Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 241. szám ARA: 50 FILLÉR 196L október 12., csütörtök G. Rartmov; BÁNYÁSZ híradó ★ 220 NAP A VILÁG KÖRÜL RONT VISMERTETÉS ★ RIPORT A KOLACSKOVSZKY TERMÉSZETJÁRÓ EMLÉKVERSENYRŐL ★ Elképesztő felfedezés: AZ EGYÉNISÉG ELTÖRLÉSE NEM LAZALOM TÖBBÉ ★ HÍREK Az oktatási reform alapgondolata: a munka és a tanulás ossssekapesolása Az országgyűlés szerdai ülése Szerdán folytatódott az országgyűlés ülésszaka. A szerdai ülésen a Magyar Népköz- társaság oktatási rendszeréről szóló törvény- javaslatot tárgyalták. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká^ dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautman Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Utalt arra, hogy a Magyar Népköztársaság iskolarendszeréről szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében. A Horthy-rendszer iskola- politikája a munkás- és parasztfiatalság elől elzárta az érvényesülés útját, s rendeletéivel, gazdasági intézkedéseivel igyekezett még azt is megakadályozni, hogy szegényebb szülők gyermekei akár a polgári iskolába is felvételt nyerjenek. Egyébként is a Horthy-rendszer iskoláiban az élettől teljesen elzárt, a természettudományokat semmibe vevő, kizárólag a múlt örökségein elmélkedő élettelen tudományt” próbáltak az ifjúság fejébe Az elmúlt rendszer uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkás-paraszt hatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt világviszonylatban is élenjáró iskolarendszernek reformjára, annak kettős oka van — mondotta az előadó. — Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egységesen lerögzítsük azokat az irányelveket, amelyeket egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkásképző középiskolán át a főiskoláig és egyetemig — pártunk művelődéspolitikai irányelvei meghatároztak; másrészt rögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de ugyanakkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó ezután bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése, a többi állandó bizottság képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvény- javaslatot, s azt jónak találta. A törvény- javaslat iránt nemcsak a parlament bizottságai, hanem egész társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párt- és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép messzemenő támogatása — mondotta, majd a törvényjavaslatot a kulturális bizottság módosító javaslataival, az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A beterjesztett törvényjavaslathoz elsőnek Kállai Gyula, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt hozzá. dolgozó nép fiai előtt szélesre tárultak a középiskolák és az egyetemek kapui: az 1938-as évhez viszonyítva napjainkra mind a középiskolai, mind az egyetemi hallgatók száma közel ötszörösére nőtt. A munkás- és parasztszármazású fiatalok aránya a középiskolákban az 1938-as 4 százalékról 53,2 százalékra, a az egyetemeken az 1938-as 3,5 százalékról 54,4 százalékra emelkedett. A felszabadulás után az alsó- közép- és felsőfokú oktatásban tett intézkedéseinkkel — a fasiszta Horthy-rendszer gúzsbakötött iskoláiról és nyomorgó néptanítóiról nem is beszélve — túlhaladtunk és magunk mögött hagytuk bármely kapitalista ország oktatási rendszerét. Kállai Gyula: Célunk, hogy megteremtsük a szocialista társadalom szocialista iskolarendszerét Bevezetőül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé terjesztett új iskolatorvény annak a csaknem kétéves munkának a gyümölcse, amelyet az oktatási rendszer reformjának elő- készítésére létrehozott kormánybizottság a pedagógusok, a szülők, a társadalom legszelesebb rétegeinek bevonásával végzett el. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott irányéi- veket oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére széleskörű vitát bocsátottunk, amelyben közel egymillió állampolgár vett részt, sok-sok ezer javaslat és észrevétel hangzott el. A végleges törvénytervezet e vita alapján készült. A törvényjavaslat — szellemét tekintve — kapcsolatban ill a korábbi haladó közoktatási törekvésekkel, azzal a arccal, amelyet a magyar közélet haladó alakjai és különösen a haladó szellemű pedagógusok a régi kizsákmányoló rendszer osztálykorlátai által megnyomorított iskolák felemeléséért vívtak. Közvetlen iroköse és folytatója a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság intézkedéseinek, amelyek — ha rövid időre is — az iskolát a nép birtokába adták, ? elkezdték az egységes, 8 osztályos munkaiskola, az erre épített 4 osztályos általános, kötelező középiskola és szakmunkásképző iskola megtekal a nagy fontosságú intézkedésekkel — a földreformmal, a bányák, bankok és nagyüzemek államosításával —, amelyekkel a felszabadult magyar nép hozzálátott új élete kialakításához. De a nép számára csak az államosítás útján lehetett igazán meghódítani az iskolát. Hazánkban 1948-ban államosítottuk az iskolákat. Korábban az általános iskolák 65 százaléka, s a középiskolák 48 százaléka az egyházak kezén volt. Az államosítás óta az ifjúság oktatása és nevelése a szocializmust építő állam feladatává vált. Most már kiadhattuk a jelszót: — munkás- és parasztjiatalokat a középiskolákba és az egyetemekre! A A törvényjavaslat arra a méltán történelminek nevezhető fejlődésre épül. amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás után elért. M45-ben létrehoztuk a 8 osztályos általános iskolát _ Ez nemcsak időben, de jelentöse- gfeber is egy sorban volt azokA Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről a most elfogadásra ajánlott törvény- javaslattal —, amely hazánk történetében először a köz-iktatás egészét, annak minden láncszemét érinti, s azt a célt tűzzük ki, hogy megteremtsük a szocialista társadalom szocialista iskolarendszerét. Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett, társadalmi szükségszerűség. Nem véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában megköveteli, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz á nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója. Az iskolareform megvalósítása közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, előrelendíti az ipari és mezőgazdasági termelést. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetében kitűzött célok realitása — például az Amerikai Egyesült Államok túlhaladása az egy főre eső termelésben — és a garancia e célok megvalósítására, nem utolsósorban abban rejlik, hogy a közoktatás és szakemberképzés terén a Szovjetunió már maga mögött hagyta a legfejlettebb imperialista nagyhatalmat is. A mai elsőség az iskoláztatás és szakemberképzés terén, holnap az ipar és mezőgazdasági termelés elsőségéhez vezet. Azt, hogy a tudás szerepe megnövekedett, mi is minden területen — az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben nap mint nap tapasztaljuk. Régen például, amíg a mezőgazdaságban több millió kisparcella volt, az 5—10 holdas kisbirtokos paraszt gazdálkodása teljes mértékben évszázados hagyományokon alapult, sem lehetősége, sem igénye nem volt a mezőgazda- sági tudomány alkalmazására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen megnövelte az igényt az agrártudományok iránt, mert a több ezer holdas szövetkezetek — ha eredményesen akarnak dolgozni — nem folytathatnak csak tapasztalati gazdálkodást Jellemző, hogy régebben a mezőgazdasági technikumainkat csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk úgyahogy benépesíteni, az idén pedig két és félszer annyi diák jelentkezett, mint amennyi a mező- gazdasági technikumok első osztályainak befogadóképessége. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány az általános műveltség és szakmai képzettség nagy szerepét szem előtt tartva, mindent megtesz annak érdekében, hogy felkarolja a tömegek művelődési vágyát és széles, szocialista utat nyisson annak kielégítésére. E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága művelődési politikája irányelvei szolgáinak. Az oktatási rendszerről szóló törvény elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk élőre a művelődéspolitikai irányelvek, valamint pártunk 7. kongresszusa határozatának végrehajtásában. Az országgyűlés az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakorlati téren is bebizonyosodott — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. Az 1960/61-es tanév az oktatási rendszer reformjának próbaéve volt Nyugodt lelkiismeretteä állíthatjuk, hogy a reformterv kiállta a próbát, minden elképzelését igazolta az élet. Az a három alapélv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatainak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése, a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált szülők, a pedagógusok és az ifjúság soraiban. Különösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértették, hogy a reform az ő érdeküket szolgálja és szíwel-lélekkel támogatják. Az üzemekben eltöltött munkában, az iskolai tanműhelyekben, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjeim az önkéntes ifjúsági táborokban és más helyeken, ahol a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott, hogy a mi ifjúságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, életvidám ifjúság, az épülő szocializmus ifjúsága, amelyre népünk mindig számíthat. Az elmúlt évben választ kaptunk azokra a kételyekre is, amelyekkel egy évvel ezelőtt, az irányelvek vitái során még találkoztunk. Egyes pedagógusok korábban azt gondolták, hogy a munka bevezetése visszaveti a diákok érdeklődését a humán tárgyak, s általában az elmélet iránt. Ennek pontosan az ellenkezője történt: a diákok érdeklődése nőtt az irodalom, a történelem, a művészetek iránt, a az általános tanulmányi színvonal is emelkedett. A szülők között akadtak olyanok is, akik kezdetben ellenszenvvel nézték, hogy gyermekeik fizikai munkát végeznek, mondván, hogy „az én fiamnak nincs szüksége arra, hogy ilyen fiatalon dolgozzék”. Most már ők is meggyőződték róla, hogy a munka jő hatást gyakorolt fiaink és leányaink magatartására, jó irányban formálja jelleműket, növeli ismereteiket az őket körülvevő világról, s minden tekintetben eredményesen járul hozzá nevelésükhöz. Némi ellenállással még ma is találkozunk egyes olyan szülőknél, akiknek gyermekei a mezőgazdaságban végzik szakmai gyakorati munkájukat Ezek lekicsinylőén nyilatkoznak az agrármunkáról, s azt mondják, „nem azért adtam gyermekeim gimnáziumba, hogy kapáljon”. Az ilyen szülők, úgy látszik, még nem ismerték fel a munka általánosan nevelő jellegét, s emellett figyelmen kívül hagyták korúnk egyik legfontosabb folyamatát hogy a mezőgazdasági munka a szocialista társadalomban mind több és több tudást, szakmai ismeretet követel meg, s fejlődése során az ipari munka válfajává válik. Az iskolareformunk alap- gondolata, a munka és a tanulás összekapcsolása teljes elismerést nyert. A termelés és a tanulás egybekapcsolása javítja az ifjúság nevelését. A munkásosztály mint aktív, közvetlen nevelési tényező jelentkezik az iskolában. A munkás máris a pedagógus segítőtársa lett. Az öt plusz egyes tanítási rendszerbe eddig bevont üzemek munkásai féltő gonddal és szeretettel foglalkoznak a reájuk bízott gyerekekkel. Nemcsak a szakma fogásait igyekeznek elsajátíttatni velük, hanem elősegítik emberi, jellembeli fejlődésüket is. a tanulók szakmai előrehaladása mellett számon tartják iskolai tanulmányi eredményeiket, érdeklik őket a fiatalok családi körülményei, megkérdezik tőlük, hogyan és hol szórakoznak, kikkel tartanak baráti kapcsolatot. A diákok jelenléte az üzemekben azt is eredményezi, hogy a munkások érdeklődése egyre növekszik a tanulás iránt, másrészt üzemi munkájukat is igyekeznek jobban, felelősségteljesebben elvégezni, mert érzik, hogy magatartásuk példa lehet a fiatalok előtt A munkások sok leleményességgel és ötlettel végzik nevelő tevékenységüket, s úgy foglalkoznak a fiatalokkal, mintha saját gyermekeik lennének. Pártunk Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a szülők, a pedagógusok, az egész társadalom nevében, az országgyűlés színe előtt mondok köszönetét azoknak a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek, (Folytatás a 2. oldaloru)
