Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

9 NÉPÜJSAG 1961. december 7., csütörtök Eger műemlékvédelme Ötéves az egri műemléki albizottság (At Alábbi beszámoló Is- «lerteteste került a Hara- ila« Népfront Országos Ta­nácsa budapesti — 1961. no­vember 28—30-án megtartott műemléki értekezletén). A KILENCVENEGY évig tartó török megszállás után szomorú képet mutatott 'iger városa. Bár az 1687. évi ost­rom iftkább csak kiéheztető« volt, mégis az épületek sérül­ten, elhagyatottan, leromolva állottak. Az akkori sivár álla­potokat jellemzi, hogy a va­rosban pl. a félig-meddig megmaradt 880 lakóháznak több mint a fele állott üre­sen: áz „Ujszerzeményi bizott­mány” 1690. évi összeírásában gyakori a romóS, sőt, a lerom­bolt lakóépület is. Az elkövetkező barokk idők fejlődése csak lassan, évtize­dek múlva indult meg. Addig — sőt részben később is, az új építkezések idején — tovább folyt a régi épületek lassú pusztulása. Az még bizonyos fokig érthető volna, hogy az egykori török létesítményeket nem igyekeztek fenntartani: a nagyobbrészt favázas török la­kóházak elöregedtek, korsze­rűtlenné váltak, a mecsetek, dzsámik — ha átmenetileg ke­resztény vallási célokra is használták őket — útjában voltak a később helyükre ke­rülő barokk templomoknak, az egykori török fürdőépüle­tek pedig rendeltetésszerű használat híján egymás után váltak romokká. De maga az egri vár Is — amelynek dicső­ségétől pedig egy időben vissz­hangzott fél Európa — fokoza­tosan pusztult: köveit szét­hordták, megmaradt épületeit börtönöknek, magtárnak hasz­nálták. így múlt el Eger középkori és török építészetének jófor­mán minden maradványa, és szinte még emléke is. A szomorú pusztulás felett a XIX. század harmincas évei­ben kezdett derengeni az első fénysugár. Az érdeklődés mindenütt a nemzetek múlt­ja, története felé fordult, és ezekben a „romantikus” idők­ben fedezik fel a műemlékek jelentőségét, a műemlékvéde­lem fontosságát is. így került sor — bizonyára az említett korszellem hatására — az első egri „műemlékvédelmi” intéz­kedésekre is: a nagy művelt­ségű Pyrker érsek utasítására megszüntetik a vár további rombolását, parkírozzák a vár területét, ha nem Í9 helyes stílszerűséggel, de toronysisa­kot tesznek az akkorra már ,. csonka-mecsetre” (minaret­re), újabb építkezések alkal­mával megmentik az egyik törökfürdő medencéjét, stb. A biztató kezdet után még közel harminc évnek kellett eltelnie, amíg megindult Ma­gyarországon — és Egerben is — a szervezettebb műemlék- i’édelem. Az Egerben élt és működött Ipolyi Arnoldé és társáé, Henszlmann Imréé a soha el nem hervadó érdem, hogy az osztrák abszolutizmus sötét évei alatt, amikor az akkori állami hatalom minden köztevékenységet elfojtott, a hazai műemlékek rendszeres ismertetését a maguk erejéből, alapvető műveikkel megindí­tották. Az irodalmi munkás­ságon túl, azonban megindult a gyakorlati munka is: így pl. 1862-ben — most száz éve — itt Egerben, az egykori várbe­li székesegyháznál - ahol a régi falaknak ekkor már a nyomai sem voltak láthatók- megkezdték a tudományos fel­tárási tevékenységet. Talán az egri műemlékek nagy száma, talán az itt folyó — előbb említett — példamu­tató kutatási tevékenység le­hetett az oka. hogy néhány évvel később: 1868-ban itt, Egerben alakították meg egy országos gyűlés alkalmával azt a régészeti szakosztályt — Ipolyi Arhóld elnöklete alatt -, amely kézdőpontjává vált a hazánkban ezt követően meginduló szervezett műémlé- ki munkásságnak. ★ A KÖVETKEZŐ évtizedek­ben alábbhagyott a műemlé­kek iránti érdeklődés, és a műemlékek védelmének lehe­tőségei is csökkentek. A kapi­talizmusnak az a kórszaka volt ez, amidőn pl. itt Egerben is: ha a tőkés a város köze­pén ötemeletes gőzmalmot akart építeni, akkor nem volt lehetőség ezt mégakadályozni, számos szép régi épületünk lett ekkör a bontócsákány ál­dozata, hogy helyükön több hasznot hozó giccses bérházak létesüljenek, ekkór kerülték fel a mindenható „üzlet” je­gyébén a műemlékházak hóm. lokzataira az azokat éléktele- nítő bolt-portálok. Még sze­rencse, hogy Eger fejlődése ezekben az években lelassult: így kevesebb volt a pusztulás, mint az ország néhány moz­galmasabb városában,.. Az 1925-1935 közötti évek Wälder Gyula professzor és Szmrecsányi Miklós korszaka - némi javulást hoztak. Ekkor tatarozták — példamutatóan — a Líceumot, a minorita temp­lomot és több más középüle­tünket. amelyeknek Hatása ki­sugárzott egyéb más műemlé­künk, műemlék-jellegű há­zunk restaurálására is. De a munkák alapja most Is csak a meggyőzés, rábeszélés volt: kötelezni a helyreállításra senkit sem lehetett. így következett el a máso­dik világháború, és az ezt be­fejező felszabadulás bizony megint csak leromlott, hámló, pusztuló épületeket taláU Egerben Is. * 1948, a fordulat éve után népköztársaságunk elnöki ta- nácsa első intézkedései közé tartozott a műemlékek védel­méről szóló 1949. évi 13 sz. törvényerejű rendelet kib> csátása. * Az 1949. évi 13. sz. tvr — bármilyen körültekintéssel is szabja meg a műemlékvédel­mi teendőket — egymagában nem volna elegendő minden feladat megoldására. Munkánk csak akkor lehet tökéletes, ha abban maga a dolgozó nép is részt vesz. Ennek a gondolat­nak a jegyében hozta meg Eger város tanácsa az 1/1956. sz. tanácsi rendeletét „Eger város műemlék- és műemlék- jellegű építményeinek foko­zott felügyeletéről és védelmé­ről” — és ezen tanácsi rende­let alapján alakult meg 1956. május 31-én a városi tanács vb műemléki albizottsága. MIT VÉGZETT a műemléki albizottság a megalakulása óta eltelt öt év alatt? Az ered­ményeket hirdeti a sok rend­behozott műemlék, műemlék- jellegű épület, de mutatja a műemlékkérdés megismerése, a műemléki ügyhöz város­szerte való jobb hozzáállás. Eger városban jelenleg 59 műemléket és 107 műemlék- jellegű építményt tartunk nyilván. Ezenfelül vannak a városképi szempontból jelen­tős többi létesítmények. 1957 óta mintegy 75 védett emlé­künkön folyt teljes, vagy rész­letes tatarozás, ami a teljes állomány kb. 45 százalékát jelenti. Nem mondjuk, hogy ez az eredmény kielégítő, de belátjuk, hogy az egyéb igé­nyekre és a rendelkezésre álló hitelfedezetek nagyságára is figyelemmel kell lennünk. A továbbiakban igyekez­tünk a tatarozásokat még szervezettebbé, gazdaságosab­bá, minőségileg jobbá tenni. Ezt az előre meghatározott, kellően megtervezett sortata­rozások útján kívánjuk elérni. Javaslatunkra keletkezett a 6/1959. sz. tanácsi rendelet, December 22-től január 8-ig téli szünet az iskolákban A tsz-tagok anyagi érdekeltségének növeléséről amely a sórtátafózásókat is szabályozza. A műemlék-ügyhék egyik sarkalatos tétele, hogy az egyes létesítményeknek meg­felelő gyakorlati rendeltetést biztosítsunk. így került sor Egerben, a várban a múzeum, a Buttler-házban turistaszálló elhelyezésére, így nyílt meg most novemberben a volt Trinitárius templombán a vá­ros új kamaraszínháza. Az albizottság tesz javasla­tot különböző — városkép szempontjából fohtós — léte­sítmények mikénti kialakítá­sára, elhelyezésére. Ugyan­csak az albizottság irányozza elő a kivitelezésre kerülő hely­reállításokat, lehetőleg a sor- tatarozás élvének a betartásá­val, figyelembe véve az állag- megóvás és gazdaságosság kö­vetelményeit. Városrendezési kérdésekben is — különösen a műemlékek környezetében — meghallgatást nyer az al­bizottság álláspontja. (Törté­nelmi városmagon átvezető út, stb.) A társadalom érdeklődése felkeltésének az érdekében számos előadást, városbemuta­tót tartottunk. Az érdeklődés­re jellemző, hogy műemléki ismertetéseinkét ma már a leg­különfélébb szervek (üzemek, iskolák, stb.) igénylik. Sok esetben adtunk ismertető cik­keket a helyi lap számára. A főleg külföldi szakemberek vezetését a város területén általában az albizottság tag­jai látják el. A város lakossága mind gyakrabban fordul műemléki közérdekű ügyekben az albi­zottsághoz. Tatarozásokat ja­vasolnak, bírálnak, érdeklőd­nek. Az egriek ma már magu­kénak tekintik városunk mű­emlékeit. ÜGY ÉREZZÜK, az egri műemléki albizottság ötéves munkája nem volt eredmény­telen, nem volt méltatlan az elődökhöz, nem volt méltatlan Eger kulturális, történelmi ér­tékeihez. A város épületei fo­kozatosan szakszerű helyreál­lítást nyernek, amivel sikerült a helybeliek és hozzáértő ide­genek elismerését is kiérde­melni. Azonban tudjuk jól, hogy nem állhatunk meg munkánk­ban. A műemléki albizottság tagjai nem fognak semmiféle munkát, vagy fáradságot so- kallani, hogy városuk az elkö­vetkező időkben még vonzóbb, még szebb legyen. .Hevesy Sándor nuár 8-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21-e, csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap január 8-a, hétfő, (MTI) A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az idei tanévben a téli szünet az általános és a közép­iskolákban december 22-én, 'pénteken kezdődik, és 1962. ja­X Szovjetunió állandó ENSZ-képviseletének nyilatkozata az Egyesült Államok Dominika belügyeibe való beavatkozásáról partjairól és lemondani arról a fenyegetésről, hogy tengerész­gyalogságot tesz partra a Ka- rib-tenger országaiban? Akarja-e az Egyesült Álla­mok levonni a szükséges követ­keztetéseket abból a Biztonsági Tanácsban lezajlott vitából, amely az amerikaiak domini­kai beavatkozásával foglalko­zott: akar-e számolni a világ közvéleményével, amely hatá­rozottan elítélt mindenféle be­avatkozást a latin-amerikai or­szágok belügyeibe? Akarja-e az Egyesült Álla­mok tiszteletben tartani az ENSZ alapokmányát és az ilyen beavatkozást megtiltó nemzetközi jóg elemi normáit? Ezekre a kérdésekre vála­szolni kell, mert az Egyesült Államok durva beavatkozása a kis latin-amerikai országok belügyeibe, máris súlyos káro­kat okozott a dominikai nép­nek, és a feszültség veszélyes gócát; teremtette meg a Karib­ién ger térségében. Ezzel nem békéiket meg sem a világközvélemény, sem az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek kötelessége, hogy vé­delmezze a békét és valameny- nyi nép biztonságát. (MTI) —mrnmm V Than as E\SZ ügy vesető főtitkára ellátogat Magyarországra NEW YORK (MTI): Mód Pé­ter, a külügyminiszter első he­lyettese, a magyar ENSZ-dele- gáció vezetője, Péter János kül­ügyminiszter nevében kedden felkereste U Than ügyvezető főtitkárt és meghívta, hogy lá­togasson el Magyarországra, A világszervezet főtitkára a meghívást elfogadta. A látoga­tás időpontjáról később dönte­nek. Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Hidegebb és erősen felhős idő, sok helyen eső, a Dunántúlon és a ma­gasabb hegyeken helyenként hó. Az ország keleti felében egy-két helyen zivatar. Az ország nyugati felében élénk, helyenként viharos északnyugatl-északl, keleten még mérsékelt déli szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet: ke­leten 6—9, nyugaton 2—6 fok. leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten plusz 4—7, nyugaton 0— plusz 4 fok között. (MTI) napókban teljésért hivatalos jelleget öltött - állapítja meg a nyilatkozat. Az amerikai külügyminisztérium november 30-án és december elsején köz­zétett két nyilatkozatában azt is megengedi magának, hogy nyíltan diktálja a dominikai népnek, hogyan kell viselked­nie az országban végbemenő jelenlegi események közepette. Az amerikai nyilatkozatok hangsúlyozzák, hogy az Egye­sült Államok továbbra is párt­fogolni szándékszik bizonyos elemeket. Lehet-e csodálkozni ezek után azon, hogy az Egye­sült Államok Dominikai Köz­társaságban levő főkonzulja ugyancsak minden lelkiisme- retfurdalás nélkül megengedi magának, hogy „tanácsokat” adjon a dominikaiaknak, mint­ha nem egy független ország­ról, hanem az Egyesült Álla­mok birtokáról lenne szó. A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselete nyilatkozatának befejező részében végül rámu­tat, Jogos feltenni a kérdése­ket: akar-e az Egyesült Álla­mok számolni a dominikai nép érdekeivel és azzal a kívánsá­gával, hogy maga oldja meg sorsát külföldi „tanácsadók” és „gyámok" nélkül? Akarja-e az Egyesült Álla­mok végre eltávolítani flottá­ját a Dominikai Köztársaság i helyzet ál gyarmatokon kilenc munkás „ismeretlen okokból” életét vesztette. A portugál hatóságok a goai ha­tárterületekről kitelepítik a lakosságot, egész falvakból űzik el az embereket, hogy helyet csináljanak a zsoldos- csapatoknak. Majdnem napon­ta érkeznek újabb hajók por­tugál csapatokkal. Bombayban hétfőn ismét tüntetések voltak a portugál gyarmatosítók ellen. Egy goai küldöttség memorandumot nyújtott ét Maharastra indiai állam főminiszterének (Goa ennek az államnak a te­rületén fekszik.) A memoran­dum hangsúlyozza, a goai la­kosság az indiai központi kor­mány támogatására számít a portugál terror ellen. (MTI) NEW YORK (TASZSZ): A Szovjetunió állandó ENSZ- képviseleté kedden nyilatkoza­tot adott ki az Egyesült Álla­moknak a Öomlnikal Köztár­saság belügyeibe való beavat­kozásával kapcsolatban. A nyilatkozat rámutat, hogy az utóbbi napokban újabb té­nyek Váltak ismeretessé, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy folytatódik és fokozódik az Egyesült Államok beavatkozá­sa a Dominikai Köztársaság belügyeibe. Mint az amerikai sajtóból kiderül, az amerikai beavatkozás tervéit jóval az­előtt kidolgozták, mielőtt a Trujlllo-testvérek hatalomra \ aló visszatérésének „veszé­lyét” felhasználhatta volna az Egyesült Államok arra, hogy hadihajóit és tengerészgyalóg- ságát a Karib-tengerre irá­nyítsa. Az az igazság — hangsúlyoz­za a nyilatkozat —, hogy az amerikai flotta azért jelent meg a Dominikai Köztársaság partjainál, hogy egy, az Egye­sült Államoknak megfelelő re­zsimet kényszeritsen a domini­kai. népre, s hogy precedenst teremtsen az Egyesült Államok hasonló önkényes akciói szá­mára a jövőben más latin-ame­rikai országokkal, elsősorban a Kubai Köztársasággal szemben. Az Egyesült Államok domi­nikai beavatkozása az utóbbi Feszült a az Indiai poring VJ DELHI (MTI): Az indiai nyugati tengerparton végig egyre inkább fokozódik a fe­szültség. Mind több hír szól arról, hogy Goában a közeli napokban esetleg általános felkelés törhet ki a portugál gyarmatosítók ellen. Indiai hírügynökségek szerint „Goá­ban a felháborodás a tetőfoká­ra emelkedett”. A portugál gyarmati katonaság túlkapásai miatt eddig nem tapasztalt mér. tékűvé vált a goai lakosság­nak az az elszántsága, hogy lerázza a portugálok gyarmati igáját. A goai gyarmati rendőrség hétfőn minden előzetes figyel­meztetés nélkül agyonlőtt négy goait a határmenti terü­leten. A quepemi bányában pasztalatai a hatvani járásban arra ösztönözték a járás veze­tőit, hogy e módszereket szé­les körben terjesszék, és ezek alkalmazását megfelelő politi­kai nevelőmunkával is segít­sék, alátámasszák. Éppen ezért a termelőszövetkezetek párt- alapszervezetei a közeljövőben napirendre tűzik a jövedelem- elosztással kapcsolatos problé­mák megvitatását és a vita alapján terjesztik a közgyűlés elé. A jövedelemelosztás új módszerének alapos megvita­tása után minden szövetkezet­ben a tagokkal külön-külön is beszélnek, s megkötik a terme­lési szerződéseket. így a politi­kai nevelőmunkával párhuza­mosan a gazdasági feltételeket is megteremtik az új módsze­rek alkalmazására. I A HATVANI 1 lőszövetkezeteiben szerzett ta­pasztalatok a jövedelemelosz­tás új módszereiről, indokolttá teszik, hogy elsősorban azok­ban a járásokban, ahol a két- laki dolgozók száma nagyobb és ezért munkaerőhiánnyal küzdenek, alaposabban tanul­mányozzák azokat, s helyi adottságoknak megfelelően, bátran alkalmazzák is. Így válhat a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének fokozása a megye többi közsé­geiben is a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának egyik módszerévé, s a termelékeny­ség növelésének hatékony esz­közévé. Deák Rózsi lást, ahol eddig a legnagyobb volt a lemaradás. A szarvas­marha-tenyésztésben például az egész járás területén igen sok a tennivaló a szaporulat felnevelésénél. Egyenesen kö­vetkezik ebből, hogy javaslatot dolgoztak ki olyan borjúneve­lők premizálására, akik átla­gon felüli eredményeket érnek el. Például prémium címén 5 munkaegységet írnak jóvá an­nak a borjúnevelőnek, aki 20 borjút nevel fel, illetve választ le veszteség nélkül, megfelelő súlyban. A fejési átlagok nö­velését segíti az, hogy a tej ter­melési terv túlteljesítése ese­tén, a terven felüli tejmennyi­ség értékének bizonyos száza­lékát készpénzben fizetik ki a fejősöknek. Hasonlóan igen jó módsze­rek kínálkoznak a sertésgon­dozóknál a malacszaporulati és hizlalási tervek túlteljesíté­sének külön jutalmazására. Lehetőség van a juhtenyésztés­ben a gyapjú és a szaporulati terv túlteljesítésének jutalma­zására is. TEMÉSZETESEN, [ tenyésztők, de a növényter­mesztők premizálását is a ter­melőszövetkezet közgyűlésén a tagsággal egyetértésben kell kidolgozni, mert így hozhatja meg a várt eredményt. A részesművelés, a területek családokra való felosztása ter­mészetesen, akkor lehet igazán eredményes, ha ezt úgy végzik el, hogy ezzel egy időben a nagyüzemi jelleg is meg­legyen. Ál elmúlt egy esztendő ta­tás új módszere következmé­nyeként nőtt a dolgozók mun­kakedve, ezzel egy időben a termelékenység is, s ezzel együtt járt a termelőszövetke­zetek gazdasági megszilárdulá­sa. A hatvani járás termelő- szövetkezetei az idén mintegy 150 vagonnal több árut adlak a népgazdaságnak, ugyanakko­ra területről, mint az elmúlt évben, és a tagok részesedése is jóval magasabb lesz az el­múlt évinél. Egy munkaegység értéke a járásban átlagosan 30—34 forint között lesz. AZ ÉV TERMELÉSI tapasztalatainak alapos felül­vizsgálása után a járás párt­ós tanácsi szervei a következő gazdasági évben még alapo­sabb segítséget kívánnak nyújtani a termelőszövetkeze­teknek abban, hogy bátrabban, szélesebb körben alkalmazzák azokat a jövedelemelosztási módszereket, amelyek növelik a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségeit. Éppen ezért azon túlmenően, hogy ki­dolgozták a részesművelés és á munkaegység plusz prémium alapján történő jövedelem- elosztás alapelveit, az új évben már újabb üzemágaknál is egy lépést tesznek előre. A premi­zálást, amely növeli a tagok munkában való részvételét, jö­vőre a járás termelőszövetke­zeteiben az állattenyésztők munkájára is ki akarják ter­jeszteni, oly módon, hogy az állattenyésztési munka legfon­tosabb ágaiban javítsák az eredményeket. Elsősorban ott akarják bevezetni a premizá­III. 1 T£NYEK I nyitják, a termelt áru vagonjai és több millió forint azt, hogyha a ter­melőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége nő, ez fokozza a termelő munkában való rész­vételt, s ez a termésátlagok növeléséhez vezet. Természete­sen, egymaga az, hogy a jöve­delemelosztás új módszereit vezették be, illetve továbbfej- lesztték a régi módszert, egy­magában még nem hozott vol­na ilyen jó eredményeket, ha az új módszerek alkalmazásá­hoz nem kapcsolódott volna megfelelő politikai nevelő­munka. A jövedelemelosztás új módszereinél ugyanis mutat­koztak egyik-másik termelő- szövetkezetben túlkapások is. amelyeknek ha nem vetnek idejében gátat, nemhogy segí­tették volna a közös munkában való részvételt, a jövedelem növelését, előbb-utóbb a ter­melés gátjaivá váltak volna. Egyes szövetkezetnél például olyan munkák elvégzésését is részes alapon akarták vállalni, amelyek teljes egészében, vagy legalábbis nagyrészben gépe­síthetek — mint például az aratás —, s így elvégzésük jó­val kevesebbe került, mintha az munkaegységre, vagy ré­szes alapon történt volna. Eze­ken a helyeken nevelőmunká­val kellett megértetni a szö­vetkezeti tagokkal, hogy csak a munkaigényes növények ter­melése lehet jövedelmező és megengedett részes alapon. Konkrét tények bizonyítják azt is, hogy a jovedelemelo&z-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents