Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

1961. október 28., szombat WßPOJSÄfl 8 • • Ötéves tervünk dolgozó népünk boldogulását. Jólétét, és további felemelkedését szolgálja A Heves megyei Pártbizottság kibővített ülésének felszólalásai A megyei pártbizottság ki­bővített ülésének vitájában el­sőnek szólalt fel Barta András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke, megyénk országgyűlési képvi­selője. Felszólalásában hangoz­tatta, hogy minden szövetke­zeti vezető kötelessége úgy Barta András: végrehajtani a második ötéves tervet, hogy ne legyen szé­gyenkezni valója a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak, hogy sikerrel teljesíthessék a terv követelményeit, amely előírja, hogy 22—23 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság ter­melését. megvan a reális lehetőség a terv teljesítésére — Ez nagy követelménye­ket állít megyénk közös gazda­ságai elé — mondotta —, de megvan a reális lehetőség a terv teljesítésére. A termelő- szövetkezetek jelenlegi helyze­tét figyelembe véve nyugod­tan elmondhatjuk, hogy már a jövő évben jelentős előrehala­dás, termésnövekedés várható. A termelőszövetkezetek már ezen az őszön igyekeznek meg­alapozni a jövő évi magasabb termésátlagokat. Ez mutatko­zik meg az őszi kalászosok ve­tésénél is. A továbbiakban arról be­szélt Barta András, hogy az ipartól nagyobb hozzá­járulást várnak a mezőgaz­dasági terméshozamok nö­veléséhez, a paraszti mun­ka megkönnyítéséhez. Elsősorban a növényvédő- szerekkel való jobb ellátást sürgette, amelynek alkalmazá­sa igen gazdaságos, és nagy fontosságú a szövetkezet mun­kaerőellátásában is. A zöldségtermesztéssel kap­csolatban elmondotta, hogy a felvásárlásnál zavart keltettek a megszépített jelentések, ame­lyek alapján tévesen ítélték meg a várható termést, s emiatt kezdetben nem akarták a gyengébb minőségű zöldség­féleségeket felvásárolni. A szövetkezet például nagyobb mennyiségű káposztát kínált fel, a felvásárló szervek azon­ban arra hivatkozva, hogy nem kell, mert sok termett, nem vették át. A szövetkezet a piacon értékesítette, két-há- romszoros áron a káposztát, néhány hét múlva már a fel­vásárlók könyörögtek, hogy szállítson a tsz káposztát, mert kiderült, hogy rossz volt a ter­més. Bn lines József: Barta elvtárs hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a bemu­tató gazdaságoknak a gyen­gébb termelőszövetkezetek megszilárdításában, a jó tapasztalatok elterjesztésé­ben. De felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb állami támoga­tást kapjanak ezek a gazdasá­gok, hogy valóban mintater­melőszövetkezetekké váljanak. Részletesen foglalkozott Barta elvtárs az előlegfizetés fontosságával, előnyeivel is, elmondotta, hogy termelőszö­vetkezetükben 18,70 forintot osztanak előlegként havonta egy-egy munkaegységre, s ez igen nagy lendítőerő a munká­ban. Hiányolta, hogy a Nem­zeti Bank egyes esetekben vo­nakodik az előlegfizetéshez szükséges összeg átutalásától, s ezzel nehezíti a rendszeres elő­legfizetést. Bírálta a munka- egységköny hiányosságait is, majd arról beszélt, hogy jövő­re helyileg oldják meg a mun­kateljesítmény mérésének ügyét, s előreláthatólag ezzel mintegy 20 ezer munkaegysé­get takarítanak meg, s elejét veszik a munkaegység felhígu­lásának. Barta elvtárs bírálta a felsőbb szerveket, mert nem megfelelő körültekintéssel jár­nak él az állattenyésztés fej­lesztésénél, majd elmondotta, hogy a Petőfi Tsz-ben miként oldották meg ezt a nehéz kér­dést, s a kezdetben miként si­került egymillió forint jövedel­met biztosítani az üszők felne­veléséből. Éles szavakkal ítél­te el a kiskirályoskodó terme­lőszövetkezeti vezetőket, akik a tagság bőrére luxuskocsik­kal száguldoznak, és keveset törődnek az emberek ügyes­bajos dolgaival. bona-felvásárlási tervét is 130 százalékra teljesítették. A több árutermelés a szövetke­zeti tagok jövedelmében is megmutatkozik; előrelátható­lag — az országos átlag felett — mintegy 38—40 forintot tud­nak osztani egy munkaegység­re, abból a 200 millió forint­ból, amelyet az idén „össze­hoztak” a járás termelőszö­vetkezetei, A feladatokról szólva el­mondotta: fontosnak tartják a termelőszövetkezetek ésszerű szakosítását a kisegítő üzem­ágak megszervezésével, de eh­hez nagyobb segítséget várnak a felsőbb szervektől. Ezután a beruházásokra szánt összegek ésszerű felhasználásáról be­szélt, kifogásolta, hogy a fel­sőbb szervek nagyon megkö­tik a járásiak kezét a pénzfel­használásában, így nagy ösz- szegek vesznek kárba, illetve nem feltétlenül szükséges épü­letekbe ruházzák be azt Gyöngyöstarjánban például 30 ezer forintot adtak gazdasági épületekre, holott az nem fel­tétlenül szükséges, ellenben ebből az összgből 220 hold te­rületen tudnák biztosítani az öntözést, amire égtően szükség lenne a termelőszövetkezet számára. Ismertette azokat a jó mód­szereket is, amelyekkel olcsón, gyorsan tudják megvalósítani a belterjes gazdálkodást. El­mondotta, hogy kútfúró-beren­dezést vásároltak, amellyel el­enyészően kis költséggel cső- kutakat tudnak fúrni, de aka­dályozza a munkát, hogy csö­vet nem tudnak beszerezni az új kutakhoz. Hibáztatta azt is, hogy nem megfelelő a trakto­rok alkatrészellátása, s ezért a szövetkezetek nem nagyon mernek gépeket vásárolni, fél­ve attól, hogy egy-egy alkat­rész törése miatt hetekig ki- kihasználatlanul hever majd a drága pénzen szerzett traktor. Javasolta, hogy a gyöngyösi járás oltványtermelő közös gazdaságait nagyobb mennyi­ségben lássák el vadalannyal, hogy jövőre 16 millió oltványt tudjanak adni, s megvalósít­hassák az ötéves terv felada­tait. a vezetők vállalati gépkocsi- lősségre kell vonni — fejezte kát magáncélokra használják be hozzászólását Furucz elv­fel. Az ilyen vezetőket fele- társ. Szirmai István: Mi, fölényünket munkánk eredményeivel akarjuk megmutatni Sebők Béla: nagy feladatok várnak megyénkben az ipari üzemekre a gyártmányok nagy része korszerűtlenül, drágán készült az üzemben Sebők Béla, a Beruházási Bank vezetője arról beszélt, milyen nagy feladatok várnak megyénkben az ipari üzemek­re, a mezőgazdaságra, s milyen nagy támogatást kap e felada­tok végrehajtásához. 12 és fél milliárd forint ju­tott a megyének beruházá­sokra. Ez nagy feladatok elé állítja a megyében dolgozó két építő­ipari vállalatot, de az is. hogy jövőre a beruházások 60 szá­zalékát Eger környékén kell megvalósítani, ehhez ezer új építőipari munkást kell szer­vezni, s elhelyezkedésükről gondoskodni. Az építőipar helyzete azon­ban nem ad sok okot a bizako­dásra. A nyereségesre tervezett vállalat komoly problémákkal küzd, s nagy veszteséggel dol­gozik. Munkájuk minősége erő­sen kifogásolható, s nagy mű­szaki hibával készítették el a sok millió forintos költséggel épült Piszkés-tetői csillagvizs­gálót is. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban is nagy hibák mutatkoznak, ha­sonlóképpen a munkafegyelem­mel is. Ennek tudható be, hogy igen sok építkezésnél nagy ha­Furucz János: táridőeltolódások mutatkoznak, s az egri színház építésénél is a tervezett 2 millió forint he­lyett csak néhány százezret tudnak „beépíteni” ebben az évben. , Sebők elvtárs ezután a ter­vezés hibáiról beszélt, arról, miként vesznek el százezrek és milliók a rossz tervek, terv- módosítások következtében. El­rettentő példaként említette a Mátraderecskei Téglagyár épít­kezését, ahol a kezdetben ter­vezett 28 millió forint helyett mintegy 70 millió forintos költ­séggel tudják csak megépíteni, s felszerelni a gyárat. Hasonló a helyzet az egri Textilraktár felépítésénél is, ahol a terve­zetthez képest, mintegy 4 mil­lió forintos túllépés mutatko­zik. Az utóbbi időben bizonyos fokú javulás mutatkozik, mióta új vezetők kerültek a vállalat élére. ★ Sallós Gyula, a tiszanánai termelőszövetkezet elnöke, hoz­zászólásában elmondotta, hogy 10 millió közös vagyonnal ren­delkeznek, majd a közös gaz­dálkodás eredményeiről, a ve­zetés megszilárdításáról szó­lott. Bukucs József, az egri Fí- nomszerelvénygyár pártbizott­ságának titkára arról beszélt, milyen nagy szerep vár üze­mükre a második ötéves terv teljesítésében. Ennek ellenére akadozik a termelés, rengeteg pénzt emészt fel a gyár, s ez többek között annak tudható be, hogy nem volt megfelelő az üzem vezető gárdája. Félre­vezették a pártbizottságot, a felsőbb szerveket, csak a kis hibákról beszéltek, miközben a gyártmányok nagy része kor­szerűtlenül, drágán készült az Szabó Imre: 1 üzemben, másokat szerettek volna felelőssé tenni a hibákért. Örömmel állapította meg, hogy az utóbbi időben bizonyos fej­lődés tapasztalható az őszinte légkör megteremtésében, a nyílt beszédre való törekvés­ben, a vezetés megjavításában. Hangsúlyozta, ez a gyár többre lenne képes, akár duplájára is lehetne emelni a termelési értéket, s a minőségi követelmények betartásával vissza lehetne, s vissza is kell szerezni a Berva- gyártmányok jó hírét. Pontosan kidolgozott gazdasági terveket kell készíteni a gyöngyösi járásban milliárdokat fektettek be öt év alatt A gyöngyösi járás fejlődésé­ről szólva Szabó Imre, az MSZMP gyöngyösi járási bi­zottságának első titkára el­mondotta, hogy nagy ösztön­zést ad a második ötéves terv feladatainak megvalósításához, hogy a gyöngyösi járásban milliárdokat fektettek be öt év alatt. Olyan jelentős léte­sítmények épülnek, amelyek alapjában megváltoztatják a járás képét. Ezek közé tarto­zik a visontai külszíni fejtés, amellyel lemcsak boráról, de szenéről is híres lesz a Gyön­gyös vidék. 'Felszólalásának további ré- tBében arról beszélt, hogy megvan a reális lehetőség a második ötéves terv meg­valósításához a gyöngyösi járásban, az ipari üzemek évek óta tel­jesítik tervüket, s a közös gazdaságok is egyre jobban megszilárdulnak, s magasabb termelékenységgel dolgoznak. Példaképpen megemlítette, hogy búzából már az idén si­került elérni a 13 mázsás át­lagtermést. Termelőszövetke­zeteink az idén jóval több árut adtak az ország ellátásá­ra, mint azt számították. Sző­lőből 750 vagon helyett 950 vagont adtak át, ■ kenyérga­Furucz János, a megyei szak- szervezeti tanács vezető titkára hozzászólásában beszélt a szak- szervezeti tagok feladatáról, a második ötéves terv végrehaj­tása során. Az ötéves terv megvalósítása komoly feladat elé állítja me­gyénk szervezett dolgozóit, de az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, megvan a lehetőség a tervek teljesítésére. A megye rendelkezik olyan munkáskol­lektívával, vezető garnitúrával, amellyel ezt a feladatot képes lesz megoldani. A következő legfontosabb feladat a részletes intézkedési terv kidolgozása, és ennek is­mertetése a dolgozókkal — mondotta. — Az eddigi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ez a módszer eredményes, mert ha a dolgozók részt vesz­nek a tervek részletes meg­beszélésében: megnő a fe­lelősségérzetük és nagyobb lesz a lelkesedésük a ter­vek végrehajtásában. Ebben az évben is jó ered­ményt értünk el ezzel a mód­szerrel. Ezek után a Politikai Bizott­ság szeptemberi határozatának megvalósulásáról beszélt Fu­rucz elvtárs. — Elmondotta, a technológiai normák rendezése összefügg a vezetés színvonalá­nak emelésével. Az időveszte- ség-Jényképezés” pontos ké­pet adott a veszteség okairól, forrásairól, mégis több vállalat vezetői nem tették meg a szük­séges intézkedést, mikor a veszteségidő-fényképezés mű­szaki, szervezési hiányosságot tárt föl. Még mindig nem meg­felelő a helyzet ilyen tekintet­ben. Rossz az időkihasználás több üzemünknél, legtöbb he­lyen a nyolc óra munkaidő helyett hét órát dolgoznak. Ez év decemberében már az 1962-es terv számai ismerete­sek lesznek legtöbb üzemben és így lehetővé válik a felada­tok megszabása. Pontosan ki­dolgozott gazdasági terveket kell készíteni, mert ez ad reá­lis alapot a felajánlások elké­szítésére. Múlt évben a terve­zés nem volt pontos, most megalapozottabb, pontosabb tervezésre van szükség és ak­kor a munkafelajánlások is eredményesebbek lesznek. A takarékossági terveket is megfelelően ki kell dolgozni és elkészíteni, hiszen a beru­házások nagy része anyagfel­használáson keresztül kerül megvalósulásra. Minden csepp anyaggal takarékoskodni kell, mert a takarékosság újabb le­hetőségeket teremt. Takaré­koskodni kell a vállalat eszkö­zeivel, így a gépkocsik hasz­nálatával is. Helytelen az, ha A vitában felszólalt Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is, aki tolmácsolta a pártbizottsági ülés részvevőinek a Központi Bizottság üdvözletét, majd a tanácsteremben függő nagy­méretű gyümölcs-csendéletre célozva, arról beszélt, vala­hogy ilyennek képzeli ő He­ves megyét, amely valóságos bőségkosárhoz hasonló, s bí­zik abban, hogy 10 év múltán a festőt hasonló alkotásokra ihleti majd a valóság, a me­gye gazdagsága. Szirmai elvtárs elismeréssel szólt arról, milyen jó terveket dolgoztak ki a Heves megyei­ek, s mennyire törekednek arra, hogy a rendelkezésre álló erőket minél jobban fel­használják a második ötéves terv megvalósításában. Érdemes vesződni, dol­gozni ezeknek a tervek­nek a megvalósulásáért, a szocializmus építéséért — mondotta Szirmai élvtárs —, ezt már az utóbbi 16 év fényesen bebizonyította. Ezek az eredmények adnak lendü­letet a további munkához, az ötéves terv feladatainak sike­res teljesítéséhez. ösztönző erőt ad az Is, hogy olyan fejlettebb társadalmat építünk, amely gyakorlatban gazdagságot, kulturális szelle­mi felemelkedést hoz szá­munkra. S itt nemcsak a ki­zsákmányolásmentes társa­dalom megteremtéséről van szó, de egy olyan szakasz le­zárásáról is, amelyekben el­hagyhatjuk az állampolgárok kategorizálását, erősebb lesz a nemzeti egység, nem a szár­mazásáról, hanem elvégzett munkájáról ítélik meg az em­bereket. S ha nem elég az a távlat, amelyet az ötéves terv nyújt, akkor én az SZKP programjára mutatok — mon­dotta —, amelynek korai vol­na még történelmi jelentősé­gét áttekinteni, de nem mél­tatni, lehetetlen.; Lehetetlen olyan távlatokat elhallgatni, mint például a kommunizmust építő Szovjetunió gyors fejlő­dése, amely során 10 év alatt utoléri, 20 év alatt pedig el­hagyja a világ legnagyobb ka­pitalista nagyhatalmát: az USA-t az egy főre jutó terme­lékenységben. Ez a gazdasági verseny osz­tályharc, osztályharc nemzet­közi síkon, ez az a forma, ez az a módszer, amellyel meg­vívjuk a két társadalmi rend harcát, s ezt a versenyt győ­zelmesen vívjuk meg. Van más mód is erre: fegy­verekkel eldönteni az elsőbb­séget, de ez a leninizmussal nem egyeztethető össze. Mi, fölényünket munkánk ered­ményével akarjuk megmutatni — hangoztatta Szirmai elv­társ, Majd arról beszélt, hogy a szocialista rendszer az­zal akarja magának meg­nyerni a világ népeit, hogy kulturáltabb körül­ményeket, nagyobb élet- színvonalat biztosít polgá­rainak, mint bárhol a világon. Mélyebb, igazabb demokráci­ánkkal — mint amilyen a ka­pitalizmusban létezik — győz­zük meg az ott élő embereket rendszerünk fölényéről. Szirmai elvtárs ezután ar­ról szólt, hogy a szocialista or­szágok ereje a béke záloga. Ez az erő nem akar hódítani, em­bert ölni. A világ népei tud­ják ezt. Mint ahogy tudják azt is, hogy a békés építés során eljutunk oda, mikor a társadalmunk olyan gazdaggá válik, bogy lehetővé tesszük az olyan árubőséget, amelyben az ember anyagilag te jesen függetlenné válik. Ez nagy bizonyíték lesz a ke­zünkben a kommunista esz­mék humanitása mellett. Ez­után Szirmai elvtárs arról be­szélt, hogy a teljes anyagi füg­getlenség tiszta emberi vi­szonyt tesz lehetővé, amelyben nem lesz érdemes egymás ál­lására törni, és zárójelben je­gyezte meg, nagy derültség közepette, hog'* le'feljebb csak nálunk mr ' r.eg ez a vonás „nemze.i sajátosság­ként”. Az SZKP XXII. kongresszu­sán elhangzott beszámolóról és vitával kapcsolatban azt is­mertette Szirmai elvtárs. miért bírálják oly élesen a Molotov, Malenkov, Kaganovics által verbuvált pártellenes csopor­tot. Szirmai elvtárs elmondot­ta: az élet bebizonyította, hogy a XX. kongresszus politikája helyes volt, de ennek megva­lósulását akadályozni igyeke­zett az említett pártellenes csoport, amelynek tagjai ta­gadták a legalapvetőbb megál­lapításokat a kommunizmus építéséről, a békés egymás mellett élésről. Részletesen ismertette, hogy a világ kommunista mozgalma miként fogadta el, s valósítot­ta meg mindennapi munkájá­ban az SZKP XX. kongresszu­sának alapelveit, s miként erő­södtek a kommunista pártok, annak ellenére, hogy a XX. kongresszus határozatainak megvalósulását több ország­ban akadályozták pártellenes csoportok, s amely nálunk az ellenforradalomhoz vezetett el. Fontos elvi kérdést tisztázott ezután Szirmai elvtárs, ismer­tetve, hogy a régi és az új har­ca miként viszi előre a társa­dalom fejlődését, s miként akadályozzák a maradiak az új előretörését, erre többék között Csuraj szovjet filmrendező példáját említette, akinek nagyhírű filmjeit a Ballada a katonáról, a Tiszta égboltot, a maradi gondolkodású vezetők nem akarták engedni bemutat­ni, de győzedelmeskedett az új művészet és ma nagy sikerrel1 vetítik világszerte e kiváló filmalkotásokat. Az új és a régi harca nem­csak a filmművészetben, de szinte az élet minden területén megtalálható, s egyik fontos elör elendítő je a fejlődésnek. Ezt sikertelenül gátolják az; úgynevezett kispolgári radiká­lisok, a megrögzött dogmati­kusok, akik félnek az újtól, a felelősségvállalástól, s a meg­győző szó helyett parancsolga­tással szeretnék akaratukat ér­vényesíteni. Szirmai elvtárs ezután az al­bán vezetők magatartását bí­rálta, majd a két Németország­gal kötendő békeszerződéssel foglalkozott, végül pedig a vi­tában elhangzott felszólalások­ra reagált, s megígérte, hogy az itt elhangzott bírálatokat, amelyek a felsőbb szervek munkáját kritizálták, továb­bítja az illetékesekhez. Befeje­zésül sok sikert kívánt a má­sodik ötéves terv megvalósítá­sához Heves megye népének. A vitában felszólalt meg Berecz István, a Heves megyei Tanács tervosztályának veze­tője is, aki az anyagfelhaszná­lásnál tapasztalható pazarlást ítélte el, s az építőiparra váró nagy feladatokról szólt. A vita a délutáni órákban fejeződött be. Putnoki László elvtárs tartotta meg ekkor összefoglalóját, majd Biró Jó­zsef elvtárs zárszavával a partbizottsági ülés véget ért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents