Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

1961. november 30., csütörtök

népújság

9

Kis üzem — nagy gondokkal

AZ EGRI Faipari Vállalat igazgatói szobájában ülünk hármasban, Balázs Sándor igazgatóval és a vállalat főkönyvelőjével. Folyik a beszélgetés...

— Hogyan állnak a tervteljesítéssel? — teszem fel a kérdést.

— Az év első felében nem tudtunk megbirkózni a tervfeladattal, mert új termékek gyártására álltunk át, amely nagyfokú visszaesést eredményezett.

A III. negyedévben azonban már igen jó eredmények születtek. Reményre jogosít bennünket a IV. negyedévből eddig eltelt időszak eredménye is,. mert ebből már arra lehet következtetni, hogy az első féléves lemaradásunkat be tudjuk hozni és sikerül az éves tervünket teljesíteni.

Éppen a következő kérdés megfogalmazásán gondolkodom, amikor két fiatalember lép be az irodába. Csendesen leülnek és talán oda se figyelnek beszélgetésünkre, csak amikor az „Egri háló” tervezéséről esik szó, kezd beszélni egyikük.

— Igen, nagy ambícióval, lelkesedéssel fogtunk a múlt év elején az „Egri háló’ gyártásához, azt gondoltuk — mondja rezignáltan Számos- völgyi Ferenc műszaki vezető .—, hosszú ideig el leszünk látva munkával és egy pár évig nem kell azon gondolkodni, mit fogunk ismét gyártani. De nem így történt... Pedig munkánknak most lenne meg a gyümölcse. Az első félévben, amikor a gyártáshoz hozzáfogtunk, sok bajjal, gonddal kellett megküzdeni... A tervezőirodák nem vállalták a tervezést, magunknak kellett elkészítenünk. A munkásaink keresete kétezer forintról 800 forintra lecsökkent, meg akartak válni tőlünk...,

Érveltünk azzal, hogy a kezdeti időszakban előfordul ilyesmi, de később, ha belejövünk az új munkamenetbe, a kereseti kiesés meg fog térülni. Nagy nehezen megértettek bennünket és sikerült meggyőzni őket. Kitartottak velünk... Most már bizonyítani tudjuk igazunkat. Ugyanazt a pénzt megkeresik, mint előzőleg, pedig még csak most értünk volna el az igazi kezdethez... Belátjuk, nem segíthetnek ezen, hiszen a Dekorle- mez, ami az „Egri háló” alapanyaga, importáru és a további behozatala, nehézségbe ütközik. Sajnáljuk, mert mi voltunk az elsők, akik a Dekorle- mezt bútorgyártásra felhasználtuk. Szépek és elismertek gyártmányaink, hiszen az 1961-es ipari vásáron a „helyiipar legszebb terméke” címmel és oklevéllel jutalmazták. Kezdhetjük elölről a festett „Erzsébet háló” készítésével, de nem tudjuk, hogy ezt is meddig gyártjuk, hiszen az érdeklődés elég csekély eziránt, és ki vagyunk téve annak, hogy nem kapunk a kapacitásunknak megfelelő rendelést.

NEM KELLENE azon gondolkodni hogy a bútorgyártáson kívül milyen más faipari termékeket lehetne készíteni üzemükben, amivel a lakosság egyre növekvő igényei kielégítéséhez hozzá tudnának járulni, hiszen a helyiipari vállalatoknak ez az elsőrendű feladata — teszem fel a kérdést.

— Tudja, — veszi’át a szót Demeter Ferenc újítási megbízott —, ezen már mi is törtük a fejünket, de arra a megállapításra jutottunk, hogy a mi profilunk a bútorgyártás, ehhez már értünk, hiszen dolgozóink nagy része már tíz éve készít bútort, és megszokta ezt a munkát. A mi termelési körülményeinknek a bútorgyártás felel meg a legjobban. Nem mintha félnénk az újtól, hiszen üzemünk kollektívája már bebizonyította, hogy képes a megszokottal szakítani, hogy rátérjen az újra, még akkor is, ha ez nehezebben megy, de mi előre szeretnénk haladni. Olcsóbbat, szebbet adni a lakosságnak, hiszen az „Egri háló” is azért lopódzott be szívünkbe, mert úgy érezzük, hogy ez az a bútortípus, amely átmenet a hagyományos és modem bútor között. Nem drága — s a kevesebb pénzű emberek igényeit kielégíti.

Szép terveket szövő, bátor, merész gondolkozás jellemző az Egri Faipari Vállalat vezetőire, de talán egy kicsit borús színben tüntetik fel a jövőt. Igaz, hogy felelősség terheli őket a 67 fizikai dolgozó munkaellátottságáért, és így nem lehet számukra közömbös a jövő képe, de nemcsak bátrak és merészek, hanem leleményesek is, hiszen már, ahogy azt Balázs Sándor igazgató elmondta — a le- hangoltságuk mellett — tervezik a holnapot.

Az „Egri hálóról” nem mondanak le, csak átmenetileg, mert jövőre kísérleti műhelyt állítanak fel Dekorlemez hazai úton történő előállítására — ami szintén merész dolog — és ha ez sikerül, később újra gyártják az „Egri háló”-t. Érthető ragaszkodásuk, hiszen nagy sikert értek el az új gyártmánnyal, most már a fejlődésének is szeretnének tanúi lenni. Az „Erzsébet háló” bizonytalan jövője mellett már gondolnak a kárpitosgarnitúrák készítésére is. Tudják, mennyire keresett cikk a favázas rekamié, fotel, s ebből, az igények koránt sincsenek még kielégítve. Igaz az is, hogy a kárpitozott garnitúra készítéséhez raktár- és műhelybővítésre van szükség, de egy kis segítséggel ezt is meg tudják oldani.

TÖBB SEGÍTSÉGRE lenne szükségük, mert úgy érzik, nagy feladataikban magukra hagyták őket.

Szabó Ferenc

Kibővített

KISZ-bizottsági ülés Pétervásárán

A pétervásári járási KISZ- bizottság negyedévi rendes bizottsági ülését, tartja csütörtökön a ' járási pártbizottság nagytermében. Az ülésen megtárgyalják a falusi fiatalság feladatait . a második ötéves terv megvalósításában, és részletesen- foglalkoznak az 1962. január elsején induló tagösz- szeírással.

Az ülésre valamennyi falusi, s üzemi KISZ-titkárt és egykét fontos ipari üzem vezetőjét is meghívták.

A kibővített bizottsági ülésen döntenek fegyelmi kérdésekről, s a bizottságban megüresedett helyek betöltéséről.

— 637 HOLDON vetettek az idén őszi kalászosokat az egerfarmosi szövetkezeti gazdák. A vetés szépen kikelt, s ha az időjárás a továbbiakban kedvező margd, jövőre 12—14 mázsás holdankénti termést takaríthatnak be’ az idén vetett kalászosokból.

ŐSZ

•r

A kubai forradalomra emlékezünk

Ma öt éve, 1956. november 30-án szállt partra a kubai Oriente tartományban Fidcl Castro és felkelő csoportja. Már az első összecsapásokban megritkítetta soraikat a Batísta-hadsereg, de a bátor hazafiak nem adták fel a küzdelmet. Éhezve, nélkülözve, visszavonultak a hegyek közé, s a partraszállás pillanatától kezdve nem volt nyugtuk a diktatúra kiszolgálóinak, a korrupt-rendszer támogatóinak. A legendás hírű Castro seregét védték a hegyek, a mocsarak, a sziklák, táplálták és támogatták a parasztok, munkások, tisztviselők; a gyáruk, s a végtelen cukornád-ültetvények ro- botosai.

1956 óta minden újévkor megígérte Batista, hogy katonái felszámolják a felkelést, — de két éve már az amerikai rádióban jósolgat... Az idő a felkelőket igazolta, s azok, akik még nemrég a járhatatlan őserdőkben táboroztak és igazi békéről álmodoztak, ma már gyárakat igazgatnak, új üzemek vezetői, vagy a kubai jövő egyszerű munkásai.

Kuba népe lábhoz tett fegyverrel dolgozik: békés munkája‘közben sem feledkezhet meg az állandóan fenyegető agresszióról, amelyet az amerikai imperialisták támogatásával készítenek elő Batista hívei. Ez év áprilisában, alig négy évvel a forradalom kirobbanása után, mikor a világ az ember első űrrepülését ünnepelte, partraszálltak ők is, de a kubai nép, a kormánya mögé egységesen felsorakozott nép 72 óra alatt elsöpörte a lázadókat. Állandó diverziók, felrobbantott hajók és égő áruházak jelzik az ellenforradalom működését, de a diadalmas nép úrrá lett ' rajtuk, s minden nehézségen: sikeresen építi újtípusú államát.

Az ötödik évfordulón sikereit és győzelmeit ünnepli a kubai nép — a további nagy eredmények jogos reményében.

K. L

A téli tüzelő nyomában

Szokatlanul hosszúra nyúlt az idei „vénasszonyok nyara”, utolsó lapjára fordítottuk a novemberi naptárt, de fagy még csak mutatóba járt nálunk. A hideg egyelőre elol- dalgott, elűzte a bágyadt őszi napsütés, vagy az enyhe, párás köd elől menekült? De nem kell a meteorológusokhoz fordulnunk, saját tapasztalatunkból is jól tudjuk, hogy „a kutya nem eszi meg a telet”. Bizonyára az idén is lesz tél és hideg, csak egy kicsit várat magára.

Lesz-e elegendő tüzelő az idén, szénből, fából mennyit tárolnak most, hogyan dolgozik a megrendelő iroda? Ezek a gondolatok foglalkoztattak bennünket, amíg az Eger túlsó felén épült TÜZÉP-telep felé haladtunk. Nagyon időszerű volt, hogy Egerben megfelelő telepet létesítsenek. Vajon Hatvanban meddig vitatkoznak még, hogy hová tegyék és hová • ne á TÜZÉP-telepet? Borsodnádasdról nem adnak szenet, Tamalelesz, Bükkszent- erzsébet, Szentdomonkos és a környék lakosainak, tehát a pétervásári járásban is meg kell oldani a lakosság téli tüzelőellátását.

Az egri TÜZÉP-telepre vidám füttyentéssel, hangos szu- szogással fut be a kisvasút. Almár felől érkezett a formás kis mozdony, háta mögött a szénnel rakott kocsikkal.

— Naponként 25 vagon szenet kapunk Szarvaskőből. A gazdasági vasút hozza, egyenesen a bánya osztályozöj ától.

(Foto: Kiss Béla)

A két Vosztok útján _ végzett tudományos felderítések között sok új adatot tártak fel a kozmikus záporokról, meteorokról, ' meteoritekről, tűzgömbökről, amelyek a Földről legfeljebb mint érdekes látványosságok voltak az ember számára megfigyelhetők. A szabad szemmel is látható, az égbolton végigvillanó hullócsillagok titkának megfejtéséhez jóval közelebb jut a tudomány a Gágarin és Tyi- tov által végzett űrrepülés észleleteinek birtokában.

Hulló csillagok útja

Mit tud eddig a tudomány ezekről az égi jövevényekről? Herczeg Tibor, a Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársának megállapítása szerint valahányszor feltűnik az égen a „hullócsillag” néven ismert. pillanatokig _ tündöklő fényjelenség, mindannyiszor egy kis kő- vagy vastömeg jutott Földünk légkörébe. Ez a testecske előzőleg saját Pályáján, a Nap körül keringő önálló égitest volt, a légkörbe jutása azonban katasztrofális következményekkel járt számára. Sebessége igen tekintélyes. A gyorsan mozgó meteor a levegőt maga előtt mintegy összepréseli. A jelenség olyan gyors lefolyású, hogy az ösz- szenyomódott levegő nem tudja energiáját környezetének leadni és ezért igen magas hőfokra hévül.' Ez a felmelegedett légtömeg izzásba hozza, mintegy „meggyújtja” maCsillagzáporok, meteorok, tűzgömbök

Meteor-óriások

gát a meteort is, olyan magas hőfokra hevíti, hogy légneművé válása szinte azonnal megkezdődik. Ezeknek a meteorokról elszabadult gázoknak világítása hozza létre a fényjelenségeket. Az egészen kis meteorok rövid . repülés. után szinte teljesen elgőzölögnek, Földünk felszínére tehát nem érkeznek meg. A nagyobb darabok azonban nem égnek el teljesen, lehullanak, s mint meteoritek kerülnek a. múzeumok polcaira. (A kozmikus záporok révén az űrből nagy tömegű porszemnyi és nagyobb anyag jut le a Földre. Az űrben levő anyagok felderítésének, kivizsgálásának, majd felhasználásának Parvus elmélete ebből az elgondolásból született. A további kutatások során valószínű, hogy az emberiség használatába lehet állítani majd az űrben levő anyagokat, a kozmosz kincseit.)

A meteorok többsége csekély súlyú és terjedelmű. A néhány kilogrammos tömegű meteorok már rendkívül fényes, feltűnő tűzgömbként, tűzgolyóként mutatkozik.

Hogy hol van a határ a meteorok és a tűzgolyó között — ezt pontosan megmondani tulajdonképpen nem is lehet.

A leglátványosabb meteorok elérhetik ugyan (igen ritka esetben) a több ezer tonnát is. Ilyen nagy meteor lehetett az 1947-ben hullott Szihote-Alini meteor, amelyet megfigyelők még a Napnál is fényesebbnek láttak. Az 1908-ban lehullott szibériai óriásmeteor tömege még ennél is sokkal nagyobb lehetett. Erről a jelenségről egy 80 kilométer távolságban, levő megfigyelő azt írta, hogy nemcsak fényességé volt óriási, hanem szinte kibírhatatlan hőséget is árasztott. Lecsapódásakor emlékezetes jelenségek játszódtak le, a légnyomás 25—30 kilométer távolságban is kidöntötte a fákat és még több száz kilométer távolságban is óriási robbanást hallottak.

Az ilyen rendkívüli meteorok azonban nagyon ritkák, valószínű, hogy az utolsó évezredekben csak az 1908-as szibériai meteor volt ilyen méretű. Többségük egészen kis tömegű. Bár naponta több százmillió villan fel légkörünkben, együttes tömegük mégis évente alig három- négyezer tonnával gyarapítja Földünk anyagát. Ennek a tömegnek egy része, mintegy fele, meteoritként csapódik a talajba, a többiek eloszolnak

a légkörben, vagy mint nagyon finom meteorikus por, lassan lebegnek a föld felé.

Általában azt szokták mondani, hogy meteornak nevezzük a légkörünkbe érkező égitestet, meteoritnak pedig annak maradványát a talajban. Egy előadáson tréfásan ezt így említették: „A meteor, ha földet ér, átalakul meteoritté”. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Még egy grammnál kisebb tömegű meteor is aránylag tekintélyes fényjelenséget hoz létre, a meteoritek viszont legalábbis néhány dekagrammosak. Ritka esetben több, tonnásak is lehetnek. Egészen biztos, hogy minden egyes ilyen meteorit, amikor Földünkre megérkezett, a légkörben mint rendkívül fényes, feltűnő tűzgömb volt látható. Nem bizonyos tehát már eleve, hogy a meteorok és a meteoritek teljesen azonos természetű égitestek, minthogy tömegükben igen nagy különbségek mutatkoznak. Nem lehetetlen — egyes jelek erre mutatnak —, hogy tulajdonképpen

kétfajta égitestről . van szó,

naprendszerünk tagjainak« két különböző csoportjáról»

Érdekes kérdés, hogy honnan jönnek, milyen pályán mozognak a meteorok? Ha naprendszerünk tagjai, akkor a bolygókhoz' hasonlóan, ellipszis pályán mozognak a Nap körül. Ha a csillagközti térből érkező vándorok, és nem naprendszerünk állandó tagjai, akkor pályájuk nem elip- szis lesz, hanem „nyílt” görbe, éspedig parabola vagy hiperbola.

Még néhány szót kell szólnunk a meteor-rajokról. A meteor-rajok óriási kiterjedésű, laza meteorhalmazt jelentenek, amelyeknek tagjai azonos pályán, „együtt” mozognak a Nap körül. Ilyen meteor-raj részeit alkotják például az augusztusi sűrűbb meteorhullást létrehozó égitestek.

A meteorokról, meteoriteíc- ről, tűzgömbökről az utóbb: évekig csillagászok megfigyeléseiből, majd radarkészülékek útján szerzett a tudomány újabb és újabb adatokat Most, hogy az űrhajók elindultak a világmindenség titkainak alaposabb feltárására, rövidesen • sok új, érdekes adattal . gazdagszik ismeretünk, aminthogy már az utolsó két esztendő adatai is számos új, érdekes adattal igazolták, támasztották alá és egészítették ki a Parvus-elmé- letnek a légűr felderítésére, a kozmosz titkainak megállapítására vonatkozó adataik

Éjjel-nappal megy a szállítás, igazán hasznos kis szerelvény ez — dicséri Kácsor József térmester. Az ő gondjára bízták a három szállítószalagot, a hat rakodómunkást, meg azt, hogy hol és mit tároljanak a telepen. Szomolyáról, Ostorosról, Nagytályáról és Maklárról is ide járnak szénért, fáért, hogy Szólátot, Szalókot és az egrieket ne is’ említsük.

— Győzik a forgalmat?

— Egyelőre bírjuk. Igaz, sokat segít az enyhe időjárás, az idén még nem rohamoztak meg bennünket. Jól. bevált a megrendelő iroda. Bent a városban kényelmesen leadják a megrendelést, kifizetik a tüzelő árát. A bérelt TEFU-kocsik, meg szekerek állandóan hordják a tüzelőt, a vevőknek nem kell itt rostokolniok, időveszteség nélkül, pontosan házhoz- szállítjuk a téli tüzelőt. És legalább két forinttal csökkentettük mázsánként a szállítási költséget — tájékoztat Bodnár Péter, a TÜZÉP igazgatója.

— Az előző évihez képest nőtt a forgalom?

— Igen. Különösen a falusiak vásárlása. Ez közvetlenül összefügg a mezőgazdaság szocialista átalakításával, az igények és az életszínvonal emelkedésével. Az előző év hasonló időszakával szemben 850 vagon-tüzelővel adtunk el többet a megyében. Október végéig 24 189 szakszervezeti utalványt váltottunk be, 1247-tel többet, mint tavaly.

— A TÜZÉP előtt az idén nem lesz sorban állás?

Erre a kérdésre nem kaptunk határozott választ. A kereskedelem szakemberei mindenesetre ígérték, hogy ők mindent megtesznek 'a forgalom zavarmentes lebonyolítására. Az egri telepen most 300 vagonon felül van a készlet. a szénhez 15 százaiét? mennyiségben fát is adnák. Jelenleg nincs semmi fennakadás, mert a bánya a megállapodásnál most többet szállít, be akarják hozni az év eleji lemaradást. De nem lesz ilyen könnyű a TÜZÉP dolga, ha egyszerre beköszönt a tél, vagy netalán termelési, szállítási nehézség adja elő magát.

Eláruljuk, nekünk azt a tanácsot adták, hogy most vásároljunk, ha még nincs meg a téli tüzelő. F. L.

Nyugalom minden tizedik ember idegbeteg

Az Egészségügyi Világszervezet a nyugati országokban végzett kutatások alapján megállapította, hogy ott minden tizedik ember idegbeteg. Ezért elhatározták, hogy világviszonylatban alaposan megvizsgálják a lelki egészség kérdését. Adatokat gyűjtöttek arról is, hogy az egyes országokban hány ideggyógyász működik. Megállapították, hogy az ideg- gyógyászok száma csak néhány országban felel meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított normának, amely szerint tízezer lakosra kell egy ideggyógyásznak jut- iiUA,