Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

1961. november 30., csütörtök népújság 9 Kis üzem — nagy gondokkal AZ EGRI Faipari Vállalat igazgatói szobájában ülünk hármasban, Balázs Sándor igazgatóval és a vállalat fő­könyvelőjével. Folyik a be­szélgetés... — Hogyan állnak a terv­teljesítéssel? — teszem fel a kérdést. — Az év első felében nem tudtunk megbirkózni a terv­feladattal, mert új termékek gyártására álltunk át, amely nagyfokú visszaesést eredmé­nyezett. A III. negyedévben azon­ban már igen jó eredmények születtek. Reményre jogosít bennünket a IV. negyedévből eddig eltelt időszak eredmé­nye is,. mert ebből már arra lehet következtetni, hogy az első féléves lemaradásunkat be tudjuk hozni és sikerül az éves tervünket teljesíteni. Éppen a következő kérdés megfogalmazásán gondolko­dom, amikor két fiatalember lép be az irodába. Csendesen leülnek és talán oda se figyel­nek beszélgetésünkre, csak amikor az „Egri háló” terve­zéséről esik szó, kezd beszél­ni egyikük. — Igen, nagy ambícióval, lelkesedéssel fogtunk a múlt év elején az „Egri háló’ gyártásához, azt gondoltuk — mondja rezignáltan Számos- völgyi Ferenc műszaki vezető .—, hosszú ideig el leszünk látva munkával és egy pár évig nem kell azon gondolkod­ni, mit fogunk ismét gyártani. De nem így történt... Pedig munkánknak most lenne meg a gyümölcse. Az első félévben, amikor a gyártáshoz hozzá­fogtunk, sok bajjal, gonddal kellett megküzdeni... A ter­vezőirodák nem vállalták a tervezést, magunknak kellett elkészítenünk. A munkásaink keresete kétezer forintról 800 forintra lecsökkent, meg akar­tak válni tőlünk..., Érveltünk azzal, hogy a kez­deti időszakban előfordul ilyesmi, de később, ha belejö­vünk az új munkamenetbe, a kereseti kiesés meg fog térül­ni. Nagy nehezen megértettek bennünket és sikerült meg­győzni őket. Kitartottak ve­lünk... Most már bizonyítani tudjuk igazunkat. Ugyanazt a pénzt megkeresik, mint előző­leg, pedig még csak most ér­tünk volna el az igazi kezdet­hez... Belátjuk, nem segíthet­nek ezen, hiszen a Dekorle- mez, ami az „Egri háló” alap­anyaga, importáru és a továb­bi behozatala, nehézségbe üt­közik. Sajnáljuk, mert mi vol­tunk az elsők, akik a Dekorle- mezt bútorgyártásra felhasz­náltuk. Szépek és elismertek gyártmányaink, hiszen az 1961-es ipari vásáron a „helyi­ipar legszebb terméke” cím­mel és oklevéllel jutalmazták. Kezdhetjük elölről a festett „Erzsébet háló” készítésével, de nem tudjuk, hogy ezt is meddig gyártjuk, hiszen az érdeklődés elég csekély ez­iránt, és ki vagyunk téve an­nak, hogy nem kapunk a ka­pacitásunknak megfelelő ren­delést. NEM KELLENE azon gon­dolkodni hogy a bútorgyártá­son kívül milyen más faipari termékeket lehetne készíteni üzemükben, amivel a lakosság egyre növekvő igényei kielé­gítéséhez hozzá tudnának já­rulni, hiszen a helyiipari vál­lalatoknak ez az elsőrendű feladata — teszem fel a kér­dést. — Tudja, — veszi’át a szót Demeter Ferenc újítási meg­bízott —, ezen már mi is tör­tük a fejünket, de arra a meg­állapításra jutottunk, hogy a mi profilunk a bútorgyártás, ehhez már értünk, hiszen dol­gozóink nagy része már tíz éve készít bútort, és megszok­ta ezt a munkát. A mi ter­melési körülményeinknek a bútorgyártás felel meg a leg­jobban. Nem mintha félnénk az újtól, hiszen üzemünk kol­lektívája már bebizonyította, hogy képes a megszokottal szakítani, hogy rátérjen az új­ra, még akkor is, ha ez nehe­zebben megy, de mi előre sze­retnénk haladni. Olcsóbbat, szebbet adni a lakosságnak, hiszen az „Egri háló” is azért lopódzott be szívünkbe, mert úgy érezzük, hogy ez az a bú­tortípus, amely átmenet a ha­gyományos és modem bútor között. Nem drága — s a ke­vesebb pénzű emberek igé­nyeit kielégíti. Szép terveket szövő, bátor, merész gondolkozás jellemző az Egri Faipari Vállalat veze­tőire, de talán egy kicsit bo­rús színben tüntetik fel a jövőt. Igaz, hogy felelősség terheli őket a 67 fizikai dol­gozó munkaellátottságáért, és így nem lehet számukra kö­zömbös a jövő képe, de nem­csak bátrak és merészek, ha­nem leleményesek is, hiszen már, ahogy azt Balázs Sándor igazgató elmondta — a le- hangoltságuk mellett — ter­vezik a holnapot. Az „Egri hálóról” nem mon­danak le, csak átmenetileg, mert jövőre kísérleti műhelyt állítanak fel Dekorlemez hazai úton történő előállítására — ami szintén merész dolog — és ha ez sikerül, később újra gyártják az „Egri háló”-t. Ért­hető ragaszkodásuk, hiszen nagy sikert értek el az új gyártmánnyal, most már a fejlődésének is szeretnének tanúi lenni. Az „Erzsébet háló” bizonytalan jövője mellett már gondolnak a kárpitosgarnitú­rák készítésére is. Tudják, mennyire keresett cikk a fa­vázas rekamié, fotel, s ebből, az igények koránt sincsenek még kielégítve. Igaz az is, hogy a kárpitozott garnitúra készítéséhez raktár- és mű­helybővítésre van szükség, de egy kis segítséggel ezt is meg tudják oldani. TÖBB SEGÍTSÉGRE lenne szükségük, mert úgy érzik, nagy feladataikban magukra hagyták őket. Szabó Ferenc Kibővített KISZ-bizottsági ülés Pétervásárán A pétervásári járási KISZ- bizottság negyedévi rendes bi­zottsági ülését, tartja csütörtö­kön a ' járási pártbizottság nagytermében. Az ülésen meg­tárgyalják a falusi fiatalság feladatait . a második ötéves terv megvalósításában, és rész­letesen- foglalkoznak az 1962. január elsején induló tagösz- szeírással. Az ülésre valamennyi falusi, s üzemi KISZ-titkárt és egy­két fontos ipari üzem vezető­jét is meghívták. A kibővített bizottsági ülé­sen döntenek fegyelmi kérdé­sekről, s a bizottságban meg­üresedett helyek betöltéséről. — 637 HOLDON vetettek az idén őszi kalászosokat az egerfarmosi szövetkezeti gaz­dák. A vetés szépen kikelt, s ha az időjárás a továbbiak­ban kedvező margd, jövőre 12—14 mázsás holdankénti termést takaríthatnak be’ az idén vetett kalászosokból. ŐSZ •r A kubai forradalomra emlékezünk Ma öt éve, 1956. november 30-án szállt partra a kubai Oriente tartományban Fidcl Castro és felkelő csoportja. Már az első összecsapások­ban megritkítetta soraikat a Batísta-hadsereg, de a bátor hazafiak nem adták fel a küzdelmet. Éhezve, nélkülöz­ve, visszavonultak a hegyek közé, s a partraszállás pilla­natától kezdve nem volt nyugtuk a diktatúra kiszol­gálóinak, a korrupt-rendszer támogatóinak. A legendás hí­rű Castro seregét védték a hegyek, a mocsarak, a szik­lák, táplálták és támogatták a parasztok, munkások, tiszt­viselők; a gyáruk, s a végte­len cukornád-ültetvények ro- botosai. 1956 óta minden újévkor megígérte Batista, hogy kato­nái felszámolják a felkelést, — de két éve már az ameri­kai rádióban jósolgat... Az idő a felkelőket igazolta, s azok, akik még nemrég a jár­hatatlan őserdőkben táboroz­tak és igazi békéről álmodoz­tak, ma már gyárakat igaz­gatnak, új üzemek vezetői, vagy a kubai jövő egyszerű munkásai. Kuba népe lábhoz tett fegy­verrel dolgozik: békés mun­kája‘közben sem feledkezhet meg az állandóan fenyegető agresszióról, amelyet az ame­rikai imperialisták támogatá­sával készítenek elő Batista hívei. Ez év áprilisában, alig négy évvel a forradalom ki­robbanása után, mikor a vi­lág az ember első űrrepülését ünnepelte, partraszálltak ők is, de a kubai nép, a kormá­nya mögé egységesen felsora­kozott nép 72 óra alatt elsö­pörte a lázadókat. Állandó diverziók, felrobbantott ha­jók és égő áruházak jelzik az ellenforradalom működését, de a diadalmas nép úrrá lett ' rajtuk, s minden nehézségen: sikeresen építi újtípusú álla­mát. Az ötödik évfordulón sike­reit és győzelmeit ünnepli a kubai nép — a további nagy eredmények jogos reményé­ben. K. L A téli tüzelő nyomában Szokatlanul hosszúra nyúlt az idei „vénasszonyok nyara”, utolsó lapjára fordítottuk a novemberi naptárt, de fagy még csak mutatóba járt ná­lunk. A hideg egyelőre elol- dalgott, elűzte a bágyadt őszi napsütés, vagy az enyhe, pá­rás köd elől menekült? De nem kell a meteorológusokhoz for­dulnunk, saját tapasztala­tunkból is jól tudjuk, hogy „a kutya nem eszi meg a telet”. Bizonyára az idén is lesz tél és hideg, csak egy kicsit várat magára. Lesz-e elegendő tüzelő az idén, szénből, fából mennyit tárolnak most, hogyan dolgo­zik a megrendelő iroda? Ezek a gondolatok foglalkoztattak bennünket, amíg az Eger túlsó felén épült TÜZÉP-telep felé haladtunk. Nagyon időszerű volt, hogy Egerben megfelelő telepet létesítsenek. Vajon Hatvanban meddig vitatkoz­nak még, hogy hová tegyék és hová • ne á TÜZÉP-telepet? Borsodnádasdról nem adnak szenet, Tamalelesz, Bükkszent- erzsébet, Szentdomonkos és a környék lakosainak, tehát a pétervásári járásban is meg kell oldani a lakosság téli tü­zelőellátását. Az egri TÜZÉP-telepre vi­dám füttyentéssel, hangos szu- szogással fut be a kisvasút. Almár felől érkezett a formás kis mozdony, háta mögött a szénnel rakott kocsikkal. — Naponként 25 vagon sze­net kapunk Szarvaskőből. A gazdasági vasút hozza, egye­nesen a bánya osztályozöj ától. (Foto: Kiss Béla) A két Vosztok útján _ vég­zett tudományos felderítések között sok új adatot tártak fel a kozmikus záporokról, meteorokról, ' meteoritekről, tűzgömbökről, amelyek a Földről legfeljebb mint érde­kes látványosságok voltak az ember számára megfigyelhe­tők. A szabad szemmel is lát­ható, az égbolton végigvillanó hullócsillagok titkának meg­fejtéséhez jóval közelebb jut a tudomány a Gágarin és Tyi- tov által végzett űrrepülés észleleteinek birtokában. Hulló csillagok útja Mit tud eddig a tudomány ezekről az égi jövevényekről? Herczeg Tibor, a Csillagvizs­gáló Intézet tudományos mun­katársának megállapítása sze­rint valahányszor feltűnik az égen a „hullócsillag” néven ismert. pillanatokig _ tündöklő fényjelenség, mindannyiszor egy kis kő- vagy vastömeg ju­tott Földünk légkörébe. Ez a testecske előzőleg saját Pályá­ján, a Nap körül keringő ön­álló égitest volt, a légkörbe jutása azonban katasztrofális következményekkel járt szá­mára. Sebessége igen tekinté­lyes. A gyorsan mozgó meteor a levegőt maga előtt mintegy összepréseli. A jelenség olyan gyors lefolyású, hogy az ösz- szenyomódott levegő nem tud­ja energiáját környezetének leadni és ezért igen magas hőfokra hévül.' Ez a felmele­gedett légtömeg izzásba hoz­za, mintegy „meggyújtja” ma­Csillagzáporok, meteorok, tűzgömbök Meteor-óriások gát a meteort is, olyan magas hőfokra hevíti, hogy légnemű­vé válása szinte azonnal meg­kezdődik. Ezeknek a meteorok­ról elszabadult gázoknak vi­lágítása hozza létre a fényje­lenségeket. Az egészen kis meteorok rövid . repülés. után szinte teljesen elgőzölögnek, Földünk felszínére tehát nem érkeznek meg. A nagyobb da­rabok azonban nem égnek el teljesen, lehullanak, s mint meteoritek kerülnek a. múzeu­mok polcaira. (A kozmikus záporok révén az űrből nagy tömegű porszemnyi és na­gyobb anyag jut le a Földre. Az űrben levő anyagok felde­rítésének, kivizsgálásának, majd felhasználásának Par­vus elmélete ebből az elgondo­lásból született. A további ku­tatások során valószínű, hogy az emberiség használatába le­het állítani majd az űrben levő anyagokat, a kozmosz kincseit.) A meteorok többsége cse­kély súlyú és terjedelmű. A néhány kilogrammos tömegű meteorok már rendkívül fé­nyes, feltűnő tűzgömbként, tűzgolyóként mutatkozik. Hogy hol van a határ a mete­orok és a tűzgolyó között — ezt pontosan megmondani tu­lajdonképpen nem is lehet. A leglátványosabb meteorok elérhetik ugyan (igen ritka esetben) a több ezer tonnát is. Ilyen nagy meteor lehetett az 1947-ben hullott Szihote-Alini meteor, amelyet megfigyelők még a Napnál is fényesebb­nek láttak. Az 1908-ban le­hullott szibériai óriásmeteor tömege még ennél is sokkal nagyobb lehetett. Erről a je­lenségről egy 80 kilométer tá­volságban, levő megfigyelő azt írta, hogy nemcsak fényességé volt óriási, hanem szinte ki­bírhatatlan hőséget is árasz­tott. Lecsapódásakor emléke­zetes jelenségek játszódtak le, a légnyomás 25—30 kilométer távolságban is kidöntötte a fákat és még több száz kilo­méter távolságban is óriási robbanást hallottak. Az ilyen rendkívüli meteo­rok azonban nagyon ritkák, valószínű, hogy az utolsó év­ezredekben csak az 1908-as szibériai meteor volt ilyen mé­retű. Többségük egészen kis tömegű. Bár naponta több százmillió villan fel légkö­rünkben, együttes tömegük mégis évente alig három- négyezer tonnával gyarapítja Földünk anyagát. Ennek a tö­megnek egy része, mintegy fe­le, meteoritként csapódik a talajba, a többiek eloszolnak a légkörben, vagy mint na­gyon finom meteorikus por, lassan lebegnek a föld felé. Általában azt szokták mon­dani, hogy meteornak nevez­zük a légkörünkbe érkező égi­testet, meteoritnak pedig an­nak maradványát a talajban. Egy előadáson tréfásan ezt így említették: „A meteor, ha föl­det ér, átalakul meteoritté”. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Még egy grammnál kisebb tömegű meteor is aránylag tekintélyes fényje­lenséget hoz létre, a meteori­tek viszont legalábbis néhány dekagrammosak. Ritka eset­ben több, tonnásak is lehet­nek. Egészen biztos, hogy minden egyes ilyen meteorit, amikor Földünkre megérke­zett, a légkörben mint rendkí­vül fényes, feltűnő tűzgömb volt látható. Nem bizonyos tehát már eleve, hogy a mete­orok és a meteoritek teljesen azonos természetű égitestek, minthogy tömegükben igen nagy különbségek mutatkoz­nak. Nem lehetetlen — egyes jelek erre mutatnak —, hogy tulajdonképpen kétfajta égitestről . van szó, naprendszerünk tagjainak« két különböző csoportjáról» Érdekes kérdés, hogy hon­nan jönnek, milyen pályán mozognak a meteorok? Ha naprendszerünk tagjai, akkor a bolygókhoz' hasonlóan, ellip­szis pályán mozognak a Nap körül. Ha a csillagközti térből érkező vándorok, és nem naprendszerünk állandó tag­jai, akkor pályájuk nem elip- szis lesz, hanem „nyílt” görbe, éspedig parabola vagy hiper­bola. Még néhány szót kell szól­nunk a meteor-rajokról. A meteor-rajok óriási kiterjedé­sű, laza meteorhalmazt jelen­tenek, amelyeknek tagjai azo­nos pályán, „együtt” mozog­nak a Nap körül. Ilyen mete­or-raj részeit alkotják példá­ul az augusztusi sűrűbb mete­orhullást létrehozó égitestek. A meteorokról, meteoriteíc- ről, tűzgömbökről az utóbb: évekig csillagászok megfigye­léseiből, majd radarkészülé­kek útján szerzett a tudomány újabb és újabb adatokat Most, hogy az űrhajók elin­dultak a világmindenség tit­kainak alaposabb feltárására, rövidesen • sok új, érdekes adattal . gazdagszik ismere­tünk, aminthogy már az utol­só két esztendő adatai is szá­mos új, érdekes adattal iga­zolták, támasztották alá és egészítették ki a Parvus-elmé- letnek a légűr felderítésére, a kozmosz titkainak megállapí­tására vonatkozó adataik Éjjel-nappal megy a szállítás, igazán hasznos kis szerelvény ez — dicséri Kácsor József tér­mester. Az ő gondjára bízták a három szállítószalagot, a hat rakodómunkást, meg azt, hogy hol és mit tároljanak a tele­pen. Szomolyáról, Ostorosról, Nagytályáról és Maklárról is ide járnak szénért, fáért, hogy Szólátot, Szalókot és az egrie­ket ne is’ említsük. — Győzik a forgalmat? — Egyelőre bírjuk. Igaz, so­kat segít az enyhe időjárás, az idén még nem rohamoztak meg bennünket. Jól. bevált a meg­rendelő iroda. Bent a városban kényelmesen leadják a meg­rendelést, kifizetik a tüzelő árát. A bérelt TEFU-kocsik, meg szekerek állandóan hord­ják a tüzelőt, a vevőknek nem kell itt rostokolniok, idővesz­teség nélkül, pontosan házhoz- szállítjuk a téli tüzelőt. És leg­alább két forinttal csökkentet­tük mázsánként a szállítási költséget — tájékoztat Bodnár Péter, a TÜZÉP igazgatója. — Az előző évihez képest nőtt a forgalom? — Igen. Különösen a falu­siak vásárlása. Ez közvetlenül összefügg a mezőgazdaság szocialista átalakításával, az igények és az életszínvonal emelkedésével. Az előző év ha­sonló időszakával szemben 850 vagon-tüzelővel adtunk el töb­bet a megyében. Október vé­géig 24 189 szakszervezeti utal­ványt váltottunk be, 1247-tel többet, mint tavaly. — A TÜZÉP előtt az idén nem lesz sorban állás? Erre a kérdésre nem kap­tunk határozott választ. A ke­reskedelem szakemberei min­denesetre ígérték, hogy ők mindent megtesznek 'a forga­lom zavarmentes lebonyolítá­sára. Az egri telepen most 300 vagonon felül van a kész­let. a szénhez 15 százaiét? mennyiségben fát is adnák. Jelenleg nincs semmi fennaka­dás, mert a bánya a megálla­podásnál most többet szállít, be akarják hozni az év eleji lemaradást. De nem lesz ilyen könnyű a TÜZÉP dolga, ha egyszerre beköszönt a tél, vagy netalán termelési, szállí­tási nehézség adja elő magát. Eláruljuk, nekünk azt a ta­nácsot adták, hogy most vásá­roljunk, ha még nincs meg a téli tüzelő. F. L. Nyugalom minden tizedik ember idegbeteg Az Egészségügyi Világszer­vezet a nyugati országokban végzett kutatások alapján meg­állapította, hogy ott minden tizedik ember idegbeteg. Ezért elhatározták, hogy világvi­szonylatban alaposan megvizs­gálják a lelki egészség kérdé­sét. Adatokat gyűjtöttek arról is, hogy az egyes országokban hány ideggyógyász működik. Megállapították, hogy az ideg- gyógyászok száma csak né­hány országban felel meg az Egészségügyi Világszervezet ál­tal megállapított normának, amely szerint tízezer lakosra kell egy ideggyógyásznak jut- iiUA,

Next

/
Thumbnails
Contents