Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 273. szám ÄRA: 60 FILLER 1961. november 19., vasárnap Szikraesőben... A kultúra falusi fényei Este van. Az autó abla­kait november párázza, a kocsi utasai szunyókálnak, s olyan andalítóan fog körül bennünket a sötétség, hogy észre sem vesszük, mikor fordulunk be a műútról Hort községi tanácsa felé, amikor egyszeriben szívet- dobogtató szépséggel hull­nak elénk a hatalmas abla­kok fénynyalábjai, — a kul­túrotthon fényei hívogat­nak. Hívogatnak már azzal, hogy a sártengerben mint sziget emelkedik a modern, szép épület, s hirdeti, hogy a kultúra falusi fényei szó­rakozást, tanulást, közös időtöltést ígérnek. Ma már megszokott kép a kultúrotthon felé tartó esti embertömeg. Ma már nem kell házról házra járni egy-egy előadás előtt, hogy „ugyan, jöjjenek már el!” Hány példa van már inkább arra, hogy nem férnek be az emberek?! A fények ta­lán fényesebbek, mint en­nek előtte, mert egyre töb­ben érzik magukénak az újonnan emelt vagy rend­behozott kiiltúrházat. A horti kultúrotthon egyike a ! megye legszebb, legmoder­nebb építményeinek, s a büszkeségen túl most már gondjait is közösen viselik a községiek. A csányiak is nagy mun­kában vannak. Klubszobá­val bővítik a kultúrotthont, s 95 ezer forintot osztottak fel úgy, hogy abból még függönyökre, fotelokra, sző­nyegekre is jusson. Miért? Mert ez az otthonuk mellett otthonuk lesz, s van-e jobb, mint a zimankós, téli esté­ken vidáman, kényelmesen sakkozni, kártyázni, vagy a kályha mellett éppen olvas­ni? S ha akadnak fiatalok, akik még nem választottak, bizony, szívesen jönnek ösz- sze egy-egy előadásra, egy- egy érdekes téma meghall­gatására, mert már ott van bennük a kellemes tudat, — utána összejövetel lesz! Mert van hol! Apcon élénk kulturális élet folyik. Klubjaik nap mint nap nyitva vannak a község néhány pontján, s nem kell sokat gyalogolni azért, hogy egy kellemes, szabad estét valaki barátai­val, ismerőseivel együtt tölt­sön. Nemrég, alig egy hete, avattak könyvtárat, ahol most már nemcsak kölcsö­nöznek, de a csendes olvas­gatás is biztosítva van. Száda-függöny az ablako­kon, képek a falon, kényel­mes fotelok, s mindenütt l fiatalok, idősebbek, akik boldogan nyúlnak kabátjuk után, ha kigyullad a fény a klubban, a kultúrotthonban, a könyvtárban. í Egyre szállongnak, hull­nak a későre maradt leve­lek, az idő havat ígér. S a kultúra falusi fényei már nem pislákoló utcai lám­pák, nem az egy-két házban felgyulladó villanyok, nem a misztikus, a „tipikus” fa­lusi fények, hanem a leg­több helyen várost is meg­szégyenítő ragyogású palo­ták, ahol helye van a tanu­lásnak, a művelődésnek, a szórakozásnak, ahol biztos jövőjük tudatában nyugodt emberek vidámsága tölti meg tartalommal a nagy­termet, a kis klubszobát, ahol a fiatalok életkedvéből mosolyogva merítenek az idősebbek is, akik számára későn, de mégis eljött a fény. Képzöművéaxeti, esztétikai esték Egerben A megyei tanács művelődés­ügyi osztálya és a TIT megyei szervezete alapos közvéle­ménykutatás után hat témá­val képzőművészeti, esztétikai esteket indít az egri művelő­dési házban. A témák a követ­kezők: Művészet & társa­dalom; Képzőművészetünk ha­ladó hagyományai; A nyugati művészet mai arculata; Ho­gyan nézzük a mai magyar műalkotásokat; Giccs, natura­lizmus és dilettantizmus a képzőművészetben; A szocia­lista realizmus kérdései. Az előadásokkal egyidejűleg a té­mához kapcsolódó képzőmű­vészeti film kerül bemutatás­ra. Távolabbi célokat figyelem­be véve a népművelési ta­nácsadó lehetővé tette, hogy a vidéki képzőművészeti szak­körvezetők is látogassák az előadásokat. A sorozat első előadására november 24-én kerül sor a Városi Művelődési Ház klub­termében, ahol Ecsery Elemér művészettörténész, a Művészet című folyóirat munkatársa lesz az előadó. Libiczey Gabriella Suha Andor: TISZTA ÉGBOLT ★ a népújság IRODALMI MELLÉKLETE ★ Deák Rózsi: AZ EGERSZÖLÄTIAK KEVESEBBET ERŐK? ★ Pataky Dezső: EMBERSÉG ÉS SZIGOR ★ ÉRDEKESSÉGEK A VILÄG MINDEN TÄJÄRÖL ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ HÍREK — SPORT Az egri egészségügyi dolgozók érdeklődéssel kísérik szabad akadémiájuk előadásait Az egészségügyi szabad akadémiáján 80 hall­gató vesz részt. Az évfolya­mon eddig két előadást tartot­tak: „Elkerülhető-e a háború?” és „Az SZKP XXII. kongresz- szusa” címmel. Mindkét elő­adást Schillinger Attila, a Heves megyei népművelési ta­nácsadó vezetője tartotta. Hétfőn kerül sor az évfo­dolgozók ,1 lyam harmadik előadására, amelyet „A világ nagy vallá­sai” címmel dr. Szánthó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója tart. A következő előadások szak­mai jellegűek lesznek. A szabadakadémia hallgatói egy budapesti, kórházi tapasztalat­csere-látogatáson is részt vesz­nek majd. Zúgva, zsongva el a műhely ujjamra olaj tapad i> az acélszikrák fehér csokra sziszegve magasba csaip. ttíiss Beta jeiveteie) A sistergő szikraesőben úgy formálódnak a varratok, akár tetteink kohójában a derűs, dolgos mindennapok... A dolgozókról való gondoskodás jegyében A Sarudi Gépállomás vezet- tői nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy a lehetőségeken be­lül biztosítsák a dolgozók ré­szére az egészséges munkahe­lyet és munka után a tisztál­kodási lehetőségeket. A gép­állomáson fürdőhelyiséget léte­sítettek, ahol három zuhanyo­zó, egy mosdó és egy fürdőkád áll a dolgozók rendelkezésére. A melegvíz szolgáltatását vil­lany boylerrel biztosítják. A fürdő előterében rendezték be a dolgozók számára az öltözőt. G. Csuhraj -j- a Tiszté égbolt /■ rit ághírű rendezője Egerben Hétfőn délután, külföldi út­járól hazafelé tartva, Egerbe látogat Csuhraj, a Tiszta ég­bolt című — az ezekben a na­pokban vetített — film ren­dezője és a TIT-klubban talál­kozik a mozilátogató közön­séggel. A baráti találkozóra délután négy órakor kerül sor, s min­denkit szeretettel vár a MO- KÉP igazgatósága, akik azért hívták meg az elfoglalt film­rendezőt, hogy a szovjet film­hét alkalmából ilyen valósá­gában is közelebb kerüljön a film a nézőkhöz. 5? erő van a karunkban, míg dobog a szívünk...1“ Tegnap a kora reggeli órák­ban már vidám dalokat sugár­zott a Dobó István Laktanya híradója. Az ünnepélyesen fel­díszített laktanyában érezni lehetett, hogy valamire ké­szülnek a harcosok. Tíz óra előtt néhány perccel aztán minden tisztázódott. Ekkor vo­nultak fel az ünnepi ruhába öltözött katonák, parancsnoka­ik vezetésével a laktanya ud­varára, hogy ott az elsőéves, fiatal katonák ünnepi aktus során letegyék katonai esküjü­ket. Tíz órakor éles kürtszó jelezte a magasabb parancs­nok megérkezését, majd a Rá­kóczi induló elhangzása után az emelvényen helyet foglal­tak az elnökség tagjai: Kardos ezredes, Medics László alezre­des, Kádár Sándor alezredes, László András őrnagy, vala­mint az egység parancsnokai, a városi pártbizottság, a váro­si munkásőrség, a városi KISZ- bizottság és az Egri Lakatos- árugyár küldötte, és több szü­lő is, akik megjelentek kato­nafiuk eskütételén. Az egység katonáihoz elő­ször Kádár Sándor alezredes szólt Beszédében elmondotta, hogy milyen jelentősége van annak a napnak, amikor a honvédek leteszik esküjüket. Mint mondotta, a katonát egész élete során végigkíséri az eskü, s mindennap úgy kell munkálkodniuk, hogy az eskü­ben foglaltakat megtartsák. A nyugati tábor háborúra készül a szocialista országok ellen — hagsúlyozta —, nagy felelősség nyugszik minden harcoson, hogy legjobban sajátítsa el a katonai ismereteket, s annak birtokában, ha szükség lenne rá, bármikor készen álljon szocialista vívmányaink meg­védésére. Kádár alezredes beszéde után került sor az eskütételre. A fiatal katonák, mint például Fazekas György, Szucsik László, Csóka Gyula, és a töb­biek is parancsnokaik előtt, szüleik jelenlétében tettek fo gadalmat hazájuk megvédésé­re. Az eskütétel végeztével is­mét felsorakoztak a katonák, s ekkor az egység parancsnoka szólt a harcosokhoz. Beszédé­ben arra figyelmeztette vala- mennyiüket, hogy az az eskü, amit most letettek, kötelezi őket a jó munkára, de kötele­zi arra is, hogy míg erő van a karjukban, míg dobog a szí­vük, fegyverüket a nép ellen­ségeire fordítsák. Az egységparancsnok szava­it erősítette meg beszédében az Egri Lakatosárugyár kül­dötte is, aki szintén a helytál­lásra, a nép szeretetére kérte a katonákat, Nagy Katalin, az Egri II. számú Általános isko­la harmadik osztályos tanuló­ja, a kisdobosok üdvözletét tolmácsolta a harcosoknak. Az esküdt tett katonák ne­vében Konya Lajos honvéd tett fogadalmat arra, hogy az esküt minden körülmények között megtartják, annak szel­lemében dolgoznak és élnek. Ezután az egység díszmenet­ben vonult el a tribün előtt, majd véget ért az eskütétel hivatalos része, s a nap hátra­levő részét szüleik társaságá­ban töltötték el a nap ünne- peltjei. Készülnek a termelés koncentrálásának ' tervei a gépi Az utóbbi években a .nép­gazdaság valamennyi terüld tén előtérbe került a termelés menetének javítása, gazdasá­gosabb technológiák bevezeté­se. Különösen nagy eredmé­nyekre van kilátás a gépipar­ban, ahol a kutatómunka és a termelés megfelelő összponto­sításával szinte ugrásszerűen javítani lehet a műszaki szín­vonalat, a termelékenységet és az önköltséget. Ezért a Kohó- és Gépipari Minisztérium na­pirendre tűzte a gépipar tech­nológiai szerkezetének átala­kítását. Ennek lényege, hogy három vállalattípust alakítanak ki, mégpedig előgyártmányok, al­katrészek és kész gépek kibo­csátásával foglalkozó vállala­tokat, s így mód nyílik na­gyobb sorozatú gyártásra, kon­centrálhatják a ma még szét­szórt termelőeszközöket és gyorsabban terjeszthetik az új technológiákat. A három gyár­típus üzemei közül is elsősor­ban azokra a vállalatokra kí­vánják költeni a legnagyobb beruházásokat, amelyek legal­kalmasabbak a termelés növe­lésére. Ezeknek az értékes tartalé­koknak a feltárására Gépipari Technológiai Intézet alakult, amely máris figyelemre méltó tanulmányokat, javaslatokat készít a gépipar termelőerői­nek gazdaságosabb kihaszná­lására. Első konkrét javallata­it már ki is dolgozta az inté­zet az öntödék és a műanyag- feldolgozó üzemek fejlesztésé­re. A javaslat szerint az or­szág mintegy 60 öntödéje kö­zül a következő években első­sorban azt a 8—10 vállalatot fejlesztenék, ahol mód van a nagyfokú gépesítésre, a gyár­tás korszerűsítésére. UT Eger fejlesztéséről tárgyalt tegnap a városi tanács ülése Tegnap délelőtt tartotta ülé­sét az Egri Városi Tanács. Az ülésen első napirendi pont­ként Eger város községfejlesz­tési tervét ismertették. Megvi­tatták a községfejlesztési költ­ségvetés módosítását és ismer­tették az Eger Almagyar-domb részletes városrendezési ter­vek Első bál. Szombaton en­nek hangulatával volt tele Eger. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumba járó diákok készültek a Park Szálló összes termeiben megrendezésre került nagy eseményre. Ennek hangula­ta, izgalma, boldog, pezsdítő érzése sugárzott mindenütt, utcán, fodrásznál, üzletben: egyaránt. S elöl jártak az elsősök, mert számukra va­lóban ez volt az elsők kö­zött is a legelső, az „igazi”. Számukra is, s a mamák számára is. Mert van ilyen. Az, aki valamikor volt első bálázó leányka, most első bálos — mama. Ahogy né- hányukat elnéztem, még ta­lán nagyobb izgalmat jelent, este, kicsit könnyes szem­mel, ott ülni a teremben, s csillogó szemmel nézni, mint száll, repül a kislány a parketten a zene dalla­mára, táncosa karján. Köz­ben lehet egy kicsit emlé­kezni is. Arra az első bálra, amely a mama számára volt az „igazi”, s amit épp úgy nem lehet elfelejteni, mint ezt a mostanit. Nehéz lenne eldönteni, kinek volt na­gyobb esemény ez a bál: a kislánynak-e, vagy a mamá­nak? ftv)

Next

/
Thumbnails
Contents