Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-28 / 255. szám
AZ ÉRTELEMNEK DIADALMASKODNIA KELL! ★ Gs. Adám Éva: LISZT—BARTÓK NAGYZENEKARI HANGVERSENY ★ G. Molnár Ferenc: AZ EGYENES ÜT A LEGRÖVIDEBB Szemes Piroska: KONOKSÁG ★ HÍREK — SPORT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 255. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. október 28., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N. Sz. Hruscsov a kongresszus első három napirendi pont vitájáról péntek délután zárszót mondott Az SZKP XX/Í. kongresszusának október 27A ülése MOSZKVA (TASZSZ): Az SZKP XXII. kongresszusának péntek délelőtti ülése Grigori) Abramov elnökletével nyílt meg. Folytatják a Központi Bizottság beszámolójának, a pártprogramnak és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatását. Vlagyimir Kucserenko, a Szovjetunió építészeti akadémiájának elnöke, a lakásépítkezés kérdéseinek szentelte beszédét. Bejelentette, hogy 1961—1970-ben a Szovjetunió több lakást épít, mint az ösz- szes európai kapitalista országok és az Egyesült Államok együttvéve. Miután rámutatott, hogy az elkövetkező 10 esztendőben a Szovjetuniónak fel kell számolnia a lakáshiányt, kijelentette: „Ilyen feladat megoldására még a leggazdagabb kapitalista országok sem képesek”. A Szovjetunióban folyó lakásépítkezés gyors ütemét jellemezve, a szónok azt mondotta, hogy 1960-ban a lakás- építkezés volumene 100 százalékkal növekedett 1955-höz képest, míg ugyanakkor 17 európai kapitalista országban és az Egyesült Államokban csupán 3 százalékkal. A szónok megjegyezte, hogy az elkövetkezendő 20 esztendőben gigászi méretű város- építési munkát kell elvégezni. Ennek következtében még nagyobb méreteket ölt a nagyipari módszerekkel folytatott lakásépítkezés. Borisz Bescsev közlekedés- ügyi miniszter rámutatott, hogy a Szovjetunió vasúti szállításának teherforgalma 1961-ben 1 570 milliárd tonna- kilométert tesz ki, amely közel kétszeresen múlja felül az Egyesült Államok vasúti teherforgalmát. A kongresszus előtt befejezték a világ legjobban megterhelt vasútvonalának, a körülbelül 5500 kilométer hosszú Moszkva—Bajkai vonalnak a villamosítását. Ezt az utat a vonatok ma már három teljes nappal rövidebb idő alatt teszik meg, mint gőzmozdonyokkal. Borisz Bescsev bejelentette, hogy ennek az évtizednek a végére a Szovjetunióban 45 000 kilométert tesznek ki a villamosított vasútvonalak. Az elkövetkezendő évtized folyamán pedig befejezik az ország fő teherszállítási vonalainak villamosítását. A szónok hangsúlyozta annak fontosságát, hogy meg kell oldani a különböző szállítási formák összehangolt fejlesztésének feladatát. Meggyorsul a forgalom, széleskörű alkalmazást nyernek a szállításban az automatika és távműködtetés eszközei. Mihail Jefremov, a cselja- binszki területi pártbizottság első titkára azt mondotta, hogy Nyikita Hruscsov beszámolói a XXII. kongresszuson jelentősen hozzájárultak a marxizmus—leninizmus elméletéhez, s azt magasabb fokra emelték. Jefremov kijelentette, hofrv a XX. pártkongresszus óta az élet valamennyi területén elért nagy eredmények világánál „különösen nyomorúságosnak és aljasnak, a nép és a párt elárulásának” látjuk a pártellenes csoport tevékenységét. A csoport tagjai tiltakoznak minden ellen, ami hazánk páratlan virágzásához vezetett. Ma hasonlíthatatlanul jobb nálunk minden, mint a XX. kongresz- szus előtt volt. Jefremov támogatta azoknak a felszólalóknak javaslatát, akik azt követelték, hogy Mo- lotovot, Malenkovot és Kaga- novicsot zárják ki a pártból. Jefremov beszélt a cselja- binszki terület (Ural) népgazdaságának fejlődéséről. Ez a terület országos viszonylatban első helyen áll az acél-, vas- és csőgyártás terén. Mihail Jefremov biztosította a küldötteket, hogy a cseljabinszki területen a hétéves tervet határidő előtt teljesítik a népgazdaság minden ágazatában. „A jelen és a jövő minden bírája előtt tiszta lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a szovjet kultúra, amelyet pártunk a kommunizmus ideáljai szerint fejlesztett, megteremti és megteremtette a szellemileg gazdag, harmonikusan fejlett új embert, — a nagy betűvel írt embert” — jelentette ki Nyiko- laj Gribacsov költő és publicista, a „Szovjetszkij Szojuz” című folyóirat főszerkesztője. Gribacsov szólt a szovjet írólíra háruló nagy felelősségről és a szovjet emberek kommunista nevelésében betöltött szerepükről. A Szovjetunió, a szovjetek országa a jelenkori kultúra igazi hazája lett — mondotta Gribacsov. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a könyvkiadás terén első helyen áll a világon. A Szovjetunióban teljesebben és nagyobb példányszámban adják ki Mark Twain műveit, mint Amerikában, több Balzac- művet adnak ki, mint Francia- országban, több Shakespeare- és Dickens-művet, mint Angliában. — Eljön az a nap — jelentette ki a szónok — és talán már nincs is olyan messze, amikor a mai kapitalista Nyugat népei „igaz köszönetét mondanak a szocializmus embereinek, amiért igazi szellemi kincseiket ilyen tiszteletben tartották és elevenen megőrizték azokat”. A soknemzetiségű szovjet irodalom — mondotta Gribacsov — méltóképpen hozzájárult a szocializmus felépítéséhez. A szovjet íróknak az a feladata — amit a párt prog- gramja és Nyikita Hruscsov beszámolói világosan és pontosan megfogalmaztak —, hogy „megírják nagyszerű életünk művészi igazságát, híven ábrázolják kortársainkat, akik lendülettel új társadalmat teremtenek, megváltoztatják a világot és az eget ostromolják”. főszerkesztője az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időt a szovjet irodalom szellemi megújhodása időszakának nevezte. Sok tollforgató társunk visszatért az irodalomhoz, s „visszanyerte irodalmi nevét” — mondotta Tvardov- szkij. Ez az eszmei fordulat sokunk számára nem volt köny- nyű és egyszerű. Irodalmi berkeinkben azonban már túljutottunk a gondolkodásmód- és hangulatbeli elkerülhetetlen nehézségeken — állapította meg az író. Ugyanakkor Tvardovszkij hangsúlyozta, hogy a szovjet irodalom még nem használta ki teljesen azokat a kedvező feltételeket, amelyeket fejlődéséhez a XX. pártkongresz- szus megteremtett. A szovjet irodalom mai hőséről szólva kijelentette: „Nézzék kongresszusunkat! Lám, itt vannak napjaink hősei. Ahány ember, annyi nagyszerű, lenyűgöző regényhős”. S e terem falain túl ott élnek az ugyanilyen hősök milliói. Nincs nagyobb megtiszteltetés, hangoztatta a néves szovjet költő, mint felismerni, hogy e történelmi esztendőkben a szovjet írók szeretett népünkkel és párjukkal tartanak, hogy a mi igaz szavunk szükséges és drága az emberi boldogságért, és a kommunizmusért küzdő embereknek. Mihail Olsanszkij, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere beszédében a földek ésszerűbb kihasználásának módjairól szólt, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termények vetéshozamának nagyarányú emelését az ország összes vetésterületein. A miniszter beszámolt az ország növénynemesítő állomásain folyó nagyarányú kutatómunkáról, a szovjet növényne- mesítők eredményeiről, a magashozamú búza-, kukorica-, napraforgó- és más mezőgazdasági termény-fajták kitermesztésében. Mihail Olsanszkij megállapította, hogy a mezőgazdasági vezető szervek nemrég végrehajtott átszervezése máris eredményeket hoz. Alekszandr Komyejcsuk író, a szovjet békevédelmi bizottság elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a világ minden becsületes embere látja: a kommunizmus és a béke elválaszthatatlan fogalmak. Az SZKP programja az egész emberiséghez elviszi a békét, minden szovjet ember igazi barátságát és jóakaratát. A szónok megállapította, hogy az SZKP XX. kongresz- szusának az a tétele, amely szerint a jelenlegi körülmények között a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének és együttműködésének szükségességéről szóló tétele világszerte megerősítette a béke erőit. A szovjet társadalom képviselőinek a nyugati államok közéleti személyiségeivel nemrég lefolyt találkozásairól szólva — amelyekben ő is részt vett — Komyejcsuk elmondotta, hogy a nyugati közvéleményben komoly fordulat megy végbe. Nagy aggodalmat kelt a nemzetközi helyzet súlyos kiéleződése és a nyugati országokban folyó fegyverkezési verseny. A szónok méltatta a béke hívei világmozgalmának a béke javára végzett nagyszabású munkáját. Alekszandr Komyejcsuk felszólalása után a délelőtti ülésen elnöklő Grigorij Amb- ramov közölte, Hogy a vita lezárására irányuló javaslat érkezett a kongresszus elnökéhez. A Központi Bizottság beszámolójáról, a pártprogramról és a központi felülvizsgáló bizottság beszámolójáról folytatott vitában hetvenen szólaltak fel, de 279-en jelentkeztek szólásra. A kongresszus egyhangúlag elhatározta, hogy beszünteti a vitát. A gyűlés elnöke bejelentette, hogy a hondurasi, pakisztáni és thaiföldi kommunista párttól üdvözlet érkezett a kongresszus címére. Az üdvözleteket a pártsajtó közli. (MTI) ÍV. Sz. Hruscsov beszéde A második évtizedben befejeződik az egész ország villamosítása Az SZKP új programja azt a feladatot tűzi ki, hogy biztosítsuk a villanyáram termelésének páratlan ütemét — mondotta Ignatyij Novikov, a Szovjetunió villamos erőműépítési minisztere. Emlékeztetett arra, hogy az évi áramtermelést az országban az elkövetkező évtized végére kb. 900—1000 milliárd kilowattórára, a második évtized végére (1980-ra) pedig 2700—3000 milliárd kilowattórára kell emelni. A második évtizedben alapjában befejeződik az egész ország villamosítása. Mint a miniszter elmondotta, húsz év alatt a Szovjetunióban 180 vízierőművet, 200 nagy hőerőművet, mintegy 260 hőerőmű-központot fognak építeni. A Szovjetunióban jelenleg 62 vizierőmű és 112 hőerőmű 4p ül. ignatyij Novikov megállapította: a szovjet energetikusok egyik legnagyobb eredménye az utóbbi időben az volt, hogy egy évvel határidő előtt üzembehelyezték az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett volgai erőművetés két évvel határidő előtt a kremencsugi vízierőművet Ukrajnában. A szónok viharos taps közepette mondotta el, hogy ma helyezik üzembe a világ legnagyobb kapacitású vízierőművét, a szibériai Bratszki Vizierőmű első hidroagregátját. A második ugyanilyen, 225 000 kilowattos agregátot novemberben helyezik üzembe. „A Szovjetunió világviszonylatban mindig első helyen állt a legnagyobb vízierőműveket illetően” — hangsúlyozta Novikov. Borisz Joganszon, a Szovjetunió képzőművészeti akadémiájának elnöke kongresszusi felszólalásában kijelentette: a szovjet képzőművészek olyan művek alkotását tekintik céljuknak, amelyek méltóak a kommunizmus építésének nagy korszakához. A képzőművészeti akadémia elnöke megállapította, hogy az elmúlt években a szovjet szépművészeti kultúra fejlesztésében nagy szerepük volt a fiatal festőknek, a szovjet képzőművészeti iskola növendékeinek, akik a világ- és a soknemzetiségű Szovjetunió művészetének legszebb, haladó hagyományain nevelkedtek. Joganszon elmondta, hogy a szovjet művészek az októberi forradalom 50. évfordulóján nagy kiállításon mutatják be műveiket, amelyekkel „emléket állítanak az első hétéves terv emberének és hőstetteinek”. Alekszandr Tvardovszkij író, a Novij Mir című folyóirat MOSZKVA (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartama „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát, új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére”. Miután Hruscsov megállapította, hogy a XXII. pártkongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött „kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét, erejük teljes latbavetésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és a második program megvalósult”. ,,Programunk ereje és élet- képessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik” — mondotta Hruscsov. „Most, a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.” A Központi Bizottság beszámolója és a programtervezet feletti vita során — mondotta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaságirányítás további tökéletesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valameny- nyi kommunista és munkáspártjainak küldöttségei. „Kedves vendégeinknek, a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongresz- szushoz intézett üdvözletei visa- szatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista-leninