Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

NÉPÚJSÁG I PHI. december 29.. péntek Művészettörténeti ábécé, avagy egy út a halhatatlansághoz LELEMÉNYES es lelkes tu­dós gárda hangyaszorgalom­mal gyűjtötte össze és adta ki az idei karácsonyra az első ma­gyar művészettörténeti szak­szótárt a címben szereplő cím­mel. Alapos munka, hézag­pótló, a könyv fülén elmond­ják a szerző és a kiadó, mit és hogyan szándékoltak ebben a vaskos kötetben. Van itt fogal­mak definíciója, a művészet történetének korok és alkotók szerinti frappáns vázolása, sőt, hogy az olvasó és műélvező közelebb kerülhessen a dolgok lényegéhez, időrendi összeha­sonlító táblázat is arról, hogy mi történt a világtörténelem­ben és a művészi alkotó mun­kában ettől eddig, attól amad­dig. Ismétlem, mindez ponto­san, csaknem patika-mérlegnyi pontossággal. A kötetben sze­replő művészek névjegyzéke előtt mintegy ízelítőül és bizo­nyítékul kap az olvasó 87 ol­dalon keresztül reprodukciót, nyilván azzal a szándékkal, hogy a csaknem hatszáz olda­las anyag betetőzéseként kissé közelebbről megismerhesse és élvezhesse az örök értékeket, a hervadhatatlan alkotásokat. A korábbi korok szemléletével és bemutatásával nincs is hi­ba, úgy érezzük, az általáno­san elismert és szeretett képet kapjuk az egyiptomiakról, gö­rögökről, rómaiakról, a rene­szánszról, stb. Az ember szeme káprázik a sok-sok márvány­ból, hatalmas kőtömbökből és megragadó arányokból, vagy megragadó színekből készült művészeti remekek látásán, le­gyen az piramis, más épület, szobor vagy festmény. Minden képnél, minden szobornál, min­den festménynél érezzük a magasröptű szellem jelenét és örökkévalóságát. Mi a különös ebben? Eddig Semmi; De azután, hogy az áb­rák közlésében eljut a könyv az 1920—29-ig terjedő idő­szakra, ott valami isteni meg­lepetésben részesednek a szem­lélők. A korból ugyanis, ami­kor a világpolitika örvénylé­sében győzelemre jut a szov­jet forradalom, amikor Alexej megírja a Golgotát, Romain Rolland Az elvarázsolt lélek című regényét, amikor Solohov a Csendes Dont írja és a peni­cillint feltalálja, A. Fleming angol orvos-bakteriológus, nos, ebből a kórból a fenti ábécé összesen hat képet hoz: egyet a dessaui Bauhausról, egyet a Lenin mauzóleumról, majd egy Rivére-kép, egy Bernath-kép, egy Egry-kép, a Raincy-beli Notre Dame-templom repro­dukcióját, Barlach magdeburgi hősi emlékművét — és a leg- csodalalosabbat, amit valaha nem értettem meg életemben: Lissitzky Két négyzet történe­te című festői alkotását. HOGY MI VAN ezen a ké­pen? Tessék idehallgatni! A vászon szabályos négyzet. Bal felső sarkában két sötétszürke négyzet, kissé elcsúszva, egy­máshoz képest átlós fekvés­ben. A jobb alsó sarokban sö­tét vagy fekete gömb — a szí­neket a fekete—fehér nyomás nem hozza! —, rajta technikai, vagy ha így jobban tetszik, gép-eredetre mutató díszítő elemekkel. Aztán semmi, csak a vászon egyszínűsége. A látvány felizgatott. Elő­ször a közvetlen környezetben keresgéltem a megoldás, a rej­tély nyitja után, mert úgy gon­doltam, hogy döbbenetes él­ményeknél és perdöntő pilla­natban nemcsak az ájulás kör­nyékezi a meghatottságtól az emberfiát, hanem a dolgok dialektikája eredményeképpen mindjárt ott található a felol­dás is, a rejtély, vagy a rejt­vény kulcsa. A „remekmű” közvetlen szomszédságában székel a Baselben őrzött alko­tás, Klee: Táj sárga madarak­kal című műve. Ebben sem pislákol a fejlett európai elme, de itt legalább sárga madár­kák fedezhetők fel a tájnak nevezett környezetben. Lélegzetvisszafojtva ellapoz­tam a betűrendes tartalommu­tatóig, ahol is az emberi szel­lem képzőművész és építész nagyjait sorolja fel a tudósi szándék. Ott megtudtam, hogy Laser Lissitzky 1890-ben szüle­tett, mai napig is él, francia festő, és semmi több. A két négyzet története című mun­kájával beírta nevét a halha­tatlanok könyvébe és az em­beriség tudatába — a tudós magyar szerkesztők szerinti Töprengve* hallatlan belső remegéssel és a félénk bizony­talanság lappangó őrületével agytekervényeimben nézem ezt a remeklést; Két négyzet története. Kétségtelenül ott, fent a balsarokban, ott feszeng az a két négyzet. A jobb alsó sarokban pedig az a golyóbis­alakú, egyik oldalán összehaj- lítgatott, bádogdíszekkel fel- cicomázott golyóbis. Ez lenne a történet? Mi ebben a törté­net? Hol indul itt a tragédia, vagy legalább a dráma? Az talán a sorstépő ebben a kép­ben, az itt a dráma, hogy a gombóc, vagy a gömböc alsó figura kerek pofával néz a bal felső sarokban lebegő két négyzetre? Vagy a két négyzet nek és az emberi észnek — szerény véleményem szerint — normái vannak, alsó és felső határai. S ha én egy kort Lis­sitzky művén át látok, azt kell következtetésként levonnom, hogy 1920-ban a föld egyik ré­szén az agy működése meg­szűnt, a hóbort és különckö- dési őrület lett úrrá és torla­szokat emelt azok elé, akik az európai szellemi közösségen belül, a kialakult és örökölt normák és művészeti nyelv eszközeivel közölték érzelmei­ket, szenvedélyeiket. Tudom, az absztraktok arra akarják kényszeríteni ma is az embereket, akik kívül rekesz­tettek a gyakorló absztrakt festészet világán, hogy igye­kezzenek megérteni őket, aidk a vászonra aggatják lelkűk kétségbeeséseit, őket, akik lyukas bronz- és kődarabokra ráfogják a kifejezés felfedez­hetetlen eszmei tartalmát. Tudom, hogy ostobának tarta­nak, de vállalom: nem értem a Két négyzet története című csodálatos alkotást és azokat sem, akik ..az absztrakciót akár művészettörténeti szinten is ismertetik, vagy támogatják. SZOMORÚ lenne, ha ez a század — annyi izmus és szé­delgés után — csak ezt a ki­fejezési formát adná az em­beri történelemnek. Hiszem, hogy az űrrepülés mellé a mű­vészetekben is megtalálja leg- igazabb önmagát és egész lel­két az emberi értelem és szív számára megfoghatóan fogja kifejezni. Hiszem, hogy az em­beri lélek nem búvik el két négyzet mögé, ha közölni akar valamit arról, ami benne vég­bemegy. Ez az írás némileg válasz is azoknak a barátaimnak, akik­kel vitánk adódott a geomét- riai látás és az absztrakt festé­szet jogosultságáról. (farkas) néz le szigorúan a gömböcre? És mi a történet a kétszer négyzet és az egyszer gömböc között? Mi az a megrázó krí­zis, amit a két négyzet törté­nete címen a festő kifejez? Csak a két négyzetet lehetett megfogalmazni 1920-ban az egész világtörténelemből, az emberi lélek csak erre vágyott 1920-ban és Lissitzkynek nem akadt más témája, nem ren­deltek meg nála mást, csak azt? És ha ezt elmulasztotta volna, ha ezt nem festi meg­becsukták volna sikkasztásért, a legnagyobb téma elsikkasz- tásáért az egyik francia bör­tönbe? Ki értette meg ezt ak­kor és ki érti most? Honnan a szomj, hogy ezt a képet kellett ma, 1961-ben, Magyarországon reprodukálnunk művészet cí­mén? S csak azért, mert min­den kort be kell mutatnunk a megismerésre szomjas emberi­ségnek. Egy olyan könyvben látjuk ezt a műalkotást, ahol Káffaelnek nem jut hely egyet­len képe számára sem?! TUDOM, egyesek már készek a válasszal. Nem értek az absztrakt festészethez, nem is vagyok festő, miért is ugrálok — és így tovább. Tudom, hogy e század haj­nalán, a beteges kor beteges társadalmában a víziók és hal- lucinációk árnyékolták be az emberiséget. A kapitalizmus válsága tart napjainkban is és ezért elrettentő példaképül be kell mutatni Salvadoré Dalit is, a spanyolból lett amerikait, aki elképesztő mániával ejti bámulatba a világot napjaink­ban is. (Ebben a kötetben is akad egy alkotása: A szét­folyt idő.) Tudom, hogy az elmúlt ko­rok művészi hangzása ma már nem használható, a mai fül nem érti meg, vagy nem fo­gadja el magáénak a madrigá­lokat, nem szereti Watteau ké­peit, stb. De az emberi ízlés­•••■ >!§.• OKI • • ■ ■ EGRI VÖRÖS CSILLAG Adua és társnői (széles) EGRI BRÖDY Julius Caesar GYÖNGYÖSI PUSKIN Rocco és fivérei (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szabad szél HATVANT VÖRÖS CSILLAG Szép Inker! HATVANT KOSSUTH Orkán HEVES Pedro kapitány vidám hadjarata (széles) PETERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Kiábrándulás EGRI BEKE Nincs előadás műsort* Egerben este hét orakor: A LAMPIONOK ÜNNEPE (Bemutató, bérlefcszünet) Hatvanban délután 14 órakor: MONTMARTREI IBOLYA tó 1961. DECEMBER 29., PÉNTEK*. TAMAS 35 évvel ezelőtt, 1926. december 29-én halt meg RAINER MARIA. RILKE osztrák költő, a modern német nyelvű irodalom legkivá­lóbb formaművésze. Első műveire misztikus érzelemvilága nyomja rá bélyegét (Stundenbuch) később — Kodin mellett töltött ideje után — művészete tárgyszerűbb szem­léletet kapott (Üj költemények). Prózai művei közül megemlítjük Hogyan szeretett és halt meg Ril­ke Kristóf kornétás? címűt. Ver­seiből több neves költőnk fordított magyarra. 355 évvel ezelőtt. 1606-ban e na­pon halt meg BOCSKAY ISTVÁN erdélyi fejedelem. Uralkodásának fontos eseménye volt 1604. novem­ber 12-én Belgijoso legyőzése révén Kassa elfoglalása, majd az ezt követő kétéves függetlenségi harc. Bocskay győzelmet aratott Básta csapatai ellen és ezzel felszabadította Erdélyt és híres „hajdúi” 1605 őszén az egész Dunántúlt meghódították és már Bécs felé kalandoztak, úgyhogy az udvar 1606-ban kénytelen volt vele a „bécsi békét” megkötni. Nagy szerepe volt Bocskaynak az osztrák—török közti zsitvatoroki béke létrejöttében. Hajdúi­nak nemességet adott és letelepítette őket (Hajdúvárosok). Em­lékét a Millenniumi emlékművön Holló Barnabás szobra őrzi. Ma 85 éves PABLO CASALS spanyol gordonkaművész és ze­neszerző. A spanyol köztársaság kikiáltásakor a zenei ügyek leg­főbb intézője volt, Franco uralomra jutásakor emigrációba vo­nult, jelenleg is a francia Pireneusokban, Pradesben él, ahol évék óta a zenei világ jelentős eseményét, a Casals-fesztivált ren­dezik meg. 1920. december 29-én alakult meg a Francia Kommunista Párt. 1947-ben ezen a napon történt meg nálunk a nagybankok ál­lamosítása. Rainer Maria Rilke Hasznos könyvek: Szederjei Ákos: Vadcsapáson Török Sándor, a Magyar Va­dászok Országos Szövetségének főtitkára Szederjei Ákos Vad­csapáson című munkájának előszavában arról ír, hogy ma már természetes, a terv szerin­ti tevékenység a népgazdaság minden ágában. így tervsze­rűvé kell tenni, vadgazdálko­dásunkat, a vadállomány vé­delmét is. A Vadcsapáson cí­mű könyv e cél szellemében íródott, s rendkívül hasznos útmutatója .lesz., a „.továbbiak­ban a szakembereknek, és ér­deklődőknek egyaránt. Szederjei Ákos műve megta­nít a legelemibb dologra, a vadnyom ismeretére, amelyből számtalan következtetést lehet levonni, a vadak életéről, tar­tózkodási helyükről, igényei­ről, s magáról a vadállomány nagyságáról is. Ezzel eddig ná­lunk vajmi keveset törődtek és foglalkoztak úgy, hogy a Vad­csapáson című könyv nemcsak hézagpótló, hanem úgy is mondhatnánk: úttörő munka ezen a téren. Szederjei Ákos munkájában részletesen ismerteti a hazánk­ban megtalálható összes vad­fajta nyomait, biológiai isme­retekkel bővítve az ezek fon­tosságáról szóló megfigyelése­ket. Nagy teret kap a munkában a szarvas, a dámszarvas, az. őz, a zerge, a muflon, vaddisznó, mezei nyúl. üregi nyúl, medve, farkas és róka lábnyomainak ismertetése, de foglalkozik a szerző, a nálunk már ritkán előforduló vadakkal, így a vidrával, túzokkal, és más vad­fajtákkal. A Vádcsapáson című munka, nagy érdeklődésre tarthat szá­mot, s nyilván, a szakemberek és az érdeklődők további ké­réseikkel is segítik,, hogy az ehhez hasonló művek minél nagyobb számban . jelenjenek meg. (w) ,,.íi<ii»u*iiii.tiiii<iiiiiiiiiiiiiiíiiuiiiiiiiii«ii«iMiiii[iiiiiiiMiHiiiiiaimiiiiiu<iiiinu>iiliiiiiiiiiiiiiii:itiiliiliiiiiiiiiiilii«uiiuiiiiiiinmiiin;n,jii»iiiii»:i»n.uiti»iitiiiiiiHiiiiiiiiiiiuii»j»ii«iiiiiiu.iiii,iiiiiiii.iiiiiiiii«iit!iii«iiii'iniiiiii nmii«'.«'n.■ •»> GUZ! MIHÁLY-#C2E KAROLY esakábálni. Leterítette pokró­cát a földre és végig hevert rajta. A mennyezet egy pont­jára nézett és gondolkozott. Egyszerre futár érkezett a toronyhoz, aki hangosan elor­dította. megát: — Mihály Gazsó’ Gazsó meglepetten fordulta 33. — Így történt... Hallgattak mind a hárman. Végül Gazsó törte meg a csendet. — Es aztán? Mi történt? — Folyt a víz és a vér az ©röd udvarán... Az ejtőernyő­sök remegve vonultak be a lerombolt falak közé, ah ol ha­lottak hevertek szerteszét ... Aztán megérkezett colonel Simon. Amikor meglátta a pusztulást, tenyerébe temette arcát... Elhallgatott. Türelmetlen mozdulattal cigarettát vett elő, rágyújtott. — Megkezdődött a temetés... két napig folyton temettek ... Külön az erődbelieket, külön a vietnamiakat, külön az ejtő­ernyősöket ... Csak Somogyi Gyuszi maradt életben és egy német, akire rászakadt a bun­ker ... A németnek örökre megzavarodott az elméje. A levegőben 6—8 felderítő gép jelent meg, majd egy csomó vadászgép jött... Bosszút állni jöttek, szörnyű bosszút! A vadon azonban nem fedte fel titkát... A vietnamiakat nem találták meg... A két életben maradtat elvitték... Ekkor már útban volt Futingra felé ■ karaván rengeteg lőszerrel, fegyverekkel, tankokkal. Az 500 légiós közül pedig 400-an maradtunk itt az erőd helyre­állítására ... — Szóval, le azóta vagy itt? Es azután hogy teltek napjai­tok? — Dolgoztunk, mint a bar­mok. Közben a franciák irto- hadjáratot indítottak, mely mintegy két hónapig tartott. Egész jelentős csapatösszevo­nások történtek. Az emberva­dászaton két légiós, egy fran­cia, egy néger és egy arab ez­red vett részt. Szinte átfésül­ték az erdőt, de semmit sem találtak. Végül az egész akciót befejezték azzal, hogy elhí­resztelték: a vietnami szabad­ságharcosok átmentek Kíná­ba, hiszen a határ mintegy húsz kilométernyire van ide. Fürkészve nézett a másik kettőre. — Pedig tudjátok hol van­nak azok, akiket öt ezred ke­resett? — Sejtjük — válaszolta csen­desen Gazsó. — Az üzletek pultjai mö­gött, a hivatalokban, a szántó­földeken — folytatta Nagy belemelegedve. — Sőt, bent erődjeinkben, kantinjainkban, raktárainkban! ... Még nem volt dél, ami­kor ebédre csengettek. Utána kiszólitottak a karavánból hatvan embert. Ezek Futing- rában maradtak. Köztük volt Varga is. A többiek mentelv tovább Ba-Kán felé... ★ Ba-Kán egy szépen fejlődő falucska volt, néhány üzlet­házzál. A légiósoknak ez a támasz­pontja volt a legutolsó, egy­ben a legveszedelmesebb. Ezt hirdette a hatalmas erőd, a téglából rakott bástyatorony. A kínai határ ide csupán né­hány kilométernyire van. Azokat, akik a Ba-Kán-i erődben maradtak, egy faház udvarán sorakoztatták; Az élen ott állt Gazsó is. Egy őr­mester közölte velük a beosz­tást, s azt, hogy kit hová szál­lásolnak él. Egyúttal közölte azt is, hogy fekhely nincsen, aki akar, készíthet magának pihenőhelyet, ágyat, hiszen fa van itt bőven, aki pedig nem akar, az a földön alszik. Gazsó fáradtan ballagott a bástyatorony alja felé. Oda osztották be. Semmi kedve nem volt fekvőhelyet hang irányába. Mi ez? Miért nem a számát mondják? Itt, az idegenlégióban nemigen használják az illető nevét... Ö is talán másodszor hallja légióskodása alatt... A torony előtt másodszor is felhangzott a kiáltás. — Gazsó! Az újabb felszólításra a hí­vott felugrott és a futárhoz sietett. — Azonnal jelentkezned kell a kapitánynál. Gyere ve­lem! Gazsó kissé megrettent. Mi akar ez lenni? Alig teszi be a lábát, máris hívatják? A futár kemény kaptákban jelentette, hogy a parancsot végrehajtotta. A kapitány ér­deklődve for­dult Gazsó fe­lé, aki szintén lejelentkezett. — Már vár­tuk önt — mondta a pa­rancsnok ba­rátságosan a feszes vigyázz- ban álló közle­génynek. Gazsó nem hitt a fülének. Hogy-hogy vártáit? S mit jelent ez az egész fogadta­tás? Értetlenül bámult a kapi­tányra, aki mo­solyogva foly­tatta: — Ugye, ön kórházban dol­gozott? — Igen. valamikor Budapes­ten, az Üj Szent János Kór­házban. — Nagyszerű! Az erődkór­házban teljesít majd egész­ségügyi szolgálatot. Most pe­dig jelentkezzék főnökénél, az orvos-kapitánynál. (Folytatjuk.) RÖVIDEN... PÁRIZS: Az 1962 áprilisában rende­zendő Lyon—Le Mans autó­versenyen 70 darab 1914 elölt1 készült gépkocsi vesz részt. ★ Az új, előregyártott házak­ban nincs szög, sem csavar; mindent ragasztanak. A típus­házat három ember nem . egé­szen két nap alatt felállíthatja! ★ „Egységes” erőleves a Közös Piac országaiban: mindenütt egy recept szerint „gyártják”. ★ Franciaország 1962-ben 37 új bélyeget ad ki, a posta meg­emlékezik Pascal halálának 300. évfordulójáról és a feb­ruárban megrendezendő cha- monixi sí-világbajnokságról. ★ BONN: Népszerűek Tettek a forgalmi rendőrök: csokoládéval jutal­mazhatják a fegyelmezett ke­rékpárosokat. ★ LONDON: Geoffrey de Havilland „A repülés láza” című könyvében elmondja, hogy 1909-ben készí­tett első repülőgépére két bi­ciklikereket szerelt futókerék­nek. ★ A legújabb rémfilm reklám­ja: 10 000 font biztosítást kap­nak annak a hozzátartozói, akik a közönségből elsőnek szörnyethal. ★ A gyerekek telefonon felhív­hatják a Mikulást a San (San­ta Claus) betűk tárcsázásával. ★ Robot-tanár Aberdeenben: felteszi a kérdést, és csak ak­kor adja fél a következőt, ha a növendék helyesen válaszolt. ★ 1962-ben a La Manche-csa­tornán forgalomba állítják a „légpárnán” közlekedő 10 tón» nas Hoveecrart „repülő hajó#*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents