Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

/ I 1961. december 1M péntek NÉPÚJSÁG 8 * Néhány szó a hatvani Bajza József Gimnázium KISZ-éleíéről KEZEMBE KERÜLT a hat­vani Bajza József Gimnázium József Attila KlSZ-szerveze- tének 1961/02. évj munka terve, amely részben a múlt tapasz­talataira, hagyományaira, más­részt a jövő feladatainak fel­mérésére épült. A munkaterv bennem is gondolatokat ' éb­resztett: kit sne érdekelne ma közelebbről ifjúságunk sorsa, fejlődése, előmenetele? A problémák sokrétűek, de nem megoldhatatlanok és a helyes módszer és lelkiismeretes munka valóra válthatja azo­kat a célkitűzéseket, amelyek részben ma még csak tervek. Eredményes munka csak úgy végezhető, ha az iskolai és a KISZ-vezetés között ossz-“ hang van, az iskolai vezetés terve és a KISZ programja lényegében azonos szempon­tok szerint épül fel és a ki­tűzött, célok és feladatok el­érésében is csupán a végre­hajtás módjában különbözik. Ami a múltat illeti, úgy ér­zem, a gimnázium József At­tila KISZ-szervezetének ered­ményeit bizonyítja az a tény, hogy az iskola KISZ-naplója már háromszor nyert országos elismerést. Hadd idézzünk né­hány sort bírálatából: . „Igen gondosan vezetett,, szép napló, szerkesztésében is igen ötle­tes. S ami a legfontosabb, sok­rétű, színes, gazdag KISZ- munka rejtőzik mögötte. A napló vezérfonala, felépítése azt mutatja, hogy a KISZ munkájának középpontjában az iskola, a haza, a nép sze- retetére, a szocializmus ügye melletti kiállásra ösztönző nevelés áll.” Ez a bírálat azt is kifejezi, hogy ez a szervezet jó munká­ja révén még többre hivatott. SOK SZÓ ESIK manapság a diákok és a tanárok szocialis­ta kapcsolatáról s a munka­terv, mint egyik legfontosabb célt említi meg ennek a kí­vánatos kapcsolatnak az elmé­lyítését is. A mozgalmi jel­legű. KISZ-munka tanári se­gítségének eszköze nem me­rülhet ki csupán utasítgatás- ban, de nem szabad megen­gedni az ifjúság véleményé­nek elfojtását sem. Ha a jövő helyes útját keressük, járható út lesz, ha a szocialista neve­lés/ folyamatában a pedagógu­sok tevékenységét egyrészt a határozott, reális követelmé­nyek, másrészt az ifjú ember megbecsülése és személyiségé­nek tiszteletben tartása jel­lemzik majd. A tanár és a diák szocialista viszonya csak a kispolgári önzés, az indivi­dualizmus, és az egoizmus maradványainak folyamatos felszámolása közben kialakult kollektivizmus talaján jöhet létre. Makarenko szerint: „A szocialista társadalom közös­ség elvén épül, ebben nincs helye elszigetelt egyénnek. Akár kidudorodó pattanáshoz, akár a< szálló, úti porhoz ha­sonlítjuk is, minden egyén a szocialista közösség tagja." A pedagógusnak nemcsak a tanulmányi csoporttal, de mint KISZ-alapszervi segítő tanár­nak személy szerint külön- külön is foglalkoznia kell a diákokkal. A diákot tanácsok­kal kell ellátnia, de melléje kell állni kudarcában is. Pe­dagógusaink soha nem feled­kezhetnek el arról hogy a KISZ-tanár pártmunkás! JÓL TUDJÁK a hatvani gimnazisták, hogy a tanulás egyrészt politikai feladat, másrészt pedig állampolgári kötelesség. Lenin a Komszo- mol III. kongresszusán azt mondta: „Hogy építsünk, tud­nunk kell, ahhoz hogy tudjunk, tanulni kell.” S hogy Lenin szavainak tartalma valóban realizálódik, azt bizonyítja a hatvani diákok tanulmányi színvonalának emelkedése,, a fegyelem megszilárdítása és a politikai műveltség állandó és folyamatos fejlesztése is. A KISZ-szervezet nagy gondot fórdít a hatvani diákok poli­tikai nevelésére és a munka­terv szerint elsősorban a val­lásos nézetek leküzdése és a materialista világnézet meg­erősítése céljából antikleriká- lis és ateista előadások hang­zanak el, amelyek a vallás ke­letkezésének és társadalmi szerepének kérdéseivel, . az A velencei városi hatóságok elhatározták, hogy olyan térké­pet készítenek turisták részé­re, amelyből kiderül, hogy me­lyek azok az utcák, amelyeken „száraz lábbal” lehet átkelni dagály idején is. Velence lassú, de szüntelen süllyedésé ma már annyira előrehaladott, hogy nem ritkán előfordul, hogy az idegen, aki egyház- és a tudomány kap­csolatával, a Föld kialakulá­sával és az ember származásá­val, valamint a vallás jövőjé­vel foglalkoznak. De rendsze­resen figyelemmel kísérik di­ákjaink a kül- és belpolitikai kérdéseket is, azokat megvi­tatják és állást foglalnak. Nem lehet vitatni, hogy áz eredményes munka egyik alap­vető záloga a szilárd, öntuda­tos fegyelem. A munkaterv célkitűzései között szerepel a munkafegyelem megszilárdítá­sa is, a politikai elvhűségre, erkölcsi, esztétikai nevelésre való törekvések mellett. Az is­kola szabályzata és házirendje is a fegyelem megszilárdítá­sát szolgálja, de tartalmaz igazán megszívlelendő kinyi­latkoztatásokat is. Elolvasása közben különösen egyik pont­ja - ragadott meg, mely így hangzik: „Fejlesztenünk és óv­nunk kell szellemi és testi erőnket, egészségünket, világ­nézeti, politikai, erkölcsi ma­gatartásunkat, esztétikai ízlé­sünket és gyakorlati ügyessé­günket, hogy munkaképessé­günk és munkakészségünk az étiét örömének nélkülözhetet­len^ forrása legyen”. FIGYELEMMEL kísérve a gimnázium mindennapi éle­tét, úgy érzem, a munkaterv célkitűzései nem maradnak csupán tervek, hanem azok valóra váltása . máris folyik, méghozzá eredményesen. Eb­ben az iskolában minden ta­nuló becsületbeli kötelességévé tették, hogy szorgalmasan, ké­pességeinek megfelelően, a tő­le telhető legjobb eredménye két mutassa fel és ezt a tö­rekvést a gimnázium jelszava hatja át: „Nálunk a munka becsület éS dicsőség dolga!” Dr. Rőczey Ödön nem ismeri ki magát a lagú­nák városában, — a dagály be­állta után nem talál vissza a szállodájába, mert a víz min­denfelé útját állja. A szakértők kiszámították, hogy amennyiben a süllyedés folyamatának nem tudnak ide­jében gátat vetni, Velence 300 év alatt a tengerbe süllyed. Térkép a „száraz lábbal” való közlekedéshez RÖVIDEN... PÁRIZS: , Tizenöt év alatt tizenötszö­rösére emelkedett a repülő­géputasok száma. 1945-ben egy kilométerre 8, 1961-ben 120 utas jutott. A karácsonyi játékkiállítás szenzációi: — baba, ha megfogják a karját, ajkát nyújtja és csó­kot ad; — Működő Ingaóra mű­anyagból; teljesen szétszedhe­tő; — cowboy-puska; golyó nincs hozzá, de ha elsütik, a ’csőtorkolatból füst jön ki és süvítést hallani; — egyszerűsített írógép: — egy tömbből készült, tör­hetetlen. pedálos autó, mű­anyagból. ★ 1962 elején mégjelenik a „Bűnügyi szótár”. BONN: „Pofonegyszerű” gépkocsi­emelő: autó alá helyezett gu­mizsák. Száját a kipufogócsó- re illesztik. ★ Széles körben alkalmazzák a rozsda rhentes és rezgésre érzé­ketlen műanyagcsavarokat. ★ Egy német cég „részvétle­mezeket” hozott forgalomba: egyházi zenével és bibliai idé­zetekkel. ★ Egy német vadász lelőtt egy pintyet, amelynek lábán gyű­rűt talált. A gyűrűbe négyje­gyű számot véstek. A német két héttel később hivatalos ki­küldetésben Milánóban járt és megtette a számot a lottón: főnyeremén yt nyert. KÖZÖS PIAC Napjainkban sokat hallunk a Közös Piacról, teljes nevén az Európai Gazdasági Közösségről. Ez a tömörü­lés, amelyben Franciaország, Nyugat-Németország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg vesz részt, 1957. március 25-én alakult Rómában. Az alapító okmány, a szerződés hatálya kiterjed az aláíró államok tengeren­túli területére is. A Közös Piac lényegében a tagállamok közötti vámunió, amely fokozatosan gazdasági unióvá alakul át. Kezdetben a vámok csökkentését irányozza elő, később a teljes eltörlést (ez azt eredményezi, hogy a hat ország területén szabad munkaerő- és tőkeáramlás jön létre). A Közös Piac a tagországok erősebb monopol- cSoportjainak szolgáltatja ki a társult államok gazdasági életét, hiszen azok, modernebb technikájukkal és ala­csonyabb termelési költségeikkel képesek lesznek a vá­mok által nem védett, fejletlenebb, úgynevezett hazai iparok tönkretételére. A Közös Piac tekintélyes gazdasági erőt képvisel: 160 milliónyi lakost, és 1 millió 200 ezer négyzetkilomé­ter területet ölel fel: fejlett iparral, s jól kiépített köz­lekedési hálózattal rendelkező országokat foglal magá­ban. A Közös Piac — ha a vezető szervek úgy döntenek, —, határozatot hozhat a tagországok belső, gazdasági életével kapcsolatban is. Elhatározhatja például a de­centralizált és állami kezelésbe vett vállalatok vissza­adását, rendelkezésükkel befolyásolhatja a koncentrációt és centralizációt. A vezető szervek jogköre miatt az európai államok nagy többsége idegenkedve fogadta — a kapitalista or­szágok is! — a Közös Piacot. De kétévi huzavona után több állam, így Nagy-Britannia is, elhatározta csatlako­zását a közösséghez. Az országok más része pedig nem teljes jogú tagságért folyamodik a hatokhoz (hatok, mert hat államból áll), A Közös Piac jelenleg a nyugat-európai imperializ­mus egy sajátos formája, amely az „önként vállald’ fe­gyelemmel próbálja összehangolni a kapitalista országok érdekeit — nyugatnémet-—francia vezetéssel. (K. L) AAAAAAAAAAAi Az ezüstkalászos tanfolyamok a mezőgazdasági szakmunkás-képzés iskolái Kedd délelőtt 10 órai kez­dettel a megyei tanács .nagy­termében Nagy Lászlónak, a mezőgazdasági osztály tsz-po- litikái csoportvezetőjéheK megnyitójával megkezdődött az ezüstkalászos tanfolyamve­zetők értekezlete; Nagy László bevezetőjében hangoztatta, hogy. a nagyüzemi gazdaságok megalakulásával a mezőgazda­ságban dolgozók szakmai kép­zettségét is fokozni kell. Szük­séges ez azért is, mert a me­zőgazdaság is egyre jobban gépesítve és szakosítva van. S az iparhoz hasonlóan a mező- gazdaságban is szükségesek a szakmunkások. Csak így vál­hat valóra az iparnak és me­zőgazdaságnak egy szintre való emelése. Az ezüstkalászos tanfolyamok feladata, hogy előiskolái legyenek a szak­munkásképzettség megszerzé­sének. A szakmunkásképzés meggyorsítását segíti elő az az együttes miniszteri utasítás, amely előírja, hogy minden mezőgazdaságban dolgozó te­gye le a szakmunkási vizsgát. Fenti célok elérése nagy fel­adatokat ró a tanfolyamveze­tőkre, sikeres megoldásához komoly oktatói munka szüksé­ges — fejezte be megnyitóját Nagy elvtárs. Ezután Hevessy György is­mertette a tanfolyam szerve­zési, irányítási, adminisztrá­ciós munkáival kapcsolatos tapasztalatait és kérte a tan­folyamvezetőket, hogy minden községben olyan tárgyú elő­adásokat tartsanak, amelyek a községben folyó termelés irá­nyításával megegyeznek és azt tovább fejlesztik. Egyes spe­ciális tárgyú előadások meg­tartásához pedig hívjanak meg megfelelő szakembereket, hogy az előadások színvonalát ezzel is emeljék. Vegyék igénybe a szakmai filmek — bemutató eszközök (vándorlá­da), s tapasztalatcsere-látoga- sok lehetőségeit is. Az értekezlet a tanfolyam­vezetők kérdéseivel és az azokra való válaszadással fe­Bobqh 3éhf:-r • m iéáea tragédiám A fák levelei halványulni kezdtek. Hüvösödtek az esték, augusztus vége is elmúlt. Elrepült a nyár. A kondás kürtje szinte érce­sebben harsogott a harmatos szeptemberi reggelben. A nap­sugár meg bágyadtan suhant át a mélyvölgyi falu felett. A nyitott ajtón beáramlott a hor­dókba gyömöszölt szilvák erős, erjedő szaga. Egy ilyen reggelen így szólt hozzám édesanyám: — Kisfiam, ébredj, hiszen már iskolába kell menned! Álmosan kászálódtam ki a jó meleg dunyha alól, és a regge­li valóságban villant agyamon a nagy gondolat: iskolás let­tem. Szaporán megmosdottam, fel­öltöztem, felhajtottam egy bögre meleg tejet, s máris nyúltam a világoskékre festett vászontarisznyám után. — Hát elmégy magad is? — nézett rám mosolyogva édes­apám. Büszkén igent bólintottam a fejemmel. Édesanyám zsíros kenyeret, meg egy körtét tett a tarisznyám fiókjába, a féltve őrzött palatábla mellé. Aztán forró csókkal útnak eresztett, de az ajtóban jól rám bizakodott, miszerint úgy vi­gyázzak a palatáblámra, mint a két szememre. Én ígértem, hogy nem fogom eltörni. A kapuban már vártak paj­tásaim, akik szintén az első osztályba mentek, mint én... Zajos beszélgetéssel indultunk el. Magyar Zsiga azt állította, hogy. az iskolában olyan nagy tábla van, mint egy rakott sze­kér. Bánfalvi Gyurka nem hit­te ezt, de én és Léka Lajos váltig bizonygattuk, hogy mink már láttunk is olyat. A Csernely-patak fahídjáig vidáman, gondtalanul men­tünk. Túl a hídon azonban megtorpantunk. Az iskola ka­pujában, mintha földbegyöke­rezett volna a lábunk. Sápad­tan néztünk egymásra, kissé elszorult a szívünk. Egyikünk se . akart előre menni. — No, fiúk, nincs kur.ázsi!? — kiáltott ránk az arra elha­ladó Magyar Dezső szabósegéd. Lesütött fejjel, válasz nélkül hagytuk szavát. Mindnyájan bántuk már, hogy nem a szü­léinkkel jöttünk. Isten tudja meddig álltunk volna ott bávatagon, remegő szívünkben az elsuhant nyár emlékével — amikor egyszer csak előttünk terem Török Mária kisasszonyka, a tanító néni. — Hát ti mire vártok itt? — förmedt ránk. — Már minden első osztályos bent van, csak ti, alvégiek hiányoztok. Jámbor bárányként, köszö­nés nélkül követtük a magas, sovány tanító nénit. Az osztályteremben egy fe­kete fiú, a felvégesi Medve Jóska vigyázóskodott, már na­gyobb osztályai voll. — Most ezek kikapnak — kuncogott vidáman egy Orbán Máli nevű kislány. De Török Mária tanító néni pálca helyett szíves szóval, mo­solyogva ültetett be a helyünk­re. Természetesen, nem egy­más mellé, mert már odáig is hallott rólunk egyet s mást. Csínyjeink híressé *tettek ben­nünket. Nagy áhítattal helyezked­tünk hát el a padban, s izga­tottan várakoztunk: mi lesz, hogy kezdődik el az iskola. Mariska tanító néni pedig sor­ra kérdezte a nevünket, noha mindnyájunkat ismert, hisz régóta lakott már a falunkban. Én izgatottan vártam, hogy mikor kell már elővenni a pa­latáblát, mert szüleimtől azt hallottam, hogy arra fogunk írni. Ehelyett más történt. Török tanító néni kiszólítot­ta a felvégesi Dádesi Sándort a dobogóra. — Gyerekek, megtanulunk egy nótát. Sándor, te segíts ne­kem. Úgy tudom, jó hangod van. És a tanító kisasszonyka éles hangon énekelni kezdett. ' „Zöldre van a, zöldre van a Palavesszőm festve. Azzal írok minden áldott este. Szombat este, hogy a. leckét írtam, Eltörött a palavesszőm, Jaj, de nagyon sírtam. No, ne is mondjam, nem kel­lett ezt sokat tanulni! A dália­ma nagyon ismerős volt. Meg­egyezett a „Zöldre van a rá­csós kapu festve” című nótá­val ■.. Fújtuk is mi boldogan, vidáman. Én is annyira har­sogtam, hogy elfeledkeztem még a tarisznyámról is. Ám egyszer csak befejezték az éneklést, s a tanító néni megkérdezte: — Van-e min­denkinek palatáblája? A többi gyerekek, mint hir­telen támadt ágak, mutogatták kezükben a vadonatúj pala­táblákat ... Én is kutatni kezd­tem a tarisznyám után. Megle­petve tapasztaltam, hogy bi­zony rajta ülök. Szaporán felálltam róla, majd húztam kifelé a farámás palatáblát. Nagy lendülettel mutattam is felfelé, de bizony, íz azon nyom­ban, legalább tízfelé széthul- 'lőtt! Jaj, milyen ret­teneteset érez­tem akkor. Ta­lán a világ is elsötétült előttem. Az ijedtségtől még hangosan sírni sem tudtam, csak könnybe- lábadt szem­mel néztem a széthullott da­rabok után. Nagyon bá­natos, szomorú lehetett az ar­com, mert a tanító néni oda­jött és vigasz­talva simoga­tott meg. — Fel a fej­jel, kiskomám, ez még nem olyan nagy tra­gédia. És azóta már kerqk harminc év repült el fejem felett, de Török Mária tanító néni jósá­gos simogatását máig is az ar­comon érzem. jeződött be. Vincze János Aranyálarcos csontvázat találtak A görögországi Mykenaiban régészeti ásatások két csont­vázat tártak fel, mindkét csont­váz aranyálarcot visel.. Christopher Wakefield ame­rikai amatőr régész szerint, aki 15 éve Athénben él és ré­gészeti kutatásokat folytat, a megtalált csontvázak egyike nem más, mint Orestes Myke- nai legendás királya. A csont­vázon ugyanis vertarany kar­kötőt is találtak, amelynek belsejében cizellált betűkkel az Orestes név olvasható. lii volt a ny állóivá j? Egy kis bajor faluban nem­rég a tanítónak ellopták három házinyulát. Miután első ha­ragja elpárolgott, a nyilván­valóan ötletes férfi a követ­kező írásbeli feladatot adta ta­nítványainak: „Mit ebédeltünk vasárnap?” És lám, a tanító ötlete kivá­lónak bizonyult, mert egyik ta­nítványa lelkesen beszámolt a remek nyúlpecsenyétől, ame­lyet szüleivel együtt elfogyasz­tott. Ezzel a tanító jó nyomra bukkant és rövidesen elfogtál a nyúltolvíúi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents