Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-25 / 278. szám
2 NÉPÜJS AG 1981. november 25., szombat Közösen alakítsuk ki azokat a módszereket, i amelyekkel 1962-ben tovább tudunk haladni Tanácskoztak megyénk ipari vezetői fFolytatás az I. oldalról) hogy a megye ipari üzemeiben teljesítménybérben foglalkoztatott munkások 40 százaléka, 95 százalékon alul és 20 százaléka 85 százalékon alul teljesíti átlagszázalékát. A kormány 22-es rendelete világosan előírja, hogy ilyen esetekben meg kell vizsgálni a nemteljesítés okát, és intézkedéseket keli hozni a teljesítményszázalékok száz körüli kialakítására. Több helyen javasoltuk, a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy progresszív bérezést alkalmazzunk ezeknél a dolgozóknál. A porgresszív bérezést úgy gondoljuk, hogy az^k a dolgozók, akik 85 százalékon alul teljesítenek, amennyiben 95 százalékra növelik teljes-'t- ményüket, automatikusan száz százalékos bért kapjanak Azok, akik 90 százalékkal teljesítik, ha 95 százalékra felhozzák, automatikusan 98, vagy 100 százalékos bért kapjanak.- A 100 százalék felett teljesítőknél ilyen progresszív bérezést alkalmazni nem lehet. Nagy gondot kell fordítanunk a beruházások célszerű és legszükségesebb területekre történő felhasználására. Megyénkben ez évben több mint 400 millió forint értékű beruházás kerül megvalósításra. Bár ez a felhasználási összeg a III. negyedév végéig kedvezőnek mondható, megállapíthatjuk, ezen a területen még igen sok a tennivaló. Egy pédlát erre: A Heves megyei Téglagyári Egyesülés mátraderecs- kei telephelye rekonstrukció alá került. Modem cserépprést és szállítót helyeztek üzembe. Olyan automata gépet is munkába állítottak, amelynek teljesítőképessége naponként meghaladja a 20 ezer darabot. Több hónapon keresztül ebben az üzemben és ugyanezen az automatán gyártott terméknek több mint 80 százaléka selejtté vált. Egy nyers cserép előállításának költsége több mint nyolcvan fillérbe kerül. Nem kell hát nagy számadást készíteni ahhoz, hogy megállapíthassuk: igen sok kár származott ebből népgazdaságunknak. A beruházások elhúzódásában még mindig jelentős szerepe van az építőipari vállalatoknak. Bár megállapítható, hogy ezeknél a vállalatoknál is van javulás az elmúlt évhez viszonyítva. Ez a javulás azonban rendkívül lassú ütemű. Az építőipari vállalatoknál a vezetés, a munkaszervezés igen kezdeti stádiumban van. A vezetés következetes megszilárdításával a vállalatok eredményeit meg lehetne duplázni, s ezt meg is kell tenni, mert az építőipari vállalatokra még nagyobb, nehezebb feladatok várnak 1962- ben. Igen kedvezőtlenül alakult ebben az évben — korábbi évekhez viszonyítva is — a balesetek száma. Különösen rosszabbodott a helyzet az építőipar és a közlekedés területén. 1959-hez “ viszonyítva az építőiparban több mint 60 százalékkal növekedett a balesetek száma, a közlekedésben szinte megháromszorozódott. De a többi iparágakban is hasonló a helyzet. A baleseti százalék emelkedésének alapvető okát az üzemekben a nemtörődömségben, a szervezetlenségben és a baleseti oktatás rendszertelenségében látjuk. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a dolgozók számára biztonságos munkafeltételeket teremtsünk. A vezetésnek állandóan tanulmányozni kell a balesetek okait és megtenni a megfelelő intézkedést a baleseti veszély- források megszüntetésére. Ugyanakkor felelősségre kell vonni mindazokat, akiknek hibájából a balesetek bekövetkeztek. Kedves elvtársak! A megyei párt-végrehajtó bizottság célul tűzte ki, hogy ’decemberben pártbizottsági ülésen tárgyaljuk meg azoknak az intézkedési terveknek, illetve versenyvállalásoknak tapasztalatait, amelyeket a megye ipari üzemeiben a vezetés kidolgoz az 1962-es évben a termelés területén ránk háruló feladatok sikeres végrehajtása érdekében. Fokozottabban rá kell térnünk a reális tervezésre, — hangsúlyozta Furucz elvtárs. — Olyanoknak kell lenniük a normáknak, hogy azok megfelelő munkaszervezés mellett száz, esetleg 105 százalékig teljesíthetők legyenek. Ez nem jelenti azt, hogy ne termeljük meg azt, amit megfelelő vezetéssel, szervezettséggel meg tudunk termelni. De tervezzünk alaposabban, s akkor a százalékok nem okoznak meglepetést fiépgazdaságunk számára. Egyébként a megye ipari üzemei — négy vállalat kivételével— teljesítették terveiket. Jelentősebb lemaradást a III-as számú kőbánya tervteljesítésénél tapasztalhatunk. Az elmúlt napokban néhány vállalatvezetővel, főmérnökkel és műszaki osztály vezetőjével tanácskoztunk. Megkértük, hogy dolgozzák ki azokat a tennivalókát, amelyeknek végrehajtása biztosítja a tervfeladatok teljesítését, a termelékenységi előírások végrehajtását. Véleményünk szerint ezt az intézkedési tervekben úgy kell kidolgozni, hogy megállapítsuk a terv végrehajtásához szükséges normaórákat, kidolgozzuk azt, hogy a termelékenységi mutatók teljesítése érdekében mennyi normaóra megtakarításra van szükség, ezt felbontjuk gyártmányféleségekre, illetve üzemekre, s havonként, vagy negyedévenként rendszeresen értékeljük. Helyes az a módszer, amelyet a Szerszám és Készülékgyár alkalmaz, hogy a technoólgiai osztály és a normaosztály, valamint azoknak a dolgozóknak a premizálását, akik érirftve vannak a normaóra-megtakarításban, prémium feladataikat a normaóra előirányzott százalékának csökkentéséhez kötik és a dolgozók 100 százalékos teljesítményéhez. Megállapítják a prémium kifizetésének r feltételeit, de ugyanakkor megállapítják a csökkentő tényezőket is és ezt szigorúan ellenőrzik. A prémiumfeltételek kidolgozásánál el kell érni, hogy csak azok premizálhatók, akjjt közvetlen részt vesznek a termelés irányításában. Ki kell dolgozni a műszaki intézkedési tervekben, hogy a vezetés színvonalát hogyan, s milyen módon kívánjuk emelni. Helyesnek tartjuk a Hajtóműgyár vezetésének az elképzelését az intézkedési tervekkel kapcsolatban, ök meghatározzák a teendő intézkedéseket s azt is, hogy mikor milyen intézkedéseket vezetnek be és mennyit jelent éves viszonylatban a bevezetett Intézkedés norma-megtakarítása. Meghatározzák, hogy a gyártási folyamatban milyen intézkedéseket eszközölnek, ciklikus kialakítás, anyagellátás, szerszámellátás és egyéb területen. Konkrétan kidolgozták, hogy tapasztalatok átvételével (tapasztalatcser* útján), milyen folyamatokat gyorsítanak meg és ez mennyit jelent normaórában. Több helyről beérkeztek a műszaki intézkedési tervek vázlatai. Ezekben az intézkedési tervekben vannak helyes elképzelések, azonban semmiféle tervszerűséget, céltudatosságot nem tükröznek. Ezért azt javasoljuk, hogy az intézkedési tervekben meghatározott feladatok céltudatosak legyenek. Helyesnek tartjuk, a Szerszám- és Készülékgyár intézkedési tervét, ahol meghatározták például azt is, hogy a termelékenyebb gépeket milyen százalékban használják ki és ez mennyivel fogja meggyorsítani a munkafolyamat elvégzését. A Statisztikai Hivatal mérései szerint az üzemekben a gépkihasználás 45—50 százalékos, sőt vannak üzemek, ahol csak 30 százalékos. Ezért a gépek tervszerű kihasználására is — és a kihasználtság növelésére is — ki kell dolgozni az intézkedéseket. Tehát az intézkedési terveknek minden esetben tökrözni kell, hogy a termelés, ezen belül a termelékenység növelését milyen módszerekkel akarjuk elérni és egy-egy megtett intézkedés, normaórában kifejezve, mit hoz éves viszonylatban a termelékenység növelésében. A munkaversényszervezés, értékelés és a munkaverseny eredményei nyilvánosságra hozásának célja a gazdaságos termelés megvalósítása, a termelési feladatok teljesítése, a termelékenység növelése. Ennek kell képezni a munkaversényszervezés alapját 1962- ben is. A műszaki intézkedési tervnek kell meghatározni az újítási feladatterveket is. Újítás területén nagyobb eredményeket értünk el 1961-ben. mint az előző években. Ezért megvan a lehetőség arra, hogy az újítási mozgalmat még szélesebb alapokra helyezzük: jelöljük meg a műszaki intézkedési tervekben, hogy milyen gyártási folyamatokat kívánunk megoldani újításunkkal és azok megoldása a gyártási folyamatot mennyi időre rövidíti le. Hasonlóan a különböző tanfolyamok, szakmai továbbképzés, műszaki továbbképzés, külföldi tapasztalatcsere-utaknál is meg lehet tervezni, hogy mit akarunk elérni. Furucz elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tervekből nem hiányozhat: hány százalékkal akarjuk növelni a teljesítménybérben foglalkoztatott munkások számát és milyen területen. Megvan a reális alapja — mondotta —, hogy 1962-ben mintegy 20—25 százalékkal növeljük a teljesítménybérben foglalkoztatott munkások létszámát. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy emelni kell a dolgozók szakmai tudását, szaktanfolya mok beindításával, munka- módszer átadással, tapasztalat- cserével, stb. S nem elhanyagolható feladatként jelöl le meg a fiatal szakmunkások nevelésével való fokozottabb törődést. Beszédében kiemelte Furucz elvtárs: nagyon fontos a termelékenység növelése szempontjából, hogy a vállalatok a megadott létszámterveket tartsák be. különösen az improduktív létszámnál. Itt is törekedni kell a reális tervezésre. s meg kell szüntetni a még néhány helyen jelentkező „bújtatott” létszámot. Befejezésül Furucz elvtárs a következőket mondotta: A legfontosabb feladat, hogy azokat a célkitűzéseket, amelyeket a párt és a kormány elénk állít, eredményesen és legjobb tudásunk szerint hajtsuk végre. Azért, hogy még szebb, virágzóbb legyen a dolgozó nép élete országunkban. Fontos feladatunk a termelési tervek maradéktalan végrehajtása, a termelékenység megfelelő növelése, s ez kell, hogy képezze a munkaverseny szervezésének, az emberek mozgósításának alapját. Az 1962-es évben isimét komoly feladat áll az üzemek vezető szervei előtt, amelyeknek megoldása magasabb hozzáértést, nagyobb felkészültséget igényel. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy feladatainkat maradéktalanul teljesítsük. Arra van szükség, hogy a dolgozókkal megtanácskozva, véleményük, tapasztalataik figyelembevételével, a dolgozók érdekében, a dolgozókkal együtt tegyünk eleget az előttünk álló feladatok végrehajtásának. (Furucz János elvlárs beszédét vita követte. A felszólaló sok ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk! Hruscsov beszéde a celinográdi értekezleten MOSZKVA (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, szovjet kormányfő a celinográdi mező- gazdasági értekezleten, november 22-én beszédet mondott. Beszédét, amely több mint három kolumnát ölel fel, a Pravda pénteki száma közli. Hruscsov kijelentette, hogy i Szovjetunió a legközelebbi tíz év alatt a világ első ipari hatalmává válik, megelőzi az Egyesült Államokat mind az ipari termelés abszolút mérve, mind az iparcikkek egy lakosra jutó termelése tekintetében. , Hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió körülbelül ugyanennyi idő alatt másfélszeresen múlja felül az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésnek az Egyesült Államokban jelenleg tapasztalható színvonalát. A szovjet nép, amely a. hősiesség csodáit mutatta meg a világnak, becsülettel megoldja ezt a történelmi féladatot is. A szovjet kormányfő századokra szóló dicsőséges hőstettnek nevezte a szűzföldek megművelését. (Az utóbbi években a Szovjetunióban több, mint 41 millió hektár szűz- és parlagföldet vettek művelés alá.) A továbbiakban megjegyezte, . hogy a párt rendkívül nagy feladatot tűzött ki, amelyeket a kommunizmus építését illető jelentőségükre való tekintettel teljes joggal nevezhetünk történelmi feladatoknak. A legközelebbi húsz év folyamán a Szovjetunióban alapjában véve felépül a kommunizmus. — Az SZKP programja — folytatta ezután — nemcsak a politikai célokat hirdette meg, hanem tudományosan is megindokolta, hogy miért szükséges megteremteni a kommunista társadalom anyagi és műszaki alapjait. — Ellenségeink — folytatta — dühödten és fejvesztett zavarral fogadták a programot. Meg kell azonban mondani, hogy ma már a legmegrögzöt- tebb reakciósok is kénytelenek számolni a reális tényekkel. — A programban lefektetett, tudományosan megalapozott gazdasági számítások megrendítették a Icapitallsta világot, ennek vezetőit, ideológusait — jelentette ki Hruscsov és hozzátette: „és ez nem véletlen”. Volt idő, amikor az imperialisták azt hitték, hogy katonai erővel felszámolhatják a szovjet nép szocialista vívmányait — mondotta Hruscsov, majd rámutatott: „A szovjetország mostanáig a világ leghatalmasabb államainak egyikévé lett. Gazdasági és katonai erőnk olyan nagy, a szovjet népek egysége olyan megbonthatatlan, s a kommunizmus eszméi iránti hűségük olyannyira határtalan, hogy az Imperialisták bármely kísérlete, hogy agressziót szervezzenek a Szovjetunió vagy valamely más szocialista ország ellen, elkerülhetetlenül az agresszor vereségével végződik.” Hruscsov hangsúlyozta azt is: összeomlott és örökre elte- metődött az imperialistáknak áz a reménysége is, hogy a Szovjetuniónak nem sikerül erős ipart létrehoznia. „Népünk hatalmas, virágzó gazdasági életet teremtett. Most magabiztosan oldjuk meg azt a történelmi feladatot, hogy rövid időn belül nemcsak utolérjük, Hanem túl is szálnyaljuk az Egyesült Államokat mind az összetermelés, mind pedig az egy főre jutó terme- i lés tekintetében”. Az SZKP Központi Bizottsá- 1 gának első titkára kijelentette, hogy a Szovjetunióban több mint kétszeresére kell növelni a szemestermény termesztését, csaknem négyszeresére a hús előállítását és majdnem háromszorosára a tejhozamot. Ezekről szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy „a mező- gazdaság fellendítésére irányuló program valóra váltásáért folytatott harc — egyike a legfontosabbaknak a kommunista építés frontjai között.” „Ez nemcsak méreteiben példátlan gazdasági feladat, hanem pártunk szervező, politikai és ideológiai munkájának nagyon fontos része is” — mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megemlí-' tette, hogy a világ népei a szovjet társadalmi rendszert tartják a legjobb, leghaladóbb társadalmi rendszernek. S ez azért van, mert a társadalmi rendszer ideológiai alapját a legforradalmibb elmélet, az ember ember által való kizsákmányolását elvető marxizmus—leninizmus alkotja. Azért, mert a szovjet rendszer megteremti a társadalom termelő erői fejlesztésének legjobb feltételeit, azért, mert célunk és legközelebbi gyakorlati feladatunk a nép anyagi jólétének és bőségének megteremtése. — „Az SZKP új programja — mondotta Hruscsov — azért is gyakorol olyan vonzóerőt a kapitalista országokban élő munkásemberekre, mert e program a forradalmi marxiz- vius—leninizmus alapján világosan megmutatja, milyen politikai, gazdasági és kulturális felemelkedést hoz a népnek a kommunizmus”. Beszédében Nyikita Hruscsov hosszan és részletesen foglalkozott a kazahsztáni szűz- föld-területek mezőgazdasági termelésének kérdéseivel. Rámutatott, hogy e köztársaság részaránya az ország mezőgazdasági termelésében rendkívül nagy. A szemestermény termesztésének a távlati terve szerint Kazahsztánban hárommilliárd ötszázmillió púdra kell emelkednie (1960-ban 150 millió púd volt), húst 4 200 000 tonnát (1960-ban 550 000 volt), tejet 3 600 000 tonnát (1960-ban 2 482 000 tonna volt), gyapjút 323 000 tonnát (1960-ban 67 000 tonna volt) termelnek majd. Páncélkocsik, fegy1 a dominikai ( SANTO DQM1NGO (MTI): Ismét feszült a helyzet Dominikában — tűnik ki hírügynökségi jelentésekből. Csütörtökön délután repülőgépre rakták a Trujillo-család eddig még Dominikában maradt utolsó tagjait is. A hír villámsebességgel terjedt el, s a repülőtéren nagy tömeg jelent meg. Az emberek hatalmas tüntetésbe kezdtek, amikor a rettegett zsarnok családtagjai beszálltak a gépbe. A repülőtéri tüntetés városszerte megmozdulásokra, később,' mint a nyugati tudósítók írják, zavargásokra vezetett. Az utcákon hömpölygő tömeg behatolt a Trujillo-familia házaiba, dühében összerombclta a berendezést, s egy-két TrujilloWashinsfonban tervei dolgozlak ki az Indokinai háború kiszélesitéMCre Kazahsztánnak annyi árugabonát kell termesztenie, ameny- nyit 1952—53-ban az ország valamennyi szovhoza és kolhoza együttesen adott az áliámnak — mondotta Hruscsov. — Ellenségeink úgy számolnak — mondotta —. hogy a kolhozok és szovhozok nem tudják megtermelni a szükséges mennyiségű húst és tejet és kielégíteni hazánk szükségleteit e cikkekben. Abban a reményben ringatják magukat, hogy ezzel a szocialista rendszer, a szocialista földművelési rendszer lejáratja majd magát. — Ránk, kommunistákra, akik új utakat törünk nemcsak hazánk, hanem az egész emberiség számára is — jelentette ki Hruscsov tapsoktól kísérve —, vár annak bebizonyítása — s az ipar, a tudomány és a tudomány és a kultúra fejlesztésében már bebizonyítottuk ezt —, hogy a mezőgazdaság terén is magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat Meg tudjuk és meg is fogjuk teremteni a munkának a kapitalista gazdaságénál magasabb termelékenységét. Befejezésül Hruscsov kijelentette: — A kazah nép a Szovjetunió testvérnépeinek legaktívabb támogatásával több tízmillió hektár új földet tett művelhetővé. Nagy. forradalmi lépes volt ez a köztársaság földművelésének és egész mezőgazdaságának fejlesztésében. A szűzföldek megművelő! nagy hőstettet vittek véghez. A pártnak az a meggyőződése, hogy a szűzföldek fejlesztésének újabb szakaszában szintén nagy hőstetteket visznek majd véghez: a szűzföldek szovho- zait szocialista mintagazdaságokká változtatják, amelyek gabonát és állattenyésztési termékeket: húst, tejet, gyapjút adnak. Kazahsztán így segíti döntő módon elő a kommunizmus építését. Hruscsov ISovosxibirszkben NOVOSZIBIRSZK (Taszsz): Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, pénteken Novoszibirszkbe érkezett, ahol részt vesz a szibériai mezőgazdasági dolgozók értekezletén. Hruscsov Novoszibirszkben találkozik Urho Kekkemen finn elnökkel, aki csütörtökön este érkezett oda. (MTI) veresek, tüntetések Főváros utcáin villát felgyújtott. Az AFP tudósító jelenti, hogy ekkor még a hadsereg és a karhatalom, valamint a rendőrség tétlenül nézte a tömeg megmozdulását, sőt több fegyveres segített is a felháborodott népnek. A főváros utcáin még menetelt a tüntető tömeg, amikor Balaguer államfő elmondotta korábban beharangozott rádióbeszédét. Balaguer kísérleteket tett a nyugtalanság lecsillapítására, majd kijelentette, hogy szándékában áll ideiglenes, esetleg koalíciós kormányt alakítani az ellenzéki pártok bevonásával. Szót. ejtett néhány ellenzéki párt, főleg az úgynevezett Nemzeti Polgári Unió pártjának vezetőivel folytatott tárgyalásairól is, és azt mondotta, hogy közösen akarják megoldani a köztársaság problémáit. Az államfő a párt egyik száműzetésben levő vezetőjét, Bonillát nevezte ki Dominika új ENSZ-képviselő- jévé. (MTI) Az MSZMP sztálinvárosi bizottsága. a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi elnöksége új, szocialista városunk kívánságára azzal a kéréssel fordult a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy változtassa meg a város1 nevét. Az Elnöki Tanács eleget lett a kérésnek és Sztálinváros nevét Dunaújvárosra változtatta. WASHINGTON (MTI): A News And World Report című amerikai folyóirat legutóbbi száma közli, hogy Washingtonban új tervet dolgoznak ki a- indokínai háború fokozására. Ennek első állomása a laoszi helyzet feliz- zítása lenne. A laoszi lázadó csapatokat nyugati alakulatokkal erősítenék meg. A lázadók mellett körülbelül húszezer amerikai, ausztráliai, thaiföldi és fülöpszigeti katona harcolna. A terv még azt is kilátás oa helyezi, hogy különlegesen kiképzett alakulatokat dobnak át Eszak-Vietnamba, ahol hajókat, kikötőket, vasutakat, hidakat és gyárakat törölnének el a föld színéről. A garázdá'- kodó osztagok — vélik Washingtonban — egy-két napig maradnának e Vietnami Demokratikus Köztársaságban. (MTI)
