Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

2 NEPÜJSÄG IfW1. dprembrr 81.. vasárnap M+áMLj ; TAML-ktUmt Az ünnepségek a pekingi Vö­rös téren folytak le, kb. 500 000 ember vett részt rajta. A dél­előtti felvonulás pontosan két óra hosszat tartott. Számtalan küldöttség volt jelen. A kül­döttségek vezetői a Mennyei Béke Kapujának mellvédjén foglaltak helyet, mi egy ha­talmas tribünön álltunk, kö­rülöttünk színpompás ruhában nepáliak, indiaiak, afri­kai néger államok küldöt­tei. Közvetlen mellettünk a kubai delegáció helyezkedett el, ezekkel összebarátkoztunk. A kubai férfiak Castro-sza- kállt viseltek, néhány fiatal lányon a kubai milicisták eléggé ismert egyenruhája volt látható. A felvonulás színpom­pás volt. Mint hatalmas vi­rágerdők, hömpölyögtek el százas sorokban a kínai dol­kékből állt, amelyek kényel­mesnek nem mondhatók. Lát­tuk hálókamráját, a tanácskozó szobáját, ahol egy díszes ke- reveten törökülésben tárgyalt mandarinjaival és láttuk azo­kat a felszerelési tárgyakat is, amelyeket „elmélkedéshez” használt, vízi-pipákat, külön­böző édességtartó edényeket, minden porcelánból, vagy ele­fántcsontból. Kína 4000 éves múltjának számos nagyértékű művészi alkotása volt a palo­tákban megtalálható. A Nyári Palotában azokból a sárká­nyokkal díszített porcelánedé­nyekből ettünk, amelyet Csö- szi császárné is használt. A Nyári Palotát ugyanis ő fe­jeztette be a múlt század köze­pén. Emellett arról nevezetes, hogy ő volt a kínai történelem legkegyetlenebb alakja, férjét és fiát megmérgezte és a boxer­Teát szedő leány a Kínai-Magyar Barátság Tsz-ben gozók, kínai legyezőkkel, vi­rágcsokrokat rázva, sok színű népviseletben. Az egyik csoport talán 20 méteres hatalmas papírsár­kányt vitt magával, a másik sokszínű, kínai feliratos lég­gömbök ezreit bocsátotta az ég felé, megint másik csopt "t galambok százait. De láthat­tuk a kínai ipar hatalmas al­kotásait is, óriási gépeket és mezőgazdasági termelvénye- ket, amit ugyancsak elvonul­tattak előttünk. Katonai fel­vonulás nem volt. Ügy hallot­tuk, hogy ez a Kínai Népköz- társaság megalakulása óta el­ső ízben maradt el, Kína bé­keakaratának megnyilvánulá­saképpen. Hasonlóan színpom­pás volt az esti tűzijáték, amely ugyancsak két órán át tartott. Színes rakéták ezrei röppentek a levegőbe, a Vö­rös téren 200 000 ember tán­colt, örült, éljenzett. Itt-ott népi táncbemutatókat láthat­tunk, másutt hivatásos művé szék balettot, akrobatikát, énekszámokat adtak elő. Ez este folyamán a Mennyei Bé­ke Kapujának télikertjében fogadott bennünket Mao Ce- tung elvtárs. , Amikor az ünnepségek szín­helyét elhagytuk, a Mennyei Béke Kapuja mögött, a Szun Jat-szen parkban, amelybe 12 évvel ezelőtt még „kínaiaknak és kutyáknak” belépni tilos volt, még fantasztikusabb lát­ványban volt részünk. Száz és száz fa színes villanykörtékkel díszítve olyan volt, mintha ki­világított karácsoryfaerdőben .'ártunk volna ... A kínai múlt csodáiról, a Té- '1 Palotáról, a Nyári Palotáról, az Ég Templomáról csak a leg­nagyobb elragadtatás hangján lehet beszélni. Erről csak any- nyit, hogy láthattuk a volt csá­szár lakosztályát. Egész kis fül­lázadás idején sok ezer em­bert halálra kínoztatott. Érdemesebb azonban a je­lennel foglalkozni. Elsősorban a hallatlan méretű és művészi szempontból a Téli és Nyári Palotákat is felülmúló kínai Parlamentről kell szólni. Ez az épület 1958—59-ben 10 hónap alatt épült fél. A beépített te­rület 172 000 négyzetméter. Az ülésterem 10 800 főt befogadó, de ebben foglalnak helyet az Állandó Bizottság hivatalai és a reprezentatív fogadótermek is. Ezenkívül Kína mind a 43 tartományának van az épület­ben egy-egy nagyméretű ter­me, amelyben az egyes tarto­mányok legszebb művészi al­kotásai láthatók. Az egyikben bambusz-szálakból készült füg­gönyt. másikban csodálatos porcelánt és elefántcsont- faragványokat, a harmadikban színes tengeri kagylókból ösz- szeállított fali domborművet látunk, megint másikban szí­nes márványokból kirakott csodálatos virágzó fákat ábrá­zoló paraván és mindenütt fan­tasztikus méretű kínai szőnye­gek voltak. A kínai Parlament ízlésben, művészi értékben mindent túlszárnyal, amit va­laha is láttunk életünkben. Itt kell elmondani, hogy a Parla­ment épületében két fogadá­son is részt vettünk. Az egyi­ket a Kínában tartózkodó ne­páli király tiszteletére rendez­ték, a másikat pedig az októ­ber 1-re érkezett külföldi kül­döttségek tiszteletére. A foga­dóteremben 4000 ember volt jelen. Mindkét fogadáson ott volt a nepáli király feleségé­vel, a belga anyakirálynő, Dor- ticos kubai elnök, a Pancsen Láma és Pu Ji, az utolsó kínai császár, természetesen a párt és a kormány vezetőin és a nagyszámú külföldi küldöttsé­geken kívül. A Pancsen Láma egy 30 év körüli kopasz fiatal­ember, aki hatalmas, sárga se­lyem fürdőköpenyszerű öltö­zékben jelent meg, Pu Ji-t, akit 1911-ben, 3 éves korában detrónizáltak, sikerült a kínai elvtársaknak „átnevelni”, je­lenleg könyvtáros, és emlék­iratait írja, amelyben felsorol­ja a saját és elődei bűneit is. A fogadásokon, de úgyszólván minden étkezésünknél, a világ­hírű kínai szakácsművészet készítményeivel ismerkedünk meg. Egy-egy ebéd vagy va­csora legalább 15 fogásból áll. Megemlítek néhány különleges ételt: száznapos tojás, cápa- uszonyleves, fiatal bambusz- hajtás-főzelék, jázminleves teknősbéka-pecsenye, cukor­ban pirított, mandulával és barackmaggal tálalt csirkepap­rikás. Meg kell mondani, hogy ezek az ételek nagyon fino­mak. A kínaiak a legellentéte­sebb ízeket összehozzák, s ezek a legnagyobb ínyenc számára is különlegességként hatnak. Jó tésztájuk viszont nincs, mert a búzalisztet alig hasz­nálják. a rizsliszt pedig süte­mények készítésére nem alkal­mas. Igen emlékezetes számunkra Liu Sau-csi elvtárssal, a Kínai Népköztársaság elnökével folytatott beszélgetésünk. El­mondta nekünk, hogy a Kínai Kommunista Párt igyekezett tanulni és elkerülni azokat a hibákat, amelyeket a szocializ­must építő országok elkövet­tek. Sajnos, három aszályos év sújtotta őket, s ez komoly nehézségeket okozott, élelmi­szerben behozatalra szorul­nak. Liu Sau-csi hangsúlyozta, hogy Kína békében kívánja építeni a szocializmust. (Folytatjuk.) Csőmbe panaszkodik, — az Egyesült Államok tiltakozik Kongói hírek ELISABETHVILLF, (MTI): Csőidbe pénteken sajtóértekez­letet tartott, és „felháborodot­tan” nyilatkozott arról, hogy ENSZ lökhajtásos gépek tá­mogatásával a központi kongói kormány csapatai Észak-Ka- tangában megtámadták a ka- tangai csapatokat. Közölte, hogy táviratot küldött Ken­nedy elnöknek. U Thant ügy­vezető EN.SZ-főtitkárnak és Home angol külügyminiszter­nek. Az am.erikai elnökhöz in­tézett üzenetében Csőmbe ar­ról panaszkodik, hogy Gullion amerikai nagykövet tevékeny­ségével aláássa az ő (Csőmbe) „békés törekvéseit”. Hasonló tartalmú a két másik távirat is, Csőmbe mindegyikben saját jószándékáról bizonykodik és azt állítja, hogy törekvéseit részint az ENSZ, részint a kon­gói kormány, részint az Egye­sült Államok elgáncsolja. Az ENSZ szóvivője határo­zottan cáfolta Csomóénak azt az állítását, hogy az ENSZ- erők bármiféle támadásban vennének részt a katangai erők ellen. A szóvivő nyilatkozatá­ban elhatárolta magát a kon­gói központi kormánytól, mondván. „semmiféleképpen nem működünk együtt a köz­ponti kormánnyal Katanga el­len indított bárrhiféle katonai tevékenységben”. Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője visszautasította a Gullion nagykövet ellen hangoztatotta­kat. Ugyanakkor azonban fel­hívja Csombet, „használja fel az alkalmat a kitonai egyez­mény végrehajtására és Katan- gának Kongóhoz való vissza­csatolására”. Home angol külügyminisz­ter is részt vesz az általános üzenetváltásban. Az angol po­litikus sürgeti Csombét, „te­gyen meg minden erőfeszítési a központi kongói kormánnyal történő kiegyezésre”. Az angol kormány Kongóval kapcsolatos álláspontjának és kongói tei>é- kenységének ismeretében en­nek a felszólításnak értéke leg­alábbis kétesnek mondható. U Thant ENSZ-főtitkér már nem Csomóénak válaszolt, üze­netét a Kongóban és Katangá- ban állomásozó ENSZ-csapa­tokhoz és tisztviselőkhöz in* tézte, köszönetét fejezve ki te­vékenységükért, amelyet ál* landó életveszélyben, támadá­sok és sértések közepette fej­tenek ki. ^ Egv kis ízelítőt ad a katan­gai fehér zsoldosok lelkivilá­gából az a nyilatkozat, ame­lyet Griffiths. Csőmbe egyik fehér tisztje adott a BBC-nek. A többi közölt elmondta, pa­rancsot kaptak arra, hogy vá­logatás nélkül ■ lőjenek férfira, asszonyra és gyerekre, ha pe­dig lövésre nem nyílik alka­lom, hát éheztessék ki őket. E parancs végrehajtása különö­sebb lelkifurdalást nem oko­zott, hiszen a balubák ugyanis csak „kannibálok és vadak”. Az arab saitó elítéli Anglia közel-keleti provokációját KAIRO (TASZSZ): A kairól sajtó élénk figyelemmel köve­ti a közel-keleti angol katonai provokációkat. Az Al Gumhurija felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy „a CENTO fegyveres erőinek a Perzsa-öböl térségé­be való visszatérése közvetle­nül követi Kennedy és Mac­millan bermudai találkozóját, Husszein király angliai tárgya­lásait, tapogatózását és a tö­rök külügyminiszternek a NATO párizsi tanácsülésén tett indítványait”. A Al Gumhurija hangsú­lyozza, hogy „meg kell hiúsí­tani a gyarmattartóknak ezt az újabb támadását': amely veszélyezteti a békét, és a né­pek önrendelkezési jogát”. DAMASZKUSZ: Az Al Gumhurija szíriai hírügynök­ség politikai szemleírója meg­állapítja, hogy a Perzsa-öböl térségében zajló angol had- mozdulatok komoly aggodal­mat keltenek szíriai körökben Ezek a körök nyomatékosan kijelentik, hogy az arab or­szágok elleneznek minden külső beavatkozást belügyeik- be. (MTI) Amíg De Gaulle beszél, az ultrák cselekednek PÁRIZS (MTI): Azokban a a percekben, amikor De Gaul­le francia államelnök pénteken este újévi beszédét mondta a francia rádióban és televízió­ban, kijelentvén, hogy „Fran­ciaországban a dolgok jól áll­nak”, hatalmas bombarobba­nások reszkettették meg a le­vegőt, az algériai utcákon ösz- szecsapások történtek, ame­lyeknek ismét emberéletek es­tek áldozatul. Bordeaux köze­lében két bombarobbanás meg­rongálta a helyi televíziós adó vezetékét és így megszakadt az elnök beszédének közvetíté­se. Bombák robbantak a tou- loni, toulousei és nimesi rádió- és televízióállomások közelé­ben is, azonban itt a beszéd közvetítését nem sikerült meg­zavarni. Oran algériai városban De Gaulle beszédének közvetítését félbeszakították és helyette az OAS titkos rádióállomása két rövid adásban a Francia-Al­gériát éltette. Magában Párizsban is bom­bák robbanása kísérte De Ga­ulle beszédét. Egv jótékonysá­gi intézmény épülete előtt plasztikbomba robbant, ugyan­akkor a dél-franciaországi Avignonban Is egymást köve­tően több bomba robbant. Je­lentős anyagi károk keletkez­tek, de emberéletet a robba­nások nem követeltek áldoza­tul. Oran algériai városban vi­szont fegyveres összecsapás során három ember vesztette életét. Miközben a fenti eseményeit lezajlottak, De Gaulle arról igyekezett meggyőzni Francia- ország népét, hogy „Francia- ország tudja, hol áll jelenleg, milyen ügyet képvisel és mire törekszik”. A francia társadalom széles rétegei mélységes csalódással fogadták De Gaulle elnök új­évi beszédét. Ezt a csalódást tükrözik vissza a párizsi reg­geli lapok első kommentárjai is. A Combat című polgári lap megállapítja: „De Gaulle tá­bornok beszéde semmilyen olyan új elemet nem tartal­maz, amelyet pedig türelmet­lenül várnának mindazok, akik a Földközi-tenger két ol­dalán az algériai konfliktus gyors rendezésében remény­kednek”. „De Gaulle ismét tanúidét adta annak a veszélyes vaksá­gának, amely négy év óta egy­re inkább elszigeteli és arra a tragikus sorsra juttatja Fran­ciaországot. hogy az adenaueri Németország oldalán a hideg­háború egyik bajnokaként tet­szelegjen” — hangoztatja a Liberation. A francia demokratikus köz­véleményt felháborították a francia államfő isméiéit szovjetellenes kirohanásai. Az Humanité vezércikkében hangsúlyozza: „az államfő be­szédét az jellemzi, hogy a ke­gyes, újévi jókívánságokon és az immár hagyományossá vált szopjetellenes szóáradaton k'-~ vül nem mondott feleletet egyetlen olyan kérdésre sem, mellyel a francia társadalom­nak az év végén szembe kell néznie”. „Minden jól megy” — ez jellemezte De Gaulle beszédé­nek az ország belső helyzeté­vel foglalkozó részét. Gazda­sági fejlődésről, a nemzeti egység megszilárdításáról és erős államról beszélt. Ez a di­csekvés sohasem volt ilyen alaptalan — állapítja meg az Humanité és rámutat az or­szágot fenyegető összeesküvés veszélyére és az OAS büntet­len terrorjára Franciaország­ban és Algériában. (MTI) Időjárás feSentés Párás, sok helyen még ködös, az évszakhoz képest enyhe idő. Több­felé ködszitálás, kisebb eső. Mér- ' sékelt, helyenként élénk déli-dél­nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 1—5, helyenként 5 fok felett, legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 0— mínusz 3 fok közölt. Távolabbi kilátások: Újév nap­ján is még enyhe idő. (MTI) rmom» mwnaanxmn miwwww vom* »in* •*<* tumme HOZZMűh Közel hat hetet töltött a magyar parlamenti delegáció tagjaként a Távol-Keleten dr. Ábrányi István, Heves menye országgyűlési képviselője. Erről a csodálatosan szép út­ról, sok-sok felejthetetlen élményről számol most be a Népújság olvasóinak. Ez a felvétel a küldöttségről készült Pekingben, a Mennyei Béke Kapuja előtt. (Képes riport a 2. old.) HIRDETÉSI DÍJAK: Keretes hirdetés, hasáb cm 25 forint. Apróhirdetés, szavanként, hétköznap i fó­rint, vasárnapi számban 2 forint. Az első szó duplán számít. / o o q.o-3 ot'mmfmmmmmmsiBimm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents