Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

♦í NÉPÚJSÁG 1961. deeem&M 25,. péótsk Felkészülés a SZÓ VOSZ V. kongresszusára Az Országos Földmüvesszö- vetkezeti Tanács 1981. decem­ber 8-i határozatának értelmé­ben 1982. március hó végére összehívták a SZÖVOSZ V. kongresszusát. E határozatnak megfelelően, megyénkben is megkezdődtek a földműves­szövetkezetek és annak közép- irányító szerveinél a vezetősé­gek és a küldöttek megválasz­tása. Ezeken a köz- és küldött- gyűléseken a földművesszövet­kezetek vezetőségei számot ad­nak a szövetkezet tagságának az elmúlt négy .év munkájáról, problémáiról és meghatározzák a tagokkal együtt a földműves- szövetkezetek előtt álló továb­bi feladatokat. Milyen eredményekről szá­molhatnak be megyénkben az 1957. év végén megvá­lasztott vezetőségek a föld­művesszövetkezetek tag­jainak? Négy év alatt megyénk föld­művesszövetkezeti szervezete jelentősen erősödött, taglétszá­muk több fnint tízezerrel nö­vekedett, amely ma már eléri a 84 717-et. Részjegyalapjuik is háromszorosával emelkedett és ennek során a szövetkezeti akkumulációval együtt a szö­vetkezeti tagság vagyona eléri az össz-eszközök 63,7 százalé­kát. Az egy tagra jutó részjegy 1957-ben 44 forint volt, addig ez évben elérte a 115 forintot. Az elmúlt négy év alatt álla­munk önzetlen segítségével a szövetkezeti tagság támogatá­sával megyénk falvaiban 52 millió forint értékű beruházást és felújítást végeztek a föld­művesszövetkezetek. Űj keres­kedelmi és vendéglátóipari lé­tesítményeket kaptak Heves, Kisköre, Gyöngyöstarján, Fü­zesabony, Abasár, Tarnalelesz, Hort, Csány, Recsk, Párád, Ke­recsent!, Balaton, stb. közsé­gek. Négy év alatt a földműves­szövetkezetek kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményei­nek száma 144-el gyarapodott Ezzel együtt jelenleg 812 ke­reskedelmi és vendéglátóipari üzleten keresztül biztosítják a földművesszövetkezetek a falu­si lakosság folyamatos áru­ellátását. A számszerű növekedés mel­lett sokat javult az üzleteik kulturális színvonala is. Erre jellemző, hogy az utóbbi két év alatt 102 új kereskedelmi formában működő önkiszolgá­ló, és önkiválasztó, valamint 49 újabb, szaküzlet került meg­nyitásra. Vendéglátóipari vo­nalon az elhanyagolt italboltok korszerűsítése és átalakítása folytán 19 új cukrászda, 23 bü­fé-falatozó, 7 kisvendéglő segí­tette elő a lakosság igényeinek kielégítését. Ezen üzletek rendje, tisztasága, árukészleté­nek választéka nem egy eset­ben eléri a városi boltok szín­vonalát. A kereskedelmi háló­zat fejlesztésével egyidőben a forgalom 32 százalékkal halad­ta meg az 1957. évit. Érdemes a forgalom emel­kedésén belül iparcikkek­ből megemlíteni, hogy a legutóbbi megyei küldött- gyűlés óta 520 televíziót, 8650 rádiót, 1700 motor- kerékpárt, 17 280 kerék­párt, 5600 mosógépet és csaknem 30 millió forint értékű bútort vásároltak a földművesszövetkezeti bol­tokban. Javult a felvásárlási munka szervezettsége, nőtt a MÉK és a földművesszövetkezeti fel­vásárlás volumene. Szélesedett az értékesítési és a termelési szerződéskötés. Ma már el­mondhatjuk, hogy megyénk területén a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében elért eredmények nyomán, a párt és a kormány által megtett in­tézkedések hatására sikerült elérni, hogy a termelőszövet­kezetekben, elsősorban a zöld­ség- és gyümölcstermelés biz­tos bá2ist nyújt a lakosság el­látására, az export, és ipari igények kielégítésére. Erre bizonyíték, hogy az 1957. évi 4158 vagon áru fel­vásárlásával szemben ez év­esen 5442 vagon zöldség- és gyümölcsáru került Heves me­gyében felvásárlásra. Különö­sen jelentős ez a növekedés, ha figyelembe vesszük az ez évi aszályos időjárást és azt, hogy az i960, évi tényleges fel­vásárlást is már 1000 vagonnal haladtuk meg. Eredményesen oldják meg a földművesszövetkezetek a ta­karékosság elvének betartásá­val a költséggazdálkodást, va­lamint a szövetkezeti vagyon gyarapítását. Ez is nagy mér­tékben elősegítette a földmű­vesszövetkezetek vagyonának növekedését. örvendetesen csökkent azoknak a száma, akik a szövetkezeti vagyon megkárosítása révén kívántak a gyors meggazdagodás útjára lépni. A földművesszövetkezetek tagjai és dolgozói részt kértek és munkát vállaltak a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében, a termelőszövetkeze­tek megszilárdításában, segíté­sében, amiért csak az elisme­rés hangján lehet róluk szólni. Mindezeket és az itt fel nem sorblt eredményeket megyénk földművesszövetkezetei közös összefogással, a párt- és a ta­nácsi szervek segítségével ér­ték el. Az eredmények mellett nem hagyhatjuk szó nélkül a hi­bák, hiányosságok és a fejlő­dést gátló körülmények meg­említését sem, amelyekkel a földművesszövetkezetek életé­ben, munkájában találkozunk. Ilyen hibák fordultak elő a zöldség és gyümölcs felvásár­lásánál, minősítésénél és az áruátvételnél. A szépen létre­hozott, kulturált kereskedel­mi egységek mellett még min­dig találkozunk az örökségbe maradt szatócsboltokkal, füs­tös kocsmákkal. A kereskedel­mi dolgozóknak van még ten­nivalójuk a szakmai képzett­ség jobb elsajátítására és az udvarias kiszolgálásra való nevelésben is. A társadalmi ellenőrzés még hatékonyabbá, aktívabbá való tétele útján csökkenteni lehetne a még mindig előforduló súlycsonkí­tásokat, árdrágításokat és meg kell akadályozni, hogy a szö­vetkezeti vagyont megkárosít­sák. A felsorolt eredményekből és hiányosságokból adódnak a földművesszövetkezetek fel­adatai és a most folyó vezető­ségválasztó közgyűléseken ezek figyelembe vételével, helyesen határozzák meg a sajátossá­goknak megfelelően az elkö­vetkezendő négy év tenni­valóit. Melyek ezek a főbb tenni­valók? Maradéktalanul meg kell oldani a falu folyamatos áru­ellátását, a választék bővítését. A lakosság igényeinek megfe­lelően, azokon a helyeken, ahol kisipari szövetkezetek nem működnek, ipari szolgál­tató üzemek létrehozásával — mosoda, varrás, szemfelszedés, háztartási gépek javítása — kell a szükségleteket kielégí­teni. Jelentősen növelni kell a kereskedelmi és vendéglátó­ipari egységek kulturális szín­vonalát. Két-három éven be­lül az elmaradott, célnak nem megfelelő falusi kocsmákat, szatócsboltokat át kell alakí­tani úgy, hogy a beruházások, felújítások felhasználása a legcélszerűbben, és gazdaságo­sabban történjék meg. Ezzel égy időben fokozott göndot kell fordítani a kereskedelmi alkalmazóttak nevelésére, szakképzettségük növelésére. Szervezettebbé és olcsóbbá kell tenni a felvásárlási mun­kát. Törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezetek által termelt, minden étkezésre al­kalmas zöldség és gyümölcs­áru a maga minőségében fel­vásárlásra kerüljön. Emellett szükséges fokozott gondot for­dítani a háztáji gazdaságok­ban termelt kistételű áruk fel­vásárlására is. A termelés és felvásárlás volumenének nö­vekedésével egy időben zöld­ségből és gyümölcsből az ed­digieknél folyamatosabban kell biztosítani a megye belső ellátását. A szövetkezeti vagyonvéde­lem további szilárdítása megköveteli, hogy érvényesül­jön a takarékos gazdálkodás elve, hatékonyabb legyen az ellenőrzés', mind a hivatali el­lenőrzés, mind pedig a társa­dalmi ellenőrzés. Következetes harcot kell folytatni a fogyasztók meg­károsítói és a szövetkezeti vagyon elherdálói ellen. A földművesszövetkezetek feladatát képezi továbbra is, hogy a termelőszövetkezete­ket, mint testvér szövetkezete­ket munkájukban segítsék, tá­mogassák és közös erőfeszíté­seket tegyenek a falu kulturá­lis életének fellendítésére. Mivel ezek a feladatok na­gyok; s végrehajtásuk az újon­nan megválasztott vezetősé­gektől nem kis erőfeszítést kö­vetelnek meg, szükséges, hogy a tagság olyan földművesszö­vetkezeti tagokat és vezetőket válasszon meg. akiket helytál­lásuk, felkészültségük és rá­termettségük alapján alkal­masnak tartanak a vezetésre, és élvezik a földművesszövet­kezeti tagság bizalmát. Olya­nokat, akik szervezőképessé­gükkel, hozzáértésükkel moz­gósítani tudják a szövetkeze­tek dolgozóit, tagjait terveink és célkitűzéseink megvalósítá­sára, akik becsületesek, őszin­ték, bátrak a kezdeményezés­ben. A most folyó köz- és kül­döttgyűléseken a földműves­szövetkezeti tagok megtár­gyalják az elkövetkezendő négy év helyi programját és tennivalóit. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezek a prog­ramok a helyi lehetőségek messzemenő figyelembe véte­lével, a tagság aktív közremű­ködésével ugyanolyan mérték­ben előbbre viszik, vagy még fokozottabban fejlesztik a föld­művesszövetkezetek eredmé­nyeit, mint ahogyan azt az el­múlt négy év mérlege mutat­ja. A MÉSZÖV választmánya és igazgatósága nevében a köz­gyűlések küszöbén elismeré­sünket fejezzük ki, azoknak a vezetőségeknek és vezetőségi tagoknak, földművesszövetke­zeti aktivistáknak, akik jó munkájukkal hozzájárultak az eredmények növeléséhez. Egy­ben kívánjuk az újonnan meg­választandó vezetőségeknek hogy a földművesszövetkezeti tagsággal karöltve, az elkövet­kezendő négy esztendőben eredményesen munkálkodja­nak a második ötéves tervből ráiuk háruló feladatok megol­dásában. Bartoiák Mihá,’<T. a MÉSZÖV elnöke Ot gyermekéi megmentene, maga a lángokban lelte a halálát Egy marseille-i édesanya megrázó tragédiája PÁRIZS (MTI): Egy marse- illei fiatalasszony hősi halálá­ról adnak hírt a francia lapok. A harminchárom éves Anne Montebruno öt kisgyermeké­vel egy ház első emeletén le­vő lakásában tartózkodott, amikor a földszinten tűz ütött ki. A lángok csakhamar az emletre is átcsaptak. Az anya áz ablakot elzáró vasrács fölött egyenként át­emelte gyermekeit és