Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

1961. október 7., szombat NßPÜJSÄG 3 Egyenjogúság — kölcsönösség — barátság NDK-beli gépek, szakemberek Heves megyében Uszályok és vonatszerel­vények vitték a magyar bú­zát, élőállatot, húst, gépe­ket és egész gyárakat. A náci Németország, Hitler birodalmának éléskamrája voltunk, a Bárdossy-Sztó- jay kormány, majd a nyila­sok kiszolgáltatták az or­szágot. És a németek vit­tek mindent, ami mozgat­ható. Eleinte fizettek: va­gonszámra küldték a száj- harmonikát és egyéb lim­lomot, később bagót sem érő márkával fizettek, vagy puskatussal. Egyes hatalmak diplomá- ciailag elismerik, vagy sem, de tény, hogy ma két Né­metország létezik. A Német Demokratikus Köztársaság végérvényesen felszámolta a múltat, velünk egy úton halad, az egyenjogúság és a kölcsönösség elve alapján rendezte velünk is gazda­sági kapcsolatait. Mit je­lent ez a gyakorlatban? íme, csak nehány kiraga­dott példa — nem az or­szág, csak megyénk életé­ből. Az ecsédi külfejtésen A dombok tetején, a völ­gyek alján emeletnagyságú gé­pek. Marótárcsás kotrógépek, hernyótalpas földgyaluk, vá­gányon mozgó monstrumok. Különleges, precíz gépek. A Legmodernebb eljárással, fizi­kai munka nélkül 2700—2900 köbméter szenet termelnek. Az ecsédi külszíni fejtés lehe­tőségeit szakembereink a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tanulmányozták, on­S.O.S. jelek Nyugat-Berlinből Nyugat-Boriin ma — „Pattinál'' elnémultak a Wurlitzerek — Emberkereskedők saját csapdájukban — Távirat a könyvelőnek John Wendler riportja a flochen pontban Emlékezni kell a potsdami nyilatkozatra; a győztes szövetséges hatalmak akkor kijelentették: „A német militarizmust és nemzeti szocializmust letörik és a szövetségesek közös megegyezéssel mind a jelent, mind a jövőt illetőleg egyéb szükséges intézkedéseket is tesznek, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait, vagy a világbéke fennállását”. Ezt a közleményt — bármily furcsának tűnik ma — aláírták a nyugati nagyhatalmak képviselői is. Am nem kétséges, hogy ugyanezeknek a nyugati nagyhatalmaknak támogatásával, cinkosságával éledtek újra az összes katonai és félkatonai szervezetek, klubok és egyesületek; nem kétséges, hogy az imperialisták támogatásával éledt újra a militarizmus és a revánsszellem, s hogy ők adnak fegyvert az iszonyú szellem kezébe. A nyárspolgári tömeghisztéria és az állampolitikai rangra emelt cezáromániá korában, Nyugat-Németország mellett — immár 12 éve térképen is létezik egy új Német ország: a legjobb német nemzeti és társadalmi eszmények megvalósítója és — megvalósítása. Bizonyítják ezt azok az erőfeszítések, amelyeket az NDK kormánya az újra­egyesítés érdekében tett és tesz. De milyen lépéseket tett Adenauer Németországa? A német kérdés, a két német állam tetteinek összefoglalója következik itt, a 12 év történetének igazi kislexikona... Az NDK — a béke őre 1 Q4,Q októberében megalakult a német békeállam — a Német De- J mokratikus Köztársaság. Wilhelm Pieok, az állam elnöke, megválasztása után kijelenti, hogy az NDK a potsdami egyezményből eredő kötelezettségeit lelkiismeretesen teljesíteni fogja. I üíf) Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizott- ■LsiJyJ gaga a szocialista országok külügyminiszterei prágai érte­kezletének eredményeihez állást foglalva leszögezi, hogy a német kérdés is csak úgy oldható meg békés úton, ha megakadályozzák Németország remilitarizálását és haladéktalanul megkötik a békeszerződést Német­országgal. 1 QCÖ Az NDK népi kamarája és kormánya egyetértését fejezi ki AyOCt a Németországgal megkötendő békeszerződésnek a Szovjet­unió által javasolt alapelveivel. 1 A népi kamara közös határozatot javasol az NSZK szövet­-L ''L'^ ségi parlamentjének, amelynek értelmében követelnék a tö­megpusztító fegyverek és az azokkal való kísérletek betiltását. 1QCCT Tekintettel arra, hogy a nyugat-németországi militaristák a L párizsi egyezmények révén kész tények elé állították az NDK-t és Nyugat-Németországban nagyarányú remilitarizálás vette kez­detét, az NDK a Varsói Szerződés keretében barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményben állapodik meg a többi szocialista állammal. I QCá Az NDK Minisztertanácsa határozatot hoz, amelynek értel- mében a nemrég megalakult nemzeti néphadsereg létszámát 120 ezerről 90 ezer főre csökkenti. A toborzás a hadseregbe önkéntes ala­pon történik. ] Q^7 Az NDK kormánya a német egység megvalósítása érdeké- 1 * ben a két Németország konföderációját javasolja. I QCO Az NDK kormánya népszavazást javasol mindkét német állam területén létesítendő atommentes övezetről. Továbbá helyesli a Lengyel Népköztársaságnak a közép-európai atommentes öve­zetre tett javaslatát. I QCQ Az NDK hivatalos javaslatot terjeszt elő az NSZK korrná- Alsijy nyának, kössenek megnemtámadási szerződést a két német állam között. 1 QAj | Walter Ulbricht július 19-én javaslatot tesz egész Német- Aorszag semlegessé változtatására, többek között ezekkel a szavakkal: „Egy Németországban, amelynek semlegességét a Szovjetunió és az Egyesült Államok elismerik, népünk békében élhetne”. Szeptember 15-én az NDK kormánya az ENSZ XV. közgyűlése elé emlékiratot terjeszt, amelyben teljes leszerelést javasol mindkét német államban. T július 6-án az NDK népi kamarája határozatot hoz egy úgy­AykJA nevezett „német béketervről”. Ebben azt javasolja a bonni kormánynak, kössön szerződést, amelyben mindkét állam kötelezi magát, hogy nem tart igényt atomfegyverekre, azonnal beszünteti a fegyverke­zést és megegyezik egymással a fegyveres erők 6záma, felszerelése és elhe­lyezése kérdésében. Augusztus 13-án az NDK határvédelmi intézkedései becsapják az ajtót a Nyugat-Berlinben szervezkedő, a bonni ultrák és a nyugati kémközpon­tok előtt, s ily módon megmentik a militaristák és revansisták által veszé­lyeztetett békét. As NSZK a háborút készíti elő I QJQ A szeptemberben megalakult Német Szövetségi Köztársa­J. ysts gagman a megszállók védelme alatt újból életre kel az ag­resszív német militarizmus katonai hatalma. A petersbergi egyezmény (november 22.) egyik titkos cikkelye értelmében bonni zsoldos hadsereget létesítenek az amerikai hadsereg keretében. j QCí) Adenauer kancellár készségét fejezi ki Nyugat-Németország 1 felfegyverzésére és az NSZK részvételére a nyugat-európai hadseregben. McCloy amerikai főbiztosnak egy titkos, fasiszta vezérkari főnökök segítségével összeállított felfegyverzési emlékiratot ad át. 1 QCO A Szovjetunió és az'NDK kormányainak a békeszerződés megkötésére tett javaslataira az NSZK általános háborús szerződés aláírásával válaszol. Ezzel nyíltan megindítja a remilitarizálást. 1 Q Ahelyett, hogy az NSZK hozzájárulna a tömgepusztító fegy­A verek és a velük való kísérletezés betiltásához, azzal a ké­réssel fordul az USA kormányához, tegyék lehetővé a német katonáknak, hogy az atomfegyvereket tanulmányozhassák és kiképzést is nyerhessenek azok használatában. 1QCC Blank, a nyugati övezet hadügyminisztere, kifejti a szövet- ségj parlamentben a felszerelés alapelveit. A szárazföldi hadsereg állománya legyen 250 ezer, a légierőké 70 ezer, a haditengeré­szeté pedig 20 ezer fő. Követeli a hadkötelezettség bevezetését. 1 Június 7-én bevezetik az országban az általános hadkötele­J zettséget. Hadügyminiszterré F. Josef Strausst nevezik ki. I 0^7 Az NSZK kormánya elutasítja az NDK-nak a konföderáció- 1 ra, valamint Lengyelországnak a közép-európai atomfegy- Vermentes övezet létesítésére tett javaslatait. 1 Qyfi Adenauer kormánya nem engedélyez népszavazást az atom- yfju fegyverkezésről. Március 25-én a szövetségi parlament re­akciós többsége határozatot hoz a nyugatnémet hadseregnek atomfegyve­rekkel való felszerelésére. 1 Q7Q Április 1-én bevonul a giesseni Schamhorst-laktanyába a bonni NATO fegyveres erőinek Honest John típusú atom­rakétákkal felfegyverzett első egysége. Augusztus végén Strauss már 18 ilyen atomrakétával rendelkezik. 1 Q^)Q Strauss hadügyminiszter július végén kijelenti: „Ha most yyj megvalósítjuk az USA által jóváhagyott további fegyver­kezési terveinket, akkor Moszkva újból lőtávolságra kerül. De ezúttal hid­rogénfegyvereket fogunk használni”. Augusztus 19-én a bonni Wehrmacht vezérkara emlékiratot tesz közé, amelyben atomrakétákat és általános fel­fegyverzést követel. Kitudódik, hogy a Degussa-konszem nyugatnémet atombomba előállításán dolgozik, továbbá, hogy Bonn 1959 óta a francia szaharai atombomba-kísérletekben részt vesz. 1 QA1 Adenauer kijelenti: „A Szövetségi Köztársaság immár szá- mottevő tényező a NATO-ban. Ezért engedélyezik a német hadipotenciálnak az atomfegyvereket. Atomfegyverek nélkül kapitulál­nunk kellene az oroszok előtt, mi azonban erre nem vagyunk hajlandók” Április 25-én Strauss a kaliforniai Santa Rosában így nyilatkozik: „A második világháború még nem ért véget”. A „keleti zóna” küszöbön levő felrobbantásáról beszél, valamint „Európa új rendszeréről”. A Wehrkunde (Honvédelemismeret) folyóiratban pedig ezt hangoztatja: „A német had­erőknek ma már meg vannak a technikai előfeltételei egy stratégiai nuk­leáris potenciál bevetésére”. körül. akik feketén vállaltak mun­kát. Más foglalkoztatási ágakban az arányszám sokkal maga­sabb volt, elsősorban a kon­fekcióiparban és a kereskede­lemben. — Nagyon sajnáljuk — köz­ük velünk a neukölni KAJOT- áruházban —, de az áru kifo­gyott és a konfekciót készítő vállalatok nem tudnak szállí­tani. Az újságok nagy részét nem tudják kihordani. A Testorp- mosoda beszüntette a kimosott ruhák hazaszállítását. A Sie­mens Vállalatnál egész futó­szalagok állnak elhagyatottan, a csőüzem több részlegét be kellett zárni. A spandaui Deutsche Industriewerke ha­jóüzemében mindössze 13 he­gesztő maradt, 1800 munkás­ból körülbelül 400 nem jelent­kezett augusztus 14-én. A Né­met Telefonvállalatnál az al­kalmazottak fele hiányzik au­gusztus 13 óta. Ezt a konszernt tulajdonképpen most kezdték fejleszteni, a szükséges mun­kaerőt az NDK-ból akarták elcsábítani. Vajon, most kire számíta­nak? ♦ A NYUGAT-BERLINI vál­lalkozók egyesülete körlevél­ben értesítette tagjait, hogy — hála Brandt munkaügyi hiva­talának — sikerült elérni, a túlórát, valamint a női és fiatalkorúak munkáját korlá­tozó rendelkezéseket átmene­tileg hatályon kívül helyezték. Természetesen, ehhez a nyu­gat-berlini szakszervezeti ve­szetek is hozzájárultak, hisz jeggyel több, vagy kevesebb ?osztályárulás igazán nem szá­ll! mit. A nyugat-berlini munkások fazonban távolról sincsenek mennyire kétségbeesve, mint ^munkaadóik, mert így lénye­gesen magasabb órabért kap­unak. Az egyik neukölni válla­lat kénytelen volt alkalma- czottainak óránként 26 pfenig- sgel többet fizetni, hogy meg- £maradjanak az üzemben. De megemlíthetjük az egyik | nyugat-berlini tisztviselőnő í esetét is. Augusztus 11-én köz- ; vetítették kérelmét az egyik j vegyi üzemnek. 350 márka fi- »zetést ajánlottak fel neki. ö k400-at kért, a vállalat nem al- Jkalmazta. Augusztus 14-én ^kétségbeesett hangú táviratot jkapott az üzemtől, megkapja ja 400-at, ha azonnal jelentke- 5 zik. Rossz idők járnak az élős- jdiekre, augusztus 13 a zsebük í mélyén találta őket. Egy úi kor gyermekei 3 Az NDK-beli Lübbenauban, gaz egykori grófi kastélyban, ima kisgyermekek és fiatal banyák laknak. 0 Ha a fiatalasszonyok öt hét- ítel a szülés előtt idejönnek, %az egykori grófi lakosztályok­éban kényelmes, barátságos ott- • hont találnak. A nagy park­iban jólesik a séta és a haty- ; tyúk a tavon ugyanolyan ke- jeses mozdulattal fogadják el |az eleséget is a munkásnők ;kezéből, mint egykor a gróf­ikisasszonyokéból. A kastély nagy fogadócsar- énokábó] gyermekkocsi garázs ilett. A kis lakók háló- és für­dőszobái ragyognak a tiszta­ságtól. Kereken 120 gyermek |tölti itt első három életévét, |jól gondozva, és öltöztetve, bő- Jséges táplálékkal és szép játé- |kokkal ellátva. A havonta egy- fegy gyermek ellátására for- 5'dított 120 márkából csak 40-ef ifizetnek a szülők, a többit az j’állam adja. így egyengeti az utat az Sóletbe minden gyermek szá- >mára a szocialista állam új »társadalmi közössége, azok ^számára is, akik kedvezőtlen »körülmények között jöttek a ^világra. Egy új kor gyermekei jnőnek fel, akik szabadon és ^boldogan pillantanak a jövő­bbe, mert már életük kezdetén £a közösség szeretet'' vette őket szőke nő az Usedom utca sar­kán levő „Olcsó regények” fel­iratú bolt pultja mögött. — Azelőtt bőkezű keleti vendé­geink voltak, akik nem saj­náltak rendszeresen 30 már­kát itt hagyni nálunk. De mit kaptak érte? Érzel­gős, szerelmi történeteket, ponyvaregényeket, vagy hábo­rús történeteket, amelyekben a náci győzelmeket oly felhá­borító módon dicsőítették hogy maguk a nyugatnémet könyvkiadók is tiltakoztak. AUGUSZTUS 14-ÉN reggel a nyugat-berlini építkezési vállalatok valóságos „fekete” hétfőt értek meg. Milyen kifizetődő is volt a vállalkozó uraknak, hogy két- lakiakat tömegesen foglalkoz­tathattak. Nem voltak szervezet­tek, bármily összegű bért elfo­gadtak, még a betegbiztosítást sem kellett utánuk fizetni. Ezenkívül még hazafiaknak is érezhették magukat a vállal­kozók, hisz a náluk alkalma­zott tömeges kétlaki munkás­sal a népi tulajdonban levő üzemek munkáját hátráltat­ták. És ma? Kétségbesetten kísérlik meg, hogy a vállalt határidőt kitolják, késedelmi díjat fizetnek, szerződéseket bontanak fél. „Alkalmazok 20 festőt.” — „Kőműveseket és karbantar­tókat azonnal felveszek” — az újságok hirdetései köteteket tölthetnének meg. Az építő­vállalatok munkásainak 10 százaléka a kétlakiak közül került ki, a hivatalos adatok szerint. Nem beszélve azokról, — Három dobszűrőt szerel­tek be. A nagy hőségben, ne­héz munka közben izzadtak, szenvedtek az emberek. Most egy szakmunkás irányítja az ülepítő munkáját. Megbízható, jó gépek. Párás lett a kis réztábla. Gócza András letörli. Fénye­sen csillan az írás: Schwer­maschinenbau Karl Lieb­knecht, Magdeburg. A centrifugákat sem kézzel fékezik már, nem lapátolnak és izzadnak az 50 fokos hőség­ben. Beépített vezérlőberende­zés automatikusan végzi a munkafolyamatot. Pádar László és váltótársai fél nap alatt megszokták és megtanul­ták a praktikus német gépek kezelését. 1944-1961. Nyugat-Né- 5 metország és a Német De- ) mokratikus Németország. Két dátum és két fogalom. Egy emberöltő sincs a két idő­pont között és milyen kü­lönösek a határok Berlin­ben. Mégis ég és föld, élet és halál a választóvonal. Fasizmus, imperializmus — a népek barátsága, szocia­lizmus. Übermensch — szo­cialista humanizmus. Nem a németeket, hanem a fa­siszta imperializmust kell gyűlölnünk. Hitler Német­országának egyik feléből békeszerető, baráti államot formált korunk eszméje Tangóharmonika, tankok és halál helyett hozzánk gépek érkeznek. A Német Demokratikus Köztársaság a szocializmust építő népek táborának egyenrangú tag­ja lett. F.L. nan erkeztek a remek gépek. Alig múlik el hónap, hogy ne jöjjön német mérnökökből és szakmunkásokból álló kül­döttség. Nézik, tanulmányoz­zák a munkát, s jó barátként érdeklődnek, hogy nincs-e va­lami fennakadás vagy baj. Szívesen segítenek. A múltkor is elintézték, hogy Ecséden so­ron kívül megkapjanak egy fontos pótalkatrészt. A kotró vállalat főmérnöke, az egyik gép vezetője és Szenti Bálint kotrómester németországi ta­nulmányútra indul. Hárman indulnak útnak, hogy tanulja­nak és majd itthon átadják a műszaki tapasztalatokat. Ok hárman közvetítik munkatár­saiknak a németek baráti se­gítségét. A Hatvani Cukor- és Konzervgyárban Vonatszerelvények, teher­autók, pótkocsis vontatók ont­ják a répát, a másik oldalon meg paradicsomot szállítanak és a különböző konzerveket csomagolják. Járművek, gépek százai pöfögnek és zúgnak. Könnyed kis teherautó szalad el mellettünk: német gyárt­mány. A babszeletelőn, a fél­automata dobozzárógépeken, a palackmosón, a borsócséplőn, a fedélgumizón kicsiny fém­táblák hirdetik, hogy mind­ezeket a Német Demokratikus Köztársaságban gyártották. — Mennyi ezek forint-érté­ke? Gócza András 11 éve dolgo­zik a Hatvani Cukorgyárban, összehasonlítást tud tenni a korábbi évek és a mostani munka között A BERLINI Brunner utca a Bernauer utcánál keresztezi a zónahatárt. Az utca északi ré­sze Nyugat-Berlinhez tartozik. A városnak ebben a részében a kapitalista üzleti világ saját­ságos névjegyet hagyott hátra. Hullámpapírból készült bó­dék, földszintes elárusítóhe­lyek. Jelszó: „A keletieknek ez is jó!” Az elárusítóbódék valóságos aranybányát jelentettek tulaj­donosaiknak. Akinek nem volt elég pénze a berendezéshez, az itt bérelhetett egy bódét, és azoknak a szenvedélyéből, vagy sznobságából, akik min­denáron méregzöld zoknit, vagy cethalbőr talpú cipőt akartak viselni, nagyszerűen megélhetett. Itt még azokat az árukat is el lehetett adni, amelyeket a kutya sem vett meg, még a „nyári kiárusítás” után sem. Ma halotti csend uralkodik ebben az utcában. * „PAULNÁL” árván állnak a játékautomaták, elnémultak a Wurlitzerek. A krupié unottan piszkálgatja a körmeit. A já­tékkaszinó néhány asztalánál csak „keletiek részére” lehetett veszíteni. Nem egyszer olyan sokat veszítettek egyesek, hogy a szerencsétlen játékos görcsö­sen kapaszkodó minden fe­léje nyújtott szalmaszálba, le­gyen az valamelyik kémszer­vezet Judás-pénze, vagy az idegenlégió toborzó-összege. Augusztus 13 véget vetett az itt lejátszódó tragédiáknak. — Egyenesen szörnyű — pa­naszkodik az egyik molett,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents