Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

s NßPÜJSÄG W#l. november 11., szombat Brit Nemzetközősség (Commonwelalth of Nations): Az angol gyarmatbiro­dalom egyes területei már a múlt századtól kezdve foko­zatosan bizonyos önkormányzatot vívtak ki maguknak. Ezek az úgynevezett domíniumok olyan területek, ame­lyeknek lakossága teljesen, vagy jelentős részben európai eredetű volt. Először Kanada, majd az első világháború előtt Űj-Zéland, Ausztrália és Dél-Afrika nyerte el a do- miniumi státuszt, 1922-ben pedig Írország is dominium lett. A domíniumok jogállását az 1926. évi birodalmi kon­ferencián elfogadott úgynevezett Balfour-jelentés hatá­rozta meg. Eszerint Anglia és a domíniumok — mint a Brit Nemzetközösség szabadon egyesült, és csupán a koro­na iránti közös hűség által egybekapcsolt tagjai, teljesen egyenlöek. A 26-ban deklarált egyenlőség eszméjét az öt évvel későbbi westminsteri szabályzat valósította meg, amely a domíniumok törvényhozását függetlenítette az angol parlamenttől. A második világháború után megszaporodott a nem­zetközösség tagjainak száma. Egyre több gyarmati terület vívta ki önállóságát, és nyerte el a domíniumi helyzetet. India, Pakisztán, Ceylon, a Maláji Szövetség, Ghana is önálló államként vált a nemzetközösség tagjává, Írország viszont kilépett a Commonweálth-ból. Ugyanezt. tette a Dél-Afrikai Unió is, amelyet fajüldöző politikája miatt a nemzetközösség tagállamai egyhangúlag elmarasztaltak. Jelenleg a nemzetközösség tagjai között a leglényege­sebb összekötő kapocs az úgynevezett preferenciás vám­rendszer, amelynek alapján a tagállamok egymás árui­nak, más államok által behozott árukkal szemben, vám- kedvezményt biztosítanak. Azonban ezt a kedvezményt is, ezt a vámrendszert is napról napra támadások 'érik. Ha például Anglia csatlakozik az Európai Közös Piachoz, akkor gazdasági életét a nyugatnémet és francia vezetés alatt álló csoportosulás érdekeihez köti, amelyek erősen veszélyeztetik a szóban forgó kedvezményeket. Ez a lépés kiélezi a nemzetközösség tagállamai közti amúgy is éles ellentéteket. De ma még jelentősek a gazdasági kapcsolatok. Hi­szen ezek biztosítják a tagállamok közti gazdasági együtt­működést. Éppen ezért nem lépnek ki a közösségből azok a tagállamok sem, amelyek az ENSZ-ben és egyéb nem­zetközi fórumokon elítélik a brit külpolitikát, szemben állnak a gyarmatosítókkal. Ez a magyarázata annak, hogy például Ghana és India is ragaszkodnak nemzetközösségi tagságukhoz — jóllehet igyekeznek felszámolni az orszá­gon belüli anglofil politikai irányzatokat. Nkrumah elnök például legutóbb leváltotta a ghanai hadsereg angol tiszt­jeit a főparancsnokkal együtt. India is elég sok kellemet­lenséget szerzett már az angol diplomáciának. A Brit Nemzetközösség kétségkívül a teljes szétesés felé halad; annál is inkább, mivel a Korona — amely a balfouri jelentés szerint szimbolizálja a tagállamok köl­csönös hűségét — egyáltalán nem tekinthető többé össze­tartó kapocsnak; ugyanis több domínium köztársasággá deklarálta magát. K. I. kiiaiiiiiiiiiiiiiiiuCiiiii«iiiiiii<aiiiiiiiiiiiiii»'Biiiiiiiiaii«iiaii«Maiiiiifiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiaiiiiiflii»iiiiifiiiiiiirainiiiiuaiiiiiBiiiii«iiiiiiiiiuiiiaiiiHiiiiiiiiiiiaijiiiiiiit»!itn«Hfiigiigiiiiiiiiaiiiiiiiiitiaii»ifitiiiiiiaiiaii Két nagyváros nevét megváltoztatták a Szovjetunióban MOSZKVA (MTI): Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke, a dolgozók kívánságá­nak megfelelően, Sztálino vá­rosának nevét Donyeckre, a Sztálinéi terület nevét Donyeck területre változtatta. A péntek reggeli Szovjetszkaja Rosszija közli, hogy az oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége, ugyancsak a dolgozók kívánságának eleget téve, a kemerovói területen fekvő Sztálinszk városának a Novokuznyeck nevet adta. Donyeck a Donyec-medence legnagyobb városa, a Szovjet­unió és Ukrajna egyik legfon­tosabb kohászati és szénbányá­szati központja, 800 000 lakosú város. 1924-ig Juzovkának hív­ták. A város neve John Use angol tőkés nevétől származik, ugyanis így hívták azt az an­gol tőkést, aki 1869-ben kohót épített a város helyén. 1924- ben változtatták meg a város nevét Sztálinéra. A csaknem 400 000 lakosú Kuznyeck városa a nyugat-szi­bériai kemerovói területen, a Tom folyó mellett fekszik, a Kuznyeck medence kohóipará­nak egyik központja. 1932-ig Kuznyeck volt, 1932-től Novo­kuznyeck. Később a személyi kultusz elburjánzásának idő­szakában kapta a Sztálinszk nevet. (MTI) Az Angol Szakszervezeti Főtanács együttműködik a kormánnyal Franciaország felemelte katonai költségvetését PÁRIZS (MTI): A francia nemzetgyűlés megkezdte a hadsereg 1962. évi költségveté­sének tárgyalását. A kormány javaslatán egyáltalán nem lát­szik meg, hogy az algériai bé­ke „belátható közelségben” van, mint ahogyan De Gaulle elnök mondotta. A hadikiadá­sok nagyobbak lesznek, mint az idén voltak és a katonai szolgálati idő is majdnem 23 hónap marad a törvényes 13 hónap helyett. Számszerűen a fegyverkezésre szánt összeg az állami költségvetés 23—24 szá­zalékát teszi ki, valójában azonban — amint erre Pierre Villon kommunista képviselő felszólalásában rámutatott — az állami jövedelemnek kerek egyharmadát költi Franciaor­szág fegyverkezésre, de más tárcák költségvetéseiben is je­lentős ka+onni kiadások szere­pelnek.' (MTI) LONDON (MTI): Miközben i a Munkáspárt a keddi válasz- r tási vereség után szerdán egy 1 újabb pótválasztáson, ezúttal i Osverstryben csúszott a har- í madik helyre, vagyis a jelen- 1 téktelennek számító Liberális I Fárt mögé — s ezzel bizonysá- l got kapott arról, hogy oppor- 1 tunista politika nem hoz sza- < vázatokat a. konyhára, — az 1 Angol Szakszervezeti Főtanács : jobboldali vezetősége további lépéseket tesz a tőkés, mono- j polista konzervatív kormány- ! nyal folytatandó együttműkö- 1 désre. i A Financial Times, a Ion- 1 doni City, a pénzügyi világ \ szócsöve hírt ad arról, hogy { most már majdnem bizonyos, ‘ a Szakszervezeti Főtanács részt \ vesz a kormány úgynevezett ' országos gazdaságfejlesztési ta- ‘ nácsában, amelyet a jövő hét ’ elején hoznak létre. j A Daily Worker rámutat, a szóban forgó testületet azért hozzák létre, hegy megköny- nvítsék a kormány bérfagyasz- tási vagy újabban „bérszüneti” politikájának alkalmazását, a jelenlegi gazdasági nehézségek áthárítását a dolgozók vállaira. A Szakszervezeti Főtanács gazdasági bizottságának szer­dai ülésén ugyan nem hoztak végleges döntést, mégis úgy gondolják, hogy a főtanács jobboldali többsége a novem­ber végén megtartandó ülésen jóváhagyja majd ezt a lépést. A Daily Worker tudósítása Provokációs hadgyakorlatokat kezdett az Egyesült Államok dél-vietnami lég ereje A New York Times beismerése NEW YORK (AP): A New York Times pénteki számában cikk jelent meg arról, hogy az Egyesült Államok dél-viet­nami légihadereje nagyszabá­sú, úgynevezett utánpótlási és kiképző hadgyakorlatot kezdett Saigon térségében. A cikk szerint a manőverben nagy mennyiségű amerikai ka­tonai felszerelés, repülőgép és sok katona vesz részt. A lap emlékeztet rá, hogy már hónapok óta tárgyalnak, főleg Taylor tábornok dél-vi­etnami útja óta, amerikai csa­patok felhasználásáról a sza­badságharcosok mozgalmának elfojtására. A New York Ti­mes beismeri, hogy napok óta özönlenek az amerikai pilóták Saigonba, bár céljukról eddig még nem hangzott el hivatalos nyilatkozat”. „Négymotoros C—124 Globemaster repülőgé­pek érkeznek sorra a Saigbn- környéki repülőterekre, fegy­verekkel, járművekkel és mű­szaki felszereléssel megrakod­va” — írja a lap. (MTI) A német egység és ami mögötte Tan Csak a jelszó ú j A német egység megte- ** remtése egyelőre meg­oldásra váró feladat. Mint cél­kitűzés, ott van a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányprogramjában, de nem hiányzik az NSZK politiku­sainak szótárából sem. Ezek szerint a két német állam kül­politikája a leglényegesebb pontban megegyezik. Mi ma­gyarázza mégis azt, hogy nem sikerül megtalálniok a közös hangot? Nézzük először az NDK ál­láspontját! A demokratikus német ál­lam számol a realitásokkal. Tudomásul veszi, hogy jelen pillanatban két német állam létezik egymás mellett, s a két országban eltérőek a tár­sadalmi, politikai és gazdasági viszonyok. A munkás-paraszt állam következetesen végre­hajtotta a szövetséges hatal­mak megállapodásait, felelős­ségre vonta a háborús bűnö­söket, decentralizálta a nagy­ipart, az állam, a nép vette tulajdonba a gyárat, a földet. Megkezdték a szocialista tár­sadalom építését. Ezzel szem­ben Nyugat-Németországban mintha likvidálták volna a vi­lágháború eredményeit: pro­minens nácik vezetik a köz- igazgatást, a hadsereget, a gazdasági életet, az oktatást. A háború szülője, okozója, a német monopolkapitalizmus ismét lábrakapott, s ma már újra a világelsőségért verse­nyez. Tehát az NSZK nemcsak külön állam, s nem is egysze­rűen polgári állam, hanem át­vette a hódító német birodal­mi gondolatot, és • agresszív külpolitikát folytat. Nyilván­való, hogy ilyen- céljaiban, struktúrájában teljesen külön­böző két állam egyesítését nem lehet azonnal megoldani. (Az NDK kormánya nem mond le az egyesítésről, de fokozato­san, lépésről lépésre akarja elérni, megvalósítani. A kor­mány tervei szerint a követ­kező lépések lennének cél­szerűek: 1. Elismerni a két német államot, 2. Az NDK és az NSZK konföderációt alkot, ez eleinte laza szövetség lesz, később központi kormány is alakulhat. Ez dolgozná ki az egyesítés módozatait, részlet- kérdéseit. Az NDK tervei szerint tehát a német egysé­get maguknak a németeknek kell megteremteniök — lépés­ről lépésre. Fs mit akarnak Bonnban? ^ Bonnból minden NDK és szovjet javaslatra eleve nemmel válaszolnak. Nem is hajlandók tanulmányozni a Keletről érkező tervezeteket. A 'nyugatnémet revansisták egy furcsa aktussal akarják megoldani ezt a rendkívül bo­nyolult problémát. Népszava­zást követelnek. Döntsön a német nép, mit akar? Egy, vagy két országot? Irreális ez a terv. Ugyanis: két különböző társadalomban élő nép, két országrész vok- sainak mechanikus egyesítése nem ad reális eredményt. Ez olyan, mintha különböző ne­vezőjű törteket akarnánk ösz- szeadni. De emellett Bonnban is tudnak számolni. Tudják, hogy az NDK népe bármire is szavaz, a nyugati keresztény- demokrata és szociáldemokra szavazattöbbséggel úgyis szá­mukra lenne kedvező az ered­mény. A népszavazás Aden- aueréknál egyenlő a bekebe­lezéssel. Az egyesítést a de­mokratikus német állam el­nyelésével, békés okkupálásá- val akarják megoldani., S ha nem megy békés eszközökkel? — akkor ott a NATO, cjtt a Bundeswehr. S ezért a haza­fias frázisok közé bújtatott, de lényegében imperialista célo­kért fegyverkezik a nyugatné­met hadsereg. A német egység jelszavával nevelik ezt a had­erőt, de a bonni politikusok és sratégák néha el-elszólják magukat, és ilyenkor kiderül, hogy a német határ szerintük még Budapesttől is keletre van, s lengyel, magyar, oszt­rák és szovjet területekkel kellene még kiegészíteni az országot. De ezek távolabbi célkitűzések, és egyelőre nem lépnek velük a nyilvánosság elé, hiszen még elevenen él a második világháború emlé­ke. S az átlagnémet polgár tudja, hogyha a politikusok birodalomról és távolabbi or­szágrészekről beszélnek, az már a háború útját, a világ­háború útját jelzi. Éppen azért egyelőre csak a német egység kérdését tartják napirenden. Az egységét, amelyet minden eszközzel, minden áron, még háborúval is, meg akarnak valósítani — méghozzá azon­nal. i áll szerintük a német egység útjába? — Az övezet — mondják ők, mert így nevezik az NDK-t. Tehát a feladat: el kell foglalni az Elba jobb partját, hogy a ke­leti területek milliói is visz- szakerüljenek az igazi Né­metország kötelékébe. És emellett ott van a revansis­ták következő célkitűzése is: az Odera-Neisse határon túli területek megszerzése. Ezért nem ismerik el a békehatárt. Az elismerés megtagadása azt jelenti, hogy a nyugat­német vezetőkörök nem szá­moltak a kialakult helyzettel. Nem veszik tudomásul azt, hogy a német imperializmus bármilyen próbálkozása a Varsói Szerződés tagállamai­K1 nak együttes fegyveres erőivel találja szemben magát. Nem vesznek tudomást a történelem vaslogikájáról: Mert az első világháború a német határok­nál ért véget, a második az or­szág szívében, a harmadik pe­dig — összes nukleáris követ­kezményeivel együtt — ott robbanna ki. Ez pedig soha nem látott pusztulást eredmé­nyezhetne. A szövetségi kormány tehát az egység jelszavát a bekebe­lezéssel azonosítja. Nem len­nénk tárgyilagosak, ha azt ál­lítanánk: ez a demagógia nincs hatással a nyugatnémet lakos­ságra. Mert el kell ismernünk, a háború utáni fellendülés és a, megújult konjuktúra bizo­nyos fokig feledtette a háború emlékét, vagy legalábbis nagy­fokú közömbösséget eredmé­nyezett mindennemű politikai és ideológiai probléma iránt. A nyugatnémetek nagytöbb­sége — megfigyelők szerint immunis mindenféle politikai vakcinával szemben, kivéve az egység kérdést. Éppen azért az egység, a né­met egység, a háborúra készü­lő német imperialista állam gyakorlóterülete. Ezzel a jel­szóval állítja maga mellé a né­met tömegeket. Ezzel szoktat­ja hozzá a háború gondolatá­hoz (hiszen az ő elképzeléseik csak háborúval valósíthatók meg) a német ifjúságot. Az egység azt a szerepet n játssza a háborúra ké­szülő prszág politikájában, mint a 30-as években az anti­szemitizmus. A hitleri Német­országnak nem voltak gyarma­tai, nem volt gyakorlóterülete, ahol a bestiális, minden pa­rancsot gondolkodás nélkül teljesítő árja hazafi típusát ki­neveljék. Nem volt védtelen és korszerűtlen fegyverekkel hadakozó gyarmati lakosság, amely egyenlőtlen küzdelem­ben alulmaradva hulláival hozzászoktatja a világot vér­beborító katonák szemet, a le­gyilkolt, megcsonkított embe­rek, a pacifikáit területek lát­ványához. A gyarmatok szülik a fasizmust. Gondoljunk csak arra, hogy Franco fasiszta fel­kelése a gyarmatokról indult el, Algéria pedig a francia fa­sizmus táptalaja. Németország a maga gyakorlóterületét az országon belül kereste meg. Ez volt az antiszemitizmus. A koncentrációs táborokban ga­rázdálkodó, a politikai ellenfe­lek szétzúzásában, megsemmi­sítésében, megkínzásában, a pogromokban részt vevő kato­nák és tömegek cinkosaivá, híveivé váltak a fasizmusnak. Ma a háború után 16 évvel a hivatalos politika nem mer az antiszemitizmus komprommi- tált jelszavával előállni. A pár ezer élő zsidó különben is eléggé szűkös lehetőséget biz­tosítana ilyen célokra. Az an­tiszemitizmust tehát helyette­síti a német egység jelszava. Ez éppúgy forrása a fasizáló- dásnak, a militarizmusnak, mint annak idején a zsidókér­dés. Ez ugyanúgy kezdete, beve­zetője a népi Németország el­leni harcnak, mint annak ide­jén is volt a kommunisták, szocialisták és demokraták el­leni csapásoknak. Ez a jelszó leplezetlenül az NDK ellen irá­nyul, nyíltan agresszív, nyíltan militarista. Ma még megelég­szik az NDK bekebelezésével, holnap tágabban értelmezi majd az egységet, illetve nyíl­tan kifejezésre juttatja, hogy kik és mik tartoznának bele az igazi Németországba. üs amit ismételten ésnyo- ■LJ matékosan le kell szö­gezni: a német egységet nem lehet a proletár Németország rovására, tehát az NDK beke­belezésével megvalósítani, mert az háborút eredményez. Mi, a szocialista tábor, akcep­táljuk a németek jogát az egy­ségre, az egyesülésre, de a re- vansistáknak tudomásul kell venniök, hogy a világbékét nem áldozzuk fel a két világ­háborút . kirobbantó német monopóliumok érdekeiért. A béke legalább olyan fontos a világnak, mint a németek szá­mára az egység. Krajczáí Imre üldözés politikájához maka­csul ragaszkodó dél-afrikai kormány magatartását. Az ülé­sen beszédet mondott az álta­lánosan elítélt fajüldöző poli- • tika védelmében magára ma­radt Eric Louw dél-afrikai kül­ügyminiszter. Mint nyugati hírügynökségek us megállapít­ják, a dél-afrikai küldöttnek nem kevesebb, mint hetven de­legátus felszólalására kellett válaszolnia. Louw esetlen ér­vekkel próbált előhozakodni és többek között azt mondta, hogyha országát kizárják az ENSZ-ből, „ez a világszervezet végének kezdetét jelentené”. ■ Az ülésen 11 küldött, köztük Fedoszejev, a Szovjetunió kép­viselője vágott vissza a pökhen­di Louwnak. A gyámsági bizottság csütör­tök délutáni, magyar idő sze­rint esti ülésén folytatták Por­tugália gyarmati politikájának megvitatását. India és 31 más ország hatá­rozati javaslatában követelte Portugália elítélését, mert nem hajlandó tájékoztatási nyújta­ni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tengerentúli birto­kairól. A határozati javaslat egyben indítványozza, hogy a NATO-országok ne adjanak olyan segélyszállítmányokat a lisszaboni kormánynak, ame­lyeket a nemzeti mozgalmak elfojtására használhatna fel. (MTI) KőíSs közlemény Kennedy és Nehru tanácskozásáról WASHINGTON (MTI): Nehru indiai miniszterel­nök Kennedy elnökkel folyta­tott tanácskozásairól csütörtö­kön este közös közleményt ad­tak ki — jelenti a Reuter. A közlemény szerint a ta­nácskozások középpontjában a berlini kérdés, a nukleáris fegyverkísérletek betiltását szolgáló szerződés, Laosz sem­legességének kérdése, az álta­lános és teljes leszerelés prog­ramjának megvalósítását célzó egyezmény állott. A két államférfi — mint a közlemény hangsúlyozza — szoros kapcsolatot kíván egy­mással fenntartani az elkö­vetkezendő hónapokban és években. Megvizsgálták a kongói helyzetet is, és a többi között érintették még India és Pa­kisztán kapcsolatát. (MTI) NEW YORK (MTI): Az ENSZ- közgyűlés különleges politikai bizottságának csütörtök dél­utáni, magyar idő szerint esti ülésén, befejeződött a dél-afri­kai kormány fajüldöző politi­kájának megvitatása. A vitá­ban egyöntetűen elítélték a faj­ENSZ-hírek rámutat, hogy amennyiben részt vesznek ebben a testü­letben, a szakszervezeti appa- ; rátust a konzervatív kormány gazdaságpolitikájának végre- : hajtására használják majd fel. ; Megbízható értesülések szerint : Selwyn Lloyd pénzügyminisz- . tér az úgynevezett Országos Gazdaságfejlesztési Tanácsban • hat helyet ajánlott fel a szak- , szervezeteknek. A tanácsnak összesen 18 tag­ja lenne, tehát a szakszerveze­tek kisebbségben maradnának, miközben a kormány határoza­tai megkötnék a szervezett munkásság kezét a bérharc te­rületén olyan időszakban, ami­kor az áremelkedések követ­keztében a közszükségleti cik­kek drágulása mind nagyobb méreteket ölt. Jellemző egyéb­ként, hogy a konzervatívok ezt a fajta bérpolitikát „terve­zésnek” nevezik és egész ter­vezésük ebben merül ki. (MTI) Nader Kuzberi cáfolta azo­kat a híreket, hogy az’ NDK damaszkuszi konzulátusától megvonják a működési enge­délyt, s mindössze kereskedel­mi képviseletként működhet tovább. A hírt az A1 Hajat beiruti lap feltételezhetően, nyugatnémet körök sugalma- zására közölte, hogy ezzel bi­zonyos nyomást gyakoroljanak a szíriai kormányra. (MTI) DAMASZKUSZ (MTI): Dr. Nader Kuzberi, a szíriai kül­ügyminisztérium főtitkára csütörtökön sajtóértekezleten kijelentette, hogy az új kor­mánynak Franciaország részé­ről történt elismerése nem érinti Szíria Algéria irányában folytatott politikáját. Ez a po­litika támogatja Algéria füg­getlenségét és önrendelkezési , jogát. Szíria algériai politikáját nem módosítja az új kormány Franciaország részéröl történt elismerése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents