Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

1961. november 21., kedd NÉPÚJSÁG 5 Minőség és mennyiség tekintetében egyaránt kedvezően zártuk a szüretet Dancz Pál, a pincegazdaság igazgatója az idei szüretről Gyors ütemben fejlődik a lengyel tengerhajózás Befejeződött a szüret. A szü­ret lebonyolítása nemcsak a termelőszövetkezetekre rótt nagy feladatokat, hanem az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaságra is, amelynek gondoskodnia kellett a termés túlnyomó részének felvásárlá­sáról, szakszerű feldolgozásá­ról. Erről a nagy munkáról nyilatkozott Dancz Pál, a pincegazdaság igazgatója. — Az idei szüret volt az első — mondotta —, amikor vállalatunk nem csupán sok ezer egyéni gazdával állt kap­csolatban, hanem a nagyüze­mi szőlőgazdaságok kereteit lerakó termelőszövetkezetek­kel — mivel ez évben me­gyénk borvidékein gyökeres és nagy jelentőségű átszervezés ment végbe: szőlőterületeinken is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez az új helyzet új felada­tok végrehajtását jelentette pincegazdaságunknak is. A szüret lebonyolításához új munkamódszerekre, felelősség­teljesebb és szervezettebb irá­nyításra volt szükség. Biztosí­tani kellett, hogy a szüret ideje alatt késedelem nélkül át tud­juk venni a jelentkező áru- mennyiséget, és egyidejűleg biztosítani tudjuk a szőlőter­més szakszerű feldolgozását. A szüretre való felkészülés tulajdonképpen már jóval a szüreti időszak előtt kezdetét vette. Egyrészt azzal, hogy je­lentős műszaki intézkedéseket téve, felülvizsgáltuk és korsze­rűsítettük feldolgozó üzemein­ket, pincészeteinket és bizto­sítottuk a várható termés el­helyezéséhez szükséges tároló­helyeket és edényzeteket. Más­részt azzal, hogy még a szüret megkezdése előtt felkerestük a termelőszövetkezeteket, és megbeszéltük a szüreti mun­kák lebonyolításának ütemét a szállítások idejét, formáját, így igyekeztünk összeegyeztet­ni munkánkat a szőlőtermelő szövetkezetek munkájával és igényével, gondoskodva arról, hogy minden, tekintetben — ideértve a szükséges műszaki segítséget' is — megfelelő tá­mogatást biztosítsunk a szüret minél eredményesebb lebonyo­lításához. esetekben a szállítóeszközök üzemeltetésében volt a hiba. E csekély fennakadások mel­lett a felvásárlás és az áru­átvétel a szüret egész ideje alatt lényegében zökkenőmen­tes volt, és megfelelő szerve­zéssel sikerült megszüntetni az időtrabló, felesleges várako­zást, így a feldolgozó gépegy­ségek kiszolgálása is folyama­tosan történt. A termelőszövetkezetek he­lyes törekvése arra, hogy ter­mésük jelentős részét szőlő­ként értékesítették, jelentősen megnövelte szőlőfeldolgozó üzemeink munkáját, és a szőlő átvétele, szakszerű feldolgozá­sa pincegazdaságunk legko­molyabb feladatává vált. Ezt a feladatot az idei szüretben feldolgozó üzemeink példásan oldották meg, annak ellenére, hogy pincegazdaságunk ebben a szüreti idényben lényegesen több szőlőt dolgozott fel, mint az előző esztendőkben. Csak az egri feldolgozó üzemünk a tavalyinak több, mint kétsze­resét dolgozta fel, különös gondot fordítva a minőségi szelektálás munkájára. összegezve: pincegazdasá­gunk ez év szüreti időszaká­ban 100 000 mázsa szőlő szak­szerű feldolgozását biztosítot­ta és 130 000 hektoliter bor át­vételére kötöttünk ezideig ér­tékesítési szerződést szőlőter­melő szövetkezeteinkkel, ház­táji és egyéni gazdaságokkal. Ez a mennyiség a későbbiek­ben, mint egyszer, vagy két­szer fejtett bor kerül majd át­vételre. Az által, hogy megyénk sző­lőtermő területein ma már ter­melőszövetkezeti gazdálkodás folyik, hathatós és jelentős segítséget nyerünk arra, hogy a közízlésnek megfelelő, egy­séges, jó minőségű borok for- galombahozatalát tudjuk fo­lyamatosan biztosítani. Hiszen a sokféle, vegyes kistermelői borból csak fáradságos, költ­séges munkával, sokszor kétes eredménnyel lehetett a világ­piaci és belföldi igényeket megfelelően kielégíteni. Szőlős termelőszövetkezete­ink az idén gondos szüretelés­sel, a fajtaválogatás megkívánt munkájával sokat segítettek abban, hogy az elkövetkezen­dő időszakban kiváló minősé­gű bort adhassunk mind bel­földön, mind a külföldi piacon a fogyasztók részére. Á termésátlag elérte a 20 mázsát és az átlag cukorfok megyei szinten 18—19 körül mozgott. Kiemelkedő minőség­gel nem egy termelőszövetke­zetnél találkoztunk, pl. az egri Rákóczi Tsz 24 cukorfokos nagyburgundija, amely kitűnő alapot biztosít az egri bikavér minőségének fokozásához. Nagyban segítették a minőségi bortermelést az olyan terme­lőszövetkezetek, mint például a nagyrédei Szőlőskert, az egri Nagy József, az ostor ősi Kos­suth. és az abasári Rákóczi tsz-ek, ahol különös gondos­sággal végezték a szüret lebo­nyolítását és a fajtaválogatási munkákat. Természetesen a fentieken kívül jó néhány termelőszövet­kezetet lehetne még felsorolni. Köztük olyan termelőszövet­kezetet, mint az ostorosi Kos­suth Tsz, a nagyrédei Szőlős­kert Tsz, és a gyöngyösi Nép­front Tsz, amelyek termésük­nek több mint 90 százalékát értékesítették a pincegazdaság­nál. Az eredmények láttán pin­cegazdaságunk az idén bizto­sabb és kedvezőbb árualappal rendelkezik ahhoz, hogy az el­múlt évinél megfelelőbben tud­ja kielégíteni a minőség tekin­tetében is jelentkező kül- és belföldi igényeket. összegezve a szüreti ered­ményeket, pincegazdaságunk részéről is elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlen, aszályos időjá­rás ellenére a minőség és mennyiség tekintetében kedve­zően zártuk az idei szüretet. Az 1956—60. évi ötéves terv keretében összesen hétmilliárd zlotyt fordítottak Lengyelor­szágban a tengeri gazdálkodás fejlesztésére, ami két és félsze­rese volt az 1950—55 közötti hatéves terv hasonló beruházá­sainak. A jelenlegi ötéves terv a tengeri beruházások további növelését irányozza elő. Az ilyen célra eszközlendő ráfor­dítások el fogják érni a 17,6 milliárd zloty összeget. Nézzük meg, mire fordítják ezt a pénzt. A kereskedelmi flotta több mint hatmilliárd zlotyt kap fejlesztési célokra. Ez mintegy száz új hajót jelent, összesen 660 000 BRT űrtartalommal. Ennek következtében, a már elavult egységek kivonását is figyelembe véve, a lengyel ke­reskedelmi flotta űrtartalmá­nak 1965-ben el kell érnie a körülbelül 1,25 millió BRT ér­téket. Gdänskban 200 millió zloty költséggel korszerűsítik a kikö­tőmedencéket, a kikötőbejára­tokat, kiegészítik a berende­zést, kibővítik a tárházakat. Hasonló beruházásokra fordít­ják a keretet Szczecinben is, amely jelenleg a Balti-tenger legnagyobb tranzit-kikötője. A legkisebb lengyel kikötő: Kolobrzeg, amely igen jelentős eredményeket ért el az átrako­dás! munka terén, szintén je­lentős összegeket kapott fej­lesztési célokra, melyek meg­valósítása rövidesen meg fog­ja változtatni a kikötő egész jellegét. Többé nemcsak kizá­rólag szénátrakodással fog foglalkozni, hanem esetleg egy­általán megszűnik a szénfor­galom a mezőgazdasági termé­kek, erdei termékek, halkon­zervek, villamosipari berende­zések, mezőgazdasági gépek, ipari mérlegek, stb., vagyis a saját környéken gyártott ter­mékek exportjának lebonyolí­tása érdekében. Az előirányzat szerint 1965- ben ezen a kikötőn keresztül mintegy 150 000 tonna áru for­galmát fogják lebonyolítani, Épül az új hajú a amiből mintegy 30 000 tonna esik a Szczecin-Kolobrzeg kö­zötti partmenti hajózásra. Ez­zel kapcsolatban két burgonya­raktár és kilenc mésztároló­siló épül a kikötőben, egyen­ként több mint ezer tonna be­fogadóképességgel. Ezenfelül újjáépítik a gabonaelevátort és raktárépületeket építenek. Et­től függetlenül a terv előirá­nyozza a kikötőberendezések gépesítését, valamint egy rak­part építését a partmenti hajó­zás szolgálatába. Ezzel kapcso­latban meg kell említeni, hogy a Kolobrzeg-i kikötőt, amely nemrég még csak halászkikötő gdämki hajógyárban. volt, 1960. május 29-én nyitot­ták meg a nemzetközi hajózaa számára. A hajók zöme saját felügye­let alatt készül Lengyelország­ban. A fiatal lengyel hajóosztá- lyorási intézmény — a Len­gyel Hajóregiszter — egyre erősebb pozíciót vív ki magá­nak a világ hasonló osztályo­zási társulatai között. A múlt évben 71 tengerjáró hajó épí­tése felett gyakoroltak felügye­letet, amelyek együttes űrtar­talma 109 186 BRT, ami 31 szá­zalékos növekedést jelent 1959-hez viszonyítva. November közepén a vámosgyörki állomáson 4* fHelélieack figyelmébe Vasárnap nem csecsemő ? Kétségtelen, hogy az új helyzet részben megkönnyí­tette a munkát, mive] gyor­sabbá és nagyvonalúbbá tette az átvételt, folyamatosabbá a feldolgozó üzemeink munká­ját. Másrészt pedig éppen azért, mert túlnyomó részben első esztendős termelőszövet­kezeti gazdaságokkal álltunk kapcsolatban, természetesen keletkeztek nehézségek is, melyek megszüntetéséről me­net közben kellett gondoskod­nunk. Előadódott, hogy egyes szö­vetkezetek nem gondoskodtak a szállítóeszközök gyors és idő­beni megrakodásáról, más Mint minden manna, én is örömmel nyugtázom, hogy az egri tejüzem minőségi tej né­ven külön kezelt tejet hoz for­galomba kisbabák részére. Ez az öröm azonban minden va­sárnap bosszúságra változik. Mert hiába kérek sokadma- gammal vasárnap is csecsemő- tejet, a válasz mindig ez: „sajnos, nincs, vasárnap nem kapunk”. Pedig akárhogyan nézem, a kisbaba, amelyik szombaton csecsemótejre jogo­sult kisbaba volt, vasárnapra sem nőtt nagyra. A tejipar il­letékesei bármelyik kisgyer­mekes családnál meggyőződ­hetnek arról, hogy a csecsemő, az vasárnap is csecsemő. Kö­vetkezésképpen vasárnap is kell számára a minőségi tej. — d. — A vámosgyörki vasútállo­máson lázas munka folyik. Különösen a szállítási osztá­lyon pezseg az élet, hiszen most van az őszi nagyszállítá­sok ideje. Az egész évi ter­mést szállítják raktárakba, feldolgozó üzemekbe és a la­kosság téli tüzelőszükségleté: is ebben az időszakban továb­bítják a különböző telephe­lyekre, ahol az elosztás törté­nik. Mindemellett még az ipar alapanyagát, félkészárut. készárut juttatják el rendelte­tési helyeikre. Kint az állomá­son rendezik a vonatokat, most Indítanak egy szérel­Példáxat arrólt Mit jelent a szakemberek segítsége, s mit mond errttl az érdekelt GYÖNGYÖSPATÄN, nem sokkal ezelőtt, a helybeli Bé­ke Termelőszövetkezet úgy határozott: az állami támoga­tással épült létesítmények mellett egy 80 férőhelyes is­tállót emel saját erőből. Nagy szükségük van erre, mert fia­tal tsz lévén, nagyüzemi gaz­dálkodáshoz megfelelő épüle­tek hiányával küszködnek, mi­vel alakulásuk után sehonnan sem kaptak ilyet „örökül”. A határozat megvalósításá­hoz nagy felbuzdulással hozzá is láttak, mondván, hogy mi­nél hamarabb készül el az istálló, annál jobb lesz a jó­szágoknak —, s ebből követ­kezve, mivel állataikat meg­felelő körülmények között tarthatják, az egész tagságnak is. — Az illetékesektől kaptunk egy ötvenférőhelyes istálló építésére vonatkozó tervet -— emlékezik vissza Gulyka Pál elnök arra az időre, ami­kor még itt tartottak —, s azt módosítva a mi kívánságunk alapján, nemsokára hozzákezd- tünk a munkához. Készült az alap terméskőből és betonból, s az ehhez értők verték a vályogot is nagy szor­galommal, hogy a falazásban se lehessen fennakadás, ha egyszer majd erre kerülhet 6or. A tagság büszke volt, hogy mire képes saját erejéből s igyekezett tökéletes munkát végezni az építkezésnél. Ne­mes szándékkal, szép, törekvő akarattal úgy akarta megépí­teni azt az istállót, hogy sem­mivel se legyen rosszabb az állami segítséggel készülő épü­leteknél, a háromezer férőhe­lyes csibenevelőnél, a 250 fé­rőhelyes süldőszállásnál, a két húszférőhelyes kocafiaztató- nál, s a 96 férőhelyes növen­dékistállónál. A SZÁMÍTÁSBA azonban — sajnos — egy kis hiba csú­szott, amit az állami támoga­tással épülő létesítmények el­lenőrzésére érkezett szakem­berek észrevették. — Gyenge lesz ez az épít­mény — mondták az akkor már kész alapra és leállítot­ták a további munkát. A gyöngyöspataiak kétségbe­estek, s ez egészen természe­tes, mert ha az istálló nem készül el időre, egy sor ter­vüket keresztülhúzhatják. Ide­geskedésre azonban nem volt különösebb okuk, mert ugyan­csak a beruházó szakemberek tanácsára, rövid idő múltán folytathatták a munkát. — Elmondták, hogyan kell megerősíteni az alapot — di­cséri az építészeket az elnök —,s mi megfogadtuk tanácsukat. A meglevő alap oldalát is, te­tejét 4s jó vastagon üj beton­réteggel vontuk be, s így már megkezdődhetett a falazás, a vályog felrakása. November végére, nem sokkal a többi épü­let elkészülte után be is fe­jezzük ezt a nyolcvan férő­helyes istállót, amelyre 250 ezer forintot fordítottunk. A veszély elmúlásával azért természetesen nem feledkez­hettek meg a tanulságról sem a gyöngyöspataiak. Mert ami igaz, az igaz, ha nem veszik észre időben a hibát, súlyos kárt szenvedhetett volna a közös gazdaság, s maga az ál­latállomány. ÍGY A TANULSÁG, amit meg kell jegyezni: jó, és na­gyon hasznos dolog Gyöngyös­patán és másutt is a termelő­szövetkezetek saját erőből tör­ténő építkezése, mert ezáltal is nagy lépésekkel haladhat előre minden közös gazdaság a gyarapodás, az igazi nagy­üzemmé válás útján. Arról azonban sohasem szabad meg­feledkezni, hogy e munkák el­végzéséhez éppoly szükséges szakemberek segítsége, véle­ményének meghallgatása, mint bármilyen más tevékenységnél. A nem megfelelő kivitelezés ugyanis adott esetben több kárt okozhat, mint hasznot. Ezt a tanulságot le kellett vonni a gyöngyöspatai Béke Tsz tagjainak is — s nem mu­lasztották el. Az elnök meg­könnyebbült sóhajjal mondja most már: — Tanultunk ebből az eset­ből is, s ha a jövőben ismét saját erőből kívánunk építkez­ni, körültekintőbben kezdünk hozzá, mint most, mert bár nem lett semmi baj — hiszen az alap megerősítéséhez maga az építkezéseket ellenőrző be­ruházási iroda juttatott szá­munkra hetven mázsa cemen­tet —, azért azt be kell valla­nunk őszintén, hogy történhe­tett volna ez másként is... HA IDEJÉBEN nem veszik észre a bajt, s a szükséges in­tézkedéseket nem teszik meg, mindenesetre rosszabbul... Weidinger László vényt, szénszállítmánnyal a Lőrinci Erőműbe. A vasút dolgozóinak munká­ján igen sok múlik, mert nem közömbös, hogy milyen gyor­san továbbítják a küldemé­nyeket. Ezt tudják és helye­sen értelmezik a vámosgyörki vasútállomás dolgozói, s azzal is tisztában vannak, hogy min­den évben nagyobb feladatot kell megoldani, mert a népgaz­daság rohamos fejlődése szab­ja meg munkájuk nagyságát. Halász József állomósfőnö- köt a szállítási osztályon talál­juk. — Az ipar és mezőgazdaság növekvő igényével nekünk, vasúti dolgozóknak lépést kell tartanunk. Ez azt is jelenti, hogy minden évben fejlettebb szállítási módszereket keli al­kalmazni, mert csak így va­gyunk képesek a megnöveke­dett szállítási feladatok meg­oldására. Ebben az évben is jobb szervezési munkával ér­tük el, hogy üzemünk az első félév munkájának alapján, él­üzem lett, és a megnövekedett szállítási tervünket hónapról hónapra teljesíteni tudjuk. Már október 14-ig elszállítot­tunk annyi árut, mint tavaly egész évben — mondta az ál­lomásfőnök. Az eredmények kialakulását nem bízták a véletlenre. Még az év elején intézkedési tervet készítettek, amely az egész évi munkájuk alapjául szolgált, és így az év elején már tud­ták, milyen feladat vár rájuK az őszi „csúcsidő” alatt. A párt és a szakszervezet nagy segítséget adott a terv végre­hajtásához, különösen a dolgo­zók politikai öntudatának fo­kozásában. A megnövekedett szállítási igényi „új szervezési módszert’* követel, ezt az elvet vették el­sősorban figyelembe az állo­más vezetői. Sikeres harcot folytattak „a keresztszállítá­sok” megszüntetéséért. A te­hervonat szerelvényeit úgy ál­lítják össze, hogy a hosszabb távolságra nagyobb vagonokat küldenek, míg a kisebb kocsi­kat rövidebb utakra irányít­ják. Ezzel az új és egyszerű­nek látszó módszerrel az idén 6 százalékkal jobb kocsiki­használást értek el. A kocsi- kihasználás előkészítésében Forgó Sándor pénztáros végzi a legjobb munkát. Az ő ipar­kodása nagyban hozzájárul a vasútállomás jó eredményei­hez. Az állomás vezetői nagy munkájuk közepette is előre néznek és a jövő távlatait vizsgálják. A következő évben ismét nagyobb szállítási fel­adatot kell lebonyolítani, több szenet, vasat, építőanyagot kell szállítani, mert az ipar fejlődése megköveteli az állo­más dolgozóitól, de bíznak, hogy a jövőben sem vallanak szégyent, hiszen eddig is min­den évben lépést tudtak tar­tani a megnövekedett szállítá­si igényekkel. Szabd Ferenc 50 hold szőlő Az egri Nagy József Terme­lőszövetkezetben a' készülő terv szerint nagy gondot fordí­tanak a legfontosabb művelési ág, a szőlő fejlesztésére. A kö­vetkező tavaszon 50 hold új szőlőt telepítenek, természete­sen, a helyi jellegnek megfe­lelően, leánykát és kékfranko­sat. A terv szerint tavaszra 10 holdon leánykát, 30 holdon kékfrankosat és 10 holdon olasz rizlinget telepítenek. Az ötven holdon 200x80 cm-es tá­volságra telepítik az oltványo­kat, hogy a gépek alkalmazása is lehetővé váljék. Az újtéle- pítésű szőlő alá a forgatás már befejezés előtt áll.

Next

/
Thumbnails
Contents