Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-21 / 274. szám
4 NÉPÜJSÁG 1961. november 21., kedd Gyáva voltam A Tiszta égbolt-ot néztem itedvesedő szemmel cs egy nagy film iránt kijáró őszinte mély tisztelettel. S ekkor valaki felröhögött az első sorokban, aztán közvetlen és hangos fecsegésbe kezdett... Felálltam, odamentem a vászon elé és egy akkora pofont adtam neki, hogy szikrázó szemétől világos lett a nézőtéren... Hazudok. Nem adtam. Lusta és gyáva voltam. Pedig annyi is elég lett volna, ha valaki, akinek ehhez joga van, szépen fülön fogja és kikíséri a sihe- dert. Nem akadt egyetlen „hivatalos” ember sem. És én meg gyáva voltam. S erre az sem mentség, hogy velem együtt gyáva volt még vagy kétszáz férfi! (—Ó) — JÖVÖRE hat ú.iabb hidraulikus lejtési páncélpajzsot helyeznek üzembe a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt területén. Az ötéves terv végére a jövesztést 15—16 százalékban fogják gépesíteni, ugyanakkor a rakodást is tovább gépesítik.- MEGKEZDŐDÖTT A MIKULÁSI VÁSÁR az egri Csemegeboltban. Az üzlet dolgozói jó előre felkészültek a várható forgalomra, s időben feltöltötték a raktárakat is. A néhány nappal ezelőtt megkezdődött vásár iránt máris nagy az érdeklődés. — ROMÁN—MAGYAR barátsági estet rendez december 3-án Sarudon a Hazafias Népfront községi bizottsága. ÜLÉST TARTOTT a Heves megyei Tanács jogi és igazgatási állandó bizottsága dr. Böőr Péter elnök vezetésével. Az ülésen részt vett dr. Tóth István, a megyei tanács VB-titkára is. Az ülésen Varga Mihály igazgatási osztály- vezető számolt be a szabálysértési ügyintézésről, . Baratt László megyei anyakönyvi felügyelő pedig a családi ünnepségek rendezésével kapcsolatos feladatokról. — AZ EGRI Szakszervezeti Székház három színjátszó csoportja készül a december eleji bemutatókra. A felnőtt csoport Horváth Jenő rendező irányításával Rozov Felnőnek a gyerekek című három- felvonásos vígjátékát, az úttörőcsoport Székfy Irén pedagógus vezetésével úttörő tárgyú, egyfelvonásos jeleneteket, a gyermek mesejátékcsoport pedig Jávori Józsefné pedagógus rendezésében gyermekműsort mutat be.- TIZENÖT TERMELŐSZÖVETKEZETI TAG gondozza, ápolja a hatvani Petőfi Termelőszövetkezet több mint félezres sertés- és szarvasmarha-állományát. A jól, helyes munkaszervezéssel kialakított nagyüzemi gazdálkodási ág évente több mint másfélmillió forint jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek. — A SZILVÁSVÁRADI népi együttes szorgalmasan készül bemutatójára, amely helyi hagyományok alapján feldolgozott lakodalmas népi táncjáték lesz. A csoport tagjai játékukat megelőzve, részt vettek az anyag felkutatásának munkájában is.- SIKERESEN védekeznek a szilikózis veszélye ellen a Gyöngyösoroszi Ércbányában vizes fúrással, rakodásnál vízpermetezéssel, robbantás előtt ködfejlesztéssel, és helyenként Drüger-típusú porálarc használatával. EGRI VÖRÖS CSILLAG Tiszta égbolt EGRI BRODY Mágnás Miska GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Magasabb elv GYÖNGYÖSI PUSKIN A csinos férj HEVES Kenyér és rózsák PÉTERVASAKA A ml édesanyánk FÜZESABONY A Kobra-akció HATVANT VÖRÖS CSILLAG A bíró HATVANI KOSSUTH Álomrevu Negyvenezer kilométer Dr. Ábrányi István távol-keleti útjáról beszél HAT HÉTIG tartózkodott a távol-keleti baráti országokban a magyar parlamenti küldöttség. A delegáció tagja volt dr. Ábrányi István, a kékestetői gyógyintézet igazgatója, megyénk országgyűlési képviselője is. Visszaérkezése óta már eltelt néhány nap, kipihente a nagy út fáradalmait, s most már a, kékestetői gyógyintézet főorvosi irodájában zavarjuk egy-két órára, hogy megkérdezzük, mit látott a Távol-Keleten, hogyan érezte magát Ázsiában és mondja el érdekes élményeit, tapasztalatait. Elöljáróban arról szeretnénk hallani néhány szót, hogyan készült fel a hosszú útra? — Július közepetáján tudtam meg, hogy én is tagja leszek ennek a Távol-Keletre induló parlamenti küldöttségnek. Mondanom sem kell, nagy örömmel és izgalommal fogadtam a hírt. Igyekeztem jó alaposan felkészülni az útra. Összegyűjtöttem a távol-keleti országokról szóló írásokat, könyveket, igyekeztem megismerkedni az ott élő népek életével, történelmével, s természetesen elolvastam néhány útleírást is. Az ilyen hosszú útra nemcsak szellemileg kellett felkészülnöm, hanem például ru- haneműekkel is. A legköny- nyebb nyári ruhától kezdve, a legmelegebb télikabátig, sok minden ruhafélét kellett ösz- szecsomagolnom. A hőmérsók- lebingadozás igen nagy volt. Omszkban és Irkucban például mínusz nyolc fokhoz kellett alkalmazkodnunk, míg Vietnamban plusz 40 fok meleg, tűző napsütés fogadott bennünket. Ha már az időjárásnál tartunk, itt említem meg, hogy sanghaji tartózkodásunk alatt jó erős tájfun is elkapott bennünket. Itt nem is a szél sebessége, inkább a levegő nagy páratartalma volt kellemetlen. Milyen országokban járt a küldöttség? — Negyvenezer kilométert tettünk meg oda-visszá repülőgéppel, s mindig szocializmust építő országok fölött. Átrepültünk a Kárpátokon, az Ura- lon, Szibérián, az Altáji-he- gyeken, a mongol sztyeppék fölött, a Gobi-sdvatagon, láttuk a Sárga-folyót, a Jangcét, a Sárga-tengert, a Tonkini-öb- löt, jártunk a Dien-Bien Phu-i síkságon. Egy hetet tartózkodtunk Mongóliában, ugyanany- nyit Vietnamban, Koreában, s több mint 14 napot Kínában, oda- és visszautazásunk alkalmával jártunk Szibériában, s Moszkvában is. nak 12. évfordulójára rendezett ünnepségen. A délelőtti órákban a Mennyei Béke Kapuja előtt nézhettük végig a káprázatos, színpompás felvonulást. Közvetlenül mellettünk foglalt helyet a kubai delegáció, akikkel nagyon jól összebarátkoztunk. Az esti órákban tűzijátékban gyönyörködtünk. A nagy téren több százezer ember tartózkodott, énekeltek, táncoltak, szórakoztak. A fák ezrei színes villanykörtékkel és lampionokkal voltak kivilágítva, s az embernek olyan érzése volt, mintha ezer meg ezer óriási karácsonyfa között járkálna. AZ ÜNNEPSÉG alkalmával fogadott bennünket Mao Ce- tung elvtárs is, s találkozott a küldöttségünk Csu Te és Liu Sa-csi élvtársakkal is. Kínát járva, voltunk Sanghajban, láttuk Tiencsin, Vuhán óriási ipartelepeit, megcsodáltuk a kétemeletes Jangce-hidat. Nankingban kegyelettel adóztunk a kommunista mártírok emlékének, megcsodáltuk a pekingi Téli Palotát, Nyári Palotát, az ég templomát, az ősi kínai kultúra csodálatos emlékeit. Több fogadáson találkoztunk a nepáli királlyal, a belga anyakirálynövel, Dorticos-szal a kubai elnökkel, a Pancsen Lámával, s Púi ex-császárral, aki most a könyvtárakban kamatoztatja tudását. Felejthetetlen élményem fűződik Vietnamhoz is. Hanoiból a Vörös-folyón hajóval utaztunk Bedalongba. Csodálatos út volt, s emlékezetes '"marad a kedves fogadtatás is. Koreában kellemes csalódás ért bennünket. Ügy gondoltuk, háborús sebek, feldúlt, szétbombázott városok fogadnak bennünket. Nem. Ez már a múlté Koreában. A koreai nép hallatlan energiával és szorgalommal — s persze a baráti népek segítségével is, újjáépítette az országot. A 700 ezer lakosú főváros, Phenjan, szinte teljesen európai stílusban épült újjá. De jártunk több, nagyobb városban, láttunk modern gyárakat, középületeket, s szép lakásokat is. Korea újjáépítése a szocializmust építő népek nagysábrű szolidaritásának példája. — Mint orvos, milyen szakmai érdekességekkel találkozott? — Már szólottám a mongol sztyeppékról. Arról, hogy még mindig jurtában laknak az emberek, de ha már szakmai dolgokról is szó esik, meg kell mondanom, hogy a mongolok a nagyon jól megszervezett betegszállítással büszkélkedhetnek. A jurtákban megtalálhatók a modern adó-vevő rádióberendezések is, s ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, az éter hullámain megy a hívó jel és rövid idő alatt repülőgépen érkezik a segítség, vagy ha szükséges, légiútan szállítják kórházba a beteget. EGY MÄSIK szakmai élményem Kínához fűződik. Még idehaza sokat hallottam arról a bizonyos, hagyományos kínai gyógymódról,, most azt saját szemeimmel is láttam. Jártam Pekingben egy hatalmas gyógyintézetben, ahol kizárólag ezzel a hagyományos kínai gyógymóddal kezelik a betegeket. Ez lényegében abból áll, hogy apró, ezüstből készült tűkkel szürküljék a beteget, s az emberi testrész mintegy 300 helyén alkalmazzák ezeket a tűszúrásokat. Ügy mondják, a tapasztalatok szerint, hogy bevált módszer, s ma már tudományos intézetük is foglalkozik ennek a gyógymódnak kutatásaival, tapasztalataival. Művészeti vonatkozásbán milyen élményei voltak? — Megcsodáltuk mind a négy ország népművészetét, mindenütt rendeztek tiszteletünkre műsorokat. Pekingben és Sanghájban láttuk a többezer éves kínai operát, megcsodáltuk a kínaiak táncművészetét, Koreában hallottunk Verdi operarészleteket, Vietnamban jól összeállított eszt- rádműsorral szórakoztattak bennünket. Nagyon érdekes élményünk volt Mongóliában, ahol Ulan-Bátorban megnéztük az Othellot. Bár a szöveget nem értettük, de magát a történetet ismerve, nagyon jól élveztük az előadást. NEHEZEN fogy ki a szóból, aki hatheti távoliét után tér vissza hazájába. Hát még ha a Távol-Keleten, Ázsia országaiban járt az utazó. A soksok élmény, tapasztalat papírra kívánkozik. Dr. Ábrányi István ezekben a napokban rendezgeti feljegyzéseit, az Ázsiában készített felvételeket, hogy részletesebben is beszámolhasson lapunk olvasóinak távol-keleti útjáról. (márkusz) 21., KEDDI OLIVÉR 150 évvel ezelőtt, IBII. november 21-én halt meg HEINRICH KLEIST német költő. Politikai és hazafias lírájával, szenvedélyes hangon Napóleon ellen lépett fel és nemzeti összefogást hirdetett. Drámaiban (Amphitryon, Hermann csatája, a Homburg! herceg) a romantikus lélektan kiváló jellemrajzait adja. Az eltört korsó a német Irodalom egyik legjobb vigjatéka (1808). Novellái (Kohlhaas Mihály), melyekben a parasztságnak altit művészi emléket, irodalmi nyelvezetükkel tűnnek ki. 130 évvel ezelőtt, 1831-ben e napon kezdődött el az első nagyobb sztrájk a burzsoázia ellen: Lyonban a takácsok léptek sztrájkba. 1918-ban e napon alakult meg a GÖRÖGORSZÁGI MUNKÁS FART (a mai GÖRÖG KOMMUNISTA PART). ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: A Zeemann-effektust — a mágneses mező hatását frekvenciájára — 65 évvel ezelőtt, 1896-ban PIETER ZEEMAN land fizikus fedezte fel. Az autogén vágást először 60 évvel ezelőtt, 1901-ben MENNA alkalmazta és ehhez hidrogén és oxigén keveréket használt fel Űjabban ezt a műveletet acetilén és oxigén keverékkel végzik HEINRICH KLEIST Mély megdöbbenéssel és nem kis aggodalommal olvastam a hírt, hogy eddig megbízhatónak tartott Földünk korántsem olyan megbízható, rendszeresen késik tengelykörüli forgásidejében, amely most már odáig vezetett, hogy kétezer év alatt elérte a két órát. Elolvastam a hírt egyszer, aztán elolvastam még egyszer, hátha rosszul értettem a dolgot, de nem: kétségkívül lassul a Föld forgása, s ez már aggasztja a csillagászokat is. Közösségi ember vagyok. Mondhatnám, mi közöm a Földhöz, késsen, ha úgy tetszik, aggódjanak a csillagászok, azért fizetik őket. De nem, távol áll tőlem az ilyesmi, s mióta a hírt olvastam, nem hagy nyugodtan a gondolat: miért késik a Föld? A legkülönbözőbb feltevések megfordultak bennem, s ezeket most azért adom közre, hogy segítsek a csillagászokon, s mindazokon, akik hozzám hasonlóan szívükön viselik '<2 öreg Föld dolgát. Véleményem szerint erős súrlódás léphetett fel a tengelynél, kikoptak a golyóscsapágyak. Utóvégre három-négy milliárd évig forgott rajtuk a Föld, s bármilyen kitűnő anyagból is készültek légyen, azért négymilliárd év nem kis idő. Az is lehet azonban, - hogy semmi baj a csapágyakkal: más égitestek kezdtek el sietni. Ilyen is volt már, nem igaz? A múltkor Kajevác- cal sétáltunk az utcán, egyszer csak meglátott valakit és elkezdett sietni, én lemaradtam. A naív szemlélő azt hihette volna, én járok lassabban, pedig a helyzet éppen ellenkezőleg állt. A legalaposabb gyanúm azonban — és ezt szinte félve mondom ki hogy valaki, fele« lőtten heccből, ostoba játékosságból fékezi a Földet. Igen: valaki fékezi! Ez a valaki pedig szerintem Búr- bulya! Felhívom rá a csillagászok figyelmét. Ez az ember tül gyakran jár le a pincébe, még nyáron is, S amolyan barkácsoló, ezermester- fajta, Mit csinál olyan gyakran és meglehetősen hosszú ideig e pincében? A Föld késik, Burbulya sokat van a pincében: nem nehéz megtalálni az ősz- szefüggéseket. S ha megindítják Burbulya el- ■ len az eljárást, szolgálataimért cserébe csak any- nyit kérek: szóljanak nekem. Kitűnő könyvelő vagyok, sokkal jobb, mint Burbulya, aki eddig is érdemtelenül volt elöljáróm: ő nekem. Ő, aki fékezi a Földet, nekem, aki aggódom a Föld sorsáért és leleplezem a felelőtleneket. (egri) Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx' MILYEN ÉLMÉNYEI, tapasztalatai voltak e hosszú úton? — Erről nehéz lenne így röviden beszámolni. Inkább ízelítőül néhány élményt. Minden országban, ahol jártunk, nagy lelkesedéssel, szeretettel és barátsággal fogadtak bennünket. Találkoztunk államférfiakkal, pártvezetőkkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségi dolgozókkal. Meglepett, mennyire ismernek bennünket, tudnak eredményeinkről, gondjainkról, s figyelemmel kísérik a magyar nép munkáját. Mind a négy ázsiai országban sok olyan emberrel találkoztunk, akik már jártak hazánkban, itt végezték iskoláikat, vagy tanultak gyárainkban, s különböző intézményeinkben. Mongóliában még mindig nagy az ellentét. Az ország, bár elindult az iparosodás útján, találkoztunk hatalmas bőr- és textilgyárakkal, átszervezte mezőgazdaságát is, de jártunk a mongol sztyeppéken is. Itt még mindig megtartották sajátos életformájukat az emberek, nagyrészt pásztorkodnak, jurtákban laknak. De ma már ide is betört a fejlődés. A nemezfalú jurták belsejében ott az Orion gyártmányú rádió, Csepel varrógép, s a sátor előtt a Pannónia motorkerékpár. Az egyik legnagyobb élményem a Kínai Népköztársaságban tett látogatásunkhoz fűződik. Abban a szerencsében részesültünk, hogy részt ve- l hettünk október 1-én a Kínai I Népköztársaság megalakulásá2. Kényelembe helyezte magát a kemény pádon. Olyan fáradt volt, azt hitte, pillanatok alatt elalszik. De valahogy nem akart álom jönni a szemére. Üjra és újra eszébe tolakodott az utóbbi néhány nap, s az ausztriai fogadtatás ,.. És anyja... Szegény, hogy meg lehet rémülve! Azt se tudja, hova tűnhetett fia... S ő még csak nem is írhatott neki... De hazatér még ő, s anyja büszke lesz rá! Mintha kissé megkönnyebbült volna; Nem, nem szabad elszontyolodnia! Fiatal ő még és erős! Az biztos, hogy a sült galamb nem repül a szájába, de nem is kell! Nyugaton már sok ember kikovácsolta szerencséjét, hát ki fogja ő is! összeborzadt... Hűvös volt, április. Mit terítsen magára? Semmije sincs. Oldalra for- dült, összehúzódott. Így talán nem érzi úgy a hideget; A fák koronája helyett most már a szemben levő padot látta, no meg a vendégét. Aki ott alszik, az bizonyára nem gondolkozott annyit, mint ő: egyenletesen lélegzik, aludj a az igazak álmát. O is behuny ta szemét, próbált szundítani. Nem sikerült. Irigyelte szomszédját. Lám. milyen nyugodtan alszik. De nini! Mocorog! Félálomban morog is valamit. Mi leli? Bizonyára fázik... A másik oldalára fordul... De így sem találja helyét,.. Egy kicsit odébb gurul... No, még a végén... Vigyázz! Késő. Szomszédja nagyot huppanva leesett a pádról. — A fejem! A betyár hétszentségit annak a1 fűzfán fütyülő ... — morogta dühösen s fejéhez kapott. Gazsó hirtelen felült. Ezt jól megcifrázta! És magyarul! Hozzásietett. Az még mindig a földön ült, s a fejét tapogatta. — Cimbora, magyar vagy? — kérdezte. — Az, hogy az a ;.. — Barátom, drága barátom. — Nofene, úgy elérzékenyül- tél, akár egy kisasszony. Hogy kerülsz ide? — A szemben levő pádon feküdtem. A káromkodásra figyeltem fel. Olyan jólesett hallani... A másik figyelmesen megnézte Gazsót, már amennyire a félhomály engedte, majd megkérdezte: — Ki vagy te? — Nem mindegy? Magyar vagyok. Az osztrákok szóba esik egy földivel találkozni . . . — Mikor jöttél ki? — Pontosan egy napja. Tegnap éjjel. — Es máris honvágyad van? II. Gazsó kissé bizonytalanul válaszolt. — Az, hogy örülök egy honfitársamnak, még nem honvágy:.. vagyok. Díj ismerj meg... Boxoló voltam. Elég jómén» (Folytatjuk.) sem álltak velem. Az angol lágerből meg kidobtak. — Téged is? — Igen. És most olyan jólA másik a vállára ütött, — No, semmi baj, pajtás. Gyere, ülj ide mellém. Beszélgessünk. Bizonyára célod vari, ha kijöttél. Vagy jönnöd kellett? Csináltál valamit? — Neem — ijedt meg Gazsó — nem követtem el semmit. Csak élni akarok. Jobban, szabadabban, mint odahaza. Meg segíteni anyámon.... — Hol dolgoztál otthon? — Kórházban, nőgyógyászaton, majd a sebészeten. Később segédmunkás lettem . .. De né haragudj... szinte már mindent elmondtam magamról, én viszont nem tudom, te ki vagy. A másik jóízűen nevetett. — Ne neheztelj rám... Ilyen
