, csupán 400 köbméter salakra lenne sürgősen- szükségünk.

Az építők dicséretes munkája nyomán tehát rövid néhány hónap múlva elhallgatnak az ácsszekercék, kőműves kalapácsok, s más, élettel telik meg a „csirkegyár”.

A KÖZÖS gazdaságok az első szállítmány megérkezése után minden bizonnyal köszönetét mondanak az építőknek, gyors, nagyszerű munkájukért. Azok alapján, amit láttunk a földből nemrégen „kibújt” építkezésen — megérdemlik, mert igyekezetük dicséretére vélik az egész ÉM Heves megyei Építőipari Vállalatnak is.

Weidinger László

hét itt létesíteni az üzemszünet alatt, ha az aszalás nem árt a gépeknek. Még annyit: természetesen figyelemmel voltunk arra, nehogy üzemzavar miatt kihűljenek a tojások, így a gázon kívül a gépekbe bevezetjük az áramot és amellett, hogy hálózatról is dolgozhatnak azok, piég a biztonság kedvéért egy tartalék agregátor is mindig rendelkezésre áll majd.

Ennyit tehát az okos, körültekintő gondolatokból született tervről, amelyből most készül az épület, a keltetőüzem.

S ez a munka is érdemes minden dicséretre. összesen 62 ember dolgozik az egykori

„prérin”, s köztük a fiatal Dobó János 41 tagú komplex- brigádja végzi az összes szakmunkát.

A MUNKÁSOK egy része a csarnok tetőzetén dolgozik, a zsaluzóácsok a főbejárat feletti rész betonozását készítik elő, a már tető alatt álló melléképületben pedig az „előregyártók” dolgoznak. Kőszivacsból készítik a szigetelőelemeket.

Ez a nem sokkal több, mint félszáz ember úgy dolgozik, hogy az első pillanatban azt hihetnénk, legalább kétszázan vannak. Miért sietnek?

— Nézze — mondja Szabó András művezető —, nekünk hat hete úgy kellett hozzáfogni a munkához, hogy megmondták: itt tavasszal meg kell indulni a csibekeltetésnek. Tudjuk, hogy száz termelőszövetkezet adta a pénzt, határozta el létesítését, s nem azért, hogy ráérünk vele elkészülni. Jövőre már csirke kell innen a baromfitenyésztésünkhöz. Ezt megjegyeztük, eszünkbe véstük — s nem hagyjuk cserben őket.

Az építkezés alapos szervezettsége ezt mutatja. Minden úgy megy, gördülékenyen, ahogy kell. így nem is mondhatott mást a művezető.

De ezt mondta volna Csaló Tibor építésvezető, Dobó János komplex-brigádvezető, vagy Szabó László, az ácsok és Roz- gonyi Károly, a vasszerkezet készítők csoportjának vezetője is.

Csakhogy az építők sokszor szűkszavúak. Szavaik helyett müvükre mutatnak: így állunk rövid néhány hét alatt, csaknem másfélmilliós munkát végeztünk már el.

— Most azon igyekszünk, hogy az egész főépület gyorsan tető alá kerüljön — teszik még hozzá —, nehogy a hideg idő miatt le kelljen állnunk. Ha

ITT, AZ EGRI Gépállomás mögött levő szabad térségen

— Szabó András művezető szavaival élve —, néhány héttel ezelőtt még „préri” volt, s most. már a csarnok tetejére

— amelyben majd a keltetőgépek sorakoznak katonás rendben —, rakják a vasbetongerendákat és a réseket kitöltő, úgynevezett béléselemeket.

Ha a száz termelőszövetkezet képviselői — amelyek ösz- szeadták ennek a csirkegyárnak az árát —, itt lennének, csak gratulálni tudnának az építőknek, gyors és nagyszerű munkájukért.

Mielőtt azonban errőj szólnánk, nézzük meg, milyen is lesz ez a „csirkegyár”? Három tervezője közül kettő, Semperger József az építész- tervező és Barna László statikus — a megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda dolgozói — vezettek végig részben a valóságban, részben képzeletben az épületcsoporton.

— A munka tavasszal tizenkét géppel indul meg — mondták. — Később már 24 gép kelteti a csirkéket, • de mindent úgy terveztünk már eredetileg, hogy 36 gép működhessen zavartalanul és ez 360 ezer csirkét jelent egy keltetésre ,

A „gyár” összköltsége 8 millió 100 000 forint lesz, amely ötmillió forinttal kevesebb, a jelenleg érvényben levő országos típusterv alapján készülő keltetők költségeinél.

— Miért? Mert bebizonyosodott, hogy nem szükséges túlságosan drága anyagokkal dolgozni, az ■ olcsóbb is éppen úgy megfelel a célnak, s nem megy a korszerűség, vagy az épület tartósságának a rovására.

ÖNKÉNTELENÜL felötlött a kérdés — s érdemes lenne megvitatni illetékes fórumainknak —, nem hasznosabb-e ilyen tervet tipizálni, mint a lényegesebben drágábbat elfogadni típus-tervnek. Népgazdaságunk jelenlegi takarékossági elvei alapján nyilván igen.

A két tervező azonban tovább folytatta beszámolóját:

— Magát az üzemeltetést is igyekszünk a lehetőség szerint olcsón megoldani. A dem- jéni földgázt égetjük a gépekben s ennek használata hathónapi üzemeltetést véve alapul, 700 ezer forinttal kerül kevesebbe Bayer József gépészeti tervező újítása és számításai alapján, mint az elektromos áram használata. Ugyanakkor épp a gáz olcsósága révén szilva-aszalót ler

Épül a „csipkegyári ...