Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-19 / 273. szám
1961. november 19., vasárnap NEPÜJSÁG n Kétszázötven éve született M. V. Lomonoszov (1711-1765) Gondolatait kortársai nem egyeseiben megütközéssel, meg nem értéssel fogadták. Egyes kérdésekben másfél évszázadnak kellett eljönnie ahhoz, hogy a tudományos eredmények Lomonoszov zseniális előrelátását igazolják. D endkívül sokirányú tu- dományos * munkásságából éppen azok a legérdekesebbek, legértékesebbek, amelyek a múlttal való bátor szembeszállásából fakadtak. Elődéi között is voltak elég sokan, akije a világot apró, tovább már nem osztható részecskékből, atomokból felépítettnek képzelték el. A modern ' atomtan megalkotása előtt azonban senki sem gondolta végig olyan rendszeresen, milyen következtetések vonhatók le az atomos elméletből, mint ő tette. Ö állapította meg először, hogy a gázok nyomása a bennük levő apró részecskék mozgásából, egymásnak és az edények falának ütközéséből adódik. Meglátta azt, hogy az anyag és a mozgás egymástól elválaszthatatlan, s azt is megállapította, hogy a gázrészecskék mozgását a hő okozza. Még tovább is ment, kimondta, hogy: „A hő elegendő oka az anyag mozgásában van”. Ezek a megállapítások, amelyeket ma az ún. kinetikus gázelmélet foglal magában, abban az időben merészen forradalmi állítások voltak. A tudósok többsége meg volt győződve arról, hogy valamilyen láthatatlan hőanyag van, amelyeknek mibenlétéről azonban az akkori tudomány vajmi keveset tudott mondani. Kémiai kísérleteivel és kémiai elméleti munkáival ugyancsak a hőanyag létét cáfolta meg. Nagy elődjével, az angol Boyle-val szemben bemutatta, hogy az égés nem más, mint a levegőrészekkel való egyesülés, nem pedig hőrészecskék felvétele. Ez a felfedezés, amelyhez pár évtizeddel később a francia Lavoisier újra eljutott, elnevezte L omonoszovot a természet alaptörvényének, az anyag megmaradása törvényének felismeréséhez: „A természetben — mondta ki 1748-ban — végbemenő minden változásnak lényege az, hogy amennyit egy A Béke-Világtanács határozata értelmében ez év őszén világszerte mindenütt megemlékeznek Mihail Vaszilijevics Lomonoszov, a nagy orosz polihisztor születésének 250. évfordulójáról. Korunk embere előtt nem ismeretlen Lomonoszov neve, hiszen a Föld minden táján jól ismerik a szovjet tudomány egyik fellegvárának, Moszkva egyik legszebb épületének, a világ egyik legmagasabb építményének, az égbenyúló Lomonoszov- egyetemnek képét. Ki is volt hát Lomonoszov, mivel tette érdemessé nevét arra, hogy halála után mintegy két évszázaddal megemlékezzenek róla a földkerekség népei? \ XVIII. század termé- szettudományok történetének legérdekesebb korszaka. Ahogyan akkor jutott el az emberi társadalom ahhoz, hogy a múlt társadalmi rendszerét összetörve határozott lépést tegyen az új, fejlettebb társadalmi rendszer felé, ygyanúgy a természettudományok ebben az időben emelkedtek valóban tudományos rangra. Akkor vált igaziból a mágiából fizika, az alkémiából kémia, a kurúzslásból orvostudomány. Ebben a valóban történelmi jelentőségű évszázadban élt M. V. Lomonoszov, a nagy orosz tudós, akit Puskin találóan jellemzett úgy, mint aki egy személyben képviselte az „első orosz egyetem”-et. írói, nyelvészi, történészi működése mellett a természettudományok minden ágában otthon volt, s a mechanika, a fizika, a kémia, a meteorológia, a földrajz, a geológia, a kohászat, a technológia, a gazdaságtan egyaránt értékes eredményei között tartja számon Lomonoszov tudományos munkásságának emlékeit. Ahogyan pohárral nem lehet kimerni egy tó vizét, ugyanúgy lehetetlen Lomonoszov természettudományi működéséről egy rövid megemlékezés keretében teljes képet adni. Művei között nem egy van, amelyet a tudományok története korszakalkotónak mondhat, ezen felül pedig jelentősen növeli műveinek értékét, hogy abban az elmaradott cári Oroszországban ért el ezekhez az eredményekhez, amelyben természettudományi munkásságról Lomonoszov előtt szinte beszélni sem lehetett. A nagy orosz tudós merész lendülettel fordult szembe a régi tudományos elméletek közül mindazokkal, amelyeket a legmodernebb szemlélettel, s nem utolsósorban szilárd materialista világnézetével összeegyeztetni nem tudott. VWWWWVWWWWWVWWWWWWWVVVVVVV\^\AVVVVVVVVVVV\A/V\i\V>/WVWW'A\VWWWVWVWWWWW'AVSAA/V\^^AAA^AA/WVV\AVVVó/vV\\^/WW^^^^^WV\WV'^^^^/^^^^ test fogy, annyival gyarapszik egy másik... Ez az általános természeti törvény a mozgásra is kiterjed, mivel egy test, amely erejével egy másik testet mozgat, annyit veszít saját erejéből, amennyit a másiknak átad”. A fizikának főleg azzal az ágával foglalkozott, amely akkor szinte teljesen ismeretlen terület volt, de amelynek hatalmas jelentőségét már akkor meglátta. Az elektromossággal végzett kísérletei olyan következtetésekre vezették, amelyeknek kísérleti bizonyítékát nem egyszer csak egy évszázad múlva érték el a tudósok. Különösen sokat foglalkozott a légköri elektromossággal, munkatársát meg is ölte az egyik kísérlet közben a derült égből lecsalt villámütés. Légkörtani vizsgálatai különben is értékesek, az orosz meteorológia igen sokat köszönhet Lomonoszovnak. A nagy gondolkodó működése egész során nem szakadt el a kísérletektől, de nem szakadt el a gyakorlattól sem. 3 éven keresztül több mint 3000 kísérlet elvégzése árán jutott a mozaiküveg színezésének titkához. Az általa létrehozott üzem még ma is működik. Hogy e munkának milyen nagy jelentősége volt, talán elég rámutatni arra, hogy a bolognai akadémia ezért az eredményéért tiszteletbeli tagságával tüntette ki. \ Lomonoszovot körülvc- vő környezet nem értette meg a nagy tudós természettudományi működésének jelentőségét. Halálos ágyán elkeseredve látta, hogy ember- feletti munkájának nem lesz elég folytatása. Másfél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy azokat az eseményeket, amelyekért ő egész életén keresztül harcolt, a társadalom magáévá tegye. Mihail Vaszil- lyevics Lomonoszov életműve, példája erőt ad ma a szovjet népnek, s az egész világon mindenkinek, aki tudásával, megfeszített munkájával szolgálni. akarja hazáját, a világ dolgozó népét, a tudomány előrehaladását, további emelkedését. Dr. Szökefalvi-Nagy Zoltán a TIT-tagja. Tanfolyamok a Isz-ekben A város termelőszövetkezeteiben a téli időszakot használják fel arra, hogy a termelőszövetkezeti tagok szakmai és politikai ismereteit előadássorozatok megtartásával bővíthessék. Különösen fontos az oltványkészítő tanfolyam megszervezése, amibe főként a fiatal tagokat kívánják bevonni. A brigádvezetők részére szintén szerveznek tanfolyamokat, ahol a vezetés kérdésével foglalkoznak és szakmái előadásokat tartanak. Bz illetéheseh figyelmébe Címzett s a szikalmi sütőüzem felettes szerve Kevés olyan elhanyagolt állapotban levő sütőüzemet lehet találni a megyében, mint a szihalmi. A falak piszkosak, az udvaron hetekig tárolják a szemetet — mert nem kapnak seprőt a központból. — Es ami még ennél is súlyosabb, az üzemhez tartozó kút vize fertőzött, egészségügyi szempontból egyáltalán nem megfelelő, mégis ezt használják fel a sütésnél. A körzeti orvos már több esetben jegyzőkönyvben — levélben hívta fel a felettes szerveket, hogy változtassanak a tűrhetetlen állapoton, azonban a sok sürgetés ellenére sem történt semmi változás. A meddő küzdelembe lassan már az orvos is belefáradt. Es az üzem továbbra is piszkos, egészségtelen, a kúttal kapcsolatban sem született §emmi intézkedés. Pedig most már ideje lenne! ___________ _ d. A iapemok műhold segítségével akarják közvetíteni az olimpiai játékokat Tokióban három vezető iparvállalatot megbíztak annak a problémának a megöl dásával, hogy három éven belül műholdat szerkesszenek, amelynek felbocsátása biztosítaná az 1964. évi tokiói olimpiai játékok televíziós közvetítését egész Ázsia és az Egyesült Államok területére. A japán tudományos és műszaki központ megállapítása szerint a műhold konstrukciója lehetővé tenné, hogy a nyugati hosszúság 170. fokán, az egyenlítő fölött tartózkodjék és lehetővé tegye a televízióközvetítés tökéletes lebonyolítását. Neokolonialismus Gyakran olvassuk ezt a szót' az újságokban, halljuk a rádióban. Az közimert, hogy a kolonializmus = gyarmatosítás, de az már probléma, hogy miért „neo”, miért új gyarmatosítás, mikor most napról napra szabadulnak fel a gyarmatok. Valóban, korunk a gyarmati birodalmak széthullásának ideje. Ma már csak rom.jai vannak meg a hajdani nagy gyarmattartó hatalmaknak, és a két évtizede még másfél milliárdnyi gyarmati lakosság helyett ma már csak 150 millió ember él gyarmati sorban. Persze, akkor, ha a gyarmatok, a gyarmatosítás fogai-, mát klasszikus értelemben használják. Vagyis, ha a gyarmat egyenlő katonailag megszállt, gazdaságilag leggátlás- talanabbul kiaknázott, kirabolt országgal. A gyarmatosításnak e formája fölött a történelem már rég kimondta a halálos ítéletet, és ilyen típusú gyarmatok csakugyan alig vannak már. De ez nem jelenti azt, hogy megszűnt a gyarmatosítás, legfeljebb annyit, hogy új formákat öltött. Ez az új forma a neokolonializmus, vagy új- gyarmatosítás. Az újdonság abban van, hogy a gyarmatosítást nem hadseregek, nem az anyaország adminisztratív eszközei jelentik, nem gyarmati háborúk, hanem körmönfontabb gazdasági kiszipolyozás. A gazdaságilag elmaradt területre, a kezdetleges viszonyok között élő országba bevonul az idegen tőke, ott gyárakat alapít, kiaknázza az olcsó munkaerőt, és így extraprofitra tesz szert. Ez a gyarmatosításnak kevésbé szembetűnő formája, nem „látványos”, kevesebb gondot is okozhat a gyarmatosítóknak, hiszen a gyáros, ném mint gyarmatosító idegen nagyhatalom képviselője nyomja el a lakosságot, a munkásságot, hanem mint tőkés, hanem mint ..csak” osztályellenség. Ez a forma így arra is jó, hogy a gyarmatosítás elleni küzdelemben a nacionalizmust semlegesítse. A neokolonializmus különösen az úgynevezett „fiatal” államokat fenyegeti, amelyek megszabadultak ugyan a közvetlen gyarmatosítástól, de még mindig ezernyi szál kapcsolja őket az anyaországhoz, a volt gyarmattartók gazdasági életéhez. Ezt elősegíti az is, hogy a gyarmatokon monokultúrák alakultak ki, amelynek csak az anyaország tudott piacot biztosítani. A neokolonializmus elleni küzdelmet nehezíti az is, hogy e gyarmatosítás képviselői között olyan hatalmakra is találunk, amelyeknek nem is volt, illetve már régóta nincs gyarmata. Ezek között első helyen áll Nyugat- Németország. Amikor a gyarmatosítás megszüntetéséért harcol Afrika, Ázsia és Latin-Amerika és velük együtt, helyesebben értük, a szocialista tábor, akkor nemcsak a klasz- szikus gyarmati uralom megszüntetését követeli, hanem a neokolonializmus pusztulását is. K. I. Kálóitok a Keleti-tengeren Hugo Polkehn riportja Ámbár még kora délelőtt volt, mégis gyönyörűen sütőit a késő őszi nap. A kis nyugatnémet halászfalu, Süder- haff kocsmárosa nem panaszkodhatott a forgalomra, zsúfolásig megtelt az ivó. De nem nyaralók voltak a vendéged, hanem halászok. Messziről lehetett hallani izgatott beszédüket Mi történhetett, hogy ez a szorgalmas nép nincs hajnal óta a tengeren? Ugyanebben az időpontban, 1961. szeptember 22-t írunk, a Keleti-tengeren csatahajók ágyúdörgését lehet hallani, tengerészeti egységek nagyszabású manővereket hajtanak végre, aknarakók veszélyes terhüket szórják le. A nyugatnémet hadiflotta „Hold fast” elnevezésű tengeri gyakorlatát tartja. A gyakorlatoknak az a feltételezett hadműveleti háttere, hogyan kell kétéltű járművekkel háborús időben a Keletitenger partján fekvő szocialista országokban partra szállni. De a „Hold fast” műveletnek van egy másik célja is: a Keleti-tenger nyugati medencéjét, és Dániát a nyugatnémet admiralitás parancsnoksága alá kell vonni. A haditengerészet admirálisai, akik csaknem kivétel nélkül jelentős szerepet töltöttek Eger hallatlanul gazdag művészettörténeti értékei egyre újabb és újabb kutatók figyelmét irányítják városunk felé. Legutóbb például Egerben járt Bieber Károly, a Munkácsy-díj as kovácsművész, hogy többnapos tanulmányútja során a helyszínen szerezzen adatokat hamarosan megjelenő munkájához. Megbízást kapott ugyanis a magyar kovácsművészetről szóló alapvető szakkönyv megírására. A könyvben jelentős helyet foglal majd el Fazola. Henrik és Lénárd egri működése. A csodálatos szépségű kovácsoltvas kapu a megyei tanács épületében, a szép barokk erkély- és ablakrácsok készítőinek munkásságát a mai művészet- történet oly magasan értékeli, hogy a készülő tudományos munka számára jelentős számú, különleges művészi fény- képfelvételek is készültek az oly sok egri látogató által megcsodált egri vasmunkákról. Értesülésünk szerint a hamarosan megjelenő mű címoldalát a barokk minden pompáját idéző, Fazola Henrik- féle vaskapu fényképe fogja díszíteni. Előreláthatóan a szakkönyv olasz nyelven is megjelenik, ezzel is tovább öregbítve Eger művészettörténeti értékeinek megbecsülését és jó hírét. * * * * Ha már szóvá tettük a varos Egri fények — egri árnyak kovácsművészeti értékei megbecsülésének izmosodását, — adjunk hangot egy „vasipari árnyékának is. A megyei tanács mesés szépségű két kovácsoltvas kapuja közvetlen közelében, a kocsibejáró boltívére függesztve látható egy nagyméretű csillár, és két kisebb lámpa. A három vasipari munka valósággal pro- fanizálja Fazola Henrik világhírű munkáit. Tekintve, hogy meglehetősen idegennel, hazaiakkal és külföldiekkel voltunk az idegenforgalmi szezon alatt kapcsolatban, s igen sokan, sőt évről évre egyre többen kérdezték, hogy miként engedhetik meg műemléki szerveink e tárgyaknak elhelyezését. Igen helyes lenne, ha a megyei tanács gondnokságán túlmenően, az iparhatóságok, a műemléki és művészeti szervek foglalkoznának ezzel a kérdéssel, annál is inkább, mivel naponta sok ember látja e felfüggesztett és így közszemlére kitett műveket. * * * Igen nagy lendülettel folynak a Csíky Sándor utcában, a Gárdonyi Gáza Gimnázium bővítési, új szárnyépítési munkálatai is, melynek iskolai beruházásaink terén van óriási jelentősége. November elseje is örömhírt hozott: a Heves megyei Építőipari Vállalat átvette a Gárdonyi Géza Színház 17 milliós átépítési munkálataira kijelölt területet és az „elhagyott” színház épületét. A napokban igen nagyszámú munkás beállításával megindultak a bővítés alapozási földmunkái. Az Egészségház utcában új, modem, emeletes OTP öröklakásos ház építését kezdték még, az egészségház szomszédságában. Az új lakóház elkészülte után az Egészségház utca új, az eddiginél hatványozottabban előnyösebb városképhez fog jelentős mértékben hozzájárulni. * « * A városi tanács műszaki osztálya most adta meg a területfelhasználási engedélyt az új, idegenforgalmi szálloda mellett elvezető új út másik oldalán egy háromemeletes, úgynevezett társasház megépítésére. A tervezés munkálatai is megindultak és tavasszal már az építés is megkezdődik. Minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy ez lesz a város legszebb fekvésű emeletes lakóháza. Mint értesültünk, már csak néhány lakás keresi gazdáját . Baj van az egykilós kenyerek súlyával. A közelmúltban a Dobó téri fűszer- és csemegeüzletben jó néhány ilyen kenyeret mértek meg előttem és mindegyike erősen a 100 deka alatt volt — 9>!—94 dekásak voltak a szépen megsült fehér kenyérkék. Többen szóvá tették már előttünk is ezt a panaszt — mert mégsem helyénvaló az, hogy 6—8 százalékos súlycsonkulással legyenek csak a darabáruként forgalomba hozott fehér kenyerek vásárolhatók. Nem közömbös megjegyezni, hogy e kenyereket nem is kiszikkadt, hanem még meleg állapotban mérték meg. * * * Többszörös szóvátételünk nyomán örömmel látjuk, hogy a városi tanács kereskedelmi csoportjának sikerült hosszúhosszú munkával megszervezni a szépen kiépített halárusító üzletben a friss hal árusítását. Az egri háziasszonyok most már finom hallal is változatosabbá tudják tenni családjuk táplálkozását. Mint hallottuk, most van végső elintézés alatt, hogy egy állami gazdaság állandó tojás- és számyasárusító helyet állíthasson fel az egri piacon. Reméljük, hogy az illetékesek mindent megtesznek, hogy sikerre vezessen ez az egészséges kezdeményezés, amely valóban hiányt pótolna. » * * * Egri árnyék egy mondatban: Miért nem söprik le a kora reggeli órákban a járdákat az állami , kezelésben levő házak házfelügyelői és az erre vállalkozott dolgozók, — nem is szólva a kereskedések üzletvezetőiről, akiknek kötelességük a boltok előtti járdaszakasz tisztántartásáról gondoskodni? • * * Egri fény ggy mondatban: A város október-november ellenére, további nagyszámú idegent, elsősorban szovjet vendéget vonz — szinte naponta érkeznek turisták a Szovjetunióból Egerbe. Sugár István be Hitler hadiflottájában is, leplezetlenül követelték, hogy Oslóig terjesszék ki a hadműveleteket. Nem ez az első kimondottan támadásra készüiő hadgyakorlat. Már 1960 áprilisában és májusában megkezdték a „No Dame VII” elnevezésű hadműveletet, amelyben dán és norvég gyorsnaszádok is jelentős szerepet kaptak. Augusztus 30-án újabb tengerészeti hadgyakorlatot kezdtek. Harminc nagy egység 5000 fővel színlelt támadást hajtott végre szárazföldi célok ellen. A „Wallenstein” akció középpontjában szintén a kétéltű járművek tömeges bevetése állt; Ruge admirális nem titkolta: „a gyakorlatok célja, hogy a Keleti-tenger bármely pontján partra tudjunk szállni”. A nyugatnémet hadiflotta gyakorlataival párhuzamosan a nyugatnémet kormány fokozta a nyomást a skandináv országokra. Straussnak sikerült elérnie, hogy a NATO keretén belül Nyugat-Németor- szág támaszpontokat kapott Dániában és Norvégiában. Azóta a Bundeswehr egységei otthonosan berendezkedtek mindkét országban. De a Szovjetuniónak Finnországhoz intézett jegyzéke bebizonyította, hogy a szocialista országok készen állnak a Keleti-tenger térségében a béke megvédésére.' (A Berliner Zeitungból fordította: Sz, L.) Vásároljon családi házat Egerben az OTP-től. Kedvező fizetési feltételek! 10 százalék lefizetése után 25 éves részlet. Felvilágosítás az ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR fiókjánál
