Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-20 / 299. szám
4 NÉPÜJSAG 1961. december 20., szerda Ebből less a Imié! Aprócska gyerekek kezdik meg minden szeptemberben a mozgásművészet titkainak megismerését az egri művelődési ház balettiskolájában. A gyakorlóruhás kisfiúk és kislányok nem gondolnak arra, hogy Lakatos Gabriellák legyenek — még ha szüleik titkos vágya lenne is ez —, ők csupán annak örülnek, hogy az év végére milyen engedelmes lesz a jobb és bal láb, s milyen szépen tudnak néhány év múlva táncolni a klubesteken, s milyen ügyesen, sikkesen járnak az utcán. • (á) — A SZARVASKŐI szénbányában megkezdték a vasasfront átszerelését.- A MEGYEI függetlenített népművelők a napokban tartották meg havi egésznapos konferenciájukat, amelyen most a képzőművész, a foto- és a díszítőművész-szakkörök vezetői vettek részt. — A NAGT HIDEG ellenére is folytatják a belső szakipari munkák végzését az egri Petőfi utcában épülő 64 személyes csecsemőotthon építői. Az épület külső részeinek munkáival már nagyobbrészt végeztek, a tennivalók ilyen ütemű végzésével várható, hogy a csecsemőotthont január végén, február elején adják át rendeltetésének.- A NAPOKBAN tartotta ülését az Egri Városi Tanács községfejlesztési állandó bizottsága, ahol megtárgyalták a jövő évi községfejlesztési terv módosítását és az útjavítási és építési hitelek felhasználását. — FELKÉSZÜLTEK a télre az Egercsehi Bányaüzemben is. A Beniczky-aknában gőzfűtéssel, az I-es függőaknában pedig a levegőjárat megfordításával kívánják kiküszöbölni a fagy veszélyt. Ugyancsak felülvizsgálták a külszíni kötélpálya állapotát is.- JÓL HALAD az áruértékesítési terv teljesítésével az erdőtelki Arany kalász. Termelőszövetkezet. Előreláthatóan az év végére a szövetkezet 145,4 százalékra tudja majd teljesíteni e tervét. — 1962-BEN MEGYÉNKBEN tovább folytatják a sportpályák rendbetételét és felújítását. A megyei tanács c munkák elvégzésére jövőre 200 ezer forintot fordít. Helyesbítés A tegnapi lapszámunkban közölt időponttól eltérően vasárnap. az egri Városi Művelődési Ház délután három órai kezdettel rendezi meg meseelőadását. Naponta 12 tolás Japán északi részén, Szado szigetén él egy baromfitenyésztő, akinek fehér leghorn tyúkja, egy nap alatt 13 tojást tojt. Ez állítólag a tyúkok világrekordja. A csodálatos baromfi 29 nap alatt összesen 159 tojást termelt. A tyúkról még az ismeretes, hogy naponta 150 gramm szemet eszik, vagy- 'is 50 százalékkal többet, mint a lyúkok átlagos fogyasztása. /^^llftofór um~ A nagyravágyó asszony Ives Allegret, ismert francia filmrendező. Filmjei rendszerint egzotikus környezetben ■játszódnak le, s ott- is olyan erős és mélyénülő emberi szenvedélyeket szólaltat meg történeteiben, embereiben, amelyek alkalmasak arra, hogy a társadalom bizonyos rétegei felett ítéletet mondjanak, vagy ítélet megvonására késztessenek. A nagyravágyó asszony Párizsból kerül a polinéziai szigetekre, Tahitiba. Férje a gazdag bankárok szegény rokona, de a csinos fiatalasszony nemcsak a szerelem miatt került a férfi mellé, hanem a lehetőség miatt is: egyszer, szívós munkával, ravaszul számító felfelétöréssel feljusson a i felső tízezrek, a bankárok, az I iparmágnások világába, a nercbunda, a luxusautó és kelléktársaik közé. Hol kell kezdenie? A szigeteken uralkodó kicsiny ragadozó, Bucaille kezéből kell kicsavarni az első falatokat ahhoz, hogy a mindennapi kisember légköréből továbbléphessen. Hogy Bucaille a testét kéri és kapja? Az az asszonyt nem gátolja, odaadja magát. Férjét a szerelem és testi hatás fegyvereivel kell rávennie nagyratörő szándékainak eltűréséhez? Egy párizsi nő ismeri a férfiak gyengéit és ki is tudja azt használni. Amikor a feltörés épületéhez az első lépcsők már készen állnak, férjét egyre inkább sakkfigurának nézi, akit fölényesen mozgat. A férj azonban férfi is, ha egy kissé pipogyára és túlságosan későn ébredőnek is sikerült. A forgatókönyvíró jóvoltából a gyerekkori szerelem végleg eltávolítja feleségétől. Bucaille, a tahiti kapitalista kalandor a film másik jelentős egyénisége. Harsány röhögésben él, mert mindenkit legyőz a közelben. Testi ereje, farkasétvágya, a tőkés ural- kodnivágyásban biztosítja fölényét mindaddig, amíg a párizsi asszony túl nem jár az eszén. Amikor rászedettségé- ben kijózanodik, dühében a | nadrágszíjával korbácsolja meg az asszonyt, az együtt töltött éjszaka után. De tovább már nem ellenfél, mert a Rancourt-milliókkal szemben Francia-olasz Ilim nem lehet nyers erővel küzdeni. De épp akkor, amikor a bányák feletti teljes hatalmat élvezi és gyakorolja a fiatal párizsi asszony, akkor tör volt szeretője megsemmisítésére: előtálalja a férj új szerelmét és azt, ahogyan a Rancourt- vagyon urai kisemmizték az asszonyt a bánya tulajdonából a férj javára, a család hasznára. A film az egzotikus környezet szépségét arra használta fel — és ez elsősorban a rendező érdeme —, hogy a kalandor és a tőkések egymás közötti harcát, véres küzdelmét bemutassa. Nem szónokolva ábrázol, hanem az események fordulataiban kapjuk az igazságot, etzt az igazmondást, amit a jellemek játszanak el előttünk. Dominique, az asszony, gátlástalan, a cél szentesíti eszközeit, Bucaille nem fél semmitől sem, mert tudja, hogy a környéken mindenki tiszteli testi erejét és kapzsiságát. Még a hivatalok is, akik állítólag a törvény szerint mindenkinek egyformán kötelesek mérni. Georges, a férj nem akar függni a vagyonos bankár-rokonoktól, de rájön, ha nem is teljes tudatossággal, hogy Tahitiben és Párizsban is, valahol, valakitől mindig függnie kell. A Rancoúrt-ok megmozdulása a bányák ügyében a film jelentős kritikai mozzanata: ahogyan a tőke kinyújtja csápjait, ahogyan meglátják a „fantáziát” a bányában, az jellegzetes: Bucaille-t, a ki-, csíny fezőrt a sima csapágyakon mozgó tőke gépezete leteríti — gazdaságilag. , íves Allegret filmje mégis Buca- ille-t hagyja a színen; nem mintha őt elfogadná megoldásnak, mint jellemet, hanem azért, mert a féktelen parvenüt, a mértéket nem ismerő újgazdagot, a hatalomba frissen befészkelőt tartja a legveszedelmesebb kakukkfiókának. S ha jól utánaszámolunk: a filmnek csaknem valameny- nyi jelleme vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz, a romantikus igazmondás törvényei szerint. Talán azért is van — a ragyogó tahiti táj felvételeken, az édeskés dallamokon túl is —, hogy ennek a majdnem szürkén végigfolyó karriertörténetnek mégis hatása van ránk: egy társadalomról kapunk erős színekkel festett képet, túlméretezett jellemekkel megjelenített történetet. A történet felodása is romantika, majdnem profánul váratlan: a gyilkos asszony őrlő- désében a bosszú véghezviteléhez még elég erős, de a ha- lálrazúzódott férj után rohan, s végül is az teríti le őt. Andrea Parisy kitűnően alakítja Dominique-et, a nagyra törő asszonyt. Elhisszük számító csábítását, kíméletlen törtetését. Bucaille-t, a kalandort Edmond O’Brien játssza. Bővérű fickó ez a távoli figura, s minden vadsága ellenére némi tiszteletet és ro- konszenvet csikar ki a nézőből. Ö a kisebb ragadozók csoportjához tartozik, a nagy ragadozókkal szemben. Georges alakja valószínűtlen, ezt Richard Basehart igyekszik élettel megtölteni. A tahiti tájak, a tenger ezerszínű játéka miatt is szívesen néztük végig a filmet. Elsősorban azért, mert néhány emberen keresztül bemutat egy világot, amely a pénz miatt komoly emberi értékeket vet kockára. S még azt sem bánják ezek az emberek, ha a mások, vagy a maguk élete rohan bele a halálba, a mindig baljós küzdelem közben. íf■ a.) Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagyravágyó asszony EGRI BRÖDY A szerelem és a másodpilóta GYÖNGYÖSI PUSKIN A legénylakás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH A csinos férj HEVES A mi édesanyánk PÉTERVÁSARA Négyen az árban FÜZESABONY Áruló bankjegy 1961. DECEMBER 20., SZERDA: 170 évvel ezelőtt, 1791 decemberében született LUGÉNE SCRIBE francia író. Munkatársaival együtt mintegy 500 színdarabot és operaszöveget, regényt, novellát írt, amelyeket korában sokat játszottak és olvastak. Közülük a ma is színre kerülő Egy pohár víz alkotott maradandó sikert. 95 évvel ezelőtt, 1866 decemberében halt meg MIHAIL PETRA- SEVSZKIJ orosz utópista szocialista. 1845-ben Pétervárott forradalmi csoportot szervezett (Petrasev- szkij-kör.) Az idegen szavak szótára című művében az utópista szocializmus elveit vázolta. 140 évvel ezelőtt, 1821 decemberében született OCTAVE FEU ILLET francia író. Művei a realizmus és az érzelgősség keverékei, amelyekben a cselekmények hordozói az ötletes párbeszédek (Egy szegény ifjú története — 1858, Kísértés — 1863). 70 évvel ezelőtt, 1891. december 20-án kezdődött meg Brüsz- szelben a szocialista diákok nemzetközi kongresszusa. EUGENE SCRIBE TEOFIL Fonott bőr férfi félcipők, pantonett-szandálok és japán sarkú női lábbelik az 1962. évi újdonságok között 40 új cipőmodell! rendelt a kereskedelem A cipőboltok kirakataiban nemrég jelentek meg a téli lábbelik, a hócipők szezonja pedig még csak ezután következik, az ipar és a kereskedelem azonban már a jövő évi cipőújddnságok kollekcióját állítja össze. A Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat illetékesei elmondták, hogy jövőre körülbelül negyven új modellel bővül a választék. Több olyan lábbeli kerül forgalomba, amilyet eddig az állami kereskedelem nem árusított. A férfiak részére például a Komlói He- lyiipari Vállalat divatos fazonú fonottbőr szandálokat és félcipőket gyárt kétféle váltoEgerben este 7 órakor: Sok hűhó semmiért (Jókai bárlet) Párádon este 7 órakor: Montmartre! ibolya zatban, gömbölyű qs hegyes orral, parózus gumitalppal. Újdonságnak számít a nyárra forgalomba kerülő pantonett- szandál is. A pantonett nevet azért kapta, mert csupán egy pánt rögzíti a lábhoz. A női cipők választéka i* bővül. Tavaly igen nagy sikere volt a nyitott női sarunak, ezért 1962-ben többféle változatban gyártják majd. A hagyományos bőrszíneken kívül készül arany és ezüst .színben is, lapos és emelt sarokkal. Ugyancsak újdonságnak számítanak a japán sarkú női papucsok, ezekből több tízezret gyárt jövőre az ipar. A kereskedelem tájékoztatása szerint a mechanikai cipőipar jövőre a textilcipőkből is többet állít elő. Űjabb alapanyagokból modernebb fazonok készülnek. A gyermekeimek is tartogat újdonságot a kereskedelem tavaszra. A fájós lábú, 2—8 éves gyermekelmek olyan magas- szárú lábbelit árusítanak^ amely egyesíti a szandál és a cipő előnyös tulajdonságait A cipők fejrésze lyuggatott* szellős lesz, a bokát viszont szorosan tartja. ■,iBiiaiiiiiii!aiiaiiaiiiiiiHiia!iiii«>iiiiiiiiiiai(P>taiiiniiii(raiiiiiBuiiiiiiiiiiuiiiiiiliiBi>iiiBiiuiiiiitiflii*tiitiitmiiiirBiTBiiiiiiiiiiiBfiii!aiiiiiiuBiiafiiiiBiii>ia unt >i..iiiii.i ■ .rraiiaiiaiiaiiaitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiauaiiiiiiMai'tiiiiiaiiiiiiiiiiiiitinint'iiTiiiiiMiiiaiiaiiiHiuiitiiiiitt 27. Az őrmester parancsot adott , visszavonulásra, mivel afel- datot hat fővel nem lehetett égrehajtani. No, meg az út olytatása valamennyiük élé- ébe kerülne! Batót óvatosan elemelték és elindultak visz- zafelé. Bató akkor súlyos idegössze- oppanást kapott; Azóta nem ud beszélni, csupán könnyei olydogálnak kiapadhatatla- iuI. Most is könnyezett, amikor lelépett hozzá a magyar csőiért, Almás! Pali vezetésével, lató szobájában olaszok,, jó- .edvű, vidám, legények heve- észtefc a szerteszórt szénán, ilőttük egy láda „Operatív’5 levert, némelyik felbontva. Vz olaszoknak jókedvük volt, ik is szilvesztereztek. Almási Pali -féléjük fordult: — Fiúk, megengeditek, hogy l szobátokba jöjjünk? Szeret- ténk együtt ünnepelni honfi- ársunkkal. Giovanni, az olaszok szószó- őj a emelkedett fel. — Gyertek csak,- pajtás, leg- tlább koccintunk. is együtt. A magyarok letelepedtek lató ágya kőié, és sorban negszórították honfitársuk mozdulatlan kezét. Kínos, hosszú csend követ- cezett. Végül a kis Kovács állt fel, . miután megköszörülte tortát, beszélni kezdett: — Fiúk! Az első szilvesztert óltjük Távol-Keleteaj Elég szomorú körülmények között ünnepelünk; egyik társunk mozdulatlanul fekszik közöttünk, súlyos betegen. De ha már így hozta a sors, én mégis azt szeretném, ha békés családi körben töithetnénk ezt az ünnepet, köszönthetnénk éjfélkor egymást és az új esztendőt. Azt szeretném, ha... Elakadt és összerezzent, mert ebben a pillanatban akna robbant az erőd udvarán; Döreje fenyegetően, vészjóslóan belopózott minden szobába ... Az olaszok is felálltak he: lyükről. Néhány másodperc múlva az ezred kürtöse riadót fújt... ★ A második lövés a helyőrség irodájának tetejét vitte szét. Kovács és Almási pillanatok alatt biztonságba helyezte Batót az egyik bunkerban, azután rohantak mindketten helyükre, tüzelőállásba. Idegtépő másodpercek következtele, minden szem a sötét vidékre, az őserdőre tapadt. Al- mási szívdobogva szorította magához a géppuskát. Hát mégis bekövetkezett! A vietnamiak támadnak!... A gerilla-harcok, az őserdei, elszórt összecsapások után most szabályszerűen megtámadnak egy erődöt... Aknavetővel lőnek... De bizonyára van már géppuskájuk, géppisztolyuk is, a maguk kovácsolta fegyvereiken kivid... Napról napra erősebbek, összeforrottabbak.,. Idegesen rágta szája szélét. A harmadik gránát robbanása után a kapitány kiadta a parancsot. — Tüzet viszonozni, minden irányban! Géppuskások! Tűz! A fegyverek felugattak. Hangjukat százszorosán verték vissza a környező hegyek. A kapitány az egyik tüzelőállástól a másikig rohant. — Kapitány úr — ordította a déli fal géppuskása —, nem látunk jól! Csak vaktában lőjük az őserdőt. A kapitány elrohant, majd kiadta a parancsot. — Reflektorokat felgyújtani! A falakon elhelyezett hatalmas lámpák kigyulladtak. A futingrai erőd környéke pillanatok alatt nappali fénybein úszott; A vietaanúakat meghökkentette ez a váratlan fordulat. Szemük nem szokta meg azonnal a vakító fényerőt. Az aknák tüzének védelmében szinte a falakig előnyamüió több száz szabadságharcos fedezéket igyekezett keresni. A helyőrség lövészei és gép- puskásai azonnal felfedezték a veszedelmesen előretörő vietnamiakat és minden további parancs nélkül tüzet nyitottak rájuk. A harc egyenlőtlen volt. A helyőrség tagjai elsőrendű automata fegyverekkel, géppuskákkal rendelkeztek, továbbá biztos fedezékben voltak és kiíogaatalae volt a kilátásuk... A gyilkos géppuskasorozatok utat vágtak a vietnamiak között, de azért rohamoztak tovább. A fal felé dobálták kézigránátjaikat, s géppisztollyal lőttek a halált okádó lőállások felé. Egy újabb sorozat leterítette azokat a vietnamiakat, akik egészen a falakig jutottak előre. Az északi oldalon az életben maradt bennszülöttek a vadon felé menekültek, de még mielőtt elérték volna, a légiósok mind egy szálig lekaszabol ták őket... Egy jó negyedóra alatt befejeződött a harc. A támadók közül néhányan tudtak csak megmenekülni, legtöbbjük elesett. A gránátok azonban még mindig nem hallgattak el. Egymás után robbantak az erőd különböző pontjain. Két barakk-épület felgyulladt, A felszabaduló lövészek a tűzoltásához kezdtek, de igyekezetük teljesen hiábavalónak bizonyult. a két épület porig égstel A hatalmas reflektorok kialudtak, csak az udvaron égett néhány ■ lámpa... A tüzelőállásokból előkerülő lövészek megtörölték verejtékező homlokukat, majd hozzákezdtek a veszteségek felméréséhez. Három halottja és 12 sebesültje volt a helyőrségnek. A halottakat az egyik bunkerbe vitték, a sebesülteket pedig az egészségügyi szobában helyezték el. Azután az erőd udvarán néztek szét. Bizony* az alaposan megrongálódott* mert mintegy ötven gránát robbant az erődön belül. Egyetlen sértetlen épület sem maradt, mindegyik kisebb- nagyobb kárt szenvedett. Hamarosan maga a kapw tány is megjelent az erg" udvarán, ho körülnézzen és megtehesse jelentését feletteseinek... Éppen az elhamvadt épület mellett állt* amikor néhány perccel éjfél előtt a vietnamiak kilőttek az erődre utolsó gránátjukat; Az pontosan őt találta telibe... A hfelyőrség halót tainak száma négyre emelkedett ... A légiósok zavartan állták körül volt parancsnokukat, benn, a megrongált rádiószobából pedig szállt a jelentés: a támadást visszavertük... négy halottunk és tizenkét sebesültünk van ... A parancsnok is elesett... Épületeink jelentős károkat szenvedtek (Folytatjuk.)
