Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-30 / 306. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 306. szám ARA: 50 PILLÉR 1961. december 30., szombat Háromnapos tanfolyam a nötanácsok falusi aktívái részére A megyei nőtanács rendezésében szerdán réggé], háromnapos tanfolyam kezdődött a falusi nőtanácsok titkárai, és a | termelőszövetkezeti nőbizottságok vezetői részére. A tanfolyam célja az volt, hogy az asszonyokat tájékoztassák a politikai helyzetről, a XXII. kongresszus anyagáról, s megvitassák, milyen feladatok várnak a falusi nőtanácsokra a következő hónapokban. A ’ tanfolyam első előadását Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára tartotta. A XXII. kongresszus anyagáról számolt be, s ismertette, milyen feladató^ hárulnak az asszonyokra. Horváth Nándor- né, a nőtanács Heves megyei titkára, a falusi nőmozgalom munkájáról, eredményeiről számolt be és ismertette azokat feladatokat, amelyeknek végrehajtása a jövőben a falusi nőtanácsok vezetőire és a tsz-nőbizottságok vezetőire hárul. A tanfolyamon előadást tartott az Országos Nőtanács munkatársa, Turgonyi Júlia is, a nőtanácsok művelődés- politikai munkájáról. A tanfolyam befejező előadására pénteken került sor. Orbán Lászióné, a pórt Központi Bizottságának nőfelelőse tartott beszámolót a tanfolyam részvevőinek, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Budapesten megtartott tanácsüléséről. Az előadásokon kívül, melyeket nagy érdeklődéssé hallgattak meg az asszonyok, mindennap csoportos foglalkozáson vitatták meg a tennivalókat, különösen sokat foglalkoztak egyes kérdések — mint a nötanácsok és szülő munkaközösségek, a nőtaná csők és a termelőszövetkezet nőbizottságok kapcsolatána' tisztázásával. A mezőgazdaság iparosai az idén derekas munkát végeztek Gépállomási vezetők és traktorosok tanácskoztak Egerben Mint tegnapi számunkban hírt adtunk róla, csütörtökön nagyarányú tanácskozásra került sor a Heves megyei Tanács nagytanácstermében. A gépállomásokról részt vettek a tanácskozáson a legjobb traktorosok, kombájnvezetők, szerelők, ott voltak a gépállomások igazgatói, műszaki vezetői, hogy értékeljék az 1961-es év munkáját, s megbeszéljék, mi módon lehetne az idei munkasikereket a jövő évben tovább fokozni. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, dr. Lendvai Vilmos, a Heves megyei Tanács V. B. elnöke, Tamás László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Molek Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese és Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A megnyitó beszéd elhangzása után ötvös Aladár, a Gépállomások Heves megyei Igazgatóságának vezetője tartotta meg beszámolóját. Ötvös Aladár besxéde , Az utóbbi években mező- gazdaságunkban történelmi jelentőségű változások mentek végbe. Ez év elejére befejeződött a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése, így megyénkben az össz-szántóterü- letnek mintegy 99,5 százalékán állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek dolgoznak. Figyelemre méltó, hogy a forradalmi átalakulással egy időben a mezőgazdaság termelése, a hároméves tervelőirányzatnak megfelelően 14,5 százalékBeszéde további részében a gépállomások alapvető feladataival foglalkozott, majd rátért annak ismertetésére, mik voltak azok a tényezők, amelyek segítették, illetve akadályozták a gépállomások munkáját. Előbbre segítette a gépállomások munkáját — mondotta többek között —, hogy megszüntették a túlzott önállóságot, s a gépállomások vezetői nem a mindenáron való nyereségességre törekedtek. Segítette a gépállomások munkáját az is, hogy a traktorosok túlnyomó többsége termelőszövetkezeti tag lett, háztáji földet kapott a termelőszövetkezettől és érdekeltebbé lett téve a termelőszövetkezet termésének növelésében. Javult a munka minősége, mert egyes termelőszövetkezeti vezetők, igen helyesen, célprémiumokat tűztek ki a traktorosok részére. Külön foglalkozott beszámolójában a komplex-brigádok létrehozásának jelentőségével. A megye területén 45 ilyen brigád alakult, s úgy látták el feladatukat, hogy a szár letakarításával egy időben végezték a talajmunkát, majd. a vetést. A gépek fokozottabb és jobb kihasználását tette lehetővé, hogy megyei szinten bevezették a heti rendszeres karbantartást. Ezt részben még a termelőszövetkezetek tulajdonában levő gépeknél is sikerült betartani, így a gépek kapacitása mintegy 10—12 százalékkal magasabb lett. Döntően befolyásolta az idei eredményeket — folytatta beszámolóját Ötvös elvtárs — az, hogy a gépállomások és termelőszövetkezetek kapcsolata jobbá lett. Sikerült kiépíteni az állandó kapcsolatot és a ioron következő feladatokat mindig előre megbeszéltük. A kai nőtt. De nemcsak a termelésben, illetve a termelékenység növelésében értünk el kiváló eredményeket, hanem a dolgozó parasztság jövedelmének növelésében is. Megyei szinten az aszályos év ellenére is, mintegy 30—32 forint jut átlagosan egy munkaegységre. Az eredményekből látható, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése eredményes volt, ez a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét bizonyítja. gépállomási brigádok vezetői rendszeresen részt vettek a termelőszövetkezeti vezetőségi üléseken, a munkaelosztásokon és egyéb szövetkezeti megbeszéléseken, így a brigádvezetők rendszeresen tájékozódtak a termelőszövetkezetben folyó munkáról. Ezután rátért azoknak a tényezőknek ismertetésére, amelyek gátolták a munkák elvégzését Az egyik legnagyobb nehézség az időjárás volt. Már a tavasz kezdetétől szárazsággal kellett megküzdeni a termelőszövetkezetekben dolgozó traktoristáknak. Egyes területeken gátolta az eredményes munkát, hogy a gépállomások nem rendelkeztek az igényeknek megfelelő mennyiségű erő- és munkagéppel. Ez volt a helyzet az egri és péfervásári gépállomásokon. A szőlővidéken gátolta a munkát a sok apró parcella. Különösen az új termelőszövetkezetekben megnehezítette a gépállomások helyzetét az, hogy a vezetőség később látott munkához, s maguk a gépállomási vezetők sem vették fel mindig időben a kapcsolatot az új tsz-ek vezetőségével. Ebből nem egy esetben súlyos terméskiesés következett. Káros következményei lettek annak is, hogy a tavalyi őszi kampány idején az esős időjárás és a helytelen munkaszervezés miatt mintegy 85 000 hold mélyszántása elmaradt. Meg kell mondani — hangsúlyozta —, hogy tavaly az őszi mélyszántás végzését a termelőszövetkezetben levő szervezetlenség és a munkaerőhiány Is gátolta. Növelte a nehézséget, hogy a gépállomásokhoz tartozó községekben egy időben fejeződött be • termelőszövetkezetek szervezése, s egyszerre jelentkeztek új munkaigényekkel. Előfordult —főleg az egri és pétervásári járásokban —, hogy a szövetkezetek oda is gépet igényeltek, ahol a domborzati viszonyok miatt azelőtt csak fogattal dolgoztak. Egész éven át gátolta a munkát a hiányos alkatrész- ellátás, főlég az importgépeknél. A gépállomások munkájának értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az 1961-es gazdasági évben sokkal nagyobb feladatot kellett megoldani, mint az előző esztendőkben. 1958-ban a megye területén 44 953 katasztrális hold volt termelőszövetkezeti tulajdonban. Ezzel szemben a termelőszövetkezetek össz- szántóterülete 1961-re 275 ezer katasztrális holdra növekedett. Megnőtt az erő- és munkagépEzek után . Ötvös elvtárs rátért a különböző . kampány- munkák részletesebb értékelésére. Elmondotta, hogy a tavaszi kampány idején Heves megye országosan második helyezést ért el. A gépállomások megyei szinten tavaszi tervüket 134,5 százalékra teljesítették. A tavaszi kampány idején igen jó eredményt értek el négyzetes vetésben a hevesi, horti, egri, tarnaszentmiklósi és füzesabonyi gépállomások. A növényápolásnál a detki, egri, hevesi, sarudi, tama- szentmiklósi gépállomások dolgozói végeztek jó munkát. A tavaszi tervteljesítés idején különösen . kitűnt a traktorosok között Jakus Dénes, az Atkári Gépállomás traktorvezetője, aki idénytervét 300 százalékra teljesítette. A tavaszi munkák sikeres befejezése után jól dolgoztak a nyári munkák idején is a gépállomások. Augusztus 20- ra sikerült befejezni a csép- lést. Ezt elősegítette, hogy a megyében dolgozó 140 kombájn vezetője kiváló munkát végzett. Egy kombájnra megyei szinten 409 holdas teljesítmény jut. Ezzel az eredménynyel országosan első helyre kerültek a kombájnisták. Ezt az eredményt úgy érték el. hogy kéthetes tanfolyamot szerveztek a kombájnvezetők részére. A kombájnosok közötti lelkes verseny eredménye, hogy tíz kombájnos 600 holdon felüli átlagot teljesített, kiváló eredményt értek el közöttük is Bankos Mihály horti. Pál László sarudi, Vis- nyóczki Károly tarnaszentmiklósi kombájnosok. A csép- lés gyors befejezését nemcsak a kombájnosok, hanem az aratógépvezetők jó munkája is elősegítette. Szécsi László atkári aratógépvezető 500 holdon felüli teljesítményt ért el. Segítette az aratás-cséplés gyors befejezését — folytatta tovább beszámolóját —, hogy p megyei pártbizottság javaslatára gépátcsoportosításokat hajtottunk végre, így állomány is. Míg 1958-ban a megye gépállomásai 561 traktorral rendelkeztek, 1961-re a létszám 1054-re növekedett. A géplétszám emelkedése főleg univerzál és lánctalpas traktorokból történt, Ez azt is jelenti, hogy a gépállomásoknak két év leforgása alatt mintegy ezer dolgozót kellett átképez- tetniök, mert az univ.erzál gépek üzemeltetése nagyobb szaktudást követel. A tet-vek teljesítését segítette — mondotta többek között — a széles körben kibontakozó munkaverseny, annak rendszeres értékelése, ellenőrzése. Hozzájárult a teljesítmények növeléséhez a helyesen kidolgozott prémium-rendszer. A megyei és járási pártbizottságok segítségével — mondotta azokról a területekről, ahol hamarább befejeződött az aratás, a felszabadult gépeket más helyre irányítottuk át. Hasonló átcsoportosítás történt a cséplőgépeknél is. Az aratás gyors elvégzése, a- kombájnszalma azonnali leta- karítása lehetővé tette, hogy a szabadon levő szán tótraktorok megkezdjék a nyári mélyszántást. Több mint 52 ezer holdon végeztünk nyári mélyszántást a megyében. Ez elősegíti a jövő évi nagyobb terméseredmények elérését és csökkentette az őszi mélyszántás iránti igényt. Tanulva az 1960-as gazdasági év kedvezőtlen időjárásából, a gépállomások azonnal a mélyszántásra álltak át, s ez azt eredményezte, hogy közel húszezer holddal több mélyszántást végeztek a nyáron, mint a tavalyi hasonló időszakban. A nyári talajmunkák tervét három gépállomás kivételével minden gépállomásunk túlteljesítette. A nyári munkák értékelésénél külön is foglalkozott a rendre vágó aratógépek munkájával; összegezve a nyári munkák eredményét megállapítható, hogy a gépállomások még sohasem értek el olyan jó teljesítményeket, mint az idén. A nyári mezőgazdasági munkák sikerét elősegítette, hogy a párt végrehajtó bizottsága megszabta azokat a feladatokat. amelyeket a nyári mező- gazdasági munkák idején végre kellett hajtani. Elismerés illeti azokat a gépállomási dolgozókat és vezetőket — hangsúlyozta —. akik a nagy nvári mezőgazdasági munkák idején fáradságot nem ismerve, vasárnapiukat és , szabad Idejüket is feláldozták arra, hogy e munkák minél hamarabb befejeződjenek. Ezek után rátért az őszi munkákban elért eredmények részletes ismertetésére. Az őszi munkák sikere érdekében — mondotta — a párt és a tanács messzemenő intézkedéseket tettek, közüggyé tették az A termelőszövetkezetek mejvszilárdításában és fejlesztésében a gépállomások is derekasan kivették részüket valamennyi gépállomás megoldotta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek végrehajtását a termelőszövetkezetek igényelték a gépállomásoktól. őszi munka gyors elvégzését. Minden termelőszövetkezetben a helyi viszonyokat figyelembe véve határozták meg az őszi feladatokat s ezzel egy időben a gépállomásokon is megtartották a brigádtanácsüléseket, s meghatározták azokat a feladatokat, amelyek a gépállomásokra vártak az őszi munkák idején. A gépállomásoknak a termelőszövetkezetek igényeinek megfelelően 80 ezer hold vetést, 140 ezer hold őszi mélyszántást . kellett elvégezniük és biztosítani a vetőszántások elmunkálását. Ez nem volt könnyű feladat, mert a nyári szárazság folytatódott, az aszályos időjárás megnehezítette a talajelőkészítést, annál is inkább, mert ezekhez nem állt elegendő talajművelő eszköz rendelkezésre. Sok volt az erő- és munkagépkiesés. A vetési munkák meggyorsítása érdekében a megyei párt- bizottság javaslatára azokon a területeken, ahol tavaly őszi mélyszántást végeztünk, disz- tillerrel készítettük elő a talajt vetéshez. A gépállomások körzetenként bemutatókat rendeztek, hogy a termelőszövetkezeték vezétői, szakemberei megismerjék az új módszert. Ennek alkalmazása is hozzájárult ahhoz, hogy országosan, elsőnek, november 2-re befejeztük a vetést. A vetési munkák meggyorsítását segítette, hogy ugyancsak a megyei pártbizottság javaslatára, kilenc szártépő lundelt készítettek a gépállomások, s így nagyobb mennyiségű silótakarmányt lehetett készíteni, s meggyorsult a vetésre váró területek letakarítása. Gyorsította a vetést, hogy a gépállomások közel 19 000 holdon takarították le a kukoricaszárat a rendelkezésükre álló silókombájnok- kal és egyéb betakarító eszközökkel. Különösen jó munkát végeztek a detki. füzesabonyi, hevesi, sarudi és tarnaszentmiklósi gépállomások. Az őszi betakarítás, Vető- szántás és vetés elvégzése után sem csökkent a munkalendület a gépállomásokon. November elseje után még 56 000 hold mélyszántást kellett elvégezni és 1077 holdon forgatást A gépállomások dolgozói és vezetői mindent elkövetve, igyekeztek e feladatokat végrehajtani. Még az elmúlt hetekben a hidegre váló éjszakákon is, fáradhatatlanul két műszakban dolgozták a traktorosok. Az idei őszi szántás a traktorosok hősi munkájának eredménye Gyorsította az őszi munkát, hogy a megyei pártbizottság és a tanács javaslatára gépátcsoportosításokat hajtottunk végre. Így a Sarudi Gépállomásról 50 erőgépet irányítottunk az Egri Gépállomás területére, a Hevesi Gépállomásról 50, a Füzesabonyi Gépállomásról 45 "erőgépet a hatvani, illetve a gyöngyösi járásokba. Ilyen intézkedések tették lehetővé, hogy december 19-én jelenthettük a felsőbb szerveknek az őszi mélyszántás befejezését. . Az őszi munkákat ugyan még nem tudjuk értékelni, de máris tudjuk azt, hogy az őszi munkák idején jó eredményeket értek el Szász János, Varjú László, Már Mihály detki, Kelemen Gyula hevesi, Tóth Gyula tarnaszentmiklósi traktorosok. Összegezve, az elmúlt évhez viszonyítva, az idén sokkal jobb munkát végeztek a gépállomások az elért eredmények tanúbizonyságát adták annak, hogy a párt és kormány által meghatározott feladatoknak eleget tudunk tenni. A traktorosok hősi’ munkát végeztek, többségük sokszor 12—16 órát dolgozott naponta. A jó eredmények mellett azonban ki kell térni néhány szóval olyan hiányosságokra, amelyek gátolták eredményeinket. Egyes gépállomás-vezetőkkel sokat kellett vitatkozni a gépek átcsoportosításán, mert ez növelte az önköltséget, s ugyanakkor nehezen értették meg, hogy a gépátcsoportosítás népgazdasági szinten sokkal többet eredményez, mint amennyi károsodás egy-egy gépállomást ért. De volt olyan is. hogy egyes gépállomások tiltakoztak az ellen, hogy más gépállomásokról gépeket küldjünk hozzájuk. Voltak hiányosságok a munkafegyelem terén m, meg ma is tapasztalható. hogy a gépállomási műhelyekben nem használják ki a munkaidőt. Egyes brigádvezetők elhanyagolták az ellenőrzést, több traktoros elmondta; hogy napokig nem látta a brigád szerelőjét. Nem értek el mindenütt jó eredményt a kettős műszak bevezetésében sem. Merültek fel hiányosságok a felsőbb vezetésben is. így például nem vettük figyelembe az időjárást, s a Borsod megyébe átcsoportosított traktorok munka nélkül vonultak vissza, mert a beálló fagy miatt nem tudtak dolgozni. Ezután rátért a további feladatok ismertetésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1961 novemberében hozott határozata megállapította — folytatta —, hogy: „Népgazdaságunk és társadalmunk továbbfejlesztésének kulcskérdése a mező- gazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása”. Ebben a munkában döntő rész hárul a gépállomásokra. Ügy kell dolgoznunk, hogy a mezőgazdaság össztermelésének átlaga az előző öt év átlagához képest 22—23 százalékkal növekedjen. Hogy a termelőszövetkezetek milyen sikereket érnek el a szántóföldi növénytermelésben, az függ a termelőszövetkezetek munkájától, de függ a gépállomásoktól is. Ezért az egyiki legfontosabb feladat úgy megszervezni a munkát, hogy időben és jó minőségben legyen elvégezve minden. Az idén jó eredményt értünk el a mennyiség terén, de a minőség sok kívánni va^ lót hagyott maga után. Sok helyen nem volt megülepedett magágy a késői szántás miatt. Ezek megszüntetése érdekében jövőre azokon a területeken kell megkezdeni a nyári mélyszántást, ahová őszi vetés kerül. ,A szántás minőségének megjavítása érdekében nem (Folytatás a 2. oldalon.)
