Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-06 / 287. szám

1981. december 6., szerda NÉÍÜJSÍO 3 a Szövetkezeti húztüznéző HATVANBAN, a kibővített járási párt vb-ülés végén ta­lálkoztunk össze, Köszora Jó­zsef, a nagykökényési Rákóczi, Kiss Sándor, a Béke Tsz elnö­ke, meg én. Hozzájuk tartot­tam volna amúgy is, így együtt utaztunk. Először a Rákóczi Tsz gaz­daságát néztük meg, úgy, ahogy voltunk, hármasban. Az új istállóban néhány percet időzünk csupán, s máris megyünk a másikba. Hatvan férőhelyes, s tele ván jószá­gokkal. Tehenek, üszők, az egyik, fallal elkerített sarok­ban kisborjak, vagy féltucat. Ugrálnak, döfködik egymást. Az egyik ember — „főnök” lehet a tehenészek között — azt mondja az elnöknek: — Jóska, tudod mit gondol­tunk? Ezt a részt, ahol a bor­jak vannak, valamivel feljebb falazzuk, befedjük, hogy ne fázzanak szegény jószágok. A Béke Tsz elnöke másat gondol: — Adok én is hozzájuk, hogy többen legyenek. Vagy ti hoz­zátok hozzánk ezeket. Ilyen jó az egyetértés. ★ HA MÄR ITT vagyunk, ter­mészetes, hogy megnézzük a sertéseket is. A két elnök per­cek alatt szakmai beszélgetést kezd a fiaztatóban. De aztán mégis tovább megyünk a sül­dőszálláshoz, hizlaldához. Onnan két ember közelít fe­lénk, s messziről szólnak el­nöküknek: — Rendben van minden? — kérdez ő vissza, mire kifaka- dás, mérgelődés a válasz. — Dehogy van! Nem tudunk meleg vizet adni a jószágok­nak. Reggel is majdnem jeges volt... A sapka ellenzője okozta ár­nyékon kívül újabb felhő sö­tétíti az elnök homlokát. Meg­oldáson gondolkodik. Újra az iroda felé tartva, beszélni kezd: — Ha egy kicsit felszikkad a föld, elhordatjuk mindenhon­nan a trágyát, a csirkeólak elől a téli helyükre kerülnek a vetőgépek ... Rendesebb lesz itt minden... Ennyit mond csupán, de az is kiérződik belőle: hát igen, így vagyunk. Van itt még baj... Mellette kerülgeti a sarat a falu másik tSz-ének elnöke. Most ő szólal meg: — Nálunk a ktsz Otthagyott egy vízmelegítésre jó alkalma­tosságot. Megvettük rendes árért. Majd itt is kitalálunk valamit..: Másodszor üti meg a füle­met ez a többes szám, ez a közös tevékenységi hajlamról tanúskodó hang. Jó hallani. ★ A TANYÄBAN nem sok embert látni. Kettőt a serté­seknél, néhányat az istállók­ban, meg három-négy kukori­cát morzsoló asszonyt a góré körül. Mégis szépen rendben megy minden, aminek sora ér­kezett. Hja, a rendes időben végzett munka itt szabály. Íratlan, de erősebb, szigo­rúbb, mintha az lenne. A télre készülnek itt is, a másik tsz-ben is. A másik. Oda is átmentünk. A község túlsó végén van ez, s szinte szakasztott olyan, és akkora a tanyája, mint a vá­roshoz közelebb esőnek. A különbség csupán ennyi az első látásra: a kukoricagó- ré mellett motor hajtja a mor- zsolót, meg talán az, hogy a süldőszállás közvetlenül egy kis domb tövében épült, s vé­dettebb helyen van, mint amott. Az ember azonban itt is ke­vés. Az új, 96 férőhelyes is­tállónál csak két tsz-tag szor­goskodik. Igaz, itt néhány bor­jú, meg hat csikó van mind­össze. — Hideg ez az istálló — ál­lapítjuk meg egyszerre. — itt nem lehet áttelelteni ezeket a jószágokat. — Tudod mit? — villan a Rákóczi Tsz elnökének szeme társára. — Vigyük ki az ösz- szes növendéket a kerti kis istállóba. Ott elférnek ezek is, a miéhk is, s jő helyük lesz, nem fáznak meg. Hamar megszületik az egyezség, az indokkal: január­tól úgyis egy lesz minden, a két tanya csak üzemegység, s az eddigi két tsz, a Béke és a Rákóczi egy: Rákóczi néven. ★ ÍGY MAR MINDEN érthető, ami eddig nem, vagy nehezen volt az. Most vagyok először Nagykökényesen, így ném kell szégyellnem, hogy erről az új hírről, eseményről nem tud­tam. Érdekel, hogy történt, hogy került erre a lépésre, elhatá­rozásra sor, mi indokolta? Kiss Sándor, a Béke elnöke próbál válaszolni: — Már régebbi ügy, nem új gondolat. Két éve alakult mindkét tsz, s mindjárt ellen­tétek is születtek. Mi így csi­náltuk, a Rákóczi másként. Mi harminc forintot osztottunk tavaly, a Rákóczinak csak 21 sikerült. Persze, hogy ment a beszéd, miért van ez így? Miért van különbség? — Erre meg nincs szükség. Ellentét nem kell, inkább egyes- ség, közös működés. Ezért az év vége után még magunk elszámolunk, s a továbbiakban mindent együtt teszünk. — Mert az egy tsz jobban ki tudja használni a lehetősé­geket is, mint a kettő, kétfelé húzva — szól most Koszora József a Rákóczi elnöke. ★ DE HÄT, HOGYAN is kép­zelik? Igaz, itt a „képzelet­ről” már szó sincs, hanem kész tervekről^ Az őszieket még októberben elvetették, így lesz 560 hold búzája, ké­sőbb a tavaszi munkák után még 440 hold tavaszi árpája, 145 hold cukorrépája, 120 hold zöldborsója, húsz hold paradi­csoma, ugyanennyi burgonyá­ja, tíz hold mákja, 220 hold pillangósa, s 225 hold kukori­cája az egy tsz-nek. Az istállók is megtelnék. A2 egyesített tsz-bén 1962 végéré a 77 tehén helyett 120, a 40 anyakoca helyett 60, az 5ÓÓ-as baromfiállományból 600, az idei 150 hízott sertésből 280 lész, Ezeket a számokat már ha­zafelé ismételgetem magam­ban. Aztán hozzájuk számolom az építendő 25 vagonos mag­tárt, a tízvagonos kukorica- górét, a 300-as süldőszállást, a két Zetorhoz a megvásárolan­dó harmadikat, az új munka­gépekkel, silókombájnnal, te­hát a jövő évi beruházásokat, a végén pedig a tervezett 36 forintos munkaegységet, s az eredmény ez lesz: nagyon jó, nagyon hasznos ez az egye­sülés. Nemcsak ezek miatt. Hanem mert így könnyebben, jobban haladhat is Nagykökényes. Az első évhez képest, ha nem na­gyot, de így, külön is léptek egyet: mindkét gazdaság har­minc forintot, vagy ezen fe­lül oszt majd egyformán. De egyesülve még jobb lesz. Eb­ben bíznak, s ez újabb lépé­seket jelent a tökéletesebb, az igazi, gazdag nagyüzem felé... Weidinger László Baranya megyei képzőművészek tárlata Egerben E hét szombatján újabb kép­zőművészeti esemény színhelye lesz Eger. A képzőművészek Heves, valamint Pécs-Baranya megyei munkacsoportja közös rendezésben képkiállítást mu­tatnak be a Baranya megyed képzőművészek alkotásaiból. A december 9-én, délután öt órakor megnyíló kiállításon Ecsery Elemér műtörténész mond megnyitó beszédet. A moszkvai csata évfordulójára A hitleri fasizmus győzelmi mámorban üvölt: — csapatai Moszkva alatt állnak, befeje­zés előtt áll a Szovjetunió le- rohanása, Moszkvát, a fővá­rost készülnek ostromolni. És a „villámháború” megszállot­táit, mint derült égből a menny kőcsapás, éri: Moszk­vát nem tudják leigázni, Moszkva alatt megsemmisítő vereséget szenvednek csapa­tai és a háromhetes csatában a német vezérkar ötven had­osztályt, több mint 120 000 embert, körülbelül három­ezer ágyút, több mint ezer ak­navetőt, 1300 tankot és majd húszezer gépkocsit kénytelen feljegyezni a veszteséglistára. A húsz évvél ezelőtt (1941. december 6—27-ig) a Moszk­va alatti történelmi jelentő­ségű szovjet katonai győze­lem a német villámháború kudarcának bizonyítéka és szimbóluma lett. A Szovjet­unió hadserege és népei meg­mutatták: a német fasiszta hadigépezetet nemcsak meg­állítani, de megverni is képe­sek, — a német fasiszta had­sereg első nagy vereségét szenvedte el Moszkva alatt a második világháborúban. A honvédő háború első nagy győzelmében hatalmas szerepet játszottak a kommu­nisták és a komszomolisták, akik a szivükbe vésték a párt moszkvai aktívájának felhí­vását, hogy: „mellükkel áll­ják el az ellenség útját, véd­jék meg a fővárost; Moszkvát tegyék elfoglalhatatlan erőd­dé”. Több mint százezer kom­munista és 260 000 komsw- molista vonult a Moszkva környéki frontra. A moszkvai Vörös téren tartott november 7-i díszszemléről a katonák egyenesen a frontra tartot­tak. A város körüli védősán­cok építésében több mint félmillió moszkvai lakos vett részt, a város lakosságából 160 ezren önként fogtak fegy­vert: a népfelkelők soraiba léptek. A csata napjaiban a moszkvai területen több mint negyven partizáncsoport tá­mogatta a reguláris hadsere­get és e hős partizánok tizen­hétezer fasisztát, katonát és tisztet semmisítettek meg. A moszkvai győzelmet kö­vették a többiek. Hiába a né­met fasiszta kormány „totá­lis” mozgósítása, hiába az újabbnál újabb fasiszta had­osztályok keletre való cso­portosítása, bár még mindig a szovjet hadsereg viseli a háború legfőbb terheit — az Egyesült Államok és Anglia a megegyezés ellenére sem nyi­tották meg a második frontot —, a moszkvai győzelmet kö­veti a sztálingrádi, a kurszki győzelem, követi a szovjet föld teljes felszabadítása. 1944. júniusában, amikor már világosan látszik, hogy a Szovjetunió egyedül is képes felszabadítani egész Európát, arra készteti a nyugati kor­mányköröket, hogy megnyis-t sák Nyugat-Európában a, „második frontot”. A szovjet hadsereg győzel-i met győzelem után arat és miután az utolsó fasisztát is kiűzte hazája területéről, egész sor közép- és délkelet­európai országot — közte ha­zánkat — szabadítja fel, 1945 tavaszán pedig német földön* „saját barlangjában” semmi­síti meg a fasiszta fenevadat. Ezekben a napokban Moszk­vában és a Szovjetunióban a moszkvai győzelem évfordu­lóját ünnepük. De ésszerű lenne, ha a húsz év előtti szovjet győzelemre emlékez­nének azok a nyugati körök, amelyek újból élesztgetik, újabb „villámháborúra” ösz­tökélik a hitleri fasizmus korcs utódát, Adenauer Nyu- gat-Németországát és újból a Szovjetunió felé fordítják fegyvereiket. A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és ma nem egye­dül áll szemben a támadóval, mellette áll hű szövetségese, az egész szocialista rendszer. A történelem nem ismétlődik meg: a támadók nem jutnak el még egyszer Moszkva alá, Aki fegyvert emel a kommu­nizmust épitő Szovjetunióra, — saját barlangjában pusz­tul el. — p.— ne: Korunkat a tudományos élet egyre szélesebb körű kibonta­kozása jellemzi. Néhány évti­zeddel ezelőtt még rejtélyes­nek, megmagyarázhatatlannak vélt dolgok nyernek egyik napról a másikra tudományos magyarázatot. Az ember egyre jobban tisztában lesz a kör­nyező világ jelenségeivel, be­pillant évszázadokon át hasz­talanul fürkészett titkokba és új ismereteket hasznosít az emberiség érdekében. Kétség­telen, hogy a szocializmus erői­nek növekedése, a szocialista tudomány fölénye adott hatal­mas lökést tudományos éle­tünk fejlődésének. Elég_ itt utalnunk az űrkutatás, űrre­pülés, a dél-sarki expedíciók, a nagy természetátalakítások eredményeire. Hasonló fejlő­dést mutathatnak fel a szocia­lista tábor országai, élükön a Szovjetunióval, a tudományok minden területén. Az utóbbi években született új tudományágak közül vil­lantunk rá néhányra az aláb­biakban. Üzenetek más csillagokra Az űrhajózás és űrkutatás nem nélkülözheti a híradás- technika eszközeit. Az első szputnyik bip-bip jeleitől Tyi- tov őrnagy pontosan közölt je­lentéséig az egész világ felis­merte ennek fontosságát. Az űrtechnikának a híradás-tudo­mány szolgálatába állítása hozta létre a sonologiát, Ku- daba professzor érdekes elmé­letét, amely a mesterséges égitestek rádióadója által ki­bocsátott jelek alapján fejlesz­ti ezt a tudományt oda, hogy ha az ember az űrkutatás to­vábbi fázisaiban eljut más csillagokra, oda is adhasson, illetve onnan is kaphasson üzeneteket. Így például majd, ha egy űrexpedíció részvevői a Hold túlsó oldalán tartóz­kodnak, a velük való összeköt­tetést szputnyikokra telepített reléállomások segítségével hozzák létre. Az önműködő programszerkezet adattároló­jában a különböző közlések, információk mágneses jelek formájában lesznek jelen és várnak továbbításra. Amikor ennek eljön az ideje, a jelek az adóberendezésbe kerülnek és a kibocsátott rádióhullámok megfelelően alakítják, modu­lálják. Hasonlóképpen lesznek megvalósíthatók a televíziós adások is. Homológia, az embervédelem tudománya Koránt sincs igazuk azok­nak, akik korunkat kizárólag eltechnikásodott századnak tartják, amelyben a humán tudományok nem fejlődhetnek megfelelően. Csattanós cáfola­tot ad erre éppen egy fiatal magyar tudós sikere. Csabai L. Ernő nemzetközi Nova-díj- nyertes tanulmánya a homo­lógiában, az embervédelem új, széleskörű szintézisét állítja fel. ..Sok marad az emberben” — állapítja meg a szerző és ebből a tételből kiindulva vá­zolja fel mindazokat a tudo­mányos módszereket, amelyek segítségével minden ember a képességeinek legmegfellőbb helyen a társadalom számára leghasznosabb munkát végez­hesse. Rendszeres „életvizsgá- latok”-kal kívánja megoldani az emberi problémákat, „hogy ha valahol törés támad egy életen, ne szivárogjon el an­nak tartalma”. A legmesszebb- menően számításba veszi ez az új tudományág az egyéni sajátosságokat és olyan körül­mények teremtését, amelyek­ben ezek a sajátos képességek a legteljesebben kivirágozhat­nak. Inspiráliákat teremt, él­ményeket, lehetőségeket, ame­lyek kiváltják az ember alko­tó, teremtő képességeit. A béke lehetőségeinek tudományos kutatása Külön ágazata a homológiá­nak az emberi kapcsolatok kérdésével, s ennek keretében a világbéke problémájával foglalkozó elmélet. „Megnyert háborúk, elvesztett békék” fe­jezet alatt a tanulmány elem­zi a háborúk kirobbanásának okait. Adatokkal tárja fel azo­kat a szédületes összegeket, amikbe a két világháború ke­rült. Amikor a fejletlen, hosz- szú ideig gyarmati elnyomás alatt élő országok népeinek életkörülményeivel foglalko­zik, rámutat, hogy a nyugati körök szította esztelen fegy­verkezési hajsza költségei az emberiség valamennyi problé­májának megoldását lehetővé tennék. Egy amerikai bombá­zógép ötmillió dollárba kerül, ami 1000 kétszobás családi ház ára. Egyetlen tengeralattjáró értékéből négyezer kétszobás családi ház létesülhetne. A világ egyévi fegyverkezési kiadása elegendő lenne 20 millió kétszobás összkomfortos városi lakás építésére, s ez 80 millió embernek nyújthat­na kényelmes otthont, tehát nyolcszor annyinak, mint pél­dául Magyarország lakossága. De talán még meglepőbb a következő adat: A gibraltári erőmű megépítése szinte in­gyen szolgáltatna állandóan 160 millió lóerőt. Ez mintegy 320 millió ember részére biz­tosítana két és félszer annyi munkavégző-képességet, mint amennyi ma világátlagban jut egy főre. Az erőmű megépíté­se technikailag lehetséges és mindössze 16 milliárd dollárba kerülne, ami annyit jelent, hogy az emberiség egyetlen évi fegyverkezési kiadása ele­gendő hat ilyen erőmű meg­építésére. Vagy a Szahara te­rületének egyhatszázad részé­re eső napsugárzás energiájá­nak tíz százalékos kihasználá­sa pótolná az egész világon jelenleg kibányászott, körülbe­lül 1600 millió tonna szén energiáját. Ezt a feladatot is meg lehetne oldani egyévi fegyverkezési kiadás töredéké­ből. Vagyis, ha 4—5 évig a ma már ismert természeti energiaforrásoknak technikai­lag megvalósítható kiaknázá­sára fordítaná az emberiség a hadikészülődés költségeit, ak­kor rövid időn belül az egész világon biztosítani lehetne az emberi jólét alapjait. Ezeket a kérdéseket fejtege­ti tudományos alapon a ma­gyar szerző nemzetközi-díjas tanulmánya, amely az ember­védelem új, gyakorlati per­spektíváit tárja fel. Olyan perspektívákat, amelyek csak a szocialista tábor fölényének, megnövekedett erőviszonyai­nak korszakában derenghettek fel, amikor nemcsak a csilla­gokba néz az ember, hanem szem előtt tartja azt is, hogy minél szélesebb rétegek, mi­nél hamarabb kerüljenek ma­gas színvonalú életkörülmé­nyek közé, , / Az emberekre holnap is szükség van... Milyen üzem az, ahol egyetlen dolgozó sem tudja, melyik az utolsó napja?! Milyen üzem az, ahol egyetlen dolgozó sem tudja, melyik percben, órában válik rokkanttá, félkezűvé, fél­lábúvá?! — Gyilkos üzem!!! Ma már nem találni ilyen üzemet. A múlt bűneit — a2 egészségtelen munkahelyeket, munkakörülményeket — felszá­moltuk. De kérdezzük meg üzemeink vezetőit: száműzni tud­ták-e a munkahelyekről a vérrel megpecsételt munkát, meg- tettek-e minden tőlük telhetőt azért, hogy ne fordulhassanak elő balesetek?! Nem!!! Az üzemek egyrészében ma is nagy­fokú szervezetlenség, felelőtlenség, nemtörődömség uralkodik ezen a téren, amelyek meghatványozzák az amúgy is jelen­levő veszélyeket. S tetézi még a bajt az is, hogy a baleseti ok­tatással sokhelyütt lelkiismeretlenül foglalkoznak. A megyei iparvezetők legutóbbi tanácskozásai is megállapította: „igen kedvezőtlenül alakult ebben az évben — korábbi évekhez vi­szonyítva is! — a balesetek száma”. Példát is említettek erre a közlekedés és az építőipar területéről, ahol mintegy meg­háromszorozódott a balesetek száma, illetőleg 60 százalékkal növekedett. Ámde nézzük józanul, szépítgetések nélkül a baleseti sta­tisztika adatait... Nemcsak a balesetek gyakorisága mutat emelkedő tendenciát, hanem súlyosságuk száma is. Ez év első kilenc hónapjában összesen 1073 baleset történt — ebből négy baleset halálos kimenetelű volt (a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál egy, Petőfibányán 3 ember élete esett áldozatul). Elszomorító dolgok ezek! Még akkor is, ha nem említjük, hogy ezekből a balesetekből mennyi kára származott népgazdasá­gunknak, mennyi műszak, mennyi munkanap esett ki a ter­melésből. Az Apci Fémtermiában, ahol a munkásvédelem, a mun­kaegészségügy helyzete nem mondható rossznak — ez év 10 hónapja során 24 esetben történt baleset, s emiatt 213 munka­nap veszett kárba. Megírtuk már, hogy a Fémtermia mun­kásai egyhónapos előnnyel dolgoznak, tervkötelezettségüknek ezekben a napokban tettek eleget. Ha nincs ez a 213 munka­nap kiesés, ha körültekintőbben dolgoznak az emberek, ha a vezetők is fokozottabban törekednek arra, hogy a termelési feladatok mellett ne szoruljon háttérbe a munkások testi ép­ségének, az egészségesebb munkakörülmények biztosításának ügye, sokkal szebb és becsülhetőbb lenne az apciak ered­ménye. Keressük a lehetőségeket, kutatjuk azokat a módszereket, hogyan lehetne gyökeres változást előidézni a baleseteknél. Ezért vezettük be szinte valamennyi üzemünkben a munka- védelmi őrségeket! A balesetek elleni védekezésnek ez a for­mája sokhelyütt igen eredményes. De még több helyen lelki­ismeretlenül, amolyan tessék-lássék módra kezelik ezt is. Kü­lönböző gyűléseken, szakmai tanácskozásokon sokat beszé­lünk a felelősségérzetről, a munkások és a vezetők felelőssé­géről. De csak beszélünk! Az elhangzott fogadalmakat aztán — rendszerint — nem követik a szigorú intézkedések, a tet­tek. Pedig határozott és szigorú intézkedésekre van szükség! Egyértelmű tettekre! S arra, hogy tárgyilagosan, részrehajlás nélkül vonjuk felelősségre azokat — akár vezetőkről, akár nem vezetőkről van szó! —, akiknek hibájából, hanyagságából a balesetek bekövetkeztek. A liberalizmus ezen a területen éppúgy megengedhetetlen, mint másutt. Sőt, jobban kell a ha­nyagság. a nemtörődömség ellen küzdeni, mert emberéletek­től vart sző , , ; , IP. DJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents