Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-28 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Tudásgyűjtésen XII. évfolyam, 280. szám ARA: 50 FILLÉR 1981. november 28., kedd Csak a nagyüzemi gazdálkodás képes erre A termelőszövetkezetek készülő tervei megannyi bizonyítékai annak, hogy a mezőgazdaság bármely üzemágának nagyméretű és gyors fejlesztésére csak a nagyüzemi gazdaságban van lehetőség. , Tanúskodik erről az egri termelőszövet­kezetek ötéves távlati fej­lesztési terve is, amelynek egyik fö célkitűzése, a táj- jellegnek és a termelési ha­gyományoknak megfelelően a szőlőtermesztés fejlesz­tése. Már esztendők óta foly­nak tárgyalások, tervezge- tések az egri szőlővidék re­konstrukciójáról, hogy is­mét a régi fényben ragyog­jon az egri bor hírneve. Gyakorlati lépések is tör­téntek: ezt a célt szolgálta az állami pincegazdaság cél­gazdaságában az Eged olda­lának betelepítése. De igazi nagyarányú telepítésekre a város határában nem ke­rülhetett sor addig, amíg ezernyi termelő kis parcel­láján maga birkózott a tele­pítés gondjaival, nehézsé­geivel. A szőlőtermelés igazi fel­lendítése, az a munka, amelynek eredményeként nagyobb mennyiségű és jobb minőségű egri bort termelnek, csak a nagy­üzemi gazdálkodásra való áttéréssel kezdődhetett meg Egerben is. Az egri termelőszövetke­zetek, szakemberek segítsé­gével, az elmúlt hetekben, elkészítették ötéves távlati fejlesztési tervüket. E terv értelmében 1962 és 1965 kö­zött 600 holdnyi új szőlő te­lepítésére kerül sor. Termé­szetesen minden termelő­szövetkezetet, a hagyomá­nyoknak és a táj jellegnek megfelelően, leánykát, olasz rizlinget telepít és a bika­vér egyik alapanyagát adó kékfrankost. A terv végre­hajtásához már ebben az évben hozzá is fogtak, befe­jezéshez közeledik a tavaszi telepítések alá való forga­tás. Az új telepítést termé­szetesen mind a négy ter­melőszövetkezetben úgy végzik, hogy a későbbiekben alkalmazni lehessen a nagy­üzemi gazdálkodáshoz fel­tétlen szükséges szőlőmű­velőgépeket is. 1962 tavaszán az egri ha­tárban 130 holdon lesz új telepítésű szőlő. Ez négy-öt esztendő múlva már meg is hozza első gyümölcsét, 1965 végére pedig már összesen hatszáz holddal gyarapodik a híres egri borvidék szőlő- állománya. Annak, aki ért a szőlőműveléshez, nem nehéz kiszámítania, hogy ilyen nagyméretű új tele­pítésre a kisparcellás műve­lés idején még gondolni sem lehetett volna. íme. a távlati fejlesztési tervnek csak egy adata. De ez az egyetlen adat is arról tanúskodik, hogy Eger sző­lőtermesztésének új törté­nete — mely a régi hírne­vet nemcsak visszaszerezni, de fejleszteni, öregbíteni is képes —, akkor vette kezde­tét, amikor Eger szőlőter­melő gazdái, szakítva a ré­givel, elhatározták, hogy új útra térnek, — a nagyüzemi gazdálkodás útjára. És ez az út nemcsak a szőlőter­melés fellendítésének, ha­nem az egri szőlősgazdák élete felemelkedésének út­ja is. (d) Feszültség alá helyezték a füzesabonyi MÁV villamos állomást Ez év őszére készült el a fü­zesabonyi MÁV villamos alál­lomás, amely az országos 120 ezer voltos kooperációs háló­zatból fog vételezni villamos­energiát és itt (a füzesabonyi alállomáson) alakítják át a vasúti villamos vontatáshoz szükségei 25 ezer volttá. A szakemberek véleménye sze­rint a füzesabonyi MÁV villa­mos alállomás az országban egyedülálló korszerűsége és modernsége tekintetében, a többi MÁV villamos alállomá- sokhoz viszonyítva. A füzesabonyi MÁV villa­mos alállomás üzembehelyezé­se szombaton és vasárnap tör­tént meg. Szombaton a késő esti órákig egyenként „ger­jesztették” az áramváltókat, hegesztőtrafókkal és az áram­váltókon különleges üzemvite­li célból pontos méréseket vé­geztek. Másnap, vasárnap a kora reggeli órákban az Orszá­gos Villamos Teherelosztó Központ — a MÁV kérésére — kikapcsolta a Mátravidéki Erőműt és a Miskolcot össze­kötő 120 ezer voltos nagy- feszültségű táwezétéket. Az OVIT dolgozói hősies munkát végeztek ezen a na­pon, idő előtt elvégezték a táv­vezeték lekötését, a hatalmas oszlopok tetején, s délután fo­lyamán már elkezdődött a fü­zesabonyi villamos alállomás „gerjesztése” a Mátravidéki Erőműből. Az alállomás beren­dezésén kapcsolásokat végez­tek és próbaméréseket hajtot­tak végre. A táwezérlésű szakaszolók, megszakítók és védelmi relék mind kifogásta­lanul működtek. Hétfőn haj­nalra tehát feszültség alá ke­rült véglegesen a füzesabonyi MÁV villamos alállomás, amely 60 kilométer távolságra ad áramot a vasútnak. Az alállomás üzembe helye­zésekor Martinovich István, a KPM 7/c. osztályának főmér­nöke nyilatkozott: — A. füzesabonyi MÁV vil­lamos alállomás szabadterének (primer) nagyfeszültségű része feszültség alá került. Azokat a transzformátorokat is üzembe! helyezték, amelyek a 120 ezer voltot 25 ezer volttá alakítják I át a villamos vontatás részére.! A 25 ezer voltos belsőtéri be- ! rendezéseinket is feszültség ■ alatt tartjuk, ami annyit jelent, 1 hogy bármelyik pillanatban ■ tudunk a most elkészült vas- 1 úti villamos félsővezetékemk- ■ re elektromos energiát kap- j csőim. December folyamán • már a 25 ezer voltos villamos- • mozdony-próbákra is sor ke­rül. Reméljük, hogy jövő év < elején már Mezőkövesdig lesz; rendszeresen 25 ezer voltos; villamosmozdony-vontatás. Ke-; vesen tudják még azt is, hogy; november 7-e óta Budapest és; Füzesabony között rendszeres; villamos vontatású forgalom; van. Naponta több pár teher- 1 vonatot visz villamos mozdony I ezen a vonalon, s a szereivé-1 nyék sokkal rövidebb időn be­lül érkeznek céljukba. Ez ol-! csóbbá, kényelmesebbé teszi a: közlekedést. Szigetváry József Az első közös esztendő, a nehéz nyár, a gondot okozó ősz után az egri termelőszövet­kezetek választott vezetői és brigádvezetői is megkezdték a téli tanulást. A tsz-akfldémia első előadását Tamás László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője tar­totta. Az előadás szünetében Tamás elvtárs Farkas András, Sebestyén András, Nagy József és Csirke Mihály tsz-vezetők társaságában. (Foto: Kiss Béla) ! őamaaav aaaaaaaaa/vnaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/naaaaaaaa^ Az idén közel tízezer külföldi járt eddig Egerben Az Idegenforgalmi Hivatal statisztikai kimutatása szerint 1961 november haváig három­száztizennyolc külföldi cso­port látogatta meg Eger váro­sát. Eszerint a kimutatás sze­rint kilenc él fél ezer Olyan külföldi vendég járt városunk­ban, akik itt meg is szálltak. Százkilencvenkét csoport az Inturiszt szervezésében, mint­egy ötezemyolcszáz főnyi szovjet turistát és vendéget hozott városunkba. Az ezen felüli ezrek a lengyel, román, csehszlovák és más népi dpmpk- ratikus- államokból, valamint Kelet- és Nyugat-Németország és más nyugati államok, turis­táiból tevődtek. • 4— A TIT Filmbarátok Koré sserdán és csütörtökön tartja előadásait szete” címmel tart előadást Gyöngyösön Maár Gyula film­esztétái Egerben csütörtökön tartja meg előadását a TIT filmba­rátok körében ugyancsak Maár Gyula „Fényképezett színház, vagy valami más” címmel. Gyöngyösön és Egerben egy­re több érdeklődő látogatja a TIT filmbarátok körének elő­adásait. Különösen Gyöngyö­sön olyan sok a jelentkező, hogy nem egy, hanem két elő­adás megtartása vált szüksé­gessé. Szerdán délután „A harmin­cas évek francia filmművé­Nyolcvankét vasutas kiválóan vizsgázott Záróünnepélyét tartotta az egri vasutasok munkásakadémiája Szombaton este kedves han­gulatú összejövetelre került sor'az egri vasutasklub 'termé­ben;’ á; munkásakadémia rész­vevői ' banketten ünnepeljék meg az előadások befejezését. A záróünnepélyen megjelen­tek: dr. Pásztor Pál, a Mis­kolci MÁV-igazgatóság igaz­gatója, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium képvise­letében dr. Elekes Gyula taná­csos, Mikola György, igazg'a tósági főintéző és Fűzi István, az igazgatóság III-as osztályá­nak főnöke. — Milyen előadásokat hall hattak az akadémia részvevői, s milyen eredménnyel zárult az akadémia? — kérdeztük még az ünnepség kezdete előtt A Guineái Köztársaság életéből A guineai kormány a tömegek szükségleteinek kielégítésére egyre több allami áruházat létesít a fővárosban és a vidéken. A képen: A „Najaí'a” nevű állami áruház Conakryban. Plochmann Gyula vezetökala- uzt, a klub elnökét, aki a munkásakadémiának is veze­tője volt.' — Szakosított munkásaka­démia volt a miénk — mon­dotta. — . Nagy többségben jegyvizsgálók és vonatvezetők vettek részt az előadásokon, de akadt köztük egy kirakó is, sőt, tehervonatvezető is. Az előadások a kereskedelem, a személyforgalom és a jegy­vizsgálat problémakörének té­máit ölelték fel, de az álta­lános szakmai műveltséget emelő előadások mellett álta­lános politikai, világnézeti kérdésekről is elhangzott elő­adás. Az akadémiának 110 részvevője volt, közülük 87 vasutas kiválóan vizsgázott. Dr. Pásztor Pál igazgató be­szédében megdicsérte a mun­kásakadémia hallgatóit, akik eredményes vizsgájukkal bizo­nyították be: nem volt feles­leges időpazarlás az a 9 hó­nap, amelyet tanulással töltöt­tek. Név szerint említette a hallgatók közül Székács Kál­mánná, Novák Tivadarné és Nováki Jánosné többgyerme­kes anyákat; Stocker Zoltán vonatvezető és Sántha Vilmos vonatvezető szakaszát, Tóth Imre József kirakót, Varga Kálmán tehervonatvezetőt, akik a vizsgabizottság előtt nagy felkészültségüket tanúsí­tották. Ezután került sor a munkásakadémia részvevőinek megjutalmazására. Húsz dol­gozó könyvjutalomban résae- sült, KISZ-titKári továbbképző tanfolyam indul Az egri és a pétervásári já­rás KISZ-bizottsága megkezd­te a községi alapszervezetek titkárai részére egy tovább­képző tanfolyam megszervezé­sét Az egyhetes tanfoiyamot Parádfürdőn tartják meg de­cember 11-től. A ■ tanfolyamon részt vevők festői környezet­ben töltik el az egy hetet, sza­bad idejükben kirándulnál«, vagy amennyiben lehetőség lesz rá, sítúrákon is részt vesz­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents