Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

1Ä6I. decennbcr 22., péntek

NÉPÜJSAC

t

A% egri utak bökkenői

FIGYELMEZTETŐ TÁBLÁK

AZ ELMÜLT napokban sokan álltak meg Egerben, a Csiky Sándor utca kőkupacai, vagy az utat elzáró korlát mellett. A türelmesebbek csak fejüket csóválták, mások kifakadtak:

— Hát mikor készül már el ez a néhány méteres útszakasz?

— Tessék csak feljebb menni, a Beloiannisz utcába. Még az ősszel felszedték a burkolatot, süllyesztették az utat, aztán abbamaradt minden. A bukkanó, a vatagon terített zúzalékkő miatt alig járható, pedig ez terelőút lenne.

— De biztosan csinálják már, pár nappal ezelőtt hordták a kavicsot a törvényszéktől a járási tanácsig — érvelt egy kucsmás fiatalember.

— Az akkor volt. De azóta fellapátolták a kavicsot és elszállították, ki tudja, hogy hová.

Nem kellett hallgatózni, mert nálunk egyre kevesebben rejtik véka alá véleményüket, főleg ha olyan hanyagságról, vagy visszásságról van szó, amely a lakosság egy részének, az utcabelieknek kellemetlenséget és bosszúságot okoz. Több panaszt hallottunk mi is az egri utakról, az elmúlt egy esztendő alatt szóvá is tettünk egy-két furcsaságot. Felderítő útra indultunk, hogy hol a bökkenő, és főleg a visszásságok okát megtudjuk.

CSIKY SÁNDOR, Beloiannisz utca? Igazuk van a járókelőknek. Ennyi idő alatt a megyét átszelő útvonalat is megépíthette volna egy jól működő vállalat. Igaz, nem vállalat, hanem a városi tanács útkarbantartó részlege végzi a munkát.

Petőfi utca, szemben az anyás csecsemőotthon szép, nagy épülete. Miért szeli ketté az utcát és miért csináltak mesterséges hurkot az utca folytatásaként az épület körül? Ez enyhén szólva érthetetlen és talán külön téma lenne. Mit mondjunk az útról? Csinálták, nem Is egyszer két éven belül, de esős, sáros időben alig járható.

Kertész utca? Sok víz lefolyt addig az egri patakon, sőt a kihordott kő is majdnem elúszott amíg végre most, a tél elején hozzáláttak. Szombaton még ott állt a henger az út mentén, félrehúzódva, mintha szégyenkezne.

Mekchey utca, új útszakasz — igen, csak útszakasz — a sínekig. Itt megszakad, néhány méter hiányzik csupán, de ennek híján nem használható. Pedig mennyit vitáztak miatta, hogy mi a MÁV, a város és a kivitelező vállalat kötelessége. Ezt nem a város építi? De jó lenne, ha mégis gazdája lenne. Megépült a Vas- nagykereskedélmi Vállalatnak új raktára a város déli részén. Modem épületek, hosszú falak. Tengelyig érő sárban,

úttalan utakon szállították az építőanyagot. Végül megépítették az útszakasz felét. A másik felét „elspórolták” a beruházási hitelből. Hogyan? Talán nem szükséges itt járható út? De igen. Csak úgy intézték, hogy a kerecsendí beton úttól kezdődő mintegy kétszáz méternyi szakaszt a város építse meg. Ároktól árokig szakajtó nagyságú köveken bukdácsolhat, akit erre űz dolga.

Mit mondanak a felelősek?

A VÁROSI tanács illetékes osztályának Hevesy Sándor a vezetője.

— Valóban, sok nehézség akadt az idén. Személyi problémákkal is bajlódott az útkarbantartó részleg, az anyagot, terveket későn kaptuk. Jövőre nagyobb gondot fordítunk a karbantartásra, járdák és átereszek rendbentartására. Ezek megoldására a 20 fős út- őrcsoportot tervszerűbben használjuk fel. Utakkal és a karbantartó részleg munkájával Freytág László mérnök foglalkozik — mondja az osztályvezető.

Freytág mérnök észrevételeinkre közölte, hogy 1957 óta működik a városi tanácsnál útépítő és karbantartó részleg. A Gert Mátyás úti hídépítés, az Egészségház, a Klapka és a Nagy József utca útszakaszainak kiépítése dicséri — többek között a részleg munkáját. Ez év elejétől a részleg nagyobb önállóságot kapott, ifj. Gömöri József lett a részleg- vezető. De hamarosan megtudjuk, hogy ő inkább csak volt vezető. Felmondott és egyeztető bizottsági vita után most már biztos, hogy jövőre másutt dolgozik.

Mikor hagyták jóvá a részleg tervét? Erre a kérdésre az ipari-műszaki osztályon senki sem tudott határozott választ adni. Költségvetés és terv az 1961. évre tulajdonképpen nem volt.

— Mit jelent ez a 130 százalékos tervteljesítés? — mutatunk az iroda falán díszelgő versenyhjradóra. Aztán kitudódik, hogy 2,8 millió forint érlékben határozták meg az idei feladatokat. De hogy hol és mit kell csinálni, azt csak menet közben, sókszor az utolsó pillanatban tudták meg. Ezt a tervelőirányzatot már augusztusban teljesítették — forint értékben. De csak részben építették azt, ami az előirányzatban szerepelt. Miért — miért nem, a Közúti Üzemi Vállalattól vették ót a sokat emlegetett Csiky Sándor utcai útépítést és főleg sok, előre nem látott bérmunkát végeztek. Pl.: a Szeszipari Vállalatnak 187 ezer, az Ingatlankezelőnek 115, a bervai lakótelepen 178, a Vízműnek 112 ezer Ft értékben. Láttunk egy előterjesztést a december végi ülés elé, hogy fogadják el az útépítő és

karbantartó részleg 1961. évi; tervét és költségvetését. Ter-j vezés az év végén, visszamenő; hatállyal. Avagy az előirány-j zat több mint 150 százalékos; túlteljesítése. A tervek ilyen; mértékű túlteljesítése megté-j vesztő és szinte bizonyossággal; állítható, hogy a lazaságot, terv-j szerűtlenséget takar. Valóban,; a sok közbeeső és felsőbb in-5 tézikedés következtében rend- 5 szertelenül, kapkodva dölgó-; zott a részleg. Előzetes tervéket és költségvetést nem ké-} szítettek, a munka megkezdései előtt többnyire csak helyszíni; tervezést végeztek. Ilyen kö-> rülmények között pontos és} határidőre szóló anyagmegren-5 delést nem tudtak feladni. A 5 tervszerűtlenség és a kapkodás} okozta a megkezdett munkáké késedelmét, ezzel magyarázhat tó a sok visszásság.

ISMERTEK a város 1962.: évi útépítési feladatai. A mun-} kólátok előkészítéséhez már? hozzákezdtek. Több mint 100} embert foglalkoztat a részleg} és ötmillió forint értéket isi meghaladja a jövő évi elő-} irányzat. Ügy véljük, idejében í meg kell találni a megfelelő} részlegvezetőt, dolgozzák ki a< műszaki intézkedési terveket,} a tanács mérje fel az indokolt} szükségleteket és a reális lehe-} tőségeket — hozzanak határo-} zatot a tervszerű, fegyelmezett} munkára és a határozatokat} tartsák be.

Dr. Fazekas László

Pillanatkép a hatvani fiókkönyvtárból

MOST ÜRES a hatvani fiókkönyvtár. Reggel van, az olvasók még a gépek mellett állnak, a menetjegyeket ellenőrzik a szolnoki vonalon, főzik az ebédet, vagy éppen fe-' lelnek valamelyik általános iskolában. A könyvtárhelyiség is üres, hideg, a műanyagszőnyeg is alaposan lehűlt a kőpadlótól. Egy hete helyezték ide a fiókkönyvtárat, a régi, egészségtelen, zsúfolt voit — már nem felelt meg rendeltetésének.

Egy hét nem nagy idő, de ezalatt is tíz százalékkal nőtt az olvasók száma.

Fehér Mária könyvtáros „új ember”, december elsején véglegesítették a könyvtárban.

— Mi a titka a gyors sikernek, a jó eredményeknek? — kérdezem.

— Nem lehet Itt titokról beszélni — válaszol, s a könyvespolchoz megy. — Ezeknek kö szönhetjük — s leveszi az Egri csillagokat és a Kőszívű ember fiait. — Jó könyveket kaptunk, újakat, szép, ízléses kötésben, no meg a barátságos helyiség is megteszi a magáét. Ide szívesen jön az olvasó.

Fehér Mária ismeri a könyveket. Mindig elolvassa az új recenziókat, s ha van ideje, a könyveket is. Bizalommal fordulnak hozzá az olvasók, ő mindenkinek tud kedvére való olvasnivalót ajánlani.' Mert nemcsak a könyveket, az olvasókat is ismeri.

A kartotékdobozból kiemelek egy törzslapot, a 360-asat. Megkérdezem, mit tud a háromszázhatvanadik látogatóról, Janik Máriáról.

Tegnap iratkozott be, egyébként általános iskolás. Szereti a mesekönyveket a lányka-regényeket.

„RÉGEBBI” olvasót keresek. György Józsefre esik a választás, csali úgy ismeretlenül őt is csak a nyilvántartási adatok „képviselik”.

— Szintén általános iskolás, a „harcos” könyvek szenvedélyes olvasója. Már ismeri a kedvére való írókat, Jókait, Gárdonyit, s most újakat keres, mert mások is írtak szabadságharcokról, vadászatokról.

De ugyanilyen részletesen tud beszámolni Bolykó Ildikó adminisztrátorról, s a hatvanhét éves Kiss Dezsöné ízléséről és a többiekről.

— Általában milyen könyveket keresnek a fiókkönyvtár olvasói.

— Leginkább szerelmes és kalandos könyveket keresnek. Azt hiszem, ez nem valamiféle helyi specialitás, országos} jelenség. Mint ahogy az sem; hatvani sajátosság, hogy a} mai magyar írók könyvei is} kapósak.

— Kik a leghűségesebb látó-} gatói?

— Talán nem is tudnék ne-} veket mondani; leggyakrab- '■ ban az általános iskolások ke-} resnek fél. A 360-ból 155-en} tartoznak ebbe a korosztályba. A 14—18 év közöttiek már} jóval kevesebben vannak, hat-} vanketten. Érthető ez, mert aj fiatalok az általános iskola} befejezése után más városbaj mennek középiskolába, vagy} MTH-intézetbe jutnak: más} könyvtárba iratkoznak be.

Imponáló, szép eredmény: 5 egy hét alatt tíz százalékkal; növekedett az olvasók száma/ De menjünk csak egy lépéssel} tovább. A könyvtár ellátási < körzetébe 7000 laikosú telepü-5 lés tartozik. A 7000-nek 360; alig öt százaléka. Még sok a; tennivaló, hogy elérjük a 10—; 11 százalékos „falusi” átlagot.;

AZ ÜJ HELYISÉG, a jó} köpyvek megteremtették a! jobb eredmények feltételeit. < A könyvtároson és a hatvanij lakosokon múlik, hogy kihasználják-e majd a lehetősége-} két.

K. I.

NÉHÁNY NAP MÜLVA kigyulladnak a karácsonyfa csillagszórói, ámuló gyermek- szemek csodálkozásának örvendeznek a szülők, s a töméntelen ajándék kis gazdái r.em is gondolnak arra, milyen boldogság édesapa és édesanya számára az ő önfeledt, meghitt kacagásuk, jókedvük.

Igen... A gyermek...

Ma egy kicsit talán túlzásba is visszük a róluk való gondoskodást, sok esetben körülöttük forog a világ. Az a sokat emlegetett mondás, hogy gyermekeink jövőjét építjük, nem frázis, hanem szó szerint vehető igazság. A mai gyermek az a generáció, amelyik a felnőttek segítségével folyj tatója, egészséges szemléletű alkotója, munkása lesz a mostani kezdetnek.

De hogy azzá legyen, fel is kell nőnie, erőben, egészségben, s a számára megteremtett jólét csak akkor válik jó objektív körülménnyé növekedésében, ha maga a gyermek úgy jön a világra, hogy egészsége biztosítja jó testi és szellemi fejlődését. Nagy küzdelem folyik országszerte egy láthatatlan, sokarcú és sok karú rém, a csecsemőhalandóság ellen. Orvosok és védőnők, a Vöröskereszt és a Nőtanács, de az egész társadalom összefogott azért, hogy ezt a bait

TÖBB ÉLETET

megelőzze, hogy minél több életet megmentsen a boldogság, a jövő számára. A küzdelem hosszú és sokrétű, amolyan sárkányharc, mert a csecsemőhalandóság nagyon sokféle okból ered. Már sikerült a háború előtti hatalmas számot csökkenteni, hiszen 1938- ban ezer egy éven aluli csecsemő közül 131 meghalt az országban. Hogy miben? Nem kell túlságosan idézni a múltat, ma még élénken él a harmincon felüliek emlékezetében az egészségtelen cselédlakások zsúfoltsága, a külvárosi szegénynegyedek hihetetlen körülmények között élő gyermekeknek sorsa, akik között pusztítottak a népbetegségek, és a rossz táplálkozás következtében sorvadozó felnőttek lettek, vagy elpusztultak, mielőtt szeretteik első születésnapjukat ünnepelhették volna.

EGYSZERRE kiirtani nem lehet évszázadok bűnét, be- fészkelődött, az örökölhető betegségeket, mégis megvan a módja annak, hogy a csecsemőhalálozást csökkenteni lehessen, hogy az egy hónapot megért csecsemő felnőjön, s egészséges, alkotni, dolgozni, élni tudó felnőtt váljék belől*

Két fontos összetevője van ennek a harcnak. Az egyik a balhiedelmek, a kuruzslás leküzdése, az egészségügyi fel- világosító munka kiszélesítése, a másik az állám dolga — megszervezni az egészségügyi szakszolgálatot, emelni a gyermekegészségügyi ellátottságot.

A megyében 1960-ban ezer egy éven aluli gyermek közül 52 halt meg. Ez a szám még mindig magas. De szembeállíthatjuk ezzel azt az intéz-r kedést, amelynek nyomán ez év november elsejétől a megye minden járásában megindult a mozgó szakorvosi szolgálat. Ez pedig azt jelenti, hogy egy hónapban egyszer biztosan eljut a nőgyógyász és a gyermekorvos a terhes anyához, a gyermekhez, a csecsemőhöz minden faluban, Van azonban valami, amiről nem szabad hallgatni. Heves megyében 1954-ben 7300 szülés

veit, ettől az évtől kezdve a szülések szárpa egyre csökken, s a terhességmegszakítás egyre nő, egyre többen kérik, sok esetben követelik, a felvilágosító orvos ellenére. Pedig hiába az orvosok és egészségügyi szakemberek összefogása akkor, amikor a gyermektelen,

ISMERI MARA DÖRGÉST...

,:. Maga is gombát akar szedni, ugye? HIÁNYCIKK...

— A legszebb ajándék;:.

ARLESZALLlTAS UTÁN...

S—

fiatal anyák százai féltik ké-}

nyelmüket, s fekszenek a mű-} tőasztalra azért, hogy elodáz-} zák a gyermekszülést. Az or- 5 vos hiába sorolja fel a káros} következményeket, amelyek a 5 nőre, vagy a mégis megszü-} lető gyermekre várnak, a fia-} talokat csak a irta érdekli, J nem gondolnak a jövőre. Az-} tán jönnek a meggondoltabbí évek, de akkor már vagy hiá-J ba várják a családban a gyér- 5 mekáldást, vagy az AB meg-} bosszulja magát, s az anya} gyenge, beteges gyermeket hoz} a világra, s egész életében te-} herként nyomja a késői bá-} nat: a soha helyre nem hoz-} ható hiba elkövetése.

AZ ASSZONYOK felvilágo-j sítása orvosi feladat. Ám aj tanács elfogadása, a jó szóraj caló hallgatás már az asz-} szonyok dolga. Az egészséges,; napfényes új házak, új isko-; Iák, a parkok, és a helyes táplálkozás megteszi a magáét. De a csecsemőhalandóság ma-} gas számának csökkentésére} elsősorban azok az intézkedő-; sek fontosak, amelyek a meg-} előzést szolgálják, s a terhes-} anya életmódjára, a megszüle-} tett csecsemő gondozására és} táplálására vonatkozóan tesz-} nek a család és másik részről} az egészségügyi szakszolgálat, 1 az orvosok és a védőnők se-} gítségéveL _ _ }

Cs. Áclám Éva j

VAKACIrÖ

fái

— Úgy látszik, megkezdődött a szünet.

JÖL NEVELT DISZNÓ

— Ide szúrjon, gazduram!...