Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Francia Nőszövetség képviselőinek látogatása Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 210. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. október 11., szerda Kedden délelőtt Egerbe érkezett a Francia Nőszövetség ; három képviselője, — akik a ! Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti kongresz- szusán vettek részt. Yvonne Quiles, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség „Világ asszonyai” című lapjának fő- szerkesztője, Colette Jakob szerkesztőségi titkár és And- rée-Marty Gapgras, a Liberation című francia lap munkatársa, egy napot tartózkodtak a történelmi városban. A vendégeket tegnap délután Fehér Istvánná, a Nőtanács egri titkára fogadta, majd Kocs- már Jánosnak, a városi tanács elnökének társaságában az egri Dobó István Termelőszövetkezet gazdaságába tettek látogatást. Cseh István, a termelő- szövetkezet elnöke a szőlődombokra kalauzolta a francia vendégeket, ahol megtekintették a szüreti munkálatokat és vidám baráti beszélgetést folytattak a termelőszövetkezeti gazdákkal. Ezt követően Eger város történelmi nevezetességeivel ismerkedtek. A Heves megyében tartózkodó román nőküldöttség vezetői: Maria Rosetti, a Román Nőszövetség elnöke és Mia Groza, a külügyi osztály vezetője, akik hétfőn érkeztek Egerbe — Horváth Nándornt- nak, a nőtanács megyei titkárának kíséretében tovább folytatta útját a megyében. Kedden délelőtt az egri közgazda- sági technikum tanulóival találkoztak, majd folytatták útjukat Párádra. A Parádfürdői Gyógyüdülőben az intézet orvosai és egészségügyi dolgozói fogadták a román vendégeket és hosszas baráti eszmecserét folytattak velük. A baráti ország nőküldöttei délután kirándulást tettek a Mátrába, megtekintették a Mátra romantikus tájait. A francia és román vendégek kedden utaztak el. (k. a.) Az országgyűlés elfogadta és törvényerőre emelte a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Papp János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Be- resztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János s A második ötéves terv kohó- és gépipari termelési előirányzatai 60 százalékos növekedést irányoznak elő teni. amelyek figyelembe veszik minimális lehetőségeinket, és további feltételeket biztosítanak, hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohászatra vonakozólag valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. Ezután Papp Ferenc, Bács- Kiskun megye képviselője szólalt fel. * Papp Ferenc s Az öntözésre költött milliók gyorsan megtérülnek Hangsúlyozta: a második Ötéves terv mezőgazdasági előirányzatának teljesítésében az egyik legfontosabb tényező az ország egyes vidékein évről évre visszatérő aszálykár elhárítása, a vízhiány leküzdése, s ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése. Helyeselte a tervjavaslatnak azt a pontját, amely kimondja az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztését, s rámutatott, hogy az öntözés fejlesztésére költött milliók a leggyorsabban megtérülő mezőgazdasági beruházások közé tartoznak. Papp Ferenc a továbbiakban beszámolt arról, hogy Bács-Kiskun megyében az úgynevezett felszíni vizek kihasználásával körülbelül 50 000 katasztrális holdat öntözhetnek. Az aszálytól gyakran sújtott kalocsai járásban a csorna-foktői csatornarendszer kiépítésével már a közeljövőben mintegy 15 000 holdon élnek a lehetőségekkel. A tervbe vett kiskunsági öntöző- rendszer kiépítésével — amely országunk második legnagyobb öntözőrendszere lesz — további 100 000 holdat öntözhetünk. Ebből mintegy 60 000 hold szikes legelő. Ennek eredményeként ezeken a földterületeken a jelenlegi négyötmázsás termésátlagot 20 mázsa fölé emelhetjük. A második ötéves tervjavaslattal egyetért, elfogadja és elfogadásra ajánlja. Berki Mihálynés Az ötéves terv kereskedelmi előirányzatairól Beszámolt arról, hogy a ké- reskedelmi forgalom országszerte — így Borsod megyében is — számottevően emelkedett. A képviselő felhívta a kereskedelem vezetőinek figyelmét arra, hogy a kereslet elsősorban azok iránt a cikkek iránt nő, amelyek könnyítik a házimunkákat, kulturáltabbá teszik az életkörülményeket. A képviselőnő ezután rámutatott, hogy bár a lakosság áruellátása észrevehetően javult, egyes Titusz János: 1965-re 23 százalékkal növekszik a belkereskedelmi forgalom sára — az utóbbi években fokozódott a kereslet. Az élelmiszer- ellátásról — Az élelmiszerellátásról szólva a miniszter hangoztatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elvből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon* az eddiginél nagyobb választék a közönség rendelkezésére. — Hazánk az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztásban — a kalóriákat számítva —előkelő helyen áll a világranglistán. A legutóbbi felmérések szerint felnőtteknél — az egyszerűség kedvéért nemenként nem mutatom ki a fejlődést — (Derültség.) a normál méret derékban 3—4 centiméterrel nőtt, s a serdülő gyerekek ruháinak egyharmadát 6 centiméterrel bővebbre kell méretezni, mint néhány évvel ezelőtt. 1965-ben családonként 20 kilóval több húst és húskészítményt hozunk forgalomba, mint 1960-ban. Tojásból 65. tejből 42, vajból 48, sajtból pedig 55 százalékkal többet adunk a lakosságnak, mint eddig. Az egy lakosra jutó zöldséges gyümölcsfogyasztás a ter(Folytatás a 2. oldalon.) Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- és gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői, mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohászati és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A tervezettnél hatmilliárd forinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munkatermelékenysége közel 25 százalékkal nőtt. Az átlagos évi növekedés 7,7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista országok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek tekinthető. Ha a gépipar szerkezeti átalakulását vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlődéséhez képest az erősáramú berendezéseknél 99,3 százalékos, a híradástechnikai iparnál 82.6 százalékos, a műszeriparnál 69,5 százalékos a fejlődés. A golyóscsapágy-gyártás 3,5- szeresére növekedett. — A hároméves terv eredményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes t-rmclési értéke, 1960-hoz \ izonyítva, 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos terme’.éélnek színvonalát. A miniszter ezután hangsúKádár János, Z. Nagy Ferenc, Gein Ferenc elvtársak a folyosón beszélgetnek. árucikkekből még nem kielégítő az ellátás. Sok tennivalónk van még a bolthálózat fejlesztésében is. A tervjavaslat előirányzatai biztosítják a lakosság jobb ellátásának feltételeit — ezért az országgyűlés kereskedelmi állandó bizottsága és a maga nevében az előterjesztést elfogadja és elfogadásra ajánlja. Kozma József! Biztosíthatjuk a lakosság áruellátását Kozma József, Győr-Sopron megye képviselője rámutatott: érdemes elgondolkozni azon, hogy az ideihez hasonló aszályos esztendő milyen következményekkel járt parasztságunkra nézve a múltban, az egyéni gazdálkodás korában. Most az aszály ellenére is mindenki számára megfelelő megélhetést és munkalehetőséget biztosítottunk. Szorgalmas, becsületes munkával leküzdhetjük a nehézségeket, s biztosíthatjuk a lakosság áruellátását. Kozma József a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz, építkezésekhez, az új bekötő utak létesítéséhez a termelőszövetkezeteknek a jövőben nagyobb mértékben kell saját erőből hozzájárulniuk. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. folyó munkát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosítani. A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A magyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedésekkel, > új üzemek segítségével, a meglevő gyárak központosításával ténylegesen megtalálja méltó helyét. Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és1 ezen belül a vácuumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával. Jelentős intézkedéseket teszünk szerszámgép- gyártásunk termelésének fokozására is. Kohászatunk több mint 7,5 milliárdos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk, amelyek nemcsak általában hazai iparunk* hanem a baráti országok igényeinek kielégítését is szolgálják. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjából reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyag-helyzetünkre, annak import kihatásaira és alkatrészellátásunkra — olyan előirányzatokat készí1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egyszázalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig a terv időszakában már csaknem 700 milliót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette, a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960- ban. A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtjük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk 7. kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő jövedelméből — elegendő mennyiségű, jó minőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, • amelyből korábban átmeneti hiányok voltak — s. javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyekből — a vásárlóerő növekedésének hatáA vitában ezután Tausz János képviselő, belkereskedelmi miniszter szólalt fel, s ismertette a tervjavaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint lyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ér el. Határozott, egyértelmű intézkedéseket kell tenni annak érdekében — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával —, hogy a KGST-orszá- gokkal kötött gyártásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. A magyar gépiparnak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyek előállítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gépgyártóknak messzemenően figyelembe kell venniük az ország nyersanyag-lehetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen nagyobb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híradás- technika-, a műszer- vagy a szerszámgépgyártó iparágakét. Ügyelnünk kell arra is, hogy további lehetőségeket találjunk a gépipar műszaki korszerűsítésére. Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért
