Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-28 / 280. szám
2 NÉPŰJSAG 1961. novémber 28., kedd Tapasztalatcsere Nádudvaron Kekkonen rádióés televízió-beszéde A FÜZESABONYI járás termelőszövetkezeteinek ein ökei, agronómusai és főkönyveiéi tapasztalatcsere-látogatáson Vettek részt az országos hírű nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A látogatás célja az volt, hogy ennek a mintegy 17 OOÓ katasztrális holddal rendelkező termelő- szövetkezetnek életét, szervezeti felépítését, jövedelemelosztási formáit megismerve, a hasznosítható tanulságokat a látogatáson részt vett szakemberek a saját termelőszövetkezeteikben alkalmazzák. Így is történt. A nagyszámú küldöttség megérkezése és fogadtatása után a termelőszövetkezet kultúrhelyiségé'oen foglalt helyet, hogy meghallgassa a Kossuth-díjas főagro- nómusnak a gazdaságról szóló előadását. Minden jelenlevő nagy figyelemmel hallgatta és jegyzetelte az elődást. A gazdaság életének vázolása után következett a szervezeti "elépítésről és a termelőszövetkezetben folyó munkák módszeréről szóló érdekes és hasznos beszámoló. Az ismertető során a vendégek különösen nagy figyelemmel kísérték a brigádvezetők szerepéről és munkájáról elhangzott tájékoztatót. Az elhangzottakból kitűnt, hogy nagy szerepet tölt be a brigádvezető a gazdaság tevékenységében, mint a termelés közvetlen irányítója és vezetője. Egy növénytermesztő brigádvezető mintegy 1100 katasztrális holdas területen dolgozik teljes önállósággal, 85 „gyalogmunkással”, 8 fogaterővel és Zetor-traktorossal s ezek munkagépeivel. Mit is jelent tulajdonképpen a brigádvezetőknek biztosított önállóság? ELSŐSORBAN AZT, hogy a rájuk bízott területen a brigádtagokkal, fogaterővel és gépekkel önállóan végzik, irányítják a munkát, abba úgyszólván — ha szakmai tévedés nincs —, még a főagronómus sem szólhat bele. A gazdaság munkáit, ezenbelül a brigádok munkáját a főagronómus csak ellenőrzi, a beosztott agronó- musokkal együtt. Feltehető, a kérdés — mint ahogyan azt a küldöttségünk néhány tagja fel is tette —, hogyan tudja elvégeztetni ilyen nagy területen a munkát a brigádvezető? A termelőszövetkezet főagro- nómusa elmondta, hogy a munkák elvégzésének egyik titka a brigádokon belüli nagy fegyelem. A brigádvezetők olyan jogokkal vannak felruházva, hogy például, ha valamelyik termelőszövetkezeti tag nem jelenik meg a munkában időben, vagy éppen ittasan jelentkezik, a brigádvezető ha- zaküldheti és munkaegységet sem kap. A brigádon belül a mintegy 8—700 hold katasztrális hold kapásnövényt felosztották a tagokra, sőt ezenkívül ha szükséges, még a kaszálókat is kiosztják az egyes brigádtagókra. így a családtagokat is könnyebl>en be tudták vonni a közös ihurtkába. Végezetül, de nem utolsósorban, a jól megszervezett premizálási rendszer is lehetővé teszi a nagy brigádterületén is a munka jó elvégzését. A tsz vezetői elmondták, hogy náluk minden tagot, minden kapásnövény termelésénél érdekelté tettek. A termelő- szövetkezetben bevezetett premizálási rendszer sok fajtáját ismerhették meg a jelenlevők, amelyek közül egynéhány nálunk is bevezethető, mint ahogy azt elmondták a tapasztalatcserén részt vevő szakemberek. Az állattenyésztésben és az építkezéseknél is jó a munka- szervezés. Különösen említésre méltó az építőbrigád szervezeti felépítése és a gazdaságban végzett munkája. Az egész gazdaság területén levő épületeket a tsz építőbrigádja készítette el és a jelenlég is folyamatban levő építkezéseket is ez az építőbrigád végzi. VOLT MIT LÁTNI és tanulni a termelőszövetkezeti könyvelőknek is. Ezeket a szakembereket különösképpen a munkák elszámolási módszere érdekelte, amely ebben a gazdaságban ugyancsak jól szervezett. A beszámoló alkalmával több jelenlevő feltette a kérdést: hogyan vonják be a tagokat a termelőszövetkezet irányításába, kollektív vezetésébe, mivel a mintegy 1700 tagot nem könnyű mozgatni, illetve összehívni egyes kérdések megtárgyalására. Válaszképpen elhangzott, hogy a tsz vezetősége egy-egy nagyobb munkát, vagy tennivalót kü- lön-külön minden brigáddal úgynevezett brigádértekezleten beszél meg és itt kérik ki a tagok véleményét. így voltak az aratási munkák megszervezésénél, vagy éppen az éves terv megtárgyalása alkalmával is. A tsz vezetői elmondták, hogy részükről könnyebb és hasznosabb 10—12 alkalommal ismertetni az egyes feladatokat, mert így a brigádok tagjai részéről több hozzáértő megállapítást, javaslatot is kapnak. Felvetődött a kérdés, hogy a tsz ügyeit miért nem küldöttgyűlésen tárgyalják meg, amelyre így hangzott a válasz: ha küldöttközgyűlésen tárgyalják meg a tsz problémáit, arról minden tag nem értesül és nem szerez tudomást. Legalábbis a gyakorlat ezt mutatta. Végezetül felvetődött a kérdés, mi a titka adnák, hogy ez a nagy termelőszövetkezet ilyén jól működik és évek hosszú sora óta majdnem minden évben 42 forintot tud tagjai részére biztosítani munkaegységenként. A termelőszövetkezet elnöke válaszként elmondta, hogy énnek elsősorban az a titka, hogy a tagok és a vezetőség között teljes a megértés, s hogy a termelőszövetkezet majd minden vezetője, az elnök, az agronómus, a könyvelő és a brigádvezetők már tíz év óta vezetik a közös gazdaságot. A TAPASZTALATCSERE meghozta g maga gyümölcsét, a jelenlevőknek volt mit tanulniuk és amint mondták, tanultak is, most tehát következik: ki, mennyit tud hasznosítani a tapasztalatokból. Székely Ferenc, megyei üzemgazdász HELSINKI (TASZSZ): Urho Kekkonen finn elnök a Szovjetunióból való hazatérése után vasárnap este nagy rádió- és televízió-beszédet mondott. Az október 30-án Finnországhoz intézett szovjet jegyzékkel kapcsolatban kijelentette: — Ezen az őszön több nyugati és keleti államférfival beszélgettem. Nagyon rosszul értelmezném a hallottakat, ha tagadnám az Európában levő háborús veszélyt. Finnország előtt a jelenlegi körülmények között két út van: Vagy megállapítani annak szükségességét, hogy a szovjet —finn barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés második cikkelyének alapján tanácskozásokat kell folytatni, vagy politikailag gondoskodva arról, hogy az említett második cikkely alapján feltételezett katonai tanácskozásokat ne tartsák szükségesnek. A közösségi nevelés nem külön feladat az általános iskolákban Kibővített ülést tartott a megyei tanács művelődésügyi osztálya Az iskolareform törvény lett ebben az esztendőben. Megvalósítása most már a nevelő- testületek feladata, amelyhez konkrét és komoly segítséget adnak a felsőbb oktatási szervek és az oktatás nevelés módszerét kidolgozó tudományos intézetek. A közösségi szellem kialakítása az egyik legfontosabb és legsürgősebb feladata az iskoláknak. Már megjelent egy nevelési terv, amelyet a Neveléstudományi Intézet állított össze és adott át bírálatra, de ez magában véve még kevés, ha a konkrét tennivalókkal nem ismertetik meg a nevelőket. Ezért ült tegnap össze a megyei tanács művelődésügyi osztálya a járási művelődés- ügyi osztályok vezetőivel és a Pedagógiai Főiskola pedagógiai tanszékének munkatársaival, hogy elveket adjon ehhez a nagy munkához, hogy megtárgyaljon néhány olyan kérdést, amelynek eldöntésével konkrét segítséget nyújthatnak a pedagógusoknak. Dr. Berencz János, a PF pedagógiai tanszékének vezetője tartott vitaindító beszédet, amelyben rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek segítik, illetve gátolják a jó osztályközösségek kialakulását. Alapvető feladatként jelölte meg, hogy a munkát a XXII. kongresszus szellemében úgy kell megkezdeni és végezni, hogy az ne általánosságban vonatkozzék a közösségi nevelésre, hanem először is fel kell mérni minden iskolában, minden osztályban, hogy milyen fokon áll a közösség e kívánalmak terén. Másodsorban igen helyesen mutatott rá arra, hogy vigyázni kell a mérce felállításánál, mert sok esetben az a fonák dolog áll fenn, hogy a közösségi szellem kialakításában többet vár és kíván az iskola a gyermektől, mint adott körülmények között a felnőttektől. Kifejtette,, hogy a jó közösség nem csak szervezés dolga, s hogy a nevelés nem külön feladat az iskolában, hanem a közösségi nevelés az, amelyik a többi — szocialista embert jellemző — tulajdonságot kialakítja az iskolai oktató nevelőmunka során. A vitaindító előadást számos hozzászólás egészítette ki, illetve néhány nyitott kérdést vitattak meg a jelenlevők, úgyhogy az alapjául szolgálhat a napokban járásonként megtartásra kerülő értekezleteknek, amelyek ugyanezt a célt — a jó közösségi szellem kialakítását, a jó nevelőközösségek kialakítását vannak hivatva elősegíteni. TALÁLKOZHATUNK velük a legkisebb faluban éppúgy,' mint a távol eső tanyán, közel és messze a várostól, iparvidéken csakúgy, mint a mezőgazdasági jellegű tájon. Este, amikor kigyúlnak a lámpák, hallhatjuk szavukat az esti iskolákban, amint számtant, fizikát, vagy történelmet magyaráznak éltes, vagy fiatalkorú embereknek, akik szintén napi fáradságos munkájuk után jöttek el az iskolába, csakúgy, mint a kultúrmunkás, aki öt-, vagy hatórai tanítás után áll újra a katedrára. Hallhatjuk őket a KISZ- klubokban, a mufrkás- és parasztakadémiákon, beszélnek, tanítanak, nevelnek a szülők iskoláján éppen úgy, mint az ismeretterjesztő előadásokon, ahol csodálatos, eddig ismeretlen világ tárul a hallgatók szeme elé. Ott vannak ők színdarabpróbákon, könyvtárakban, a mozikban és mindenütt, ahol csak kell, az okos felvilágosító szó, ahol vetni, hinteni kell a tudás, a műveltség mustármagjait. Igen. Pedagógusok, tanárok, tanítók ők, a falu — az új, kibontakozó életet élő falu — kultúrmunkásai, akik nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint átformálni, átalakítani az emberek tudatát, gondolkodását, világosságot gyújtani nemcsak a gyermek, de a felnőtt szívekben is. Számuk. egyre nő, egyre gyarapszik, mint ahogyan egyre sürgetőbb a feladat is: felépíteni az új szocialista társadalA falu kultiirmunkasai mat, kialakítani, kiformálni az új magyar falu igazi képét. A feladat, a munka óriási, hiszen magától Lenintől tudjuk: „...a felnövekvő nemzedékek nevelése szilárdíthatja meg mindazt, amit a forradalom kivív”. Ezért beszélünk pártkongresz- szuson és parlamentben, tanácsüléseken és tantestületi vitákon az ő dolgukról, az ő munkájukról, az ő feladataikról, a kultúrmunkáról, a "kultúra munkásairól. ÉS AMIKOR a tisztelet és az elismerés hangján szólunk róluk, ne tűnjön ünneprontásnak mégis beszélni a bajokról, a hibákról, amelyek még sokszor gátolják, visszahúzzák a fejlődést. A mutatkozó egyik legfőbb probléma, hogy még mindig kevés az „igazi” kultúrmun- kás, kevés az olyan pedagógus, aki hitből és belülről fakadó érzésből, a falu népéért, tanítványai szülei iránt érzett felelősségből vállalja a megtisztelő feladatot, az összes munkával vesződséggel, fáradsággal együtt. Számos faluban néhány lelkes pedagógus szinte erején felül vállal kultúrmunkát, napi tíz-tizennégy órán át tanít, nevel, mások viszont egyáltalán nem foglalkoznak népműveléssel, iskolán kívüli kultúr- munkával. És itt felvetődik a kérdés: Miért nem? Egy részük azért, mert, mint mondják; „nem kérték fel őket”* mások viszont még nem értették meg, hogy a falu kultúr- munkásainak, népművelőinek mindenekelőtt a pedagógusoknak kell lenniök, akik hozzáértéssel, megfelelő nevelői érzékkel láthatják el ezt a fontos feladatot. AZ EGRI JÁRÁSI Pártbizottság az elmúlt napokban felmérést végzett és helyesen állapította meg, hogy a falusi kultúrmunka — a népművelési feladatok — általában nincsenek arányosan elosztva a pedagógusok között. Akad olyan nevelő, akinek tíz funkciója, elfoglaltsága is van, mások viszont semmit, vagy csak igen keveset tesznek az ügy érdekében. Igaz, vannak már községek, nevelőtestületek, ahol az iskolán kívüli munkát kinek-kinek képességei szerint osztották el, és körülbelül egyformán jut feladat mindenkire. Ezeken a helyeken meg is mutatkozik az eredmény. Ugyancsak az említett járásban a közeljövőben a párt- bizottság és a művelődésügyi osztály minden tantestülettel külön-külön tárgyalja meg az iskolán kívüli kulturális munka arányos elosztását, amely nagy mértékben segíti majd az előrehaladást. Kultúrmunkásaink másik fő problémája a falun még mindig mutatkozó közöny, és a kulturális élet iránti passzivitás. Ezen segíteni csakis maguk a népműveléssel foglalkozó pedagógusok tudnak, akik neveléssel, szívós akarattal, kitartó munkával elérhetik, hogy — viszonylag rövid időn belül — megváltozzék e tekintetben a helyzet. A sz?p eredményeket felmutató nevelők tapasztalata, hogy fel kell ébreszteni az emberek érdeklődését, kíváncsiságát, s akkor nem marad el a kívánt siker. Jól megrendezett, filmmel is kísért előadások, viták, beszélgetések mindig meghozzák a maguk közönségét, viszont az unalmas, száraz beszéd, egy- egy rosszul sikerült rendezvény, hosszú időre odahaza tarthatja a közönséget, sok mindent elronthat. Ezért az érdekes, színes előadások, rendezvények, a technika vívmányait felhasználó programok (tv, rádió, magnetofon, lemezjátszó, stb.) mind-mind hozzájárulhatnak a sikerhez. ELŐTTÜNK a hosszú tél. Terveink, elgondolásaink szépek, s talán még soha ilyen lendülettel, akarással nem láttunk a falusi kultúrmunká- hoz, mint éppen az idén. Soha annyi falusi ember nem tanult, nem vett részt a különböző iskolákon, tanfolyamokon, mint napjainkban, s most már csak a falu kultúrmunká- sain múlik, hogy sikerre vigyék nagyszerű terveiket. Bizonyos, hogy nehéz, fáradságos, de nagyon szép munkájukat élénk figyelemmel kísérik nemcsak a hivatalos szervek, de egész dolgozó népünk is. Saalay István — Hruscsovval folytatott megbeszéléseinken rámutattam — hangsúlyozta Kekkónen —, hogy a javasolt tanácskozások elkezdése bizonyos nyugta- 1 anságot kelthet és háborús pszichózist idézhet elő a skandináv országokban. Ezért javasoltam, hogy a Szovjetunió ne ragaszkodjék a katonai tanácskozásokhoz és így segítse Skandinávia közvéleményének megnyugtatását. A megbeszélések végeredménye az volt — hangsúlyozta a finn elnök —, hogy Hruscsov miniszterelnök beleegyezett a katonai tanácskozások elhalasztásába. Hruscsov kijelentette, amennyiben e tanácskozások elhalasztása hozájárul az észak-európai népek közötti feszültség csökkentéséhez, helyes elfogadni e javaslatot. Emellett azonban Finnországnak az a kötelessége — hangoztatta Kekkonen —, hogy figyelemmel kísérje az északeurópai és a Balti-tenger térségében levő helyzet fejlődését, s ha szüksége mutatkozik, megmondja véleményét a Szovjetuniónak a szükséges intézkedésekről. Kekkonen elnök rendkívül nagyjelentőségűnek nevezte Hruscsovval való tanácskozását. Rámutatott, a szovjet miniszterelnök nagy megértést tanúsított Finnország helyzete, elképzelései és kívánságai iránt. Hruscsov Finnország nagy barátja — mondotta Kekkonen —, s én rendkívül elégedett vagyok látogatásommal és annak eredményeivel. MOSZKVA: A Pravda hétfői száma a következőkben foglalja össze Hruscsov és Kekkonen tanácskozásainak eredményeit: — Kekkonen és Hruscsov megbeszélései újra megmutatták, hogy a Szovjetunió kész támogatni minden olyan erőfeszítést, amely a béke, valamint az országok és népek közötti bizalom erősítését szolgálja. A szovjet kormány lehetségesnek tartotta elhalasztani a katonai tanácskozásokat Finnországgal, noha a skandináv országok egynémely/Vezetőjének bizonygatásával szemben, a német militarista farkas nem változott békés báránykává. A farkas, farkas maradt. Ezt bizonyítják azok a tengeri hadgyakorlatok, amelyeket a Balti-tenger nyugati részén tartottak. Nyugat-Németország ereje a tengeren gyorsan növekszik. Nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy megmondjuk: a Német Szövetségi Köztársaság hamarosan vezető szereohez jut az Atlanti Tömb haditengerészeti erői fölött. A szárazföldi csapatokat máris ő irányítja. (MTI) Atsxervexés ax amerikai külügyminisztériumban WASHINGTON (MTI): Sa. linger, a Fehér Ház sajtótitkára bejelentette, hogy az amerikai külügyminisztériumban átszervezés történt. Az átszervezés következtében senki sem távozott a külügyminisztérium kötelékéből, csupán egyes beosztások cseréltek gazdát. Kennedy elnök felmentette Bowles külügyminiszterhelyettest jelenlegi beosztása alól és közölte, hogy Bowles a továbbiakban olyan rendkívül fontos megbízást fog kapni, amelyben továbbra is nagy befolyást gyakorolhat az amerikai külpolitikára. A részleteket később közük. Bowles utódjául George G. W. Ball-t nevezték ki, aki eddig a gazdasági ügyekkel megbízott külügyminiszterhelyettes, volt. Ball helyét George C. Mcghee, a külügyminisztérium politikai tervező tanácsának jelenlegi elnöke veszi át. Harrimann, az Egyesült Államok utazó nagykövete megtartja ezt a beosztást, ugyanakkor kinevezték a távol-keleti ügyek államtitkárává is. A változásokkal foglalkozó első kommentárok szerint Kennedy elhatározásának az volt a célja, hogy megerősítse az amerikai külpolitikai vezetést. Az átszervezés tervét az elnök és Rusk külügyminiszter közösen dolgozta ki. (MTI) n Kémet Szocialista Egységéért üzenete az EgyesiiEt államok Kommunista Pártjához BERLIN (TASZSZ): Walter Ulbricht, a Német jzocialista Egységpárt Központi Bizottságának nevében üzenetet intézett az Egyesült Államok Kommunista Pártja Központi Bizottságához. Ulbricht levelében baráti szolidaritásáról biztosítja az amerikai kommunistákat. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy az üldözések ellenére az Egyesült Államok Kommunista Pártja továbbra is működni fog. (MTI) Játékvásár A PAVILONBAN Legnagyobb választék! Nyitva reggel 8-tól fél 1-ig, délután 3 órától 6 óráig. Állami áruház ÉPÍTKEZNI SZÁNDÉKOZÓK FIGYELMÉBE! HÁZHELYEKET a megye minden területén vásárolhatnak az Országos Takarékpénztárnál. Felvilágosítás: Eger, Gyöngyös, Füzesabony, Hatvan, Heves, Kál, Petőfibánya, Pétervására és Recsk fiókjainál.
