Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
•\ aiW ••• 19 61. novémbér 7., kedd KÍPOJS ÁG 7 4 Bélapátfalvi Cement- és Mészmü legjobb ú ítói sass kálmAn, a javítóműhely főművezetője ★ \ a kőbánya baggerkarbantartó brigádvezetője ★ AMBRUS ISTVÁN, vasesztergályos, a javítóműhelyben ★ * POCZIK IMRE. géplakatos, a javítóműhely brigádvesetője A német egység - és ami mögötte van — Nyugat-Németország — a hidegháború szülötte Jélenleg két Németország létezik. Ezen a tényen az sem változtat semmit, hogy a nyu gáti hatalmak csak az egyik német államot, a Szövetségi Köztársaságot ismerik el. Hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet? Kik a felelősek azért, hogy az Odera és Rajna között ma nem egy, hanem két ország van? Egy kis történelmi visszapillantás. A hitleri Németország a nyugati hatalmak aktív támogatásával készült a háborúra. Anglia, Franciaország és az USA vezető körei abban a tévhitben ringatták magukat, hogy a bűnrészességükkel láb- rakapó fasizmus csak a Szovjetuniót támadja meg, nem háborgatja a nyugati demokráciákat. Egyengették is a nácik útját — Kelet felé, Ausztria és Csehszlovákia feládozá- sával. Akkor érte őket a meglepetés, mikor Hitler tankjai Lengyelország legázolása után Dánia, Norvégia, a Bene-Lux államok, Franciaország és a Balkán ellen'fordultak. S csak ezután támadták meg a Szovjetuniót. A náci támadás kijózanította a nyugati hatalmakat és a hitleristák ellen fordította őket. Feléledt bennük a német ipartól a nemzetközi konkur- renciaharcban elszenvedett vereségek emléke s most az új helyzetben a másik végletbe estek. Németország teljes megsemmisítésére, a német ipar tönkretételére törekedtek. No, kezdetben nem túl nagy erővel, hiszen a második frontot csak 1944 nyarán nyitották meg, jóval a sztálingrádi csata után, mikor már a háború sorsa eldőlt. Nemzetközi fórumokon egymás után álltak elő a különböző tervekkel, melyek Németország megsemmisítését és felosztását irányozták elő. Nem rejtették véka alá a felosztást célzó elképzeléseket: publicisták, közírók könyvekben, újságokban és minden hullámhosszon hirdették asze. parátista eszméket. (1941. Th. n. Kauffman „Germany must perish” — Németországnak vesznie kell. Eszerint az országot Franciao.rszág, Belgium, Hollandia és Csehszlovákia között kell felosztani. Vagy Sebastian Haffner „Germany” (Németország). „A német bii'odalomnak el kell tűnnie, a németek történetéből ki kell radírozni az utolsó 75 évet.) Churchill brit miniszterelnök 1941-ben említette először a félosztás lehetőségét Roosevelt nek, s két évvel később Nagy-Britannia és az USA között hivatalos tárgyalások kezdődtek az ország felosztásáról Erről folytatott eszmecserét a qubcci konferecia is. Ugyancsak 43-ban a New Ybrk-i külügyminiszteri értekezleten az amerikai fél bejelentette, hogy Németország feldarabolásának gondolata- tetszik hazája vezető köreinek. 43 végén Teheránban Roosevelt ismétli meg külügyminisztere ideáját, s öt német államot akar. Morgent- hau, az USA pénzügyminisztere is tervet dolgoz ki Németország jövőjéről. Az ő terve volt az alapja a második qu- beci konferenciának (1944 szeptember), ahol megegyeztek abban, hogy két részre osztják Németországot. A jaltai értekezleten (1945. február 4—11) Roosevelt ismét tervet terjeszt elő Németország szét- tagolásáról és megszállási övezetek létesítéséről, amelyet Churchill támogatásával el is fogadtak. A potsdami értekez létén (1945 július 17-től augusztus 2-ig) Truman, amerikai elnök szintén Németország felosztását javasolta, mégpedig olyanformán, hogy a délnémet állam Bajorországot. Würtenberget, Badent, Ausztriát és Magyarországot foglalná magában — Bécs központtal. A nyugati hatalmak tehát nem fogytak ki az ötletekből, ha arról volt szó, mint osszák fel a legyőzendő országot, No és a Szovjetunió? A Szovjetunió nem akarta Németország feldarabolását és megsemmisítését. Mikor a németek még Moszkva alatt álltak, 1942. február 23-án, Sztálin az 55. hadparancsban cáfolta azokat a külföldi állításokat. amelyek szerint a Szovjetuniónak ilyen céljai lennének. 1943. november 6-án ismét megismételte, hozzátéve azt, hogy Németországot, a német népet nem, de a hitlerista államot igenis meg kell semmisíteni. 1945. május 9-én a fegyverszünet, a feltétel nélküli kapituláció után is kijelentette, hogy a győzelmet ünneplő Szovjetunió nem készül Németország feldarabolására. A potsdami értekezleten elfogadták a Szovjetunió álláspontját és elhatározták: a szövetséges hatalmak nem törekszenek a népet nép kiirtására, megsemmisítésére. De ugyanezen a konferencián már kezdtek kirajzolódni a háború utáni nyugati politika körvonalai. Számítottak a szovjetellenes hidegháborúra, és ebben a küzdelemben minden szövetséges segítségére. S miért ne lenne jó szövetséges a tegnapi ellenfél, a legyőzött Németország? Éppen ezért biztosítani akarták a legyőzött országnak legalább az egyik részét maguknak. Ismét felelevenítették a felosztásra vonatkozó nyugati terveket. Ezzel szemben a konferencia leszögezte, hogy Németországot gazdasági egységként kell kezelni. E célból közös politikát kell folytatni a bánya- és energia- gazdálkodásban, a mezőgazdaságban, árak, bérek és jegyrendszer tekintetében, a valuta- és pénzkérdésben, az országos adóztatás, vámok, a jóvátétel és a demilitarizálás, a szállítás és a közlekedés tekintetében. Ezt a közös politikát német központi szervek hajtják végre. A határozatok ellenére 46 szeptemberében az amerikai és angol megszállási övezet gazdaságügyi miniszterei elhatározták, hogy közös, úgynevezett bizóniai gazdasági minisztériumot állítanak fel — függetlenül a szovjet megszállási övezettől. Egy év múlva Frankfurtban megalakult Bi- zónia gazdasági tanácsa, .és 47 szeptemberében a nyugati övezetek részesei lesznek a Marshall segélynek (3,2 milliárd dollár újjáépítésre és fegyverkezésre). 48 június 20-án bevezetik a külön nyugati márkát, augusztus 1-én pedig a francia zónát egyesítik Bizóniával — Trizó- nia néven. 1949. szeptemberében létrehozzák a külön nyugatnémet államot, a Német Szövetségi Köztársaságot. Erre válaszként egy hónappal később megalakult a Német Demokratikus Köztársáság. Berlint a vörös hadsereg szabadította fel, de — az előzetes megállapodások értelmében — jelképesen nyugati csapatok is részt vesznek a megszálláson. A közösen megszállt fővárosnak szimbolizálnia kellene azt az elliatározást, hogy közös lesz és egységes az ország irányítása is. De a Bizónia, Trizó- nia és az NSZK megalakulása után a berlini négyhatalmi státusz értelmét veszítette. Az ország kettészakítása tehát a nyugati hatalmak műve volt. Politikájukkal lépésről lépésre haladtak azon az úton, amely végül az ország szétta- golását eredményezte. A ketté- osztottság, a nyugatnémet állam tehát a hidegháború, a nyugati politika szülötte. Krajczár Imre Ünnepségek november 7-e tiszteletére Mint minden évben a fel- szabadulás óta — november 7-én ünnepségen emlékeznek megyénk dolgozói. Ezen a napon új létesilmé- nyékét adnak át, az ötödik osztályosokat úttörőkké avatják, megkoszorúzzák a hős: emlékműveket. Az ün-epsé’ szimbólum, a v>rág a hála v' rága, s a szabadon ünn?-'"' november hetedike a szab' ságszere'ő emberek ünnepe Egerben A Magyar Szocialista M<in- káspért rnegvei és járási bizottsága. a Heves megvei T - nács és Eger város Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi elnöksége, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság november 6-án este hé1 órakor tartotta ünnepi estjét a Gárdonyi Géza Színházban ahol Bíró József, az MSZMP megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Az ünnepi műsor keretében a Heves megyei Irodalmi Kör tagjainak alkotásai, valamint opera, operett-részletek, balettszámok kerültek bemutatásra vendégművészek és a Gárdonyi Géza Színház művészeinek előadásában. Ma délelőtt kerül sor az emlékművek megkoszorúzására. Gyöngyösön Ma délelőtt fél 10-kor ko- szorúzási ünnepség lesz a hősi emlékműnél, ahol a megemlékezést Bokros László, a városi pártbizottság munkatársa tartja, majd ünnepi műsor a művelődési házban, ahol Molnár Gusztáv, az MSZMP városi bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Az ünnepség után kultúrműsorral emlékeznek a város művészeti csoportjai. Hatvanban Tegnap este megkoszorúzták J a hősi emlékművet, majd a I fiatalok fáklyás felvonulással tisztelegtek az ünnep előest* ién. Este hat órakor Rabeáz Lajos, a városi pártbizóttság titkára mondott ünnepi beszédet, a művelődöd otthonban. Szombaton az üzemek, hiva- 'alok, vállalatok dolgozói emlékeztek meg az évfordulóról. Hevesen Tegnap délelőtt kilenc -órar a hevesi dolgozók meg- ’.orúztók a szovjet hősi emlékművet, ma. este 7 órakor a művelődési házban megrendezendő ünnepségen Nagy Károly, a pártbizottság munkatársa mond ünnepi beszédet. Az ünnepség után a község kultúrcsoportjai adnak ünnepi műsor* #*; tervósárün Tegnap délután 5 órakor a mozihelyiségben tartotta ünnepi megemlékezését a járási székhely lakossága, amelyen Brted János, a járási tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség után megkoszorúzták a szovjet emlékművet. Füzesabonyban Tegnap este hat órakor került sor a művelődési házban az ünnepi estre, amelyen megemlékezést tartott Várhegyi Ferenc, a II. számú Ált. Iskola igazgatója. Ma délelőtt tíz órakor a lakosság, a társadalmi szervek és az úttörők megkoszorúzzák a hősi emlékművet. Poroszló Ma délelőtt 9 órakor koszorúzás lesz, majd délután négy órakor kerül sor az új művelődési ház átadására, és az ünnepi naggyűlésre, amelyen ünnepi beszédet mond dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB-elnöke, este pedig az egri Gárdonyi Géza Színház művészei mutatják be Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékát. Csónybon a kínai-magyar barátsági nap keretében rendezik meg az októberi forradalom ünnepét November 7-én rendezik meg Csányban az októberi forradalom ünnepét, melyen a kínai- magyar követség küldöttei is részt vesznek. Délelőtt a vendégek megtekintik az állami gazdaságokat, majd megkoszorúzzák a csányi szovjet emlékművet. Az ünnepség délután 2 órakor kezdődik, a községi kul- túrotthonban. A kínai követség küldöttének beszéde után Ig- lódi Ferenc, fi Hatvani Járási Pártbizottság első titkára emlékezik meg a szocialista forradalom évfordulójáról. Az ünnepség után a járási tanácson, vacsorával vendégelik meg az ünnepély küldötteit. 24 400 forintos kár — gondatlanságból November 3-án, a pélyt Aranykalász Termelőszövetkezet óljai között tűz ütött ki és .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXX'.XXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> Mióta igaz szívvel összefogtak 150 négyzetméternyi tető leégett.' A tüzet gondatlanság okozta. A felelősök ellen eljárást indítának. | A VÁROSI meg sem érti, mennyire kifejezője a vagyoni állapotnak a kerítés. A kisember házatáján kóréból font alkalmatosság takargatja a szegénységet. A módosabb már deszkából ácsol kerítést. S ha igazán bevált a gazda számítása, háza körül vaskerítés hivalkodik, élénkzöldre, vagy pirosra festett rácsai bepillantást engednek a járókelőnek, hadd lássa, rendben van a porta, s a ház asz- szonyának még arra is van ideje, meg kedve, hogy ker- tecskét dédelgessen a ház előtt. Átányban említették ezt, mint olyan dolgot, ami, ha apróságnak is tűnik, mégis kifejezője az anyagi felemelkedésnek. Mint mondják, Átányban már keresve sem találni kóréból font kerítést, javarészt már vasrácsos alkalmatosság „védi” a portát. Persze, ez csak egyik jele annak, hogy az átá- nyiak élete felfelé ívelöben van. A falu széléről például hiába keresné az arra utazó, a földbe süppedő kis vályogházakat. Helyükön villának beillő családi házak sorakoznak, ahol már fürdőszobára is számítottak. Zsindely-, vagy nádfedél legfeljebb egy-egy ólon akad, talán emlékeztetőnek hagyták ott. Arról meg, hogy a vaksin pislogó kis ablaksze- mecskék helyén tágas, csupa- üveg ablakok vannak, már szó sem esik, hiszen annyiia természetes, hogy az öreg épületek fiatalítását ezzel kezdték. FELFELÉ ÍVEL nyi ember sorsa. Ezt ezernyi dolgon lehet lemérni. Azon is, amit eddig említettem, azon is, hogy a lányok öltözete városias, hogy két esztendő alatt ötvenöttel szaporodott a motorosok száma. De a legmegka- póbb nem az, hogy több pénz van a háznál. A legnagyobb változást nem lehet forintokkal lemérni, és mégis, értékük nagyobb, mint a forintokkal közvetlen mérhető dolgoké. Az átányi ember gondolatvilágának megváltozásáról van szó. A jómúltkoriban levéltári keresgetés közben egy sárgult, öreg papír került a kezembe. Az átányi református egyház- község kérelme a tekintetes vármegyéhez, hogy ne küldjenek negyedik tanítót a faluba, mert nem tudják eltartani. Másik, ugyanebben az esztendőben keltezett kérvény: rövidítsék meg a tanévet, mert a szülők nem nélkülözhetik a tavaszi és kora őszi hónapokban a gyermekek segítségét. A két kérvényre a fiatalok közül senki sem emlékszik. Helyette szívesen elmondták, hogy 15 tanerős az iskola, s ez év végére a járás, a megye, meg a falu közös gondoskodásából a meglevők mellé két új pedagóguslakás létesül. Kell a gyerekeknek a tudás, igen ritka dolog ma már az, hogy elvonnák őket az iskolától. Sőt! Inkább még segítenek. Most műhelyt szerelnek fel a politechnikai oktatáshoz. S hogy lássam, csakugyan mennyire érdekli őket az iskola, még egyet elárulnak: évente 10—12 deres hajú diákja is akad az Iskolának, öregek, akik most pótolják a hiányt, végezve az általános iskola VII—VIII. osztályát. Az emberek, akik kiszabadultak a kisparcella börtönéből, érdeklődnek minden iránt, ami jó, ami új. Hogy mennyire, arról könnyen képet kap az ember, ha végiglapozza a kul- túrház tervét. A kultúrház! Létezése maga is bizonyít. 300 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek a falu lakói, hogy hajlékot kapjon náluk is a kultúra. Ez már egymagában is sokat mond. De még többet az élet, mely a kultúrház falai közé költözött. Egyik este a mezőgazdasági tudományok iránt érdeklődők töltik meg a termet. Másik este asszonyok jönnek el, egészségügyről, nevelésügyről előadásokat hallani. Aztán a fiatalok következnek, politikai, világnézeti vitákat rendeznek. És így váltják egymást — minden korosztály megtalálja azt, ami érdekli. Van tánccsoport és fotoszak- kör is. Hogy szórakozásban ne legyen hiány, klubesteken gyűlnek össze a fiatalok ismerkedni, táncolni. az embereket minden, ami a nagyvilágban, éppúgy, mint az, ami szőkébb hazájukban történik — a tanács elnöke valahogy így fogalmazza meg a változást, ami ebben a faluban is történt. Érdeklik az embereket az események — és ami a fő: idejük is van arra, hogy meghallgassák az előadásokat, hogy tanuljanak. S kedvük is van hozzá, mert valahogy könnyebb az élet. Nem, nem úgy lett köny- nyebb, hogy most már mindenki teljesen gond nélkül él. De a megosztott gond — legyen az a családban, vagy a nagy közösségben — fele gondnak számít. így van ez itt is, mióta igaz szívvel összefogtak az embereit — deák — ünnepség az Egri Fiitomszerejvénygvárban November 4-én ünnepelték meg az egri Finomszerelvény- gyár dolgozói a szocialista forradalom évfordulóját. Az ünnepély délután fél 3 órakor kezdődött, amelyen Bukucs József üzemi párttitkár mondott ünnepi beszédet, majd Takács László, a Finomszerelvénygyár igazgatója megjutalmazta a munkában kitűnt dolgozókat. lúsz-dol^ozób megemlékezése Tegnap este Egerben, az Ady Endre Kultúrotthonban tartották meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepi megemlékezését a Heves megyei kisipari szövetkezetek dolgozói. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Lakó Rudolf, a pártvezetőség tagja mondott ünnepi beszédet. amit később kul- Itúrmúíor követett. ÉRDEKLI
