Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

*

NfiPÜ JS ÁCS

1961. október 7., szombat

Így terveztünk 1961/62. évre

Néhány gondolat a kulturális munkatervekről

biztosítják a dolgozók részére,

így szabályos . .»

A TV képernyőjén megelevenedik a német nácizmus förtelmes valósága. Sokan nézzük visszafojtott lélegzettel a Soha többé című megrázó filmalkotást, az egri Szak- szervezeti Székház belső termében. A képernyőn mártírokat búcsúztatnak- Hátunk mögött röhej harsán. Óriási csattanással vágódik a székek közé a biliárdgolyó. A nézők közül valaki rájuk kiált:

— Hagyják abba, mert. . .

A biliardozók nevében a kultúr- ház rendjének őre felelt:

— Azt nem! Játszani lehet.

A röhögés tovább folyik, a TV- nézők közül egyik idegességében rágyújt. A rend őre szigorúan intézkedik.

— Azonnal oltsa él. Zavarja az előadást.

A biliárdgolyók éles csattanással fepülnek újra szerteszét.

Ez itt így ,,szabályos”.

K. E.

— A RÓZSASZENTMAR- TONI IX-es akna szakszervezeti bizottsága az idén sem feledkezett meg a bányászgyerekekről. A nyári hónapokban 14 rózsái bányászgyerek üdült balatonszabadi, tóalmási és leányfalui gyermeküdülőkben.

— AZ EGRI Városi Művelődési Ház balett-kamara tánc- együttese október 9-én délután hatórai kezdettel tartja alakuló értekezletét.

— EGYRE TERJED a szocialista brigádmozgalom a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben. 1959-ben még csak három brigádot tartottak nyilván, 1960 első felébein már 22 brigád lépett versenybe s a szocialista címért küzdő brigádok száma azóta is tovább növekedik. Jelenleg 44 brigád a szocialista cím birtokosa, illetve harcol a cím elnyeréséért.

— AZ EGRI városi nőtanács és az egri Városi Művelődési Ház október 25-én kezdi a szabás-varrás tanfolyamait. A foglalkozásokat Tokaji Fér énévé vezeti.

Önkiszolgáló étterem nyílik Gyöngyösön

A Félsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat október 7-én, szombaton délelőtt 11 órakor nyitja meg a gyöngyösi Nemecz József tér 1. szám alatti (volt SZÖVOSZ- iskola) üzemegységének önki- szolgáló éttermét. Ez lesz a megye legelső korszerű, modem rendszerű étterme.

A NAPOKBAN értek véget járási székhelyeinken az éves kulturális munkaterveket értékelő megbeszélések. Nincs már a megyében olyan hely, ahol ne tudnák, milyen feladatokat akarnak megvalósítani ebben az évben, ahol ne készülnének fel az őszi-téli kulturális nagy munkára. A tervek és az elgondolások alapján reméljük, hogy a tél folyamán nem lesz bezárt, hideg és takarítatlan művelődési otthon, vagy klub, s a dolgozókat mindenütt széleskörű, gazdag programmal várják.

| Erre engednek következtetni ! azok a tapasztalatok, amiket a járási értekezleteken szereztünk.

A tervezés időszaka véget ért, követnie kell e tervekre alapuló rendszeres, következetes és céltudatos munkának. A jó tervezés egyik előfeltétele a jó munkának, de még nem minden! Felelős párt- és tanácsszerveink sok segítséget adtak a tervezés munkájához. A kulturális munka célját meghatározó irányelvek alapján elkészítették s a legkisebb helyre is eljuttatták a megye adottságait és szükségleteit figyelembe vevő megyei irányelveket. Az augusztusi aktívaülésen dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB-elnöke és Dorkó József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője sok segítséget és a rész- letetóe is kiterjedő útmutatást adott a kulturális munkatervek előkészítéséhez. Járási és városi vezetőink sokkal több gondot fordítottak az előkészítő munkára, mint eddig, így a tervezés nem egy ember, hanem a falu felelős vezetőinek gondja lett.

NEM KEVÉS munka volt ez, de a dandárja csak ezután következik. A járási értékelő megbeszéléseken sok hasznos tapasztalatot szereztünk, s ezeket összesítve örvendetes dolgokról, tényekről adhatunk számot, de gondjaink is lesznek.

Statisztikailag nSiány számadat a jövő évi terveket illetően: A megyében az ősz és a tél folyamán 86 munkás-, tsz- és nők akadémiáját szerveznek, 52 ifjúsági akadémia indul, az előadások, ankétok és viták száma 1260 lesz. Községeinkben, városainkban, üzemeinkben 66 műszaki és mezőgazdasági szakkör működik majd, 89 közismereti s 57 egyéb tanfolyam indül s 191 kiállítást tekinthetnek meg a dolgozók. Művelődési intézményeink 368 alkalommal

hogy kirándulásokon ismerjék meg hazánk legszebb tájait, s tanúi lehessenek az ország más területein alkalmazott nagyszerű munkamódszereknek s azt idehaza is felhasználják. Közel 150 művészeti csoport áll az érdeklődők rendelkezésére, s klubjaink közel 3000 alkalommal biztosítanak szervezett klubfoglalkozást a szórakozni vágyók részére.

Nem feledkeztek meg a tervek a gyermekekről sem. A gyermek-jellegű szakkörökön, ifjúsági könyvtárakon kívül több mint kétezer alkalommal rendeznek gyermekeink részére előadást, báb-mesedélelőt- töt, film- és diavetítést, stb. A táncolni vágyé fiatalok is megtalálják szórakozásukat, hiszen a tervezett műsoros estek s bálok száma jóval meghaladja a kétezret.

Ezek így nagy számoknak tűnnek, de dolgozóink igényével együtt kell növekedniük a lehetőségeknek is. Az igény pedig — mert társadalmi rendszerünk lehetővé tette s teszi — talán még ezeknél a számoknál is nagyobb, s ez rendkívül örvendetes tény.

A TERVEK ÁLTALÁBAN konkrétabbak, jobban alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz és szükségletekhez, több esetben a múlt évi munka értékelésével s az adott hely lakossága összetételének elemzésével kezdenek: ezek alapján szabják meg a helyzetből adódó sajátos feladatokat. Figyelembe veszik az illető járás jellegzetességét, például a füzesabonyi és a hevesi járásokban fő helyet a termelőszövetkezeti parasztság szakmai és általános műveltségének emelését szolgáló tervezés foglalja él. Ennek alapján a hevesi járásban tíz, a füzesabonyiban hat tsz-akadé- mia szervezését irányozták elő. A hatvani és gyöngyösi járásokban a munkásakadémiák megszervezése foglalja el a fő helyet. Az elmúlt évben a különféle ismeretterjesztő tevékenység során ösz- szesen 4200 előadás hangzott el, 250 000 hallgató előtt. Ez évben nem cél a hallgatóság számának ugrásszerű emelése, inkább az előadások hatékonyságának, az előadások színvonalának emelésére és korszerű szemléltetésére fektetjük a hangsúlyt.

Ez évben is az ismeretterjesztés kapja a fő hangsúlyt, de nem sikkad el a művészeti tömegmozgalom, az ifjúsággal kapcsolatos tevékenység és a

kulturális, szórakozási lehetőség biztosítása sem. A tervekben egységes szemlélet uralkodik, a könyvtári munka éppen úgy polgárjogot nyert, mint az ismeretterjesztés. A munkatervek átölelik az adott helység minden kulturális tervét, még a mozi és a színházi tájelőadások gondjait is. Tanácsi, szakszervezeti s más kulturális tevékenység egységben található meg s ez biztosítéknak látszik arra vonatkozólag, hogy a végrehajtás során is kevesebb lesz a „súrlódási felület”.

Egyes munkatervekből kimaradt néhány fontos terület. A szocialista társadalmi és családi ünnepségek rendezése, azok tervszerű előkészítése (megelőző előadások, filmvetítés, stb.) elsikkad a munkatervekből, vagy sematikussá válik. Direkt módszer tapasztalható több helyen, az úgynevezett „világnézeti” jellegű előadások betervezésénél s ez bizony szemléletbeli hiba.

A MUNKATERVEK egy részében elsikkad az ifjúsági művészeti tömegmozgalomra, a kulturális szemlékre való céltudatos felkészülés, így a lat- vani járásban csak egy munkatervben található, a péter- vásáriban egyben sem, mondván: úgy értesültek, hogy ebben az évben nem lesznek palócnapok. (De kulturális szemlék lesznek!) Hibaként lehet felróni, hogy falusi népművelőink többé-kevésbé megfeledkeztek az állami gazdaságok, gépállomások és a község területói, vagy határában levő üzemek dolgozóiról, például az egyébként kitűnő ecsédi munkatervből nem tűnik ki a külszíni fejtés dolgozóira vonatkozó tevékenység, vagy a tam ászén tmiklósi és detki munkaterv nem nagyon tervez a gépállomások munkásaival kapcsolatban.

Ezek a hiányosságok a járási értekezleteken felszínre kerültek. S a megállapítások alapján az illetékesek minden bizonnyal megteszik a szükséges kiigazítást. „Minden munkaterv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.” Régi. de mindig aktuális megállapí tás ez. Most tehát arra van szükség, hogy a megvalósítás érdekében fogjon össze a megye egész társadalma, érezze mindenki egyénileg is felelősnek magát érte, hogy ebben az évben ismét tegyünk egy nagy lépést előre a szocialista típusú emberré válás útján.

Schillinger Attila,

( ^

I Cavendish torziós ingája.

EGEI VÖRÖS CSILLAG Katonazene EGRI BRÖDY

öt töltényhüvely GYÖNGYÖSI PUSKIN Szeretlek, élet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Első lecke

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ludas Matyi HATVANI KOSSUTH Bambi

FÜZESABONY Góllövő zenész HEVES

Hamupipőke

1961. OKTOBER 7., SZOMBAT;

AMALIA

230 évvel ezelőtt, 1731 októberé-* en született HENRY CAVEN- jISH angol kémikus. 1766-ban ő fedezte fel a hidrogént, bebizonyította, hogy e gáz elégetésekor víz keletkezik (1781), megállapította a levegő összetételét, felfedezte a durranógázt, meghatározta a Föld közepes sűrűségét és a torziós mérlegével kísérletileg is beigazolta Newton gravitációs tételét.

385 évvel ezelőtt, 1576 októberében született JOHN MARSTON angol drámaíró, Shakespeare kortársa. Drámáiban a romantika egyesül a realizmussal (Antonio és Millida (1601), Elégedetlenek — (1604.)

PÉTERVASARA A halálhajó

Szihalmon este 8 órakor: MONTMARTREI IBOLYA

Pétervásárán du. 4 és este 8 6: TARTUFFE

Október 7-e a NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTARSASÁI

nemzeti ünnepe, a köztársaság 1949-ben e napon történt megalapítására való emlékezésül. g

G

la_

Egy klub dolgozni kezd.

A napokban fiúk és lányok, diákok, ipari tanulók, munkás- fiatalok tanácskoztak a hatvani kultúrház klubtermében. Egy új kezdeményezés öltött testeit azon az estén, megalakult a Vörösmarty Ifjúsági Klub. Ennek a kedves kis ösz- szejövetelnek, az első megbeszélésnek voltunk tanúi.

Az asztaloknál ülnek a fiatalok, beszélgetnek, zenét hallgatnak, nézik a televíziót, né- hányan társasjátékkal szórakoznak. Egyszer csak csend lesz, elhalkul a zene, mindenki a beszélőre figyel. Kecskés Károly ifjú nyomdász, a klub vezetője, tervekről, elgondolásokról beszél, majd egymás után állnak fel az ideiglenes vezetőség tagjai: Papp János cukorgyári munkás, a kultúr- felelős, Forgó László ipari tanuló, a szervező, Szép László tsz KISZ-titkár, a propagandista. Elmondják véleményeiket, javaslatot tesznek a klub

programjára.

Végül feláll egy kislány, Galló Katalin, III-os gimnazista és nagy komolyan, jó gazdaságvezetőhöz illően, anyagi problémákról beszél és nemcsak beszél, hanem a tagsági igazolványok ellenében szedi az öt forintokat is.

Néhány perc múlva ismét megszólal a zene, a fiatalok táncolnak, szórakoznak.

Egyelőre kéthetenként, szerdán várja a fiatalokat — színes, érdekes programmal, szórakoztatási lehetőségekkel — a hatvani Vörösmarty Ifjúsági Klub.

Nem lehetne hetenként, sőt többször is?

fm)

XLrlI.

Kámov parancsot adott, hogy feltétlenül legalább egyet lőjenek le közülük. Mind a ketten felfegyverezték magukat távcsöves puskákkal, s amint kibukkant a Nap csücske, felmásztak az űrhajó szárnyára. Nem kellett sokáig várniuk. Most is, mint az elmúlt napokban, a „nyulak” az első napsugarakkal együtt jelentek meg. öt kis állat hosszú ugrásokkal szökkent ki a tópartra.

A két lövés egynek hangzott: a vadászok máris két ^nyulat” zsákmányoltak.

Elégedetten tértek vissza az űrhajóra. És a második hűtő- szekrényben a marsbeli állatvilág két újabb képviselője kapott helyet.

Kámov sietve bekapta reggelijét. Vissza kellett térniük az amerikai űrhajóhoz, hogy kiássanak egy másik „mocsári” növényt a „gyík” által összetiport helyett.

— Legalább öt óránk rámegy — mondta.

— Majd kiderül — jegyezte meg Belopolszkij. — Eddig egy nap sem telt el marsbeli meglepetés nélkül.

Komor volt és mérges. A negyedik napot kellett az űrhajón töltenie. A körülmények úgy jöttek össze, hogy Kámov- nak mindennap ki kellett utaznia a terepjárón, Konsztantyin Jevgenyevics pedig nagyon szerette volná már saját szemével látni a Mars természetvilágát.

— Egy és ugyanaz mindenütt — vigasztalta Kámov. — A Mars természetvilága mindenütt egyforma.

— Nem létezik — felelte Belopolszkij. — A természet végtelenül változatos.

— Holnap — mondta Kámov — Borisz Nyikolájeviccsel átfésüli a terepet az űrhajótól északra és keletre. Este elhagyjuk a Marsot.

E szavak megnyugtatták Be- lopolszkijt, s már a szokásos hangulatban kísérte ki a terepjáróhoz társait, akik harmadik útjukra indultak.

— Ne maradjanak sokáig! — mondta búcsúzóul:

A terepjáró gyorsan leszaladta az ötven kilométert, amely az űrhajót a „mocsártól” elválasztotta. Kámov és Mel- nyikov egész idő alatt a tegnap elejtett „gyíkról” beszélgetett.

— Érdekes állat, igaz, Borisz Nyikolájevics? — mondta Kámov. — Törzse, mint a gyíké, hátsó lábai, mint a szöcskelábak, feje krokodilé, szemei macskaszemek, bundája pedig medvebunda. Egyszer majd egy utánunk következő expedíció csapdába ejti az egyik szörnyeteget és hazaszállítja élve a Földre.

— Nem tud az a Földön lélegezni, mert a levegője sűrűbb, mint ez a marsbéli.

— Majd egy külön ládát készítenek neki, amelyben ritka levegő lesz. Aztán nyulakkal is táplálhatják.

— Szeretnék részt venni azon a vadászaton — mondta Mel- nyikov:

— Hajlandó volna még egyszer eljönni a Marsra?

— Nemcsak a Marsra, bárhová is.

— Nagyszerű! Sok alkalma lesz; Az űrutazások még csak most indultak meg. De ahhoz, hogy hasznos tagja lehessen az űrexpedíciónak, sokat kell tanulnia:

— Pontosan ez a szándékom — felelte Melnyikov.

— Helyes. Egyszer majd még igazi „űrkapitány” lesz magából. — Kámov elmosolyodott. Eszébe jutott a név, amelyet az amerikai lapok adtak Hap- goodnak.

Talán a tegnapi gyakorlat miatt, vagy mert sokkal „köny- nyebb” növényre bukkantak, alig egy órát töltöttek a „mocsárban”. Zsákmányukat felhúzták a terepjáró tetejére és tovább robogtak azon az úton, amely a tegnapi „ugró gyík” miatt félbeszadt.

A terepjáró órája délelőtt tíz órát mutatott, amikor a láthatár szélén feltűnt az amerikai űrhajó körvonala. Két perc múlva a célnál voltak. Kámov ugyanott állította le a terepjárót, ahol előző nap.

— Milyen kicsi! — szólalt meg Melnyikov, aki érdeklődve nézegette az űrhajót.

— Nem nagy!

Kámov figyelmesen körülnézett. Első benyomása az volt, hogy a két nap alatt semmi sem változott Az óramaradvány és az összetört lámpa ugyanazon a helyen feküdt. Az űrhajó ajtaja csukva volt. De amint jobban körülnézett, számos nyomot fedezett fel a homokban, de még többet az űrhajó szárnyán, amely nagyon össze volt karcolva;

— Vadállatok jártak itt — mondta. — És azt hiszem, jó páran lehettek. Nagyon óvatosaknak kell lennünk. Valahol itt rejtőzködhetnek. Nagyon veszedelmesek ezek a bundás „ugró gyíkok”. — Elgondolkodott. — A gépben maradunk és úgy indulunk Hapgood testrészeinek a felkutatására. Az ablakokat leeresztjük. Fegyverét tartsa készenlétben. Milyen golyóval van töltve?

— Robbanóval.

— Akkor minden rendben. Indulunk.

A terepjáró lassan elindult.

Csaknem egy óráig tartott, amíg gondosan átfésülték az űrhajó környékét. Köröskörül nyugalom. Egyetlen vad sem mutatkozott, jóllehet a homokban gyakran találkoztak nyomaikkal.

A kutatás eredménytelenül végződött.

Kámovék visszatértek az űrhajóhoz. Sietniük kellett.

Egymás után szálltak ki a gépből. fi Ián méi; gödröt ástak. Csákányra nem volt szükségük.

Kámov ofcsaeeaedte u óramaradványokat és a lámpát. Felment az űrhajóra és egy nagy, lepecsételt borítékot tett a vezérlőpultra. Jegyzőkönyv volt benne. Az amerikaiak Marsra érkezéséről és Charles Hapgoodnak, az űrhajó parancsnokának a haláláról szólt. A jegyzőkönyvet Kámov írta

orosz és angol nyelven, ő is, és Bison is aláírta.

Megkereste az amerikai zászlót, amelyről Bison beszélt, talált egy kisebb fémládikót, beletette Hapgood maradványait, kiszállt az űrhajóból és bezárta maga mögött az ajtót.

A csillagos lobogóba csavart

„koporsót” leeresztették a gödörbe és elhantolták.

Nem volt itt már semmi tennivalójuk és Kámov elfoglalta helyét a terepjáró kormány- rúdjánál. Déli egy óra volt. Másfél óra múlva otthon lesznek.

A terepjáró elindult.

Melnyikov visszanézett az amerikai űrhajóra és észrevette, hogy mögötte a tó felszíne elsötétült, s erősen fodrozódni kezdett.

— Szél kerekedik — mondotta.

Kámov az égre nézett. Mint mindig, most is sötétkék volt, itt-ott csillagok ragyogtak rajta. Csaknem a zeniten, a Nap közelében csillogott a Dei- mos: a Mars második holdja. Egyetlen felhő sem látszott.

— Három napig szellő .sem lebbent — szólalt meg végül. — Egyáltalán nem csoda, hogy vége a

csendes nyugalomnak. A Marson lenni kell szélnek.

Kattant a hangszóró és megszólalt Belopolszki:

— Hall engem, Szergej Alak- szandrovics?

— Jól hallom — felelte Kámov.

. (lölytatjutü