Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
V\L\ü PROLEI Á»RJ Eü\ESV3 UETEK! f w 4< ». El BI70I I.- AGA ES» A MEG A El IANAC8 NAPILAPJA XII. évfolyam. 363. szám AR? I: 60 FILLER 1961. november *.. kedd Közeledünk a csúcshoz, ahonnan belátható a kommunizmus világméretű győzelme •m • Ünnepi nagygyűlés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Színházban Tegnap este hét órakor, az ünnepi alkalomra feldíszített egri színházban nagyszámú részvevő jelenlétében kezdődött meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 441. évfprdulója alkalmából rendezett ünnepi nagygyűlés. Az ünnepségen megjelentek a megy« amely szerint az imperializmus megváltozott volna és az imperialista államhatalom minden forradalmi harc nélkül belenő a szocializmusba. Ez is, az is mélyen opportunista koncepció, a történelem meghamisítását célozza. Annak tagadását jelenti, hogy a világ munkásosztálya, elnyomott népei, a szocialista világrendszer óriási erejére támaszkodva képesek megfékezni az imperialista kalandorok háborús törekvéseit, kivívni igazi függetlenségüket és képesek forradalmi harc útján a marxista forradalmi pártok vezetésével a szükségszerűen bekövetkező szocialista átalakulást véghez vinni. De ha már Molotovék és más dogmatikusok mindenképpen Leninre való hivatkozással tagadják a békés egymás mellett élés, a háború elkerülhetőségének lehetőségeit, hadd mondjuk meg, hogy Leninnél senki nem harcolt jobban és állhatatosabban az imperialista háború ellen, a fegyvertelen, kommunista világ megteremtéséért. Leninnek halhatatlan eszméi serkentették az orosz munkásosztályt 1917 februárjában, csakúgy, mint októberében a forradalmi harcra a gyűlölt burzsoázia megdöntésére, a proletárdiktatúra megteremtésére. Mi volt az orosz munkásosztály forradalmi pártjának jelszava októberben? „Békét, kenyeret, szabadságot”. S a győztes forradalom első dekrétuma a béke dekrétuma, a földesúri földek elkobzása volt. Lenin szállt síkra a breszti béke megkötéséért és Lenin volt az, aki 1922-ben felhívással fordult a világ kormányaihoz az általános és teljes leszerelés ügyében. Mindebből és egyéb más dolgokból világosan kitűnik, hogy az SZKP XX. és XXII. kongresszusa mennyire a marxi- lenini elvekre épül, mennyire kapcsolódik a nagy szocialista forradalom eszméihez és célkitűzéseihez. Mennyire nincs igaza tehát annak a dogmatikus csoportnak, amely Leninre hivatkozva, szembefordult a XX. kongresszus elvi megállapításaival és azokkal a gyakorlati célkitűzésekkel, ame. lyet a Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunizmus építésének meggyorsítása érdekében foganatosított. Az SZKP XX. és XXH. kongresszusa félredobta a pártban hosszú évekig uralkodó dogmatizmust és a vele járó személyi kultuszt, az adott történelmi helyzetből kiindulva a marxizmus—leninizmus szellemében bátran nyúl korunk legégetőbb problémáihoz, és olyan elvi megállapításokat tesz, amelyek következetes alkalmazása döntő módon befolyásolja nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ fejlődését. Csakis a békés egymás mellett élés, a békés gazdasági verseny lenini elvének következetes alkalmazása és végig- vitele teremtheti meg a háború elkerülhetőségének lehetőségét. Ezzel a politikával valósíthatok meg a XXII. kongresszus lelkesítő célkitűzései. Ez a politika, amelynek talaján a gyarmati népek véglegesen lerázhatják magukról a gyarmati igát, kivívhatják teljes függetlenségüket. Csakis ez a (Folytatása a 2. oldalon) | L. Smatko: Lenin ismerteti a GOELRO-tervet í kát figyelembe véve önálló politikát folytassanak, ne téve- lyegjenek jobbra, balra, egyesítsék a munkásosztály sorait, tömörítsék maguk köré mindazokat az erőket, amelyek hajlandók korunk legégetőbb kérdésében, a béke magasztos ügyéért harcolni. A XX. és a XXII. kongresz- szus, valamint e két kongresz- szus között megtartott kommunista és munkáspártok vezetőinek tanácskozásáról kiadott közös moszkvai nyilatkozat messzemenően figyelembe vette a bolygónkon reálisan létező két világrendszer, a kapitalista és szocialista világrend- szer létezését és meghirdette a különböző társadalmi rendszerben élő országok békés egymás mellett élésének és a békés gazdasági verseny kezdeményezésének lenini elvét. Azt a mély elvi következtetést vonta le, hogy végzetszerűen letet len. hatalmas ereje, megnövekedett befolyása a világ haladó emberiségére, lehetővé teszi, hogy kiküszöbölődjék egy harmadik világháború veszélye és győzedelmeskedjék a békés egymás mellett élés lenini elve. Ezért tarthatatlan a dogmatikusok álláspontja és teljesen idegen a marxizmus—leniniz- mus szellemétől. Mint ahogy teljesen idegen a marxizmus— leninizmus szellemétől a revizionista — a jugoszláv vezetők által hirdetett — koncepció is, párt-, állami, gazdasági, és tömegszervezeti vezetői, a tömegszervezetek, üzemek, termelő- szövetkezetek küldöttei, a munkában élen járó dolgozók. Az elnöki megnyitó után Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Bíró József ünnepi beszéde sokkal szemben megvédte a marxizmus—leninizmus tisztaságát és az adott történelmi korszakot reálisan értékelve tovább fejlesztette a marxizmus —leninizmus magasztos eszméjét, megnyitotta a kommunizmus megteremtésének széles országútját. A XX. és XXII. kongresszus elméleti tételei, elvi és gyakorlati útmutatásai nagyban elősegítették, hogy a kommunista és munkáspártok világszerte reálisan ítéljék meg az adott helyzetet és ennek megfelelően sajátos viszonyoa háború nem elkerüli Ezzel szemben a dogmatikusok, Molotov és. társai tagadják a háború elkerülhetőségének lehetőségét, azt vallják, hogy nincs és nem létezhet békés egymás mellett élés. Azt igyekeznek bizonygatni, hogy Lenin semmilyen művében, beszédében nem található a békés egymás mellett élés elve. Kétségtelen, hogy az imperializmus ragadozó természete semmiben sem változott és amíg imperializmus létezik, megvan egy harmadik világháború veszélye. Azonban a szocialista világrendszer soló szocialista világrendszer, elkezdődött és befejezés előtt áll az imperializmus gyarmati hatalmának teljes és végleges összeomlása. Olyan történelmi folyamat ez, amelyet az imperializmus fékezhet, de amelyet semmilyen erő megállítani, visszatartani nem képes. Olyan történelmi korszak ez, amely alapjaiban rendítette meg a magát túlélt imperializmust és közel hozta a szocializmus világméretű győzelmét. Mindez természetesen, nem spontán végbemenő történelmi folyamat, hanem az egyes országokban és nemzetközi méretekben folyó osztá’yharc útján jön létre, amelyet korunk leghaladóbb elmélete, a marx- szizmus—leninizmus világít meg. . Csakis ennek az elméletnek tisztasága, az adott helyzetnek megfelelő alkalmazása mentheti meg a kommunista és munkáspártokat a tévelygésektől, viheti előre a világ szocialista átalakulásának, a népek függetlenségéért folyó harcának történelmi folyamatát. Az SZKP XX., de különösen a XXII. kongresszusának történelmi jelentősége éppen abban van, hogy minden torzítáKedves elvtársak! A nemzetközi munkásosztály, az egyszerű emberek százmilliói, köztük a magyar dolgozó nép is a Szovjetunió népeivel együtt ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44-ik évfordulóját. November 7-e úgy került be az emberiség történetébe, mint a nemzetközi proletariátus, az egész világ dolgozóinak legnagyobb, legbensőségesebb ünnepe. S mennél távolabb jutunk ettől a naptól, annál világosabbak az emberiség előtt a nagy szocialista forradalom magasztos eszméi, annál közelebb jutunk ahhoz a csúcshoz, ahonnan beátható kommunizmus világméretű győzelme. 1917 októberében a sokat szenvedett és az első imperialista világháborúban agyongyötört orosz munkásosztály megdöntötte a kizsákmányolok uralmát, győzelemre vitte a proletariátus diktatúráját, rést vágott az imperializmus mindent átfogó, sziklaszilárdnak vélt láncolatán és megnyitotta a világ elnyomott népei fel- szabadulásához vezető utat. Azóta a Szovjetunióban végérvényesen győzött a szocializmus, elkezdődött a kommunizmus szélesen kibontakozó építése, létrejött a világtörténelmi eseményeket döntően befolyá-
