Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
2 NEPÜJ8AG 1961. október 12., csütörtök As országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az 1. oldalról) üzemigazgatóknak, párttitkároknak, azoknak az iparban és mezőgazdaságban dolgozó elvtársaknak és barátainknak, akik valóban erőt, időt és fáradságot nem kímélve segítik ifjúságunk oktatását és nevelését. Az ifjúság nevelésének további javítása oktatási rendszerünk reformjának alapvető feladata. Az iskola az ifjúság második otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a családdal — a korszerű műveltség, a szakmai ismeretek, s a tudományos világnézet alapján fejlessze ki a tanulókban a kommunista erkölcsöt, s a legnemesebb emberi tulajdonságokat. E reformmal arra törekszünk, hogy fiainkból és leányainkból egyenes jellemű, határozott, őszinte, munkaszerető, becsületes, hazáját és népét szerető, szüleit, családját, embertársait tisztelő, melegszívű emberek váljanak, akik — ahogy a törvénytervezet mondja — odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét építik és védik a nép államát. Kállai Gyula a továbbiakban az egyes iskolatípusokról szólt. A nyolcosztályos általános iskola kitűnően bevált, s így hazánk oktatási rendszerének továbbra is szilárd alapja marad. A jövőben az általános alapműveltség, a szocialista erkölcs és világnézet alapjainak lerakása mellett megismerteti a tanulókat a termelőmunka elemeivel is és hozzászoktatja őket a társadalmilag hasznos munka végzéséhez. Az a célunk, hogy az általános iskolát végzettek szilárdabb alapismeretek, mélyebben megalapozott erkölcsi és esztétikai nevelés, erősebb testi felépítés birtokában folytathassák tanulmányaikat oktatási rendszerünk következő láncszemében. Az új törvény a tankötelezettséget felemeli, s ezt a hatodik életévtől számított tíz tanévre terjeszti ki. A tankötelezettség kiterjesztése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, másrészt pedig szélesíti a továbbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után azonnal nem iratkoznak be sem középiskolába, sem iparitanuló-iskolába, s munkába sem állnak, a kétéves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után tovább tanulnak. Tavaly az általános iskolát végzettek 43 százaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző-, és 30 százaléka az ipa- ritanuló-iskolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valamilyen formában már tovább tanul. Lassan érlelődnek tehát a feltételei annak is, hogy a tankötelezettséget még jobban kiterjesszük és bevezessük az általános kötelező középiskolai oktatást. A legnagyobb változásokat a középfokú oktatás terén hajtjuk végre Ez érthető, mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az oktatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskoláknál jelentkezik. Régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott. igényeknek. A középiskola két alapvető típusát akarjuk kialakítani: a megreformált gimnáziumot és a teljesen új szakközépiskolát. A gimnáziumban a tanulók valamely szakmában olyan — a heti egynapos üzemi gyakorlatok során szerzett — előképzettséget nyernek, amelynek birtokában az adott szakmában az érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szak- középiskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentőségű tény. Ezzel a szakmunkásképzés a középiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szocialista munkásosztály szakmai és műveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakközépiskolában a tanulók négy év alatt érettségit, 6 egy szakmában teljes képzettséget nyernek. A modem ipar a szakmunkástól egyre inkább a gépek működési elvének ismeretét, azok kezelését, hibáinak kijavítását igényli. Maga az ipar fejlődése állítja előtérbe, s kívánja meg a szakközépiskolai képzés fokozatos bevezetését és széleskörű elterjesztését. A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális forradalom fontos vívmánya volt, megtette az első lépést a termelés és a tanulás összekapcsolása, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A technikumok az elmúlt 10 év alatt több ezer fiatalt neveltek. Közülük sokan kiváló szakemberek lettek, akik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldozatos és eredményes munkát végeznek. A fejlődő ipar és mező- gazdaság igényeit azonban a középfokú technikusképzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a technikusképzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg 2 ipari, és 16 mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máris működnek, vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekedő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a legfontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatók vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben felsőfokú technikumokat hozzunk létre. A népgazdaságnak évről évre növekedő számban van szüksége kommunista szakemberekre. Jólehet, ma a népgazdaságunkban nagy számban dolgoznak és munkájuk nyomán közmegbecsülésnek örvendenek a nem kommunista értelmiségiek, a társadalom szocialista fejlődését, s az ebből adódó követelményeket figyelembe véve a ma egyetemre kerülő és ott tanuló fiataloktól teljes joggal várjuk el, hogy mindent megtegyenek, hogy kommunista szakemberekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberképzés. Olyan mérnökökre, orvosokra, közgazdászokra, jogászokra, agrármérnökökre, pedagógusokra és más gyakorlati szakemberekre van szükségünk, akik jól ismerik szakmájukat, s azt a gyakorlatban tudják alkalmazni, képesek arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kultúra terén az élenjáró eljárások és módszerek meghonosítói legyenek, s megfeleljenek mindazoknak a társadalmi, politikai és világnézeti követelményeknek, amelyeket a szocializmust építő nép a saját, értelmisége iránt támaszt. E célok elérése érdekében a törvényjavaslat egyetemeinket és főiskoláinkat, azok oktató-nevelő munkáját is közelebb akarja hozni az élethez, a szocialista építőmunka gyakorlatához. Tovább javítjuk az egyetemi felvételi rendszert. Elsősorban azokat vesz- szük fel az egyetemekre, akik a középiskola befejezése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek. Minden szakon növeljük a hallgatók szakmai gyakorlatainak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktató-nevelő és tudományos munkájának színvonalát. Az egyetemekre bízzuk és szervezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképzését a különböző jellegű és időtartamú tanfolyamokon. A szakmérnök, a mérnök-közgazdász, a szakorvos és általában az orvostovábbképzés megszervezése a szakember- képzésünk nagyon fontos vívmánya. Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőtt- oktatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. Az elmúlt évben a dolgozók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon X85 000 ember tanult. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése, a gépek egyre széle- sebbkörű alkalmazása a felnőttektől is megköveteli, hogy éljenek a társadalmi rendszerünk által nyújtott lehetőségekkel és szüntelenül bővítsék szakmai ismereteiket, növeljék általános és politikai műveltségüket. Napjainkban az iskolák jellege abban az értelemben is megváltozik, hogy nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek „második otthonává” válnak. Egyes iskolatípusokban az „öregdiákok” száma eléri, sőt túlhaladja a „kisdiákokét”, így például az elmúlt tanévben az elsőosztályosok száma a gimnáziumok nappali tagozatain 45 000, s a dolgozók gimnáziumában 42 000 volt. Az ipari és közgazdasági technikumok esti és levelező tagozatain több felnőtt tanul, mint amennyi fiatal ugyanezeknek az iskolatípusoknak nappali tagozatain. A törvény- javaslat tovább megy a megkezdett úton, s a felnőtt dolgozók oktatását az isko’arendszer szerves — az ifjúság oktatásával és nevelésével egyenértékű részévé emeli. Ennek megfelelően többet kell foglalkozni a felnőtt oktatás módszereivel és jó tapasztalataival, s többek között pedagógiai szaklapjainknak és általában a pedagógiai tudománynak — amely eddig alig foglalkozott e fontos kérdéssel — nagy gondot kell fordítani a dolgozók oktatása elméleti és módszertani kérdéseinek mególdására. megvalósítására kell irányító- ben kell részt venni az édes- ni. apáknak is. A szülői munkaközösségek A törvényelőkészítő viták tevékenységében — a jelenle- során állandóan hangoztattuk, ginéi jóval nagyobb mérték- hogy oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének középponti alakja a pedagógus Az iskolareform hosszú időre szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát követel. Az új iskolarendszer kialakítását a törvényjavaslat elfogadásával még nem tekinthetjük meg- valósítottnak. Az új oktatási törvény kijelöli az iskolarendszer felépítésének kereteit. E kereteket tartalommal kell megtölteni, s ez a jövő feladata. Gondoskodni kell az új iskolatípusok megfelelő tan terveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma a tanulók és pedagógusok vállait egyaránt nyomja. A túlterhelésnek a tantervi és tankönyvi okok mellett pedagógiai és módszertani okai is vannak. Nemcsak a tananyag túlméretezettsége okozza a túlterhelést. Ha vannak még pedagógusok, akik a feladatukat abban látják, hogy feladják és visszakérdezzék a leckét, a tankönyv lehet akár csak 25 oldal terjedelmű, a túlterhelést mégsem lehet megszüntetni. A till terhelés megszüntetését a pedagógus úgy segítheti elő, ha úgy tanít és magyaráz, hogy az anyag lényegét, fó összefüggéseit a tanulók már az órán megértsék és elsajátítsák. A pedagógiai tudomány minden eddigi eredményének mozgósításával hozzá kell látni ahhoz, hogy a munka bevezetésével nyert óriási nevelőerőt megfelelően hasznosítsuk az oktatás és nevelés egész folyamatában. Szükséges, hogy felemeljük a szavunkat az egyes helyeken mutatkozó téves szemlélet és gyakorlat ellen. Gyakran tapasztaljuk, hogy az öt plusz egyes rendszerű iskolákban a heti egynapos üzemi munka címén a jó szándékú üzemi mérnökök és technikusok új műszaki jellegű elméleti tárgyat iktatnak be a tananyagba. Ezt nem tartjuk helyesnek, az üzemben eltöltött idő túlnyomó többségét munkával, s nem előadások hallgatásával kell eltölteni. A szakmai oktatás elméleti részét össze kell hangolni és ahol lehet, be kell építeni az iskolában oktatott tárgyak: főleg a matematika, fizika, kémia, biológia, a rajz tananyagába. Másutt a diákokat állandóan egyhangú, semmiféle szakismereteket nem igénylő, lényegében napszámos munkán foglalkoztatják: ez sem helyes és nevelési szempontból visszájára fordulhat. Az öt plusz egyes oktatási rendszer legfontosabb alapelve az ^kólában eltöltött öt nap, az üzemben eltöltött egy nap közötti összhang. Ennek érdekében nagy gonddal és felelősséggel kell pedagógiailag megalapozni az üzemekben eltöltött idő foglalkoztatási tervét. Rendezni kell az üzemek és iskolák kapcsolatainak egyéb megoldatlan kérdéseit is. Biztosítani kell a gyakorlati oktatás nyersanyagszükségletét. Azokat a munkásokat és műszakiakat, akik részt vesznek az ifjúság szakoktatásában, fel kell fegyverezni a legszükségesebb pedagógiai ismeretekkel. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy az oktatási irányelvek országos vitája nagy nemzeti mozgalmat bontakoztatott ki az iskola megsegítése érdekében. Az elmúlt évben például a társadalom több mint 120 millió forinttal segítette az iskolaépítést, műhelyek és szertárak fejlesztését. Az oktatás, a nevelés és a szakemberképzés társadalmi támogatása hasznos formájának bizonyult a társadalmi ösztöndíj-rendszer. Ha ez a megállapítás igaz volt a reform előkészítése és kidolgozása időszakában, százszorosán igaz most, amikor a reform végrenajtásáról van szó. A társadalom segítsége nélkülözhetetlen a reform megvalósításához, de a szocialista iskola megteremtésének fő feladatai a pedagógus vál- laira nehezednek. Az a nagy munka, ami az egész nemzet életére hat, — végső soron rajtuk áll, vagy bukik. Az iskolareform törvénnyé emelésének napján bizalommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi, baráti ■szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy taps.) A párt, a kormány, a magyar országgyű. lés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű munkát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szocialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kincsét, jövőjét! az ifjúság nevelését bízza a pedagógusokra. Nem lehet magasztosabb és szebb életcél, mint eleget tenni e feladatnak, s eredményesen oktatni és nevelni, -zoclalista emberré formálni hazánk ifjúságát. Meg vagyunk tehát győződve arról, hogy nevelőink — most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segítségével — a társadalom erőinek közreműködésével, méltóan a nemzet bizalmára, továbbra is becsülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai Gyula befejezésül köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskolareform kidolgozására létrehozott bizottság minden tagjának, majd a törvényja- javaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A Kállai Gyula beszámolóját követő vitában elsőnek Erdei Lászlóné Szabocs-Szat- már megye képviselője szólalt fel, aki hangsúlyozta: nagy fontosságúnak tartja a reform- javaslat harmadik paragrafusát, mely tíz évre emeli fel a tankötelezettség idejét, mert ez azt jelenti, hogy a szülők és a pedagógusok 16 éves koráig nevelhetik együtt a gyerekeket. Jobban felkészíthetik őket az életre, tanulmányaik folytatására. Bejelentette, hogy az oktatási reformtörvényjavaslatot elfogadja, és azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A vita következő felszólalója Madarász Istvánná Szabolcs-Szatmár megyei képviselő volt. Kiemelte, az általános iskolai pedagógusoknak, a középoktatás irányítóinak a következő években figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a tanköteles korú gyerekek ne csak megkezdjék, hanem be is fejezzék kötelező tanulmányaikat. A reformtervezetet elfogadta és efogadásra ajánlotta. Nagy Antal Komárom megyei képviselő a mezőgazda- sági szakoktatás jelentőségét méltatta. Mint mondotta, a második ötéves terv időszakában százezer mezőgazdasági szakmunkás kérdését vettük tervbe s ezek közül tízezer fiatal, a többi pedig a felnőtt szakmunkásképzés keretében szerzi majd meg a szükséges ismereteket. Jelenleg hiányok vannak szakképzett mezőgazdasági technikusokban. Mintegy 1700-an dolgoznak képesítésüknél magasabb — mérnöki — beosztásban. A törvényjavaslatot a Komárom megyei képviselőcsoport és a maga nevében elfogadta, és azt elfogadásra ajánlotta. Ezután Benke Lajosné Pest megyei képviselő, majd Achátz Imre Baranya megyei képviselők szólaltak fel, akik a törvényjavaslatot elfogadták és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlották. Ebédszünet után elsőnek Kelen Béla budapesti képviselő szólalt fel, aki a következőket mondotta: Az országgyűlés törvény- alkotó munkája során egyik legszebb, legemlékezetesebb feladatát oldja meg, amikor törvényerőre emeli a Magyar Népköz- társaság oktatási rendszerének reformálásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Hegyi Jánosné, Veszprém megyei képviselő rövid felszólalásában egyetértését fejezte ki a törvényjavaslatban foglalt rendelkezésekkel, és a javaslatot a Veszprém megyei képviselőcsoport és a maga nevében elfogadta. A további vita során Hankó György Békés megyei, Tóth Anna budapesti, ér. Bognár Rezső Hajdú—Bihar megyei, Varga Gáborné Borsod megyei, Csajághy Gábor Somogy megyei, Bognár József Tolna megyei képviselők szólaltak fel, majd ezután Rátkai Fe- renené Heves megye képviselője a következőket mondotta: Rátkai Ferenc né és Vaskó Mihály Heves megyei képviselők felszólalása A társadalom és az iskola kapcsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak Az általános iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irányítása is a tanácsokra tartozik. Ezt a munkát nem lehet a tanács művelődésügyi osztálya ,.reszort”-feladatának tekinteni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskolák munkájával a tanács egésze foglalkozik. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tegye az ifjúság soraiban végzett munkája központi feladatává az oktatási rendszer reformjában foglalt képzési és nevelési célok megvalósításának elősegítését. A munka bevezetése az oktatásba, a tanulóifjúság közvetlen kapcsolatai a munkásfiatalokkal, a kommunista nevelés új lehetőségeit, s a mozgalmi munka új formáit tárják fel az ifjúsági szövetség előtt is. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a segédkezés a reform megvalósításában a fiatalok újabb és újabb tömegeit hóditja meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség számára az üzemekben és az iskolákban egyaránt. Az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát a pedadgógus és a szülő, az iskola és a szülői munkaközösség alkotja. Elismeréssel adózunk a Magyar Nők Országos Tanácsának, amely odaadó, lelkes munkát végez. A szülői munkaközösségek tevékenységét az iskola alapvető oktatási és nevelési célkitűzéseinek Rátkai Ferencné beszámolt arról, hogy tavaly a megye iskoláiban tanulmányozták a diákok gondolkodásmódját, magatartását. A beszélgetésekből kitűnt, hogy a tudatos oktató-nevelő munka eredményeként sokat fejlődött a fiatalok erkölcsi, világnézeti és politikai szemlélete. A fiatalok jelentős többsége helyesen igazodott el az időszerű társadalmi kérdésekben, megérti a termelőszövetkezeti mozgalom, a falvakban lezajló nagy változások jelentőségét, s helyesli a Szovjetunió békekezdeményezéseit, majd hangsúlyozta, hogy az oktatási reform-törvény végrehajtásához felbecsülhetetlen segítséget nyújthatnak és kell is, hogy nyújtsanak a szülői munkaközösségek. A felszólaló végül bejelentette, hogy elfogadja és elfogadásra ajánlja a reform törvény-tervezetét. Vaskó Mihály Heves megyei képviselő a mezőgazdasági szakmunkás-, illetve szakmunkástanuló képzésről szólt. Különösen nagy jelentősége van — mint mondotta — az általános iskolából kikerült fiatalok képzésének, vagyis a szakmunkástanuló képzésnek. Ebben a munkában jelenleg 160 állami gazdaság és 550 termelőszövetkezet vesz részt és a tanulók száma az idén már elérte a nyolcezer főt, mégpedig úgy, hogy ebben az évben ötezer fiatallal kötöttek Ilyen természetű szerződést, a gazdaságok, közülük 2600-zal a termelőszövetkezetek. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Vrbán Ernő Vas megyei, majd dr. Bérezi Gusztáv képviselők felszólalása után Rónai Sándor elnök a vitát bezárta. Ezután llku Pál művelődés- ügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra, majd Rónai Sándor elnök szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a benyújtott és a művelődésügyi miniszter által javasolt módosításokkal — elfogadta. Az országgyűlés legközelebbi ülését ma délelőtt 10 órai kezdettel tartja, amikor is meg. tárgyalja az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és meghallgatja Kádár Jánosnak, a Minisztertanács elnökének felszólaJisát. (MTU
