Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-28 / 280. szám
4 NÉPÜJSÄG 1961. november 28., kedd gdf^r— •Mils Termelékenység... önköltség... Egy hir: a megye termelö- izövetkezetei ebben az esztendőben 113 609 munkaegységgel kevesebbet használtak fel, mint az elmúlt esztendőben, s ugyanakkor közel kilencmillió forinttal több árut adtak át az ország részére, mint az előző esztendőben. A hír minden kommentálás nélkül is érthető, ebben az esztendőben, ha rossz volt is az időjárás, a termelőszövetkezetek már tettek egy lépést — és nem kis lépést ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is beszélhessünk a termelékenység növekedéséről, az önköltség csökkentéséről.- d. — AZ EGRI Nagy József Termelőszövetkezet jövőre 10 hold almást és öt hold fekete ribizlist telepít. 1963—64-ben még 10—10 hold almással növeli gyümölcsösét. — A KÖZSÉGI tanácsok kezelésében levő lakóházak fokozottabb karbantartására a megyei tanács,az ez évi összeggel szemben 400 ezer forinttal többet fordít a következő évben. — AZ EZ ÉVI 350 tsz-tag- gal szemben jövőre 1100 tsz- tag tanfolyamos továbbképzését biztosítja a Heves megyei Tanács. Ezenkívül 50 ezüstkalászos tanfolyamat is szerveznek még megyénkben. — 1962-BEN a szakmunkásutánpótlás biztosítására 62 fővel növelik majd megyénkben a kereskedelmi, illetve építőipari tanulók létszámát. — EBBEN az évben 9,5 millió forintot fordított a megyei Tanács utak és hidak felújítására, illetve építésére. 1962-ben ez az összeg eléri a 11 millió forintot. — EGER VÁROS négy termelőszövetkezete 1962—1965 között 240 hold új gyümölcsöst telepit. Ebből a Nagy József Tsz 75, a Dobó István Tsz 30, a Rákóczi Tsz 80 és a Petőfi Tsz 55 hold gyümölcsöst telepít majd. — A MEGYEI népi tánccso- port-vezetők továbbképző tanfolyamának következő előadását ma tartják az egri művelődési házban, amelyen Borús Viola, a népművelési tanácsadó szakreferense és Tárná Ilona, a budapesti Népművelési Intézet külső munkatársa tart előadásokat. Stephan Zweig IV/fa lenne nyolcvan éves, ha 1942-ben Petropolis- ban, Rio de Janeiro közelében véget nem vet életének a második világháború szörnyűségei közepette. A XX. század német irodalmában oly nagy szerepet játszó nagy bécsi generációhoz tartozik, mint Kafka, Hofmannsthal és Musil. Rendkívül sokoldalú tehetség. Bármely lexikonban olvashatjuk felőle, hogy novellista és lírikus, kul- túrtörténész, biográfus és esszéista, aki azonban érdekes drámákkal is sikereket aratott, egyetlen regényét pedig filmre is vitték. — Stephan Zweig művészete valóban sokszínű, finoman árnyalt. Legértékesebb vonásai a háború elleni tiltakozás, a népek barátságáért való fáradhatatlan munkálkodás a toll fegyverével, legfőképpen pedig határozott kiállása a fasizmus embertelenségével szemben. Bécsi nagypolgári környezetből indult el. Szülővárosában, akkor még egy nagy monarchia fővárosában, és Berlinben tanult német és francia irodalmat az egyetemen. Bécset mindig imádta, Berlint soha életében nem tudta megszeretni. Fiatalon beutazta a fél világot. Járt a fontosabb európai országokban, Észak- Afrikában, Amerikában és Indiában. Meleg barátság fűzte Paul Verhaerenhez és Romain Rollandhoz. 1928-ban ott volt a Lev Tolsztoj-emlékün- nepségeken a Szovjetunióban, a nagy regényíró születésének százéves évfordulóján. Ez időben orosz nyelven megjelennek művei gyűjteményes kiadásban Maxim Gorkij előszavával. C alzburgban él mindadt-' dig, mígnem a fasizmus szennyes hullámai már szűkebb hazáját, Ausztriát is elnyeléssel fenyegetik. Ekkor Angliában talál új . otthonra, 1940-ben pedig Brazíliában. Itt vet véget életének, 1942. február 23-án. Nem váHalkozhatom arra, hogy sokrétű munkásságát még csak viszonylagos teljességgel is felvázoljam. Arról szeretnék csaik röviden szólni, ami véleményem szerint ma is, húsz évvel halála után, megindokolja a róla való emlékezést. Impresszionista- újroman tikus líráját ma már nálunk, de német nyelvterületen is csak kevesen ismerik. Annál több ember kezében megfordulnak szerte a világon azok a fordításai, kiadásai és esszéi, melyekkel a nagy európai kultúrákat igyekezett 'egymáshoz közelebb hozni, szolgálni akarván a költő fegyverével a humanizmus, a népek barátsága nagy ügyét. Kiváló műfordításokban tette pL Verhaeren, Verlaine és Baudelaire líráját németül hozzáférhetővé. Kiadta Romain Rolland és Dosz- tojevsziki műveit. Esszéket írt Dickensről, Stendhalrói, Tolsztojról. Monográfiái jelentek meg R. Rollandról és Masere- elről. Stephan Zweig mindig rendkívüli érdeklődéssel tanulmányozta a történelmet és pompás, rövid, páratlan feszültségű miniatűrökben vetíti elénk a világhistória sorsfordulóit. („Stemstunden der Menschheit”). — A pólgári humainsta írótól természetesen, nem várhatunk következetesen marxista állásfoglalást az emberiség történelmének folyamatát illetően, e miniatűröket mégis sokáig érdeklődéssel fogjuk olvasni. Rendkívül népszerűek voltak egy időben és részben még ma is azok, Zweig regényes életrajzai Maria-Antoinettről, Stuart Máriáról, Magellanról, stb. E művek csillogóan érdekesek, ha nem is mindig igazi mélységet tükröz a csillogás. rF weig novellái az emberi ^ lélek mélységeibe világítanak be a modern pszichológia bonyolult eljárásaival és virtuózán kezelt írói eszközökkel. (Ámokfutás, Az érzelmek zűrzavara). Igazán maradandót itt akkor alkot, amikor ragyogó írói tollát és lélektani boncolókészségét a fasizmus lelki mérgezésének leleplezésére használja fel. Ez történik a sokaik által ismert és szeretett remekműben, a Sakknovellában, melyet a nagy író és békeharcos Stephan Zweig hattyúdalának is felfoghatunk. A Sakknovella után a játszmát a maga részére elvesztettnek jelentette ki Zweig és önként távozott az élők sorából. Művei azonban ma is sokakat tanítanak, gyönyörködtetnek és nemesen szórakoztatnak. Némedi Lajos Évente ötszáz bébi „kel el" a California! feketepiacon Az amerikai Gyermekjóléti Szövetség igazgatójának megállapítása szerint a California! „gyermekpiacon” évente átlag 500 csecsemőt „árusítanak”, esetenként körülbelül 3000 dollárért. A Gyermekjóléti Szövetség vezetője szerint ezért nem kis mértékben egyes orvosokat és ügyvédeket terheli a felelősség, akik rendszerint részesedjek az illegális üzletekből. EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy katona, meg egy tél EGRI BRODY Esterina GYÖNGYÖSI PUSKIN A lejtőn GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A nagy Caruso HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szerelem és a másodpilóta HATVANI KOSSUTH Napkelte előtt FÜZESABONY A gyűlölet áldozata HEVES Borús reggé! pEtervasara A kutyás hölgy Amerika más államaiból is gyakran érkeznek Califomiába leendő anyák, hogy gyermekük megszületése után mindjárt a helyszínen „elhelyezzék” a kicsinyeket. A feketepiac szervezői hirdetésben állást kínálnak terhes anyáik részére. A munkáltató, aki „könnyű házi munkára” alkalmazza őket, érintkezésbe lép az. ügyvéddel, aki megfelelő módon lebonyolítja az üzletet az anya és a vásárló között Nem ritkán meg is zsarolják a leányanyákat, ha nem akarják áruba bocsátani születendő gyermeküket A világ legnagyobb fája Szakemberek szerint a világ legnagyobb élő fája a „Gene- ral-Sherman Sequoia”, az amerikai Sequoia Nemzeti Parkban él. A fa átmérője 28,85 méter magassága 81,7 méter. Korát 5000 évre becsülik. 1961. NOVEMBER 38., KEDD*. STEFÁNIA 1830. november 28-án született ENGELS FRIGYES, az I. Intemacionálé egyik alapító tagja, Marx barátja és harcostársai akivel közösen írták a • Kommunista Kiáltványt. „Engels volt az első’? — Írja róla Lenin —, „aki megmondta, hogy a harcoló proletariátus maga íog segíteni saját magán”. Néhány fontos művét, melyekben kifejtette a marxizmus ideológiáját, az alábbiakban idézünk: Kritikai tanulmányok a politikai gazdaságtan köréből, Anti- Dühring. A természet dialektikája: A család, magántulajdon és az állam eredete. Marxszal közösen írták továbbá a Tőke 2. és 3. kötetét,. a Némét ideológiát és a Szent család, Vagy a kritikai kritika kritikája című müvet. Érdekes találmányok és felfedezések: Az Atlanti-óceánon keresztül az első. drótnélküli táviróadast 80 évvel ezelőtt, 1901-ben GUGLIELMQ MARCONI olasz technikus végezte. 110 évvel ezelőtt, 1851-ben halt meg VINZENZ PRIESSNITZ sziléziai osztrák földműves, aki a hid eg vízkezelés újszerű módszerét dolgozta ki és 1926-ban Gráfenbergben megalapította a világ első vízgyógyintézetét. Kezdetben kuruzslóként üldözték; később azonban az általa javasolt. kúrát világszerte bevezették. A j.Priznic”, a vizes borogatás, kezdetbenl hidegségével, majd egyenletes felmelegedése révén megszünteti a fájdalmakat, a vérkeringési zavarokat, gyulladások és láz ellen alkalmazzák. ENGELS FRIGYES Esobeh CSONT ISTVÁN rajza GUI! MIHÁLY-BTMCZí KAROLY 8. Vöröst három francia katona hozta vissza és belökte a fülkébe. Szakadt ingét megigazgatta és a sarokba húzódott. Gazsóra rá sem nézett. ... A kocsira újabbak szálltak fel. Linzben tizenkettővel, Salzburgban kilenccel gyarapodott a légiós-jelöltek száma ... Kehi... Látszólag csendes hely a Rajna jobb partján. Pedig város, sőt kaLonaváros. Lakói katonák, légiós tisztek, de még a civilek is a volt katonák közül kerültek ki. Itt volt a gyűjtő tábor. Ide kerültek azok, akiket Bécsben toboroztak, de irányítottak ide másfelől is embereket. A különböző nyelven beszélőket itt egy csoportba állították, s igyekeztek őket egyetlen egységgé, katonai alakulattá kovácsolni. A civilruhás fiatalok nehezen akarták megszokni a fegyelmet, de • ilyenkor az őrmester cifra káromkodása, vagy jól irányzott rúgása jobb belátásra térítette őket A második napon, létszám- ellenőrzés után Gazsó odasom- polygott Vöröshöz. — Jóska ... — No? — En azt hiszem .. . — Ugye: belátod, hogy nekem van igazam?! — Nem erről van szó' Ez ínég nem lezárt téma! Erről még beszélünk. De... úgy érzem, nekünk szükségünk van egymásra. A bábeli nyelvzavar nő, aláfesti ezt az őrmesterek ordítása. Mindinkább idegenebbnek, érthetetlenebbnek tűnik előttem a világ. Legyünk jó barátok, ne hagyjuk el egymást. — Drága, kedves pajtás — ölelte meg Vörös —, rendben van. Fogadjuk meg, hogy mindig, mindenkor együtt maradunk. — Fogadom ... — En is fogadom..; — Erre jó lenne inni is valamit. — De egy fityingünk sincs... — No, majd talán holnap ihatunk. A légiós-ünnepen bizonyára nekünk is csűr ran valami. — Miért ünnep nekik április 30-a? — Tudja az ördög. Gyere aludni. Fanyalogva léptek be szobájukba, kelletlenül elhelyezkedtek fapriccsükön. Sokáig hallgattak. — Mi lesz velünk? — törte meg a csendet Gazsó. — Hallottad: tegnap kihirdették, hogy aki elhagyja a tábort, azt katonaszökevénynek tekintik és hadbíróság elé állítják. No, meg ez az egész város! Az biztos, hogy itt nem segítenék a menekülőt. — Hát... nyugodjunk bele? — Várjunk... A kantin felől kurjongatás hallatszott. — Hallod — szól Vörös —, ezeknek van pénzük. Isznak. És fizetnek az öreg légiósoknak, akik hátborzongató hazugságokkal traktálják őket. — Talán nem is hazugságok ... — Várj — emelkedett fel Vörös hirtelen —, mindjárt jövök... — Hová mégy? — Azonnal itt leszek ... Gazsó egyedül maradt. Próbálta rendezni gondolatait. Az utóbbi napok eseményei azonban erősen megviselték. Éécs... Bőgős... Radeczky-laktanya... zónahatár... Lovász! Egy pillanatra eszébe villant otthona és Budapest is..; Elnyomta az álom. A takaródét sem hallotta és azt sem vette észre, amikor Vörös visz- szajött..: Másnap, reggeli után azonnal sorakozót rendeltek el. A sok leszerelt légiós tiszt a sor élére állt. Valamennyinek rengeteg kitüntetés volt a mellén. Vajon miért kapták? — villant át Gazső agyán; A félszemű, aki a zászlót tartotta, intett az altisztnek, aki azonnal induljt vezényelt. A menet megindult a zászlórúd felé. Elöl a veteránok, utánuk az öreg légiósok, végül az újoncoJfc VIII. Ünnepélyes zászlófelvonás, majd ünnepi beszéd következett. Egy hosszú, forradásos arcú kapitány méltatta a nap jelentőségét. Elmondotta, miért lett április 30-a a légiósok ünnepe. Beszélt annak a marokkói erődnek az ostromáról, amelynél valamennyi légiós elesett, egy géppuskás kivételével. Ez a közkatona három különböző helyen felállított géppuskát kezelve, visszaszorította az amúgy is súlyos veszteséget szenvedett arabokat addig, amíg a légiós utánpótlás megérkezett. sok sem nagyon figyelik a beszédet ... Az ünnepség után mindenki a kantin felé rohant, mintha a fennkölt, buzdító, lelkesítő szavakat valamennyien elfeledték volna... Mindenkinek az enni- és innivaló volt az eszében... A kantinban tiszta, terített asztalok várták a látogatókat, sőt, virág is jutott mindegyikre Vörös az ajtó melletti asztalhoz húzta barátját. — Gyere — súgta Gazsónak —, a díszebéd előtt iszunk is valamit. — De miből? sokáig töprengett. Barátja hamarosan visszatért egy üveg bordeauxi borral és két pohárral. Alig töltötte tele 8 poharakat, a főtörzsőrmester állt meg mellettük, aki a létszámellenőrzést végzi naponta; — Fiúk, nem jó helyre ültetek — mondta magyarul. A hangra felkapták fejüket. — ön magyar, főtörzsőrmester úr? — Igen, Szabó József vagyok. Fiúk, az asztalokhoz csak civilek és meghívott vendégek ülhetnek. Légiósokat csak a pultnál szolgálnak ki. — Bocsánat, nem tudtuk — emelkedett fel Vörös. — Maradjatok csak — s a főtörzsőrmester is asztalukhoz ült. Gazsó villámgyorsan szerzett még egy poharat és töltött. — Egészségiekre, fiúk — mondotta elérzékenyülve a főtörzsőrmester. — isten éltessen minden becsületes magyart, még ha külföldön él is! — ön régóta él itt? — kérdezte Gazsó, miután fenékig ürítették poharukat. — Igen. Öt éve. 1943-ban jöttem ki, a háború, a katonáskodás elől. A szerencsémet akartam megkovácsólni, mint olyan sokan. A légióban kötöttem ki. De hál’istennek, eddig csak Franciaországban szolgáltam, gyarmaton nem. Közben meg is nősültem, két lányom van ... És milyen szépek. Itt lesznek azonnal, a feleségemmel együtt, majd bemutatom. őket! Már nem sok időm van hátra, nemsokára leszerelek. Szeretnék hazamenni családommal együtt. (Folytatjuk.) A tiszt lelkes szavakkal magasztalta ezt a géppuskást. Példaképül állította az újoncok elé. Gazsó izgett-mozgott a sorban. türelmetlenül várta az ünnepség végét. Szomjas volt. Ekkor vette észre, hogy má— Ide figyelj... Én tegnap este egy csomó pénzt találtam .:. Gazsó gyanakodva nézett rá. — Találtad? — Igen, mit nézel úgy »rám! Ülj le, azonnal hozok valamit. Gazsó próbált visszaemlékezni a tegnap estére, de nem
