Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

( NßPÜJSÄG IMI, november 39., csütörtök KÉT ÉV MÚLTÁN Jf ét éve, 1959. november 30- án ült össze tanácskozásra a Magyar Szocialista Munkás­párt VII. kongresszusa. A hat napon át tartó, nagy jelentő­ségű tanácskozás reális, elér­hető, ugyanakkor magasztos és felemelő célt állított a kom­munisták, a dolgozó nép elé: befejezni a szocializmus alap­jainak lerakását, meggyorsíta­ni a szocializmus építését ha­zánkban. A kongresszus előter­jesztette irányelveit e cél megvalósításához és az ott el­fogadott irányelv a második ötéves tervről ma már tör­vény, és. megvalósítása, vég­rehajtása életünk, mindenna­punk feladata. A két évvel ezelőtt tanács­kozó kongresszus beszámolója, határozatai a kommunisták és a pártonkívüliek teljes egyet­értésével találkozott. Teljes volt az egyetértés az ellenfor­radalmat követő három év ér­tékelésében és a gazdasági, kulturális helyzetünk javításá­ra tett intézkedéssel éppúgy, » mint pártunk külpolitikájával és a szocialista világrendszer­hez való kapcsolatunk meg­szabásában. Reálisan és őszin­tén szabta meg a párt politi­káját a kongresszus az elkö­vetkezendő időre és ez az őszinte, nyílt beszéd lelkesí­tette a párttagságot, a párt- * tál szimpatizáló dolgozó töme­geket az elmúlt két évben. » Az elmúlt két esztendő alatt párttagságunk, dolgozó né­pünk kifejezésre juttatta: he­lyesli és elfogadja a kongresz- szus által megszabott politi­kát, célkitűzést és minden ere­jével, képességével küzd an­nak megvalósításáért. Pártunk, amely következetes harcot in­dított a helytelen politikai irányzatok, a hanyagság, a fe­lelőtlenség, a tespedtség és minden rossz ellen, ma teljes joggal mondhatja: a kong­resszus után a munka az egész országban fellendült, népünk a szocializmus zászlaja alá tö­mörült. C ok tény bizonyítja ezt. ^ Bizonyítja ezt többek között a hároméves terv sike­res teljesítése — a nemzeti jövedelem három év alatt 22, az ipari termelés 40, a mező- gazdasági termelés 12 száza­lékkal nőtt — a mezőgazda­ságban a szocialista termelés döntő győzelme, a tudomá­nyos és a kulturális élet fel­virágzása, a biztonságos, szép és reményteljes élet megte­remtése a társadalmi fejlődés gyorsulása, népi államunk megerősödése, amely nyomán egyre nagyobb tekintélyt szereztünk á világban. Da a kongresszus óta társa­dalmi fejlődésünk motorja, szocialimust építő hazánk poli­tikai irányítója, pártunk is óriási fejlődésen ment keresz­tül. Ma a párttagság és a pártvezetés összeforrott, az egység a pártunkban erős és megbonthatatlan. Ez az egy­ség teszi lehetővé, hogy a párt a marxizmus—leninizmus talaján szilárdan állva, követ­kezetes elvi harcot tud foly­tatni az itt-ott még megmu­tatkozó jobb- és baloldali né­zetekkel szemben. Ez az egy­ség a feltétele az „egy nyel­ven” való beszédnek, az őszin­te és baráti kapcsolatnak a pártonkívüli milliókkal. Ha­zánkban ma a párt és a töme­gek kapcsolata erősebb, mint valaha. Pártunk és népünk egységes, a szocializmus zász­laja alatt tömörült hatalmas erő. Pártunk, amely vallja: felelős egész népünk' tevékeny­ségéért, a szocializmusért, egyre keresi és tökéletesíti kapcsolatait a pártonkívüli dolgozó tömegekkel, a nép ütőerén tartja kezét, állandóan kutatja és hallgatja a nép vé­leményét, amelyet nemcsak irányítani, vezetni, de szolgál­ni is akar. Őszintén és nyíltan, a való­ság tényei alapján beszél né­pünkkel erőnkről és gyengé­inkről, elmúlt éveink, hónap­jaink eredményeiről, a ma és a holnap feladatairól. Nagy­szerű példáit láthatjuk en­nek az együttműködésnek a most zajló pártvezetőség-vá- lasztó taggyűléseken, ahol a kommunisták és pártonkívü­liek közösen értékelik az el­múlt két év munkásságát és ugyancsak együttesen beszélik meg a jövő feladatait is. Es pártunk ma is, éppen úgy, mint két évvel ezelőtt ta­nácskozó kongresszusán forró köszönetét mond a pártonkí- vüli tömegeknek, azért a bi­zalomért, támogatásért, amely a párt iránt megnyilvánul. Most, két évvel a hetedik kongresszus megnyitása után. tehát bátran mondhatjuk: eredményes két esztendő áll mögöttünk. Eredményeinkre joggal lehet büszke egész né­pünk, kommunisták és pár­tonkívüliek egyaránt — nyíl­tan nézhetünk barátaink, a szocialista világrendszer né­peinek szemébe —, nem „la­zsáltunk” az elmúlt két év alatt, ellenségeink rosszindu­latú irigységét pedig „majd csak elviseljük valahogy”. Az elmúlt hetekben a VII. kong­resszus lelkesítő célkitűzései után újabb nagyszerű célkitű­zés hevítette szívünket, a XXII. kongresszus nagyszerű programja, amely nekünk is megmutatta, íme ez a jövő, a ti jövőtök is. A jövő közelebbhozásához továbbhaladásunk gyor­sulásához pedig most arra van szükség, hogy fokozzuk azt a lendületet, amelyet a VII. és a XXII. kongresszus adott, hajtsuk végre mielőbb terve­inket, valósítsuk meg célkitű­zéseinket. (Papp János) „Munkával, tanulással a szocializmusért... KISZ küldöttértekezlet a Mátravidéki Fémműveknél AZ ELSŐ KISZ-kongresszus után, 6Zinte valamennyi KISZ-értekezlet elnöksége fö­lött ott díszlett a jelszó: „Munkával, tanulással a szo­cializmusért”. Ez a jelszó szab­ja meg ifjúságunk életét, ez ad értelmet a mindennapi mun­kának, legyen az traktoros, tsz-tag, vagy a zúgó eszterga­gép mellett szorgoskodó fiatal. Ez a jelszó fogadta a Mátra- vidéki Fémművek KISZ-kül- dötteit a vállalat dísztermében, ahová a KISZ-vezetőség meg­választására gyülekeztek. Vol­tak olyanok is, akik kezefején még a csillogó olaj jelezte, hogy a gép mellól jött el, hogy ő is segítsen eldönteni, kikből álljon a KISZ-bizottság és a végrehajtó bizottság. A küldöttek zsúfolásig meg­töltötték a nagytanácstermet és figyelmesen hallgatták Szabó László fiatal technikus, a veze­tő elnök szavait. A bizottságok megválasztása után F ónad Sándor, a KISZ-szervezetek titkára emelkedett szólásra és ismertette-a vezetőség beszá­molóját. A bevezető részben a gyár ifjúsága előtt álló feladatokról r T ▼ T : Toll-bolt j iái * * A. JL- A. .A. -j áruajánlata Páma-toll, 1 kg 72,— és 84,— Ft Pelyhes-toll, 1 kg 108,— 120,— és 150,— Ft Töltött párna, 2 kg-os, 168,— és 290,— Ft Töltött dunna 697,— Ft TOLLAT KŐZÜLETEK RÉSZÉRE IS ÁRUSÍTUNK! Címünk: Dobó tér 6. (hídon túi) >♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»« »♦« *♦************ szólott, majd így folytatta: — Az Ifjúság a szocializ- musért-mozgalomba 348 fiatal jelentkezett, akik 6687 óra tár­sadalmi munkát végeztek, eb­ből 3642 órát a termelőszövet­kezetekben. Ennek.nagy része az ipari tanulókra jut, amiért dicséret illeti őket. A társadal­mi munkák teljesítését nagyon gátolta és gátolja ma is, hogy nem tudjuk, milyen munkát szabad elvégezniük a fiatalok­nak, mert volt olyan eset is, egyes fiatalok egy régi gép felújítását vállalták magukra, de a szakszervezet azzal az in­dokkal, hogy nem lehet, nem szabad elvégezni, nem engedé­lyezte a munkát. Így érthető, ha a vállalkozó szellemű fiata­lokban megcsappant a munka­kedv. Pedig nagy szükség len­ne a gépre, idegen vállalat ka­pacitás hiányában nem tudta vállalni, a TMK-ban kevés az ember, ekkor jöttek a fiatalok segíteni, de hiába!! EZUTÁN Fónad elvtárs rész­letesen ismertette a mozgalom további követelményeinek tel­jesítését és azt, hogy mit kell még elvégezniük a fiataloknak az első fokozatú jelvény meg­szerzéséhez. örvendetes az a 6zám, hogy a Mátravidéki Fémműveknél 55 fiatal vesz részt a József Attila olvasómozgalomban és ezt a számot tovább akarják emelni. Szellemi vetélkedése­ket tartanak a siroki lakótele­pi kultúrházban, amelyeken 100—150 fiatal vesz részt, tel­jesítve a mozgalom harmadik követelményét. Sakkban és asztaliteniszben házi bajnokságot rendez a KISZ és a télre házi síverse­nyeket terveznek. A beszámoló befejező részé­ben szervezeti kérésekről tár­gyaltak, a taglétszám alakulá­sáról, a tagdíj fizetéséről. A gazdasági felelős és a • tízes- bizalmiak jó munkájának kö­szönhető, hogy egyre javul a Mátravidéki Fémművek tag­díjfizetési százaléka, már két hónapban, októberben és no­vemberben, teljes egészében el­számoltak a járási bizottságon. A beszámoló felett termé­keny vita alakult ki, vitatták az Ifjúság a szocializmusért- mozgalom sikeres befejezését, az első év jelvényének meg­szerzését. A vitában felszólalt Hajas János, a kultúrotthon igazgatója, Osztafin Andor SZB-titkár, Maruzs Józsefné KISZ-tag. a járási KISZ-titkár és még néhányan a küldöttek közül. A jelölő bizottság jelentése után megkezdődött a komoly munka, a jelölőlista elkészíté­se. Hajdú László, a jelölő bi­zottság elnöke, ismertette a je­löltek névsorát az üzemi KISZ-bizottságha, valamint a végrehajtó bizottságba, majd Maruzs József, a 6zavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szavazás lebonyolítását. EGYMÁS UTÁN léptek a szavazófülkébe a fiatalok és választották meg a 21 tagú bi­zottságot, négy póttaggal és a végrehajtó bizottságot hét tag­gal. A vezetőségválasztó küldött­értekezlet a késő esti órákban ért véget, de még sokáig égett a villany a díszteremben, ahol a további feladatokról tárgyalt első ülésén a KISZ-bizottság. A Mátravidéki Fémművek KlSZ-fiataljai jó kezekbe tet­ték le sorsuk irányítását és ha mindenben segítik, támogatják a vezetőséget munkája végzé­sében, akkor rövidesen a járás legjobbjai között emlegetik majd a siroki kiszeseket. Erre minden lehetőség adva van! (—ács) Hruscsov novoszibirszkf beszéde Folytatás az 2. oldalról) tást, a tudományt és a kultú­rát.” Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára beszédében rámutatott annak fontosságára, hogy a mezőgazdasági termelés gyors növelésére fel kell hasz­nálni a tartalékokat. Az egyik legfontosabb ilyen tartalék a föld helyes kihasználása, a vetésterü­let olyan rendszerének meghonosítása, amely a szemestermények és takar- mányfjélék maximumát biztosítja, s következés­képpen a hús- és tejhozam maximumát ‘is. Ezért a földművelés rendsze­rinek kérdése jelenleg rendkí­vül nagy jelentőségű, s nem­csak a mezőgazdaság dolgo­zóira, hanem az egész szovjet nép számára is. Beszédének jelentős részében bírálta Hruscsov a füvesvetés­forgó rendszerét, amelyet még az elhunyt Vaszilij Viljamsz szovjet akadémikus dolgozott ki. Viljamsz akadémikus egyi­ke volt hatónk legtehetsége­sebb tudósainak — mondotta Hruscsov. — ő sok újjal járult hozzá a talajtanhoz, a talaj- képződés folyamatának elmé­letéhez. Ebben a tekintetben mi elismerjük őt. Hanem „ami a füvesvetésfergó rendszerét illeti, ez alapjaiban elhibázott- nak bizonyult”. Hruscsov emlékeztetett, hogy egészen 1953-ig a Szovjetunió kol­hozaiban és szovhozaiban erőltették a füvesvetésfor­gó rendszerének bevezeté­sét. „E rendszer minden területre kiterjedő és sablonos alkalma­zása komoly károkat okozott hazánk mezőgazdaságának” — mondotta Hruscsov. — Rávilá­gított, hogy sokmillió hektár­nyi területet kitevő termékeny földet foglaltak le a kevéssé produktív füféleségek. Ezek a földek lényegében vetetlenek maradtak. Saját elméletére támaszkod­va, Viljamsz ténylegesen i ta­gadni kezdte az őszi gabonák jelentőségét. Ezzel összefüg­gésben a szovjet kcfcmányfő emlékeztetett az SZKP Köz* ponti Bizottságának 1947 feb­ruárjában tartott plénumára, amely Sztálin követelésére ha­tározatba foglalta, hogy Ukraj­nának ki kell bővítenie a ta­vaszi búza vetésterületeit, bár ez jelentős károkat okozott a köztársaság mezőgazdaságának. Hruscsov elmondotta, hogy csak 1948-ban az Ukrán KP Központi Bizottságának kezde­ményezésére Kijevben össze­hívott tanácskozás — amelyen tudósok és szakemberek vet­tek részt — tudta legyőzni a konzervatív felfogást, és védte meg az Ukrajnában magas ter­méshozamot biztosító őszi bú­zát. / Hruscsov hivatkozott Vil­jamsz egyik ellenfelének, az elhúnyt Dmitrij Prjanytsnyi- kov akadémikusnak szavaira, aki bátran bírálta Viljamsz hibás tételeit, s bebizonyította, hogy a (füvesvetésforgó alkal­mazása " csökkentheti a ns- mestermények és takarmány­féleségek termelésének- növe­kedését. Hruscsov hangsúlyozta, ko­moly hibát követett el Vil­jamsz akkor is, amikor ta­gadta a trágyázás jelentősé­gét. A gyakorlatban ez a szer­vestrágya lebecsüléséhez, az ásványi műtrágyák gyártásá­nak lebecsüléséhez vezetett. Ennek következménye pedig az volt, hogy lemaradás mutatkozott a szemestermények termesz­tésében, s alacsonyak, vol­tak a szemestermények terméshozamai. A szovjet kormányfő rámu­tatott, hogy az SZKP Közpon­ti Bizottsága 1954—1955-ben és az azt követő években ko­molyan és elvi alapokon bí­rálta a füves vetésforgó rend­szerének hiányosságait. Hrus­csov megmagyarázta, hoyy most miért bírálják újra a füves vetésforgó rendszerét. „Az a helyzet, hogy e széles körökben is alkalmazott rend­szer maradványai még koránt sincsenek megszüntetve” — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Földműve­lésügyi Minisztériumának határozott lépést kell ten­nie az oktatási intézmé­nyek tudományos program­jának megváltoztatására, minthogy az összes tan­könyvek a füvesvetésforgó • hibás tételeire épülnek. Hruscsov hangoztatta: „A füves vetésforgóról szóló tétr!i ki kell rekeszteni a tudomá­nyos programokból.” (MTI) A nyugati hatalmak a régi csomaggal érkeztek Genfbe GENF (MTI): A TASZSZ je­lentése a genfi tárgyalások új- rafelvételéről: Kedden Genfben, a Nemze­tek Palotájában, hosszú szünet után felújította munkáját a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek megszüntetésével foglalkozó háromhatalmi érte­kezlet. Carapkin szovjet küldött fel­olvasta az ülésen a nukleáris kísérletek megszüntetésének kérdésével kapcsolatos tárgya­lások felújításáról kiadott szovjet kormánynyilatkozatot és a nukleáris és termonukleá­ris kísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény tervezetét. A szovjet kormány nyilat­kozatából következik — mon­dotta Carapkin —, hogy Fran­ciaországnak haladéktalanul be kell kapcsolódnia a genfi tár­gyalásokba, az egyes országok­nak pedig kötelezettséget kell vállalniok, hogy az értekezlet munkája idején nem végeznek nukleáris robbantásokat. Ma­gától értetődő e kérdések meg-' oldásának szükségességét hangsúlyozni, már az értekez­let felújításának kezdetén. Az értekezlet sikertelenségé­nek egyik fő oka az volt, hogy Franciaország távolmaradt tő­le, és nukleáris kísérleteket folytatott, mialatt Genfben a háromhatalmi értekezlet a nukleáris kísérletek megszün­tetéséről" szóló egyezmény ki­dolgozásán fáradozott. A múltban többször rámutattunk — mondotta Carapkin —, hogy a franciák nukleáris kísérletei súlyosan árthatnak az értekez­let tevékenységének és kérdé­sessé tehetik a megegyezés le­hetőségét. Az Egyesült Álla­mok és Anglia kormánya — mint ismeretes — nem fogadta meg a Szovjetunió figyelmez­tetését, sőt tevékenységével gyakorlatilag is biztatta Fran­ciaországot nukleáris kísérle­teinek folytatására. A szovjet kormány természetesen, nem hagyhatta figyelmen kívül ezt a tényt és kénytelen volt le­vonni a megfelelő következte­tésekét. A szovjet kormány nem egy esetben figyelmeztet­te a nyugati hatalmakat a helyzet mibenlétére. Ha nem­csak szavakban, hanem a va­lóságban is érdekeltek a nuk­leáris kísérletek megszünteté­sére vonatkozó egyezmény megkötésében, akkor a maguk részéről olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják Franciaország részvételét a most folyó megbeszéléseken. Azzal a kérdéssel kapcsolat­ban*. hogy. az egyes államok kötelezzék magukat, nem vé­geznek nukleáris robbantáso­kat az értekezlet munkájának idején, Carapkin rámutatott: a Szovjetunió véleménye szerint elősegítené a nukleáris kísér­letek megtiltásáról szóló egyezmény létrejöttét, ha az államok önkéntesen kötelezett­séget vállalnának, hogy a tár­gyalások idején felfüggesztik a nukleáris kísérleteket. A Szovjetunió kész ilyen kötele­zettséget vállalni, ha a nyugati hatalmak — ideértve Francia- országot is — nem fognak nuk­leáris . kísérleteket végezni. Szeretnénk — hangsúlyozta a szovjet képviselő — a lehető legnagyobb nyomatékkai hangsúlyozni, hogy a Szovjet-, unió tekintet nélkül a felme­rülő jelentős kockázatra, kész ilyen lépés' megtételére. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió kevesebb nukleáris kísér­letet végzett, mint az Egyesült Államok és jóval kevesebbet, mint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország együtt­véve. Ez minden alapot megad és teljes erkölcsi jogot biztosít a Szovjetuniónak ahhoz, hogy helyrebillentse a mérleget és ne hagyjon különbözetet a két fél által végzett kísérletek mennyisége között. Ennek elle­nére a szovjet kormány a nuk­leáris fegyverekkel végzett kí­sérletek megtiltására töreked­ve kész kötelezettséget vállal­ni, hogy a genfi értekezlet munkájának ideje alatt nem végez nukleáris robbantásokat, ha ugyanilyen kötelezettséget vállalnak a nyugati hatalmak, •köztük Franciaország is. A szovjet küldöttség reméli, hogy a nyugati országok kül­döttei a legkomolyabban meg­vizsgálják ezt a javaslatot és állást foglalnak a nukleáris ha­talmak ilyen kötelezettségvál­lalása mellett — mondotta be­fejezésül Carapkin. A nyugati hatalmak képvi­selői elutasítóan fogadták a szövjet javaslatokat. Az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia képviselője, még mielőtt megismerte és behatóan tanul­mányozta volna a szovjet ja­vaslatok lényegét és jelentősé­gét. tárgyalási alapként elfő* gadhatalanoknak nyilvánította azokat. Arthur Dean, a‘z Egye­sült Államok képviselője kijelentette, hogy a meg­beszéléseket a nyugati ha­talmak javaslatai alapján kell folytatni. Ilyen módon a nyugati hatalmak képviselői már a kezdet kezdetén gátol­ják a megegyezést és csökö­nyösen kitartanak a régi ál­láspontjuk mellett. Arthur Dean világosan kijelentette: „Nem vállalunk kötelezettsé­get a nukleáris kísérletektől való tartózkodásra”. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának ülése NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ-közgyűlés Politi­kai Bizottságának kedd dél­előtti ülésén folytatták a le­szerelés kérdésének megvitatá­sát. Tarabanov bolgár küldött bírálta a nyugati hatalmak kí­sérletét a leszerelésnek a fegy­verzet ellenőrzésével történő helyettesi tésére. De Meló Franco Filio brazil küldött hangsúlyozta, hogy feltétlenül létre kell hozni egy hatékony leszerelési szerveze­tet, amely figyelembe veszi mindegyik fél érdekeit. K. V. Kiszeljov, a Belorusz SZSZK külügyminisztere tá­mogatta az „atomfegyvermen­tes országok klubjának” létre­hozására vonatkozó svéd ja­vaslatot. Ezután a nyugatné­met Bundeswehr felfegyverzé­séből és atomfegyverekkel va­ló ellátásából következő ve­szélyekre hívta fel a' figyel­met. Foglalkozva azzal a kam­pánnyal, amelynek keretében az Egyesült Államokban lázas sietséggel atom-óvóhelyeket építenek, Kiszeljov megállapí­totta. hogy- ezzel akarják meg­győzni az amerikaiakat a há­ború elkerülhetetlenségéről és egyben előkészíteni annak ki­robbantását. A Szovjetunió javasolja hogy még .az általános és tel­jes leszerelésre vonatkozó egyezmény megkötése előtt a világ számos térségében hoz­zanak létre atomfegy vermen tes övezeteket. Az ENSZ köz- gyűlésén az. afrikai" atomfegy­vermentes övezet létrehozásá­ról lezajlott vita és az elfoga­dott határozatok azt bizor’ tptták, hogy ez reális kérd amelynek megoldásában az á' lamok többsége érdekelt. A belorusz külügyminiszt-‘ végül kifejezte azt a meggy ződését, hogy a leszerel problémája megoldható. ­Ezzzel a Politikai Bizottság délelőtti ülése végei ért. (MTI) Az egri honvéd helyőrség kultúrcsoportjai műsort adnak az egri termelőszövetkezeti dolgozóknak csütörtökön délután az egri Városi Művelődési Házban, ahol a termelőszövetkezetet patro­náló vállalatok: az ÉMÁSZ, és az Egri Finommechanikai 'Vál- jaiat kéftgiselpi is megjelennek. Az egri termelőszövetkezeti dolgozók részére ajándék­műsort rendeznek a honvéd helyőrség kultúrcsoportjai. El­sőnek a Rákóczi Termelőszö- yetkeaet részére adnak műsotl.

Next

/
Thumbnails
Contents