Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. Október 8., vasárnap Megkezdődött a magyar országgyűlés új ülésszaka mogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német álla­mát, annak kormányát és né­pét. A testvéri Német Demok­ratikus Köztársaság teljesítet­te a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosította áU lamhatárait és a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szándékaink azonosak, érde­keink egyek, biztonságuk a mi biztonságunk is. Visszauta­sítjuk azt a hidegháborús uszí­tást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialis­ta hatalmak, a nyugatnémet újfasizmus a békeszerető Né­met Demokratikus Köztársa­ság ellen folytatnak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a vi­lág első német munkás­paraszt állama, a Német Demokratikus Köztársaság mellett! A magyar országgyűlés szív- vel-lélekkel helyesli és támo­gatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német békeszer­ződés megkötésére és ezzel egyidejűleg Nyugat-Berlin stá­tusának rendezésére a hitleri Németország legyőzésében A magyar országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről kialakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a mindkét német állammal kö­tendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatal­maknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya, szövetségeseivel és más bé­keszerető országok kormá­nyaival együtt — béke- szerződést ir alá a Német Demokratikus Köztársa­sággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában tá­mogatja és megerősíti a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánynak a német békeszer­ződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatal­mazza o német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehe­tőséget felhasználva, szövetsé­geseinkkel és barátainkkal együtt tegyen további erőfe­szítéseket az európai és a világ­béke megszilárdítására. Ugyan­akkor helyeslőén veszi tudo­másul azokat az intézkedése­ket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességei­nek növelésére, népünk békés alkotómunkájának megóvása érdekében a kőtelező gondos­kodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ün­nepélyesen kijelenti: teljes tá­dönlö szerepet játszó nagyha­talom, a szocialista Szovjet­unió tett. A magyar országgyűlés ün­nepélyesen kijelenti: csatlako­zik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűléséneis ama felhívásához, amely a vi­lág parlamentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés tu­datában van annak, hogy a világ minden táján, bármely társasadalmi renszerben élje­nek, nemre, fajra, politikai ho­vatartozásra való tekintet nél­kül 100 és 100 milliók harcolnak a békéért. A magyar ország- gyűlés örömmel látja és a magyar nép nevében üdvözli a nemzetközi demokratikus szervezetek és mozgalmak — a Béke-Világtanács, a Szakszer­vezeti Világszövetség, a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség állásfog­lalásait és felhívásait a német békeszerződés megkötésére. Biztosítja e nagytekintélyű nemzetközi szervezeteket ar­ról, hogy a magyar nép, erejét nem kímélve harcol a német békeszerződés mielőbbi meg­kötéséért és a béke védelmé­ben egyesíti erőfeszítéseit 9 földkerekség minden népével. A magyar oi-szággyűlés egy­idejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és minden más munkahelyen végzett további jó munkával bátor helytállással és szilárd egységben dolgozva harcoljon a békéért, a szocializmus épí­téséért és hazánk boldog jö­vőjéért. (MTI) Barcs Sándor előadó beszé­dét követő vitában elsőnek Kiss Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Külügyi Bizottság elnöke szó­lalt fel, utána Bartha Tibor, Hajdú megyei, majd Barczi Gyula. Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselő. Wild Frigyes, Bruno Leuschner. Pankovics József né. Horváth Richárd, Járaí Gézáné szólaltak fel. A vita befejezése után az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta a Külügyi Bizottság beszámolóját és a határozatot a német békeszerződés megkö­tésével kapcsolatban. \ A szombati ülést ezután be­rekesztették. Az országgyűlés hétfőn délelőtt folytatja ta­nácskozását. a DAMASZKUSZ (MTI): Nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint Közép-Keleten és a nyugati világban is megköny- nyebbüléssel fogadták Nasszer elnök beszédét. Hangsúlyoz­A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-i ülésén megvitatta a nemzet­közi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű se­bei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a né­pek ellen az új háború fegy­vereit. A magyar országgyűlés ko­runk legfontosabb megol­dandó feladatainak tekinti az általános és teljes lesze­relés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és ' végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megkö­veteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megva­lósításáért. A magyar nép to­vábbra is minden erejét latba veti, hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára old­ják meg. A jelenlegi nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdése a né­met békeszerződés haladékta­lan megkötése. Három évtized­del ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történel­münk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma ál­dozatos és nehéz országépítő munkánk közepette tapasztal­nunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező pots­dami egyezményt, sőt év­ről évre határozottabban és nyíltabban táplálják és nö­velik az új-fasizmus ugrás­ra kész erőit. Ennyi idő múltán, az imperia­listák csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldat­lan az úgynevezett német kér­dés, a fasisztaellenes háború­ban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Né­metországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az embe­riség biztonságát. Évszázadok tengernyi szen­vedése, nemzedékek és alkotá­saik pusztulása, a kizsákmá- nyolók által kikényszerített há­borúkban, jogot és erőt ad a népeknek — s köztük nekünk, magyaroknak is —, hogy köve­teljük a német kérdés rende­zését. Ámde nemcsak a múlt­ról van szó. hanem a jelen­ről is: nem azért dolgoztunk és értünk el másfél évtized alatt kimagasló eredmé­nyeket a szocializmus épí­tésében, sz»b?u népünk anyagi és kulturális fel­emelkedésében, hogy vív­mányainkat eltiprással fe­tótffoCtfikúi L £ XIKON Szíria A múlt hét végén az érdek­lődés középpontjába került ez a közel-keleti ország, ugyanúgy, mint 1958-ban, amikor a had­sereg egy katonai akcióval le­számolt az Imperialistabarát burzsoáziával, s az ország az önálló fejlődés útjára lépett. A független köztársaságot szüle­tése pillanatában az Imperia­listák halálos csapása fenye­gette, de a Szovjetunió fellépé­se elhárította az alig két ma- gyarországnyi területű, négy­millió lakosú ország államhatá­rain előkészített agressziót. Az ország kezdeti nehézsé­geinek leküzdésében segítettek az arab államok, különösen Egyiptom. A mind szorosabbá váló gazdasági és politikai kapcsolatok végül is a két or­szág, Szíria és Egyiptom, tel­jes egyesítéséhez vezettek. 1959 februárjában a két ország népe egyhangúlag az Egyesült Arab Köztársaság megalakítá­sa mellett szavazott. Az Ú1. nagy arab ország (területe: 1 millió isi ezer négyzetkilo­váltották-e ki. Dr. Kuzberinek, az ideiglenes szírial elnöknek homályos kijelentései nem ad­nak erre választ. Maga Nasz- szer elnök sem tudja világo­san megítélni a helyzetet, hisz, mint kijelentette: „A damasz­kuszi árulás segítheti is, meg gátolhatja is az imperialisták elleni küzdelmet”. Kairóban jobboldali árulás­nak nevezik a szíriaiak szepa­ratista mozgalmát, hiszen az új elnök engedélyezni kívánja a „méltányos” profitot. Ugyan­akkor a kormány meghirdette a szakszervezeti jogokat is, ami kedvez a munkásmozga­lomnak. Ugyancsak nem egyértelmű az arab egység közel-keleti el­lenségeinek szerepelése sem. Törökország és Jordánia pél­dául siettek elismerni a Szíriái Arab Köztársaságot, de ezzel még a törők és Jordániái kor­mánypárti lapok és politiku­sok nagy része sem értett egyet. K. I. zák, hogy amikor Nasszer nem ellenzi Szíria felvételét az ENSZ-be és az Arab Ligába, rendkívül kényes politikai kérdés megoldását segítette elő. Kairói jelentések arról szá­molnak be, hogy Mohammed Hejkal, Nasszer elnök politikai barátja, az A1 Ahram főszer­kesztője, szombaton megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy az egyiptomi—szíriai unió túl ko­rai volt. A megfigyelők szerint a da­maszkuszi kormány, miután külpolitikai helyzete megszi­lárdult, mind nagyobb figyel­met fordíthat az ország belső kérdéseinek megoldására. Avad Barakat gazdaságügyi miniszter pénteken hangsú­lyozta, hogy kormánya gazda­sági téren elsősorban vissza akarja adni a bizalmat, ösztö­nözni kívánja a felhalmozást, előnyben fogja részesíteni a magánkezdeményezést és ma­gánberuházásokat, együttmű­ködik valamennyi gazdasági csoportosulással. Hozzáfűzte, hogy emellett figyelembe kell venni a munkások és a parasz- tok érdekeit Is. Damaszkuszban biztosra ve­szik. hogy a közeljövőben fel­oldják az importkorlátozások többségét. A kormány máris megszüntette a gyógyszerbeho­zatalt korlátozó intézkedése­ket. idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható Időjárás vasárnap estig: Felhős idő, nyqgaton és keleten is többször megismétlődő esők. Élénk, időnként erős déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet IC—19 tok. várható legalacsonyabb hőmérséklet keleten 5-8, nyugatba tűk. käMh 4MHS9 aláírása. Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos va­gyok benne, tisztelt képviselő- társaim, hogy mindkét doku­mentumot örömmel üdvözöl­ték, s tartalmukat szívvel- lélekkel tették magukévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság nem­zetgyűlésének felhívása vala­mennyi ország parlamentjé­hez a német békeszerződés haladéktalan megkötése érde­kében. A másik a magyar kor­mány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát, hogy mindkét német, ál­lammal aláírja a béke- szerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellenállásán meghiúsul, akkor a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányával köti meg a béke- szerződést. Ügy hiszem, a tisz­telt országgyűlés támogatást fog adni kormányunknak, hogy az a nyilatkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttatni. A külügyi bizottság megbí­zott azzal, hogy a német kér­désben elfogadott nyilatkoza­tát, mint határozati javaslatot, az országgyűlés elé terjesszem. Engedjék meg. hogy ismertes­sem a határozati javaslatot. zetet nemcsak az imperialista hatalmak támogatják, hanem a hatalmas nyugatnémet mo­nopóliumok is. A monopóliu­mok élén, kevés kivétellel, ugyanazok a volt náci hadi­gazdálkodási vezérek állnak, akik a hitleri rendszert is buzgón szolgálták. Az előadó a továbbiakban a revansista-militarista Nyu- gat-NémetorsZággal ellentétes célokat követő másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét mél­tatta. Rámutatott, hogy az NDK megalakulásává! új korszak kezdődött el a német történelemben. A Német Demokratikus Köz­társaság puszta léte a béke megszilárdításának egyik leg­jelentősebb tényezője egész Európában. A fiatal demokra­tikus német állam mögött acélfalként áll a szocialista .országok tömbje és fölöttük félelmetes pajzsként őrködik a Szovjetunió hatalmas ka­tonai ereje. — Tisztelt országgyűlés! Szinte már közhelyként hat az a lépten-nyórnón hallott megállapítás, hogy tizenhat esztendővel a világháború be­fejezése után nem késhet to­vább a német békeszerződés {Folytatás az 1. oldalról) adatok érdekesek itt, hanem az is, ami a számok mögött van. Ma ugyanis a nyugat­német hadseregben száznegy­ven tábornok szolgál. Nos, tisztelt országgyűlés, ezek va­lamennyien tábornoki, vagy törzstiszti rangot viseltek a hitleri hadseregben! Cseppet sem lehet tehát csodálkozni azon, ha a hadsereg főpa­rancsnoki tisztét az a Foertsch tábornok tölti be, aki hábo­rús bűntettei miatt évekig ült börtönben a Szovjetunióban! S ha a nyugatnémet nép szá­mára népszerűtlen az újra­éledő militarizmus, akkor ezen is igyekeznek segíteni. Az úgynevezett bajtársi szövetsé­gek — számuk 1958 végén el­érte az ezerkétszázat — és a volt SS-ek úgynevezett „ha­gyományápoló egyesületei” mindent elkövetnek a revan­sista-militarista indulatok szí­tása érdekében. A háttérben ezeket a bajtársi szövetsége­ket nem kevesebb, mint har­minckét szélsőjobboldali, fa­siszta párt támogatja. Szerte Nyugat-Németországban kü­lönböző — burkoltan, vagy nyíltan náci szellemben te­vékenykedő — ifjúsági szö­vetségek létesültek. Ezt az egész ördögi gépé­rt jegeseik a háborús uszí­tok. Békében akarunk élni, de en­nek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohamhadositályok agressrtós tervei keresztezik. Nyugat-Né­metországban újraéledt a re- vansizmus, amely a nyugati imperialisták, különösen az amerikaiak támogatásával, új háború kirobbantásával fenye­get. A világ helyzete azonban napjainkban gyökerében kü­lönbözik a korábbitól. Ma ha­talmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború baj­keverőit. Igazunk és erőnk tu­datában megálljt kiáltunk az új „kereszteshadjárat” szerve­zőinek. Erőnk egy a szocializ­mus építésének útjára lépett népek roppant erejével. A test­vérnéppel együtt, a szocialista világrendszer történelmi igaz­ságát és lebírhatatlan fegyve­res hatalmát — valamennyi bé­keszerető nép erejét — szegez­zük a háborús gyújtogatókkal szemben. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratá­nak törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökere­sen fel kell számolni a máso­dik világháború minden ma­radványát. Az egyetemes biz­tonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után, 1961-ben, jele­nünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre ki­elégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelős­ségünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhat­juk meg, amíg az imperializ­mus és a német militarizmus olyan messze megy előre há­borús terveinek szándékolt út­ján, ahonnan már nincs visz- szatérés. Meg keli kötni a német békeszerződést, ki kell olta­ni a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi fe­szültség, s nyugodtan élhesse­nek egymás mellett a különbö­ző társadalmi' rendszerű orszá­gok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szo­cialista országok vezetőinek legutóbbi értekezletén elhang­zott megállapításra: a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet egyide­jű rendezése már régen meg­érett a megoldásra: halogatá­sával akaratlanul is hozzájá­rulnánk, hogy az új világhá­ború veszélye fokozódjék. A magyar országgyűlés hi­ve annak, hogy a hitleri Né­metország elleni háborúban részt vett nyugati hatalmak a Németország bah tény lágeren méter, lakossága 29 millió 632 ezer) államfője Gamal Abdul Nasszer lett. Az EAK — az arab világ egyik vezető országa, belső helyzete megszilárdult. 1961- be . központi kormány alakult, a társországokból tartományok lettek. A vezetés egyre inkább az egyiptomiak kezébe került. Gazdasági, politikai, katonai téren minden lényeges kérdés­ben Kairóban döntöttek. Ez elégedetlenséget keltett a szí­riai tartományban. Az elégedetlenség, hasonlóan a három évvel ezelőttihez — katonai puccs formájában rob­bant ki. (A szíriaiak a hadse­regben is háttérbe szorultak, jóllehet, hadi költségvetésük aránytalanul magas volt.) Persze, ma nem lehet vilá­gosan megítélni, hogy Szíriá­ban valójában a függetlenség, a nemzeti jogok védelme, vagy pedig Nasszer újabb ren­delkezései (államosítás, a ter­melés állami ellenőrzés alá helyezése, a vagyooelkobzáso** A Szovjetunió helytelennek tartja a nukleáris fegyverkísérletek elkülönített megvitatását az ENSZ-hen TASZSZ-kommentár az ENSZ Politikai Bizottságának pénteki üléséről tárgyalások általános elveiről. Ez az egyezmény pedig remé­nyeket nyújt az említett lét- fontosságú probléma sikeres megoldására. Zorin, a Szovjetunió képvi­selője hangsúlyozta beszédé­ben, hogy a bizottságnak a fő' kérdés, az általános és te”-> s leszerelés kérdése megvitatá­sával kell kezdenie munkáját, Ez Olyan gyökeres, fontos kér­dés, amelynek megoldásától függ több más probléma, köz­tük a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetése kérdésé­nek megoldása is. A Szovjet­unió helytelennek tartja a 1 nukleáris fegyverkísérletek kérdésének elkülönített meg­vitatását. Ezt a kérdést elen­gedhetetlenül az általános és teljes leszerelés egész problé­májának keretében kell meg­tárgyalni. (MTI) ris fegyverkísérletek hathatós nemzetközi ellenőrzéssel való eltiltásáról szóló szerződés megkötését. Ugyanakkor kö­vetelte e részletkérdés elkülö­nített megtárgyalását az egész leszerelési kérdéstől. Dean szerint „az általános leszere­léshez vezető út hosszú és gö­röngyös ” és „ez a feladat túl­ságosan bonyolult és nagy ah­hoz, hogy elhamarkodják meg­oldását.” Mint újságíró körökben az ENSZ székhelyén megállapít­ják, az amerikai küldöttség­nek a bizottság munkája kez­detén megnyilvánuló állás­pontja nehezen egyeztethető össze azzal a ténnyel, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttei hosszú tár­gyalások után nemrég egyez­ményt írtak alá a leszerelési NEW YORK (MTI): Mint nyugati (hírügynökségek jelen­tései alapján már közölték, az ENSZ-közgyűlés Politikai Bi­zottsága pénteken megkezdte munkáját. Első feladatként meg kell tárgyalnia a napi­rendjére tűzött kérdések meg­vitatásának sorrendjét. A TASZSZ a bizottság pénteki üléséhez fűzött hírmagyaráza­tában megállapítja, hogy jól­lehet az említett pénteki ülés­nek tisztára ügyrendi jelleget kellett volna öltenie, már az első felszólalások után meg­nyilvánult két élesen ellenté­tes magatartás a napirenden szereplő legfontosabb kérdések egyike, az általános és teljes leszerelés problémája iránt. Az ülésen elsőnek, felszólaló Arthur Dean amerikai küldött minden szónoki képességét lat­ba vetette annak „bizonygatá- sára”, hogy az általános és tel­jes leszerelés kérdésének meg­vitatása csakis az utolsó napi­rendi pont lehet. Indítványoz­ta, hogy a bizottság annak a napirendi pontnak a megtár­gyalásával kezdje munkáját, amit az Egyesült Államok és Anglia küldöttsége nyújtott be és amely elengedhetetlenül szükségesnek tartja a nukleá­Jelentések a szíriai helyzetről ti

Next

/
Thumbnails
Contents