Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

* **í rbpüjsag vv UHU. november 7., kedd Ünnepi nagygyűlés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Színházban f Folytatás az 1. oldalról) politika teremthet és készíthet elő az imperialista országokban olyan mély válságos helyzetet, amelyben a burzsoázia semmi­lyen eszközökkel nem lesz ké­pes fenntartani hatalmát és amelyben a munkásosztály egységes akcióra lépve, a szé­les néptömegeket maga köré tömörítve, győzelemre viheti a szocialista átalakulást. A békés egymás meilett élés politikája azonban nem magá­tól, nem a szűzanya parancsára valósul meg. Ennek a politi­kának érvényre jutásáért a szocialista világrendszert képe­ző országoknak a világ dolgo­zóival karöltve, szívós, állha­tatos harcot kell folytatniok. A békés egymás mellett élés politikájának elen­gedhetetlen feltétele az olyan égetően fontos nem­zetközi kérdések általános rendezése, mint a szigorú ellenőrzés mellett végre­hajtott általános és teljes leszerelés, a német béke- szerződés megkötése, a szégyenteljes gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolása. Ám az imperializmus a leg­körmönfontabb ürügyekkel igyekszik kitérni a megérett nemzetközi kérdések rendezé­se elől, mérgezi a nemzetközi légkört, fokozza a fegyverke­zési hajszát, nyilván azzal a szándékkal, hogy számára al­kalmas időben háborút rob­bantson ki a szocialista or­szágok ellen. A Szovjetunió külpolitikájának alapját képezi a megérett nemzetközi kérdések, tárgyalások útján történő rendezése fejlődését, a két Németország egyesítésének feltételeit. Az ilyen békés aktus sikere messze eltolná a háború veszé­lyét, lehetőséget biztosítana egy hosszabb lélegzetű békés építőmunkához, az emberiség jobblétének gyorsabb ütemű növeléséhez. Ezt a magasztos célt szol­gálja az a program is, amelyet az SZKP XXII. kongresszusa napjainkban elfogadott. Ez a program világosan tük­rözi a Szovjetunióban és a vi­lágban végbement történelmi változásokat, azt az objektív helyzetet, amelyben az emberi­ség él. Éppen ezért a program­nak minden mondata, minden egyes mondanivalója mélysé­gesen igaz, kifejezésre juttatja a szovjet népnek és az embe­riség túlnyomó többségének szíve szándékát, akaratát. Ezért még a legelvakultabb burzsoá sajtó, a kommuniz­mussal egyáltalán nem szim­patizáló politikusok is kényte­lenek elismerni a program realitását és feltételezik annak sikeres megvalósítását. Ez a program nem születhe­tett volna meg a Szovjetunió népeinek hatalmas alkotó te­vékenysége nélkül. Ilyen programot csakis olyan párt, olyan nép tűz­het maga elé, amelynek minden cselekedetét for- '•adalmi lendület, az alko­tás, a% élni akarás, az em­berről való gondoskodás hatja át. Ennek a programnak leg­főbb célkitűzése, hogy megte­remtse a kommunista társada­lom fejlett anyagi, technikai bázisát elvezesse a szovjet né­pet a boldogabb életet jelentő kommunista társadalomba. Ennek a programnak megvaló­sítása nagyban elősegíti, hogy a szocialista országok többé- kevésbé a Szovjetunióval együtt lépik át a kommuniz­mus küszöbét. E program cél­kitűzései nagy, vonzó hatással bírnak a világ elnyomott né­peire a függetlenségért,' de­mokráciáért, a szocializmusért vívott harcukban. Adatok és tények Ennek megfelelően számos javaslattal élt, olyan döntő kérdésekben, mint az általá­nos és teljes leszerelés, vagy a Németországgal való béke- szerződés. Ezzel szemben az imperalizmus semmilyen kons­truktív javaslattal nem képes előállni, megkerüli a lényeges kérdéseket, félrevezeti a köz­véleményt. így van ez a né­met békeszerződés megkötésé­vel kapcsolatban is. A Szovjetuniónak a béke ügyét szolgáló német béke- szerződés megkötésére tett javaslatára az imperializmus a legnagyobb kardcsörtetéssel válaszolt. Növelte a hadikiadá­sokat, a hadsereg létszámát, nagyszabású katonai gyakor­latokat végez, fokozva ezzel a harmadik világháború kitöré­sének veszélyét. Az amerikai imperializmus mindenben tá­mogatja Nyugat-Németország militarizálását, revánsvágyó, fasiszta politikáját. Nyugat- Németország és Nyugat-Berlin jelenleg az imperializmus elő­retolt katonai bázisa, amely bármely pillanatban készen áll egy harmadik világháború kirobbantására. Nyilvánvaló, hogy a Szov­jetuniónak és a többi szocia­lista országoknak — népek békéje iránt érzett felelősségé­től áthatva — meg kell ten- niök a szükséges védelmi rendszabályokat és erőt kellett mutatniok, amely visszaret­tenti az imperialistákat attól a gondolattól, hogy a szocia­lista országokkal szemben erő­szakhoz folyamodjanak. Az imperializmus külpoliti­káját mind ez ideig — a már régen csődöt mondott — erő­politikájára építi. Az erővi­szonyok azonban alapvetően megváltoztak a szocialista vi­lágrendszer javára. Ezt az erőfölényt azonban a szocia­lista világrendszer nem ^.a feszültség elmélyítésére, más népek szabadságharcának el­fojtására használja fel, amint ezt az imperializmus teszi hanem a béke ügyének biz­tosítására, arra, hogy az im­perializmust eltérítse egy har­madik világháború kirobban­tásának gondolatától és arra ösztönözze, hogy békés tárgya­lások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket. Ebből a megállapításból úgy tűnik, mintha a kérdések ilyenfor­mán való megvilágítása áthi­dalhatatlan ellentétbe kerülne egymással. A valóságban azonban dialektikus ellentét­ről van szó. Kétségtelen, hogy a vitás nemzetközi kérdések sürgető napirendre tűzése kö­zelebb hozza a konfliktusok veszélyét, ugyanakkor tárgya­lások útjára viszi a vezető nagyhatalmak kormányait. Mindez természetesen annak következtében jön létre, hogy az erőviszonyok a Szovjet­unió, a szocialista világrend- szer javára tolódtak el. Enél- kül az erőfölény nélkül szinte céltalanok lennének az égető­en fontos nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rende­zésére tett javaslatok, nem ke­rülhetne sor eredményekre vezető tárgyalásokra. Vagyis az imperializmus, ha erő­fölényben lenne, a vitás kérdések redezésére, a tár­gyalások eszköze helyett a háború eszközéhez folya­modna. Szerencsére azonban a Szovjetunió, a szocialista or­szágok erőfölénye olyan hely­zetet teremtett, amelyben a vitás nemzetközi kérdések rendezéséhez nem lehet az imperializmusnak komoly koc­kázat nélkül a háború eszkö­zéhez folyamodnia. Ha ezt ten­né, az imperializmus teljes és végleges pusztulásához vezet­ne. Ha igaz az, hogy A program célkitűzései világosan mutatják, mekkora utat tett meg a Szovjetunió 44 év alatt Amíg az Októberi Szocialis­ta Forradalom idején a bur­zsoá hatalom megdöntésének eredményeként a 8 órás mun­kaidő bevezetéséért folyt a harc, addig ma a Szovjetunió­ban megvalósítják a 35—40 órás munkahetet és még ebben az évtizedben a Szovjetunió­ban lesz a világon a legrövi­debb munkaidő. Akkor az elmaradott, szétzi­lált népgazdaság helyreállítá­sáért, az éhínség megszünteté­séért folyt a harc, ma pedig a Szovjetunió a világ második ipari nagyhatalma és azért fo­lyik a harc, hogy még ebben az évtizedben a világ első ipari nagyhatalmává változzék, hogy a világon a Szovjetunióban legyen legmagasabb az élet- színvonal és a 20 éves prog­ram megvalósulásaként ingye­nes étkezés, üdülés, gyógyke­zelés, ingyenes lakás, közszol­gáltatás, közlekedés szolgál­ják a szovjet emberek kényel­mét. Amíg a cári Oroszországban a nép 75—80 százaléka írástu­datlan volt, ma a Szovjetunió­ban a legmagasabb a főiskolát és egyetemet végzettek száma és 1980-ra ez a szám 80 millió­ra növekszik. 1917-ben még nem beszélhettünk számottevő tudományos eredményekről, tudományos intézményekről, ma már a világon a Szovjet­unió vezet az élenjáró tudo­mányban és a program soha nem tapasztalt perspektívát nyújt a tudomány magasra ívelő fejlődéséhez. Ahhoz azonban, hogy a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja ilyen és hasonló cé­lokat tűzhetett saját népe és az egész emberiség elé, el kel­lett távolítania az útból azo­kat a visszahúzó erőket, ame­lyek gátolták, fékezték a szov­jet nép, a kommunisták alko­tó kezdeményezését; Félre kellett állítani azo­kat az erőket, amelyek új­ból be akarták szennyezni a marxizmus—leninizmus tisztaságát. Vissza akarták téríteni a pár­tot a dogmatizmus, a személyi kultusz bűnös légkörébe, abba a világba, amely oly sok kárt okozott nemcsak a Szovjetunió Kommunista Pártjának, ha­nem a nemzetközi munkásmoz­galomnak is. Mi, magyar kommunisták, különösen drágán fizettünk a dogmatikus vezetés, a szemé­lyi kultusz következtében el­követett hibák miatt, vala­mint a revizionista árulás kö­vetkeztében. Ezért tiszta szí- vünkbőlmagunkénak valljuk az SZKP XXU. kongresszusának határozatait. Levonjuk a szá­munkra megfelelő következte­tést és minden erőnkkel azon leszünk, hogy megóvjuk a marxizmus—leninizmus tiszta­ságát, védjük a pártot min­den fajta tévelygéstől. Fontos ez azért is, mivel második ötéves tervünk meg­valósítása nagy feladatok elé állítja a pártot, az egész dol­gozó magyar népet. A második ötéves tervünk azt a célt tűzi maga elé, hogy fejleszteni ki Hl a középiskolai képzést. A nappali tago­zatúközépiskolai tanulók számát az 1960-61. évi 156 ezerről, 1965-ig 232 ezerre kell növelni. Ugyanezen idő alatt legalább 1300 középiskolai férőhelyet kell létesíteni. KISZ-titkárok kitütiietése November 7-e tiszteletére jól dolgozó K ISZ-titkárok kaptak kitüntetést . Sebestyén János, a hatvani járási KlSZ-bizottság titkára „Szocialista munkáért” érdem­érem tulajdonosa lett, a kor- mánykitüntelést a parlament­ben vette át. Egerben, a KISZ megyei bi­zottságán Misi Sándor, a me­gyei KISZ VB-tit:kára arany­koszorús jelvényt adott át Bata József gyöngyösi városi KISZ-bizottság titkára, Tóth Sebestyén, a Hevesi Állami Gazdaság KISZ-titkára, fju- nyó Vilmos, az . apci Fémter- mia KISZ-titkára, Gulyás Ba­lázs, az egri MÁV állomás alapszervi titkára és Dalion István, a gyöngyösi járás KISZ VB-tagja jó munkája elismeréséül. Az öt kitüntetett KISZ- titkár rövid fogadáson vett részt a megyei KISZ-bizottság vendégeként. Heves megye hét új hűl túrháza Az októberi forradalom év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségek keretében ad­ják át Nagyvisnyó és Poroszló új kultúrházát. A nagyvisnyói kultúrház építésében a kiszista fiatalok aktívan vették ki- részüket a munkából és nagyrészt nekik köszönhető, hogy átadásra ke­rülhet az új, modern épület. Poroszló kultúrotthonának technikai átadása már meg­történt, kedden pedig ünnepé­lyes keretek között nyitja majd meg kapuit a község la­kói előtt. az imperialista kormánykörök gondolkodását a monopóliumok érdekei vezérlik, végérvényesen lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait akkor az is igaz, hogy a szocia­lista világrendszer fölénye, mint, materiális és szubjektív erő ugyancsak befolyást gya­korolhat és részben gyakorol is az imperialista kormánykö­rök gondolkodására. Éppen ezért hiszünk abban, hogy a nyugati kormányköröknél felülkerekedik a józan ész, és a vitás nemzetközi kér­déseket nem a háború esz­közével. hanem komolyan előkészített , tárgyalások útján óhajtják rendezni. Azt hiszem a kérdések ilyen oldalról való megvilágítása is közelebb hoz bennünket an­nak felismeréséhez, hogy mi­ért van szüksége a Szovjet­uniónak, a szocialista orszá­goknak azokra az intézkedé­sekre, amelyet a halaszthatat­lan német kérdés békés ren­dezése és ezzel együtt a béke biztosítása érdekében tesz. Ez egyedüli helyes módja an­nak, hogy a szocialista orszá­gok elejét vegyék a harmadik világháborúnak, felszámolják a második világháború ma­radványait és megkössék Né­metországgal a békeszerző­dést. Reméljük, hogy az imperia­lista kormánykörök, különösen az amerikai imperializmus, at­tól való félelmében, hogy egy esetleges harmadik világhá­ború kirobbantásával nem ke­rülhetik el a rájuk nézve is félelmetes katasztrófát, min­den igyekezetükkel a vitás kérdések békés rendezését vá­lasztják. A Szovjetuniónak és a szo­cialista országoknak messze­menő érdeke fűződik ahhoz, hogy mielőbb megvalósuljon a nemzetközileg ellenőrzött tel­jes leszerelés. megkössék mindkét országgal a békeszer­ződést, rendezzék Nyugat- Berlin szabad státusát, megte­remtve ezzel mindkét Német­ország szabad, demokratikus és áttérjünk a fejlett szocialis­ta társadalom felépítésére. Ezért ipari termelésünket 1960. évihez viszonyítva 1965 végén 50—55, a mezőgazdasági termelést 22—23 százalékkal kell növelni, s el kell érni, hogy az ipari termelés 70 szá­zaléka a termelékenység eme­lésével történjék. Pártunk határozott célki­tűzése, hogy a szocializ­mus építésével egy időben állandóan emelkedjék dol­gozó népünk életszínvona­la, hogy a lehetőségekhez képest kielégítsük a nép szociális, kulturális és egészségügyi igényeit. Második ötéves tervünk be­ruházási keretéből megyénkre mintegy 12,5 milliárd forint esik, aminek eredményeként elkezdődik a visontai külfejtés, a bélapátfalvi rekonstrukció, megépül a 400 ágyas hatvani kórház, bővül az egri és a he­vesi kórház is, de tovább sorol­hatnám ezeket a létesítménye­ket, amelyek az ötéves terv idején megyénket és megyénk minden polgárát gazdagítják. Hasonlóan az iparhoz, mező- gazdaságunk is nagyarányú fejlődés előtt áll. Megyénk ter­melőszövetkezetei az elmúlt két év alatt komolyan megszi­lárdultak. Ezt, mutatják az olyan eredmények is, mint az őszi vetési és betakarítási munkák sikeres elvégzése. Megyénk történetében elő­ször fordult elő, hogy az őszi vetést november 2-re cs az összes betakarítást november 7-e tiszteletére megyénk szorgalmas pa­rasztsága a mai nappal befejezte. Biztató jelenségek ezek. Ügy látjuk,* hogy megyénkben meg­vannak az összes feltételek ah­hoz, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseket, a parasztság tervezett reáljöve­delmét ne csak elérjük, hanem túl is szárnyaljuk. Ehhez gon­dos, hozzáértő vezetésre és a tsz-tagok szorgalmas munkájá­ra van szükség. Minden igye­kezetünkkel azon leszünk, hogy az előttünk álló feladato­kat csakúgy, mint eddig, a tsz- tagokkal egyetértésben való- ;,*uk meg. Elvtársak! November 7-ét legméltóbban akkor ünnepeljük, ha minden Inspekció Hallottam már inspekciós- i ról üzemben, postán, kórház- : ban, most az abasári Rákóczi Ts»-ben új fogalommal ismer­kedtem: ügyeletes szolgálat a tsz-ben, A nagy munkák idején —, de máskor is, minden szövet­kezetben akad váratlan elin­tézni való. Megérkezik egy vagon, hirtelen elromlik egy gép, váratlan vasárnapi mun­ka jön közbe. Mind olyan do­log, hogy azonnal intézked­nie kell a szövetkezet valame­lyik felelős vezetőjének Az abasári tsz-ben okosan oldot­ták meg ezt a 'problémát. Min­den vasárnaprá. be van osztva egy-egy ügyeletes a vezetők közül, aki teljes hatalommal intézkedhet. Piz ügyeletes be­osztást kifüggesztik a verseny­táblára, s illető köteles mindig elérhétő helyen tar­tózkodni. Ez meggyorsítja _ a rendkívüli esetekben az intéz­kedést, s tehermentesíti a töb­bieket. Nem rossz megoldás, más tsz-ben ils hasznát vehet­nék az okos kezdeményezés­nek. Ha elégg makacs as eif nők ... Egy nagyméretű beruházás­ról faggattam az egyik szövet­erőnkkel élői segítjük a szocia­lista országoU békés törekvé­seit és azon 'leszünk, hogy né­pünk a legn.agyobb egységben sorakozzék fc;l pártunk helyes politikája mogé. Ennek a poli­tikának egyotlen célja a bol­dogabb életet jelentő szocia­lista társada lom felépítése, a béke megvédése — mondotta befejezésül lSíró .elvtárs ünne­pi beszédében. Az ünnepi beszedet magas színvonalú kmtúrmüsor kö­vette, ame áy az éjszakai érákba n ért véget. kezet elnökét. Fontosabban ar­ról, hogyan sikerült az egyik országos szerv vezetőjének is szívügyévé tenni a dolgot. A választ az „illetékes felsőbb szerv” vezetője maga adja meg tréfás hangnemben: nézzék, adva volt egy nagyon makacs ember — a szövetkezet elnöke, — aki egy napon beült az elő­szobámba azzal az elhatározás­sal, hogy addig onnan cl nem megy, amíg nem tud velem beszélni. Mivel dolgozószobám­nak egyetlen kijárata a szóban forgó előszobára nyílik, mit te­het ilyenkor az ember? Fogad­ja a tsz-elnököt. Es ha kiderül, mint jelen eseben is, hogy na­gyon épkézláb ötlettel jönnek, hát segíti is, erejéhez mérten. Néha csakugyan nem volna rossz, ha makacsabb emberek volnának a tsz-ek elnökei. Önköltség örvendetes dolog, hogy a me­zőgazdaság emberei között is egyre gyakrabban hallani: csökkenteni kell az önköltsé­get. Elértünk oda, hogy a terme­lőszövetkezetek vezetői nem­csak arról beszélnek, mennyit kell termelniük, hanem arról is, hogy azt a mennyiséget ho­gyan lehetne olcsóbban előál- Utáni. A zárszámadási beszá­molókban sem ritka az, hogy felsorolják: egy mázsa búza ennyi és ennyi forintba került, a kukorica ennyibe. És sokkal olcsóbban is termelhettük volna, ha X és Y munkacsa­pata rendesebben végzi a nö vényápolást, ha nem kell áll­mok a gépeknek, és így tovább ' Ezernyi apró dolog hozza . közelebb egymáshoz a falut é • a várost, teszi hasonlatossabb 1 a munkát. Az ezernyi dolog’; [ egy: mennyiért termelünk. És mennél többet számítgatják ezt a termelőszövetkezetekbe’• 's, annál közelebb jutunk ah : hoz, hogy olcsóbbá váljék min den.- d. ­QmjjyM.lüzídmibű-L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents