Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
NÉPÚJSÁG 1961. október 11., szerda <i Ax orsxággyűlés elfogadta és törvényerőre emelte a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról) vek szerint 1965-ben 27 százalékkal lesz több az 1960. évinél, s megközelíti majd a Ifr- jenkénti 160 kilót. Az ellátás folyamatosságát azzal javítjuk, hogy mélyhűtött árukból kereken háromszor annyit biztosítunk, mint eddig, narancsból és citromból pedig 33 százalékkal növeljük az importot. Más élemiszerekből is jelentős forgalomnövekedéssel számolunk: étolajból például 48, húskonzervből 67, csokoládé- és nugátárukból 35, cukrász- süteményekből pedig 40 százalékkal adhatunk el többet a tervidőszak végén, mint 1960- ban. — Az előirányzatok a vendéglői forgalom 30 százalékos növekedését teszik lehetővé, — úgyhogy az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás az eddiginél naponta félmillióval több vevőt szolgál ki meleg étellel. Az iparcikkellátás alakulása A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik tagja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s á kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asszonyok főzési, bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás 1965- ben naponta átlagosan másfél millió embert étkeztet. A konzervek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyicikk is forgalomba kerül, köztük több újfajta szintetikus mosópor, a parkettát évekig megóvó padlólakk, stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkeBlaha zeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. 2700 kiskereskedelmi és veudéniálóipnri üzem létesül Az országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. Áruházat kap Csepel, Özd. Szeged, Veszprém, Miskolcon pedig új áruházat építenek. Kiterjesztik az önkiszolgálás rendszerét. A második ötéves terv idején további 1750 állami és 1500 szövetkezeti üzletben vezetik be az önkiszolgálást, illetve az új létesítmények nagy többségét már Önkiszolgálóvá rendezik be. A tervjavaslat 184 000 négyzetméter új raktár építését irányozza elő, — ebből hét élelmiszer-, 28 iparcikk-raktár, továbbá hat tüzelő- és épület- anyag-raktár épül. Néhány helyen, elsősorban ott, ahol most épülnek, vagy fejlődnek az új lakótelepek, — a több kisebb, különböző üzlet helyett nagyméretű, nagyobb forgalom lebonyolítására, bő választék tárolására alkalmas önkiszolgáló, áruház jellegű bevásárlási központokat" létesítünk. Az úgynevezett ellátási körzetek kialakításával arra törekszünk, hogy a fogyasztók minden fontosabb iparcikket megvehessenek — anélkül, Hogy túl nagy távolságra kelljen utaznlok. — A tervjavaslat néhány budapesti és vidéki szálloda építését, illetve újjáépítését, továbbá csaknem 1100 új szállodai szoba létesítését irányozza elő. Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: Kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellépünk minden túlzó, beruházási eszközeinket tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkentő költségszint mellett bonyolítsuk le — de ez semmiképpen sem menjen a kiszolgálás rovására. Béla: A befektetett milliók a legfontosabb feladatok megoldását segítsék elő Blaha Béla, Borsod megye képviselője hangsúlyozta, hogy a szénbányászat 1965-re előirányzott termelésnövekedését csaknem teljes egészében a jelenleg meglevő és most épülő bányákból kell biztosítani. — Ügy kell megszerveznünk a beruházásokat, a bányászat fejlesztését — folytatta —, hogy a befektetett milliók a legfontosabb feladatok megoldását segítsék elő. A második ötéves tervben kilenc és fél- milliárd forintot költünk a szénbányászat fejlesztésére. Ebből biztosítanunk kell a most épülő bányák befejezését, így például gondoskodnunk kell arról, hogy időben szenet adjon a komlói, a zo- báki, a pécsi István 2-es, a dorogi 19-es és 21-es, az oroszlányi 23-as, valamint a borsodi üzem lyukói aknája. Jelentős feladat lesz az is — s ez munkánk egyik fő területe —, hogy ne csökkenjen a meglevő, működő aknák termelése, s megfelelően végezzük el a hozamot növelő rekonstrukciókat. — A beruházások koncentí- aálásával elérhetjük, hogy aránylag kevés új bányaüzem építése váljék szükségessé. A termelés növelésével egyidejűleg a második ötéves terv időszakában is előtérbe kerül a szén minőségének javítása. A tervidőszakban sürgetően vetődik fel a szénbányászat műszaki fejlesztésének, a munka- és üzemszervezés hatékonyabbá tételének kérdése is. — A szénbányászat előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a következő időszakban az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a bányagépek minőségére, a tartalékalkatrészek gyártására, valamint a berendezések árainak csökkentésére is. Sok a tennivaló a munka- és üzem- szervezésben. Blaha Béla a továbbiakban elmondotta, hogy a második ötéves tervben mintegy 300 millió forintot szán államunk munkásvédelmi és üzemegészségügyi beruházásokra. — A második ötéves tervünk sikeres teljesítése — folytatta ezután — nagy mértekben attól függ, hogyan tudjuk biztosítani a megfelelő szakmunkás-utánpótlást. A tervidőszakban mintegy 410 000 új szakmunkásra lesz szüksége népgazdaságunknak. Ebbői mintegy 290 000 szakmunkást az iparitanuló-képaéstől várunk. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Sároti György: A fulóhomokoi „arany homokká“ változtatjuk Sárosi György, Bács-ICiskun megyei képviselő az ötéves tervjavaslat főbb mezőgazda- sági előirányzataival, s a homoki területek hasznosításával foglalkozott. — Második ötéves tervünk mezőgazdasági előirányzatai módot adnak a mezőgazdasági munkák eddiginél nagyobb mérvű gépesítésére — folytatta. — Ma a telepítési munkákban már tetemes részt végeznek el az emberek helyett a gépek — helyes lenne azonban a jól bevált UE 28-as traktor-család teljesítőképességének növelése, a -jelenleg is használt mezőgazda- sági gépek tökéletesítése. — A homoki földek hasznosítására vonatkozó tervek találkoznak termelőszövetkezeti parasztságunk, s egész népgazdaságunk érdekeivel, ezérc biztosítottnak látom az új távlatokat nyitó, hatalmas telepítési feladatok megoldású azt, hogy futóhomokunkat ..arany homokká” változtatjuk. A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra aján lotta. ebben az évben tovább nőtt a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek száma cs csökkent a még gyengén dolgozó közös gazdaságoké. Ez nem kis mértékben a vezetés javulásának eredménye. Termelőszövetkezeteink többségében ma már hozzáértő szakemberek tartják kézben a gazdálkodást, s jobb munkára ösztönöznek a jövedelemelosztás különböző formái. Meggyőződésem — mondotta a miniszter —, hogy a második ötéves terv megteremti a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének, a paraszti élet szebbé és jobbá válásának anyagi alapját, éppen ezért a terv valóra váltásához kérjük a termelőszövetkezeti tagság, s valamennyi dolgozó paraszt szorgalmas munkáját. Losonesi Pál: A mezőgazdaság időszerű feladatairól, a szocialista nagyüzemek fejlesztéséről Losonczl Pál földművelés- ügyi miniszter a mezőgazdaság időszerű feladataival, a szocialista nagyüzemek fejlesztéseinek kérdéseivel foglalkozott. Ahhoz, hogy mezőgazda- sági előirányzatainkat minden vonatkozásban teljesíteni tudjuk, elengedhetetlenül szükséges a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti és gazdasági megszilárdítása, termelésük anyagi megalapozása, munkájuk helyes megszervezése. A népgazdaság érdekei megkívánják — mondotta a továbbiakban —, hogy a mezőgazdaság ötéves programjában előirányzott valamennyi célt mielőbb elérjük, de ezek közül néhányat soron kívül megvalósítsuk. Fontos tennivalók közé tartozik például a termőtalaj táperejének fokozása, a mélyművelés, az öntözés fejlesztése, a különböző kémiai szerek — növényvédőszerek, műanyagok, takarmánykiegészítök — használatának kiterjesztése, új, nagyhozamú fajták elterjesztése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a takarmányfelhasználás gazdaságos módszerének széleskörű alkalmazása. A miniszter ezután hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a művelés alatt álló területet a legnagyobb mértékben ki kell használnunk. A meglevő területtel a lehető legokosabban kell bánnunk, felhasználva ehhez a tudomány és a technika minden vívmányát. Ez azonban nem elég — mutatott rá —, szükség van a meglevő termőterület további csökkentésének megakadályozására is. Ezzel kapcsolatosan bejelentette a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület további csökkenésének megakadályozására az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé törvényjavaslatot terjesztenek. A termőterület jobb kihasználásához tartozik a gyenge minőségű földek megjavítása. Az ötéves terv 800 000 kataszt- rális holdon irányoz elő talajjavítási, főleg savanyú és szikes területeken. Az előirányzott műtrágya mellett mindenhol növelni kell a szervestrágya felhasználását, részben az istállótrágya, részben a zöldtrágya mennyiségének növelésével. Említést tett a miniszter arról is, milyen fontos az időben és jól elvégzett talajművelés, s mennyire meghálálja a termőföld a gondos munkát még aszályos esztendőben is. Az idei év iskolapéldája annak, hogy a még rendkívüli szárazság mellett is, viszonylag jó terméseket értek el azok a gazdaságok, amelyek a múlt év őszén időben elvégezték a mélyszántást, s ehhez a második ötéves tervben előirányzott gépi technika jó lehetőséget nyújt. A szárazság elleni küzdelem másik nagyon fontos tényezője az öntözés kiterjesztése. A terv szerint öt év alatt mintegy két és félszeresére növekszik az öntözött terület. Ezenkívül a legszárazabb vidékünkön, a Tiszántúlon már a tervidőszakban elkezdjük a második vízlépcső építését, amely a Nagykúnság termőföldjeire biztosít majd elegendő víz- mennyiséget. Az öntözés kiterjesztésében sokat tehetnek maguk a mezőgazdasági termelők is, helyi víztárolók létesítésével, s az ország nagy területein A parlament folyosója az országgyűlés szünetében. Losonci Pál felszólalása után Molnár László, Komárom megyei képviselő az építőiparra háruló feladatokról. Bódi Jánosné Komárom megyei képviselő az idős, magukra hagyott emberek nyugodt öregségének biztosításáról, a szociális ellátás javításáról. Kova Pál Borsod megyei képviselő a beruházások lebonyolításának hiányosságairól, dr. Bette Zoltán Szolnok megyei képviselő a második ötéves népgazdaság- fejlesztési terv törvényjavaslatának egészségügyi és szociális vonatkozásaival foglalkozott. Mindannyian a törvény- javaslatot elfogadták, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlották. Ezután Egri Gyula Baranya megyei képviselő a honvédelem fontosságáról beszélt. riyula t a a hely (állást, at a békéért Hadseregünk mind több korszerű fegyverrel rendelkezik, és a katonák mestereivé válnak fegyvereiknek — mondotta. A tervjavaslat figyelembe veszi a nemzetközi helyzet folytán reánk háruló feladatokat és lehetőségeket. Csak a fokozott éberség, erőink helyes felhasználása és a harckészültség fokozása kényszerítheti visz- szavonulásra az imperialistákat. Leszögezte, hogy néphadseregünk fejődik és a szocialista országok hadseregeivel együtt képes vívmányainkat minden támadással szemben megvédeni. A hadsereg híven követi a pártot, a katonák hűségesek a hazához. A másodéves katonák megértették a leszerelés elhalasztásának szükségességét és becsülettel teljesítik feladataikat egységeikben. Már a rendelet nyilvánosságra hozatala előtt is ezrével ajánlották fel, hogy tovább szolgálnak, amíg ezt a haza megkívánja tőlük. A törvényjavaslatot a maga és a honvédelmi bizottság nevében elfogadja és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő a tudományos kutató intézetek feladatairól szólt. Elismeréssel említette eredményeiket, de hozzátette, hogy a termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok, növénytermesztők és állattenyésztők több segítséget várnak ezekt51 az Intézményektől. Úgy vélik, hogy a kutatóintézetek némelyike kissé távol esik a termeléstől, tevékenysége nem tart megfelelő lépést a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésével. A második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Mivel több képviselő már nem kívánt felszólalni, az elnöklő Rónai Sándor a vitát lezárta, s átadta a szót Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének, aki válaszolt a hozzászólásokra. Részletesen kitért a vitában elhangzott konkrét észrevételekre, részletesen ismertette az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozásain felvetett módosító javaslatokat. Közölte, hogy mind a bizottsági, mind a parlamenti vita tapasztalatait, tanulságait, a felmerült helyes észrevételeket és tapasztalatokat hasznosítják a további tervmunkákban. Befejezésül javasolta, hogy a beterjesztett törvényjavaslatnak megfelelően — az ötéves program maradéktalan megvalósítása érdekében — az országgyűlés forduljon felhívással az ország lokosságához. Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot — az Országos Tervhivatal elnöke által ismertetett, s az ő részéről is javasolt módosításokkal — általánosságban és részleteiben, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az Országos Tervhivatal elnöke által javasolt felhívást is az ország lakosságához. A felhívás a következőképpen hangzik: Felhírás az ország lakosságához „Az országgyűlés elfogadva és törvényerőre emelve további előrehaladásunk e nagyszerű programját, — felhívássá! fordul a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista hazánk minden polgárához: erejük, képességük és tudásuk legjavát adva. segítsék elő nagy nemzeti céljainkat, az ország további felvirágzását, a béke biztosítását, népünk jólétének magában foglaló második ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását.'’ Rónai Sándor elnök végezetül javaslatot telt az ország- gyűlés legközelebbi ülésének idejére és napirendjére. Javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s ülésének napirendjére a Magyar Népközül r- saság oktatási rendszerérő szóló törvényjavaslat tárgyal " sát tűzi. Az országgyűlés kedd ülése ezzel befejeződött. (MTI) megvalósítható csőkutas öntözés alkalmazásával. A mezőgazdasági termelés növekedésének egyéb lehetőségeiről is szólt a miniszter, s ezek között említette meg a nagy termőképességű fai'c és hibridek széleskörű elterjesztését mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertés-, a baromfi- és a juhtenyésztésben, nagy súlyt helyeznek a megfelelő fajta kiválasztására. A terméshozamok növelésé- : ben fokozott jelentősége lesz a kémiai szerek széleskörű al- . kalmazásának. < Ezután a mezőgazdasági termelés gépesítésével foglalkozott a miniszter, majd befeje- i zésül megállapította: Egri C Népünk vállalj} az áldozafokt