segély­kiáltásaira odasereglett szom­szédok karjaiba dobta. Ö ma­ga azonban nem tudott a nyí­láson átjutni. Mire a tűzoltók behatoltak a lakásba, az anyá­nak már csak összeégett holt­testét találták. (MTI) ható az emlékiratban — az össznémetügyi minisztérium költségvetési keretét például 5 635 200 márkával növelték, s a költségvetési összeg ezzel 146 030 400 márkára növeke­dett. Az áttelepítettek ügyei­vel foglakozó minisztérium költségvetését 38 521 300 már­kával 107 036 000 márkára emeltéit. A munkaügyi és szo­ciális ügyek minisztériumá­nak az emberkereskedelem cél jaira 1961-ben égy 4 milliárd 257 086 000 márkás keret állt rendelkezésére. Az emlékix'at végül megál­lapítja: — A bortni kormány úgy ter­vezte, hogy a végletekig feszíti a húrt és bomlasztó tevékeny­ségével olyan helyzetet te­remt. hogy a nyugatnémet parlamenti választások — va­gyis szeptember 17 — után megkezdhesse a'nyílt katonai provokációkat. Az NDK ezért, nem halogathatta tovább • szükséges óvintézkedéseket. Az augusztus 13-i intézke­dések kizárólag a német milltarizmus és revansiz- nxus, illetve annak képvi­selői ellen irányultak. Ezek az intézkedések az NDK polgárainak védelmét, Nyugat- Berlin és Nyugat-Németország polgárainak biztonságát szol­gálják. (MTI) , GOJU JELENTÉS Állami íruháZé.. Pavilon 24'PP, v?«?rn;i »hSp. 10-tői du. 4 óráig vágták be maguk mögött az ajtót. Az indiai kormány szer­dán helyszínre érkezett meg­bízottja a nagyszámú indiai és külföldi újságíróknak elmon­dotta, hogy a portugálok alá­aknázták a közlekedési vona­lakat, a kikötöket és egyéb in­tézményeket, felrobbantották a hidakat, megbénították a távíró- és telefonösszeköttetés!. Marmagao, a volt gyarmat legnagyobb kikötője — mon­dotta a kormányszóvivő — kedden az indiai katonai ha­tóságok kezére került. Több mint háromezer portugál kato­na és zsoldos esett fogságba. Az indiai csapatok tankokat, ágyúkat, gépfegyvereket és nagymennyiségű lőszert zsák­mányoltak — mindezeken a NATO bélyegzője áll. A portu­gálok fejvesztettségükben, úgy látszik, nem tudták már hajóra rakni ezeket a felszereléseket, amelyeket NATO-partnereik bocsátottak rendelkezésükre a népi felszabadító mozgalom szétzúzására. A katonai parancsnoksághoz közelálló köröktől származó értesülések szerint a portugá­lok által lerakott aknák több­nyire angol eredetűek. Goábam Damaoban és Diu- ban az élet visszaterelődik szo­kott medrébe. Az indiai csapa­tok helyreállítják '& megron­gált összeköttetést, az utakat, a folyókon kompokat építenek. Szerdán Belgiumból helikopte­ren Pangimba utazott Naron- ha, a polgári adminisztráció vezetője, aki Candeth vezérőr­nagy helyett átveszi Goa veze­tését. Szerdán délután külföldi — köztük szovjet — újságírók a volt gyarmat határához érkez­tek. Két-három napon belül az indiai katonai parancsnokság engedélyt ad a belépésre, miu­tán befejezik a feltétlenül szükséges helyreállító munká­kat és felszedik az aknákat. irmati rendszerre yijo cikke — — így értékeli a világ Goa, Da- mao és Diu felszabadítását, va­lamint Sukarno indonéz elnök ama határozatát, hogy s min­den intézkedést megtesz egé­szen az erő alkalmazásáig' Nyugat-Irián felszabadítása érdekében — írja szerdán az Izvesztyija. Az Izvesztyija befsjszésül a következőket írja: A népek döntő többségének rokonszen- ve India és Indonézia melle1! van e számukra felelősségtel­jes pillanatban. Mindenki mel­lettük áll, akinek drága a sza­badság. az igazságosság ü<"’c, aki gyűlök a p--p-—aM rab'á- pot. A Szovjetunió nem egy frb°n lé'"’-n' Faija Indiát a p—i kérdőiken és civetirt In^o1" '-!á~nk N u- e-t- '’•'.vn’vj v"-'í á'jás­nofi'i'-ri. A ’o ’--gy „--„„■A—.,----- a hírt. h? <»y a 'ét nrpv r-’-éi á’!am mindörökre m'-r'c— a gyarmati rerdsz'r e-'--' 'k r rí) rn ■■ I ■■■. i — badsághai'posok Iművelelei gyarmati egyríg^'- ellen. A harc- - , Oran, Constantine körzete, valamint Marokkó és Tunézia határvi­déke volt. A december 6 és 16 közötti ídőrtt'-'bsn 150 francia katona ereit cl, és a svar«’rM beásó reg 101 katonája állt át -a sza badságharcosok oldalára. BELGIUM (TASZSZ): A goaí határ mentén fekvő Bel- gaum város napok alatt világ­hírnévre tett szert. December 18-án 0 óra 30 perckor itt je­lentették be. hogy az indiai fegyveres erők megkezdték a hadműveleteket az ősi indiai területek Goa, Damao és Diu felszabadítására. „A győzelem hadművelet” fedőnevet viselő támadás so­rán a Belgaumba összpontosí­tott indiai egységek három ol­dalról indultak Goa fővárosa, Pangim felé és megadásra kényszerítették a portugál csa­patokat. Belgaum ma még katonai táborra 'emlékeztet. Az ország­utakon katonai gépkocsik és más szállítóeszközök rohannak a goai határ felé. A tartományt már megtisztították az idege­nektől, de volt gyarmatukat elhagyva, a portugálok aljas hitszegéshez folyamodtak. Képletesen szólva, dühödten ■■■ Csőmbe tárgyalása elszakadt helyzetének meg­szüntetéséről, amely szerint Csőmbe alávetve magát a kon­gói törvényeknek, hozzájárult Kongó újraegyesítéséhez és el­küldi képviselőit a parlament új ülésszakára. Az állítólagos megegyezésről a ijét érdekelt fél, nyugati hír- ügynökségi jelentések szerint, hivatalos közleményt bocsát ki. Rusk amerikai külügyminisz­ter szerdán Washingtonban ta­lálkozott a szenátus külügyi bizottságának tagjaival, utána pedig sajtóértekezletet tartott az Egyesült Államok kongói politikájáról. BRÜSSZEL: A belga szená­tus szerdán este úgy döntött, hogy Belgium megvonja az ENSZ kongói költségvetéseiből ráeső hozzájárulását. (MTI) Két csapás a gye — Az Zzveszt MOSZKVA (TASZSZ): Két csapás a gyarmati rendszerre árulás mocsarában elő a* albán vezetők magatartásáról ra. Provokációs célból igyekez­tek szembeállítani ott-tartóz- kodó szakembereinket a szov­jet szakemberekkel és miután ez nem sikerült nekik, lehe­tetlenné tették a bolgár szak­emberek ott-tartóxkodását. Befejezésül a cikk megálla­pítja, hogy Hodzsa és Shehu szakadár tevékenysége és ka­landorpolitikája csakis az Im­perialistáknak, a szocializmus és.a kommunizmus esküdt el­lenségeinek használ, és nem véletlen, hogy a reake ós sai- tó oly előszeretettel terjeszti azokkat a rágalmakat, áme­neket Tiranában koholnak. , (MTI)------ I— «nim i«'*u Az n igériai szál sikeres ha« TUNISZ (ADN): Az algériai nemzed fsls-a'oadí j hadsereg csapatai sikeres támadásokat hajtottak végre a francia BERLIN (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma a kül­képviseletek, illetve a baráti országok diplomáciai kiren­deltségei útján emlékiratot juttatott el minden ország kor­mányához. Az emlékiratban az NDK kormánya dokumentumokká! bizonyítja, hogy az NSZK kormánya és a nyugat-berlini szenátus visszaélt Berlin nyi­tott határaival. Több mint egy évtizeden át szervezett akció folyt annak érdekében, hogy ígéretekkel, zsarolással, fenye­getéssel szakembereket csálor gassanak át Nyugat-Németor- szágba. Ezeket a megtévesz­tett embereket Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország közöt­ti három légifolyosón csem­pészték át a bonni állam terü­letére. A szervezett emberkereske­delem legfőbb célja az volt — hangzik az emlékirat —, hogy aláássák az NDK és más bará­ti országok társadalmi rend­jét és ilyen módon előkészít­sék a nyugatnémet militaris­ták tervezett támadását az NDK ellen. Az emlékirat nemzetközi megállapodásokra hivatkozva kimutatja a három nyugati hatalom felelősségét, majd le­leplezi a nyugatnémet kor­mány és Nyugat-Berlin szená­tusának bűnös tevékenységét1. Az adatokból kitűnik, hogy a szervezett emberkeres­kedelmet az NSZK össz­németügyi minisztériuma, továbbá az áttelepítettek ügyeivel foglalkozó minisz­térium, valamint a mun­kaügyi és szociális ügyek minisztériuma pénzelte. — Az utóbbi évben — olvas­-- TV<I Vé gétért Ádoula és LEOPOLDVILLE (MTI): Csütörtökre virradó éjjel Adoula kongói miniszterelnök és Csőmbe, Katanga tartomány elnöke között végétért a ta­nácskozás az ENSZ kitonai tá­maszpontján. A tárgyalás rö- videbb-hosszabb megszakítá­sokkal 15 órán át tartott. Köz­leményt nem adtak ki és csü­törtökön hajnalban Adoula Leopoldvilie-be, Csőmbe pedig úton Elisabethville felé, az észak-rhodesiai Ndolába re­pült. Az AP és a Reuter arról tu­dósítanak, hogy a két kongói politikus maratoni hosszúságú megbeszélése idején a tárgya­lószoba közvetlen szomszédsá­gában amerikai és ENSZ-tiszt- viselők sürögtek-forogtak, s az alkudozások egyes szakaszaiba be is avatkoztak. Jellemző, hogy Adoula és Csőmbe he­lyett az ugyancsak jelenlevő Gullion leopoldvillei amerikai nagykövet tett nyilatkozatot. Kijelentette, hogy Adoula és Csőmbe között megegyezés jött létre, Katanga tartomány a sovinizmus és az A Rabolnicseszko D« antimarxisfa i SZÓFIA (MTI): „A soviniz­mus és az árulás mocsarában” címmel a Rabotnicseszko Delo szerdai száma szerkesztőségi cikket közölt, amelyben elem­zi az Albán Munkapárt veze­tőinek antimarxista magatar­tását és a szocialista országok, köztük Bulgária ellen irá­nyuló rágalmazó hadjáratát. Az Albán Munkapárt ve­zetősége — hangoztatja a c'kk —, letért az általánosan elfo­gadott irányvonalról. Burzsoá, nacionalista, soviniszta állás­pontra helyezik ed tek és bele­merültek a szovjet-ellenes és szocialistaellenes hisztéria mo­csarába. Az albán vezetők számos el­lenséges cselekedetet hajtottak végre a Bolgár Kommun'sta Párt és a Bolgár Népköztársa- I ság ellen is. A jelenlegi albán | vezetők szembehel vezke dtek a j balkán' béke és jószomszédi I viszony megerősítésére tett ja­vaslatainkkal, rágalmakat szór- I nak békeszerető külpolitikánk­Az NDK kormányának emlékirata

Next

/
Thumbnails
Contents