Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

1961. október 15., vasárnap NfPOJSÄO 3 A FALU UGYE LETT NAGYFÜGEDEN nemcsak a kommunisták, de a falu töb­bi lakói is fontos eseménynek tártját a pártszervezet vezető­ségének megválasztását, s en­nek már jó néhány tanújelét láthatjuk a községben. A kommunisták azt tartották és ma is azt tartják, hegy a ve­zetőségválasztásra való felké­szülést össze kell kötni az ak­tuális politikai, gazdasági, kulturális feladatok megoldá­sával, éppen ezért legutóbbi taggyűlésükön a vezetőségvá­lasztással kapcsolatos felada­tok elvégzése mellett azt is el­határozták, hogy ennek az ese­ménynek a tiszteletére október 28-ra befejezik az őszi beta­karítási, vetési munkákat. S hogy az őszi-téli hónapok ne maradjanak kihasználatlanul, valamennyi kommunista be­kapcsolódik a politikai okta­tásba, végig rendszeresen ta­nul. Emellett segítenek ab­ban. hogy az idén először meg­szervezett parasztakadémiát mind többen látogassák a szö­vetkezeti gazdák közül és a pártonkívüliek is részt vegye­nek a politikai oktatásban. Nagyfügedi kommunisták fi­gyelme ezenkívül a falu egyéb ügyeire is megfelelően ráirá­nyul ezekben a napokban. A fiatalok és a Hazafias Nép­front helyi bizottsága kezde­ményezését támogatva azon fáradoznak, hogy meggyőzzék a község lakóit a falu szebbé- tételére és jó példával segít­sék elő ezeknek .a feladatok­nak megvalósulását. NEM KIS FELADATOK megoldásáról van szó: mintegy Korszerűsítik o hatvani tejboltot A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kar­bantartó részlegének szakem­berei korszerűsítik a hatvani tejboltot. Október 16-án, hét­főn kezdenek az átalakításhoz, amely előreláthatólag egy hó­napig tart. Több ezer forintos költség­gel végzik a munkát: neon vi­lágítást szerelnek fel, bővítik a konyhafelszerelést és mo­dern hűtőpultot helyeznek el az üzletben. Az eddigi álló ki­szolgálás helyett asztalok mel­lett történik majd a fogyasz­tás. 40 ezer forint társadalmi mun­kát kell elvégezni ahhoz, hogy sikerrel teljesíthessék vállalá­sukat, amelyet a vezetőség- választás tiszteletére tettek. Ám a kommunisták nincsenek egyedül ebben a munkában. A fiatalok is összeültek és egy­öntetűen elhatározták, hogy nemcsak több mint 16 kilo­méter hosszúságú árkot tisz­títanak ki társadalmi munká­val, de emellett két vasárnap 20—20 fiatalból álló önkéntes brigád segít a termelőszövet­kezetnél a silózás mielőbbi el­végzésében és hasonlóan a kommunistákhoz, ők is nagy gondot fordítanak politikai to­vábbképzésükre s emellett a község fiataljait is bevonják ezekbe a munkákba. Legutóbbi taggyűlésükön en­nek szellemében szerkesztették meg versenyfelhívásukat, amelyben hasonló nemes ve­télkedésre szólítják megyénk valamennyi KISZ-szervezetét, a pártszervezet vezetősége új- jáválasztásának jegyében. A falunak most már csak­nem valamennyi rétege csat­lakozott ehhez a kezdemé­nyezéshez, amelynek megvaló­sítását a tanács és a társa­dalmi szervek közösen érté­kelik majd elismerő oklevéllel és jutalomműsorral tüntetik ki azokat, akiket a falu érdemes­nek tart erre. A NAGYFÜGEDI pártveze­tőség megválasztására nemso­kára sor kerül. Ez az esemény talán hónapok múlva feledés­be megy, az új vezetőség mun­kához lát, de azok az ered­mények, azok a sikerek, ame­lyeket ennek az eseménynek a jegyében, a vezetőségválasztás tiszteletére elértek a nagyfüge- diek, minden bizonnyal sokáig emlékezetesek maradnak a község lakói számára. (K. E.) Illetékesek figyelmébe De szép is lenne már — mondják az átányiak, ha a MOKÉP végre valóra váltaná ígéretéi, s megtenné a követ­kező lépést is. A községben két esztendővel ezelőtt részben ál­lami költséggel, részben társa­dalmi munkával gyönyörű kultúrházat építettek. A kul- túrházba a MOKÉP egy kes- kenyfilmes gépet adott, aztán Később ígéretet tettek, hogy ki­cserélik a keskenyfilmes gépet normál gépre. Sőt az ígéreten túl 40 ezer forint befektetéssel át is alakították a kultúrház nagytermét, hogy alkalmas le­gyen normál méretű gép elhe­lyezésére, s most, miután 40 ezer forintot már a MOKÉP is beépített a kultúrházba, min­denki várja, hogy megérkez­zék az új gép. Ideje lenne ezt az ígéretet valóra is váltani. Ha másért nem, hát legalább azért, hogy megtérüljön a nem jelentékte­len összegű beruházás. Hagyományos szüreti felvonulás a megyében Egymást érik a megye falvaiban a hagyományos szüreti felvonulások. Az elmúlt napokban Hatvanban, Kápolnán, Atkáron már megtartották a szüreti fel­vonulásokat, bálokat. Ma kerül sor, délután 3 órakor a hevesi fiatalok jelmezes szüreti felvonulására. A felvonulók a főtéren békenagygyűlést tartanak, amelyen Sramkó László, a járási pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet, majd este a KISZ-klubban bált rendez­nek. A mulatságon a patronáló Budapesti Egyesült Izzó tánczenekara játszik. Ugyancsak vasárnap lesz a felvonulás és sztheti bál Visontán és Balaton községben is, ahol a KISZ-fiatalok a termelőszövetkezetekkel karöltve rendezik a szórakoztató bált és szüreti felvonulást. Képünkön a hatvaniak szü réti felvonulása látható. (Fotó: Szepesi György) Vetés — „szántás nélkül64 Esőtlen, száraz napokkal köszöntött ránk az ősz, és ez igen megnehezítette a szán­tást, vetést, illetve a vetés alá a talaj előkészítését. Az eke hatalmas hantokat vet fel, és azok megmunkálása igen megdrágítja az őszi mun­kákat. Kiszámították egyik­másik termelőszövetkezetben, hogyha szántással készítik elő a talajt a vetés alá, egy katasztrális hold munkája hatszáz forint. De ezen túl lassúnak is ígérkezik, — fon­tos feladat volt tehát a gép­állomások részére, hogy meg­találják a módját annak, ho­gyan lehet olcsóbban és gyor­sabban végezni a talajelőké­szítést. Két-három héttel ezelőtt a megye minden gépállomása — közöttük a hevesi is — talaj­előkészítési bemutatót tartott a termelőszövetkezetekben arról, hogyan lehet meggyor­sítani a munkát. A Hevesi Gépállomás az erdőtelki Kos­suth Tsz-ben tartotta meg a gépi bemutatót. A termelő­szövetkezeti elnökök, brigád­vezetők itt megismerhették, miből áll a talajelőkészítés új módja. A gyorsabb talajelőkészítés lényege a betakarítás és a talajelőkészítés komplex gé­pesítése. A törés befejezése után géppel vágják le a ku­koricaszárat, azonnal tovább­szállítják, a talajt disztiller- rel, szántás nélkül lazítják meg, így kb. 6—8 cm mély magágyat tudnak biztosítani. Azután már a szokásos mó­don végzik tovább a talaj elő­készítését, tárcsával, stb. A hevesi járás, illetve a Hevesi Gépállomás körzetébe tartozó termelőszövetkezetek egy része örömmel fogadta a munka ilyen módon való meggyorsítását. Be is jelen­tették igényeiket, a gépállo­másnak, s az igények figye­lembevételével határozták el a komplexbrigádok szerve­zését, Valamennyi brigádot ellátták silókombájnnal — a szükséghez képest egy vagy két kombájnnal — disztiller- rel, nehéztárcsával, gyűrűs­hengerrel, s természetesen vetőgépekkel. A tarnazsadA- nyi, hevesi termelőszövetke­zetekben már javában dol­goznak a komplexbrigádok. S nemcsak gyorsabban halad a munka és könnyebb a ta­laj előkészítése vetés alá, rá­adásul jóval olcsóbb is. A számítások szerint a talaj előkészítése és a vetés ilyen módon katasztrális holdan­ként kb. 170 forintba kerül. Mint minden újjal szem­ben, természetesen ezzel szemben is mutatkozik ide­genkedés. Az erdőtelki, és a zaránki Új Elet Termelőszö­vetkezetekben például eluta­sították a komplexbrigádot — de bizonyos, hogy az ered­mények majd ezeket a ter­melőszövetkezeteket is meg­győzik arról, hogy érdemes az újjal kísérletezni. A gépállomás vezetői igye­keznek minden módon segí­teni a komplexbrigádok munkáját. Részben úgy, hogy a termelőszövetkezetekkel megismertetik munkájuk elő­nyös oldalát, részben pedig az alkatrészellátás biztosítá­sával, a javítószolgálat oly módon való szervezéséveli hogy hibásodás esetén sürgő­sen javításra kerüljön min­den gép, ne kelljen az egész brigád munkájával leállni cgy-egy törés miatt. A komplexbrigádok mun­kája jórészt még csak kísér­let, de bizonyos, ahogy sür­get az idő bennünket az őszi munka befejezésére, a kísér­let egyre szélesebb körű lesZj s egyre több az olyan terme­lőszövetkezetek száma, ahol szívesen veszik igénybe az új módszert. Ketten a sok millió asszony közül Valahogy megszoktuk már, hogy a felszabadulást és az utána következő időket azon is lemérjük, hogy az asszonyok milyen előnyöket kaptak, mi­lyen felelős állásokat töltenek be, s hogyan zárkóztak fel ti­zenhat esztendő alatt a férfiak mellé. Beszélünk, írunk tudós «a.iaiiaii>iiaii>ii»i«iiiiiiiiiiiaii«t(iiiRHliilio^iiiiiiiu«n«nii(«iiluiuiiil!ilitlUlliiniuii!litliiliillltHl!iltilHlit«itiHtiiliiliiltiiiiiiiiiiiuiiiiiiiitiiiiita iiiiiniii«iiinliikiiin«iiiiiaiiiiiaiiaiiaiiiiiiHiiiiiit.tiiiiiiiiiiiiBii«t<iiii<iBi tHit'aiiaiiauiwaiiiitani'taiiBuiiiaiiaiiaiiiHaniiiaiiiug A gépek, szerszámok egy­beolvadó zsongása tölti be a gyár műhelyeinek minden kis zugát. A gyárudvaron -- az őszi nap bágyadt fényé­ben — frissen festett, elszállí­tásra várakozó berendezések, állnak. Minden izmával, lük­tetésével lélegzik, dolgozik a gyár. A nyitott oldalú csar­noktető alatt vasszerkezeteket hegesztenek, a présműhely gépei alatt szaporán hulla­nak ládákba a szalaglemez­ből „szabott?’ bőröndalkatré­szek. Megszokott hétköznap­jait éli a gyár. Bent a főmér­nök irodájában ketten hajol­nak a tervek és kimutatások halmaza fölé, Veréb József terves és statisztikus, Schmidt Rezső főmérnök. A második ötéves népgazdasági tervről, a munkások jövő tervéről fo­lyik a beszélgetés. Mit kapunk 1965-re? Gondolkodás nélkül fel Bem sorolható — mondja Schmidt főmérnök. — Építés és egyéb, gépi beruházásokra csepp híján 20 miliő forint áU rendelkezésünkre. Ebből ké­szítik az új telephelyet a Kis- tályai úton, a Hajtóműgyár közvetlen szomszédságában. Háromhajós, daruzható csar­nokot építenek fel a kijelölt területen: 52 méter hosszú, 30 méter széles L-alakú épületet. Az új csarnok két hajójában helyezik el a gépgyártó és for­gácsoló részleget, a 240 főre ter­vezett öltöző- és mosdóhelyi­ségeket, az ebédlőt, az irodá­kat, a készáru- és félkészáru- raktárt. — Ez a terv még túlságosan távoli, ugye? — Korántsem. Jövő év szep­temberében kezdik meg az út­építést, a közművesítést, s fog­nak hozzá az alapozási mun­kákhoz. 1963-ra már teljesen befejeződik az építkezés, ■ a Lakatosár úgy ári beszélgetés : az ötéves terv feladatairól vvv vvvvvw w wvvyvvy v v v vvvy> yyyyyyyyy> költözködés, a berendezkedés, próbaüzemelés után már teljes iramban megindulhat a terme­lés. — Ez, a gyár életében eddig páratlan esemény hoz-e vala­miféle változást a gyártmá­nyokban? — Annyiban — válaszolja Schmidt Rezső —, hogy ráté­rünk a festőjiggerek széria­gyártására. Nagyobb tételek­ben gyártjuk a bőr- és textil­ipari kikészítőgépeket. Célunk mindenekelőtt az, hogy telje­sen megszüntessük az importot ezekből. Növekednie keli a termelékenységnek! Az elmúlt évben 27 millió 504 ezer forint értéket termelt a gyár. — A beruházás befejezése után — kapcsolódik a beszél­getésbe Veréb József — 34 mil­lió forinttal több termelési ér­ték elérését irányoztuk elő. De ennél jóval többre számítha­tunk, hiszen jelenlegi teljes termelési értékünk már jóval meghaladta a 40 milliót. Úgy­hogy nyugodtan mondhatjuk, elérjük a 70 milliót is. Növekedni kell a munka ter­melékenységének. A Lakatoe- árugyár ötéves terve mutató­számainak készítésekor 36 szá­zalékos termelékenységi növe­kedést irányoztak elő. Ezt a szá­mot is túlszárnyalhatják — és túl is kell számyalniok! — hi­szen a múlt évi eredmények­hez képest máris 10 százalékos előre lépést tettek a termelé­kenység fokozása tétén. A ter­melékenység fokozását elsősor- sadalmi ösztöndíjjal végzik ta- ban az újítómozgalom felkaro- nulmányukat. lásával és teljesebb kibonta­koztatásával kívánják elérni. — Mit várnak Sok új szakkáderre van szükség Az MSZMP Központi Bizott­ságának a második ötéves terv­ről szóló legutóbbi határozata hangsúlyozza: „A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakemberkép' zést”. A Lakatosárugyárban tervet dolgoztak ki erre vo­natkozóan is — „szakkáder szükségleti és fedezeti term­ett Ebben rögzítve áll: hány szakmunkásra, technikusra, gépészmérnökre és közgazdász­ra lesz szüksége a gyárnak, hogy a megnövekedett felada­tokat sikerrel megoldhassa. A szakember-utánpótlást elsősor­ban a gyárban foglalkoztatott ipari ten ülőkből nevelik ki; s a gyár dolgozói közül küldik különböző szaktechnikumok esti tagozatára a fiatalabb munkásokat, hogy technikusi képzettséget szerezzenek. Le­hetőséget nyújtanak arra is, hogy aki kedvet és tehetséget érez magában, levelező tago­zaton végezhesse el a műszaki egyetemet s szerezzen gépész­mérnöki diplomát. De az egye­tem nappali, rendes hallgatói között is kutatásokat végez­nek, hogy ilyenformán is biz­tosítani tudják műszaki felső- káder-szükségletüket. Jelenleg két fiatal egyetemistát támo­gat anyagilag a gyár, akik a munkáskollektíva pénzén, tár­a munkásoktól ? — Ezt kérdeztem Németh Tibortól, a Lakatosárugyár igazgatójától. — A korszerű termelés, a fejlődés üteme napról napra nagyobb hozzáértést, szakkép­zettséget követel nemcsak a vezetőktől, a mérnököktől és technikusoktól, de a munká­soktól is — mondta Németh elvtárs. — Azt várjuk hát a munkásoktól, hogy tanuljanak, képezzék magukat. Ismerjék szűkebb szakterületük minden új vívmányát, s gyarapítsák általános műveltségüket is. Ismerjék szakmájuk helyét a műszaki tudományok egész rendszerében — ez a helyes, korszerű műszaki szemlélet nélkülözhetetlen része! — de legyenek tisztában azokkal a műszaki és természettudomá­nyos kérdésekkel is, amelyek oly szorosan összefüggnek mindennapi munkájukkal. Lépést kell tartani az élet­tel, a körülöttünk történő gyors ütemű változásokkal. Ezelőtt 12 évvel Tóvakarókat és fekete lemezből készült „csikó”-tűzhelyeket gyártott az üzem. Ezek a munkafolya­matok nem igényeltek különö­sebb műszaki felkészültséget; az akkori termelés nem kí­vánta meg, hogy a munkás értsen a műszaki rajzokhoz is. Ma már különlegesen bonyo­lult gépek gyártásával foglal­kozik az egykori priss&w özem, s a műszaki rajz „ol­vasása" minimális követel­mény lett. Munkás és vezető egyaránt örül, hogy új alapokon — tá­gas, világos, tiszta csarnokok­ban — indulhat meg a folya­matosabb, nagyobb arányú termelés. Itt, az egri Lakat­gyártó utcában, a régi helyen gazdaságos termelés nem bon­takozhat — és nem bontakoz­hatott — ki, az üzemrészek rossz elhelyezkedése, a szűk termelőfelület miatt. E kija­víthatatlan hibák miatt a ter­melés rapszodikus volt, és sok anyagot mozgattak meg fölös­legesen. Az új gyár épületé­ben ilyen problémák már nem zavarhatják a termelés mene­tét. Komoly és nagy jelentő­ségű a Lakatosárugyár öt­éves fejlesztési terve. Ko­moly és nagy jelentőségű, ugyanakkor reális, mert a! tervek készítésekor alaposan elemezték a hároméves terv eredményeit, tapasztalatait — s azokra építették a má­sodik ötéves terv célkitűzé­seit. Pontos tervet készítet­tek a beruházásokra, a szak­emberképzésre, s az automa­tizálás fokozottabb kiterjesz­tésére — a tömegcikkek gyártásában. Meglehet, hogy a jövőre vonatkozó tervek minden részletét, valamennyi követ­kezményét csak a gazdasági és műszáki szakemberek tudják átlátni, e tervek igazi grandiozitásáről, jelentősé­géről azonban bárki tiszta fogalmat alkothat magának. E terveket, a gyár jövőjének terveit fontos vázlataiban, gerincében ismerik a mun­kások és — lelkesednek érte. Tudják, hogy ezek megvaló­sítása mindenekelőtt gz ő becsületes és szorgalmas munkájukon múlik... Patak? Dezső nőkről, vezető beosztású asz- szonyokról, lányokról, kitünte­tett dolgozó nőkről, s egy ki­csit megfeledkezünk azokról* akik nap mint nap hozzájárul­nak ahhoz, hogy erősödjék a szocializmus, hogy a minden­napi élet egyre olajozottabb kereke minél zavartalanabbul hajtsa napjainkat. Ez akkor jutott eszembe* amikor a hatvani kórház könyvelőségén, ahol sok nő dolgozik, a nemrég befejező­dött nemzetközi nőkonferen­ciáról beszélgettek. Ahol arról folyt a szó, hogy az asszonyok­nak valóban össze kell fogni- ok, ha azt akarjuk, hogy mi gyermekeinket a boldog hol­napra neveljük. — Olyan jó tudni azt, hogy az asszonyoknak van egy ilyen nagy, az egész világot átölelő szervezete. Hiszen mi már népi panaszkodhatunk, mi valóban felszabadult nők vagyunkj akiknek állása van, akiknek munkáját egyenrangúnak is­merik el, de hány olyan kis és nagy ország van még a vilá­gon, ahol az asszonyok még csak áhnodnakarról, hogy valaha va­lahol szavuk, keresetük lehet. S most itt vannak az ő küldöt­teik is, beszélgetnek a mi dol­gainkról, az asszonyok dolgá­ról. Jó ezt tudni, jó erről hal­lani! — mondja Hargitai Re- zsőné könyvelő. Rajka Imréné nem dolgozik rendszeresen, hiszen három gyerek van otthon, de sok munkaegységet írtak az elmúlt évben is az ura neve mellé -— aki fogatos az apci Béke Tsz- ben —, mert amikor csak te­heti, besegít a növényápolási munkákba. — Lám, milyen okos asszo­nyok élnek a világon! — mondja. — Értik a dolgukat és ha nincs is sok iskolám, ma­gam is arra jöttem rá. hogy az ő segítségükkel majd csak ösz- szefogunk a háború réme el­len. Hová is lennék a három gyerekkel? — néz rám Rajká­né. — Én csak annyit mondok, meg lehet találni a jó utat. A termelőszövetkezet is fejlődik már, megtaláljuk mi is a szá­mításunkat! Inkább a békés munka, mint fenyegető vesze­delem! Az a mi dolgunk: be­csületre nevelni a gyerekeket és dolgozni azért, hogy az em­ber gyereke, meg mi magún* iS bokio^uijunfe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents