Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
a NÉPCJSAG IMI. október 10., kedd Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) szemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását — a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszan *artó taps.) Ezután Putnoki László, a terv és költségvetési bizottság tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Részletesen foglalkozott az ötéves terv főbb ipari, mező- gazdasági és kulturális előirányzataival, a lakosság anyagi helyzetének tervezett javításával, az életszínvonal emelkedésével, majd így folytatta: — A tervben foglaltak helyesen tükrözik legfontosabb tennivalóinkat, helyesen osztják el anyagi eszközeinket — ezért az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatot alapjaiban helyesnek tartják, s a felmerült módosítási javaslatok alapvető kérdéseket nem érintenek. Végül előterjesztette a terv- javaslat vitája során felmerült módosításokat, majd a terv- és költségvetési bizottság nevében elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Fehér Lajos felszólalása Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: a törvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket. — A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője — folytatta —: a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. 9 — A terv elkészítésekor figyelembe vettük azt is, hogy mind több és több volt gyarmati és félgyarmati ország lepett a nemzeti függetlenség útjára. Ezekkel az országokkal egyre bővülnek gazdasági kapcsolataink. — A kölcsönös előnyök alapján továbbra is ésszerű gazdasági kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a fejlett tőkés országokkal is — követve a két rendszer békés egymás mellett élésének politikáját. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ötéves terv egyik központi feladata a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Részletesen kitért az egyes iparágak fejlesztésére, a minőségre, a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta: a műszaki fejlődés meggyorsításában döntő szerepe van a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezéseinek, amelyek főként az újítási mozgalomban öltenek testet. Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak, az újítóknak, minden munkakörben növelnünk kell a dolgozók szakképzettségét, hogy még szélesebb körben kiterebélyesedhessék az újítómozgalom. Az ipari szerkezetek megjavításának, a műszaki színvonal emelésének és általában az egész iparfejlesztési terv megvalósításának legfontosabb feltétele a munkásosztály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotó készsége. szorgalma. A pártszervezetek —, s velük együtt a KISZ és a 'öbbi tömegszerve- zet —, politikai, nevelő és szervező munkájukban tekintsék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozókkal: csak a termelés a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az é'etszínvonalat, előteremtsük a növekvő fogyasztáshoz szüksége* árualanokat, s megfelelően tovább fejleszthessük a népgazdaságot. — Az előttünk fekvő törvényjavaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos —. hoev az ötéves terv kezdetére lényegében befeleződött hazánkban a termelőszövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti. szocialista gazdálkodásra tért át. Ügy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt orsz' —'ülés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a „fordalat éve” óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaradottságából, s meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének a programja. Most az a fő feladat, hogy mindenütt jól vezetett, eredményesen gazdálkodó termelő- szövetkezetek alakuljanak ki, amelyek mielőbb magas terméshozamokat érnek el és több árut adnak az országnak. Az ötéves terv időszakában a dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő feladatokat kell megoldania: 1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabona- szükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyérgabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk. 2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk. 3. Erőteljesen fejlesztjük a sertés- és baromfi-hústermelést, annak érdekében, hogy a lakosság egy főre jutó évi húsfogyasztását a múlt évi mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk. 4. Elsősorban az alföldi borvidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel, nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekonstrukció keretében mintegy 70—S0 ezer katasztrális hold szőlőt, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk. 5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítása, s vezetésének megerősítése, gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a népgazdaságnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmánykérdéssel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakarmány széleskörű felhasználását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem 200 korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 000, a tervidőszak végén több mint 200 000 vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító keveréktakarmányt állítanak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállománya réasér«. Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban: az abrakkeverék (sertés-, baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, belterjesebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést. Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva: — Támogatjuk az olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján nagyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságok. a szocializmus erősödését szolgálják, s ugyanakkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják a számításukat. — A népgazdaság Ismert szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelő- szövetkezetben a saját erőforrások maximális felhasználását. Szocialista államunk természetesen ezután is hathatósan segíti a termelőszövetkezeti parasztságot a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A törvényjavaslat 36 milliárd forintot — az ösz- szes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazdaság anyagiműszaki ellátásának javítására, a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358, tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. Fokozódik a gépi aratás Is. 1956-ban a gabonafélék összterületének 19 százalékát, tavaly 42 százalékát, aZ idén, a terv első évében pedig 60 százalékát takarítottuk be géppel, az ötéves terv utolsó évében a gépi betakarítás aránya 85 százalékra növekszik. — A termelés fejlesztésére előirányzott állami és termelőszövetkezeti erőforrásokat okosan. célszerűen kell felhasználni. Főként olyan területekre kell összpontosítani, amelyek a népgazdaság szempontjából a legfontosabbak, és ah ol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; ilyenek a műtrágyagyárak, az öntözés, a gépesítés, a növényvédelem, a ke- vtréktakarroány-gyártás, a sertés- és baromfitenyésztés, hizlalás, stb. — Az anyagi eszközök fel- használásának ésszerű koncentrálása természetesen ösz- szefügg azzal a feladattal, hogy hozzákezdjünk szocialista nagyüzemeinkben, mindenekelőtt az állami gazdaságokban. és fokozatosan a már területileg kialakult, megszilárdult termelőszövetkezeteinkben is a termelés ésszerű szakosításához. Az üzem: adottságok jobb kihasználásában igen nagy népgazdasági tartalékok vannak. — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruházási okokból —, nem tudunk oly gyorsan és annyi közös férőhelyet építeni, amennyi kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős !«b a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő szerepe, döntően a sértés- és baromfihús — valamint a tej- és tojástermelésben. Ebből a helyzetből következik, hogy a főfeladat a közös állattenyésztés minden erővel való fejlesztése, de emellett vegyük bátrat) igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét. Törekedjünk arra, hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerződések révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állami gazdaságaink az idén eddigi legnagyobb búzatermés átlagukat érték el: katasztrális holdanként több mint 16 mázsát. A termelőszövetkezetek búzatermés átlaga is megközelíti a 11 mázsát. A vártnál jobb termés eredményeként kenyérgabonából szeptember végéig 110 000 vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény. — Hasonló igyekezettel és szorgalommal kell nekilátnunk a jövő esztendei nagyobb gabonatermés megfelelő, gondos előkészítéséhez ezen az őszön 2 400 000 holdon kell kenyér- gabonát vetnünk, tehát a tavalyinál valamivel nagyobb területen. — Alapvető népgazdasági érdek — és az ország közvéleménye is elvárja, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói a 2 400 000 katasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, még pedig időben, s gondosan előkészített, jó magágyba! A jövő évi nagyobb terméshozamokat nagymértékben elősegíti, hogy ezen az őszön már több mint 700 000 katasztrális holdon vetünk nagy termóké- pességű búzafaitákat, jelentős mennyiségű műtrágya felhasználáséval. Eddig az időjárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várn hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona időben földbe kerüljön! Továbbiakban Fehér Lajos felhívta a figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékosságot kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve silózzák be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Az örvendetesen megnőtt koca- és süldőé) lo- mány átteleltetése, valamint a fellendült baromfitenyésztési és sertéshizlalási kedv fenntartása érdekében a kormány továbbra is szorgalmazza az :dér> jól bevált szerződéses akciókat, amelyek révén, a termelők a leszerződött jószág felneveléséhez, hizlalásához szükséges takarmány egy részét előnyös feltételek mellett, központi készletből megkaphatják. — A beterjesztett törvényjavaslat utal a lakosság foglalkoztatásának alakulásán az ötéves terv időszakában. A keresők száma ez idő alatt mintegy 300 000 fővel nő. A nem mezőgazdasági ágaza fokban foglalkoztatottak száma mintegy 370 000-rel nő, a mezőgazdasági dolgozók létszáma pedig mintegy hetvenezerrel csökken. A tervből az következik, hogy a munkalehetőségek 1965-ig tovább növekednek. foglalkoztatás további javulása azt jelenő, hogy míg tavaly 100 dolgozónak 117 főt kellett eltartania, addig a tervidőszak végén már csak 110 főt kell. Az eltartottak arányának csökkenése is hozzájárul a családok jövedelmének emelkedéséhez, a reáljövedelem növekedéséhez. — A foglalkoztatottság növekedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a létszámnövekedés tervezett felső határának túllépése nem kívánatos, sőt káros lenne a népgazdaság számára. A termelési terveket ugyanis elsősorban a termelékenység emelésével kell teljesíteni, nem pedig a létszám felesleges duzzasztásával. A tervidőszakban — ha lassúbb ütemben is — folytatódik a lakosság átrétegeződése. 1958-ban a keresőknek mintegy 41—42 százaléka, a múlt év végén 36—37 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban; az ötéves terv végén pedig mintegy 33 százaléka dolgozik ott. Ezek a számok is kifejezik, hogy a második ötéves terv éveiben erősödik az ország ipari jellege, s ugyanakkor a termelés korszerűsítésével természetesén a mezőgazdaság szerepe is — más vonatkozásban — megnő. A keresők számának növekedését a dolgozni kívánó nők fokozottabb munkába állításával, Valamint a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával kell biztosítani. A női keresők aránya 1965-ig általában emelkedik. A népgazdaság számára fokozott feladatot jelent a munkaképes korú ifjúság továbbtanulásának biztosítása, az elhelyezkedési lehetőségek növelése. A második ötéves terv időszakában a 14 éven felüliek nagy száma tanul tövább. A fiatalok foglalkoztatása azonban így is munkaerőgazdálkodásunk egyik fontos problémája marad. Ennek megoldására — a lehetőségekhez képes — növelni kell a 14—16 évesek foglalkoztatását, csökkentett munkaidővel és más területeken is keresni kell a megoldás lehetőségeit. Beszéde további részében hivatkozott a 7. kongresszus irányelveinek arra a megállapítására, amely szerint hazánk gazdasági fejlődése nagy mértékben a tervezés, az irányítás, általában a vezetés színvonalának további javításától függ. Szilárd, következetes, ugyanakkor rugalmas vezetésre van szükség —- hangsúlyozta. —- Mindenekelőtt meg kell javítani a tervezés színvonalát. ötéves tervünk céljai megalapozottak. Színvonalasabb vezetéssel, a dolgozók szorgalmas munkájával teljesíthetők, sőt túlteljesíthetők az előirányzatok. Egyes iparágakban nagy lehetőségek vannak a tervek túlteljesítésére — állapította meg, s hozzátette —, a túlteljesítés irányát helyesen kell befolyásolni, a gazdaságosan előállítható, jól értékesíthető termékekre — mondotta, majd rámutatott: — Még mindig gyakori a felesleges készletek felhalmozása, valamint a termelés olyan növelése, amely a vállalati, vagy esetleg az iparági mutatókat kedvezően befolyásolja ugyan, de nincs tekintettel a választék bővítésére, vagy a minőségre, s ezzel népgazdasági szinten a pazarlás csatornáit nyitja meg. Mindez abból a káros szemléletből is fakad, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig hajlamosak a vállalati érdekeket a népgazdasági érdekek fölé helyezni. A második ötéves terv időszakában általában hélyés és célszerű az alapanyagokat és a félkész termékeket előállító ágazatok tervének mennyiségi túlteljesítése. Kivétel nélkül minden üzemben és vállalatnál tág tere van a tervek olyan fontos mutatóinak túlteljesítésére, mint például a termelékenységi terv, a költségszínvonal, vagy a műszaki fejlesztés előirányzata. Az sem mindegy, hogyan teljesítjük a beruházási tervet, vagyis, ha az új létesítményeket határidő előtt helyezzük üzembe. Az Ilyen jellegű tervtúlteljesítésekre érdemes és kell összpontosítani a vezetők és a dolgozók erőfeszítését, a munkaverseny erejét. — Az anyagi ösztönzés az iparban nagy erő, s helyes alkalmazásával jelentős ered- uieajrt iehet elérőt. A prémiumrendszer ma már lehetővé teszi, hogy a gazdasági vezetők a legdífferenciáltabb feladutok megoldását tűzzék ki beosztottjaik számára. Fontos, hogy az anyagi ösztönzés eszközeit olyan feladatok elérésére és túlteljesítésére használjuk fel, amelyek a minőségi mutatók megjavítására, a műszaki fejlődés meggyorsítására, a beruházási káttséeek csökkentésére serkentenek. — Ötéves tervünk nagy, lelkesítő feladatok megoldását tűzi ki célul mind a szocialista iparban, mind a kiépülő nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban, mind a kultúra terén. Kit ne lelkesítenének olyan, széles rétegeket közvetlenül érintő célkitűzések, minthogy a tervidőszakban negyedmillió lakást, több mint 4000 osztály- termet építünk, a gyógyintézeti ágyak számát 7600-8000- rel növeljük, a társadalombiztosításba bevontak száma eléri a tízmilliót, vagy hogy a tervidőszakban 130 000 darab hűtőszekrényt, több mint 60J ezer darab mosógépet és az asszonyok munkáját nagyban megkönnyítő egyéb háztartási gépeket hozunk forgalomba, vagy az, hogy 1963 végéig hazánk minden községében kigyullad a villany! — Az ötéves terv a békés építőmunka, a mindennapos munka terve. Érdemes, lehet és kell is dolgozni érette kommunistáknak és pártonkívü- líeknek, minden becsületes állampolgárnak, az ipari munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiségieknek, egyszóval — egész népünknek. Érdemes és kell is, hogy e nagy célokért összefogjon az ország minden dolgozója, mert azok eredményes megvalósítása a szocialista társadalom felépítésének ügyét szolgálja a Magyar Népköztársaságban! A második ötéves tervről beterjesztett törvényjavaslatot az MSZMP és a magam nevében elfogadásra javaslom. (Nagy taps.) ★ Bruttyó János budapesti képviselő, a SZOT főtitkára hangoztatta, hogy az ötéves tervvel kapcsolatban a szak- szervezetek legfontosabb tennivalója: a dolgozók széles rétegeinek bevonása az éves feladatok, valamint a helyi célok meghatározásába, a részlettervek kidolgozása, hogy országunk minden dolgozója ötéves tervünket is sajátjának tekintse. — A szakszervezetek jól tudják, hogy a munka termelékenységének tervezett emelése a második ötéves tervünkben szereplő feladatok megvalósításának kulcskérdése. Ezért mindent megtesznek, hogy elősegítsék a műszaKi fejlesztés meggyorsítását, a dolgozók szakmai továbbképzését, harcolnak a takarékosság szigorú érvényesítéséért, elősegítik a vezetés színvonalának emelését, mondotta befejezésül. Horváth Ede, Győr-Sopron megye képviselője iparunk fejlesztésének néhány fontos kérdéséről, a gyárak, üzemek anyagellátásának javításáról, az üzemszervezési módszerek fejlesztésének jelentőségéről beszélt. A törvényjavaslatot a Győr- Soprón megyei képviselőcsoport nevében elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Varga Károly Somogy megyei képviselő, a megye mezőgazdasági eredményeiről szólt. A takarmánybázis biztosításával kapcsolatban felhívta a figyelmet a rétek és legelők gondosabb ápolására, trágyázására. Kovács Gy. Pálné, a Fejér megyei képviselő ugyancsak a terv mezőgazdasági részéhez szélótt. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat helyesen jelöli meg a szocialista mezőgazdaságunk további fejlődésének útját, amikor alapvető feladatként a növénytermesztés hozamainak fejlesztését állítja a mezőgazdaság elé. ★ Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor tovább folytatja munkáját. (A
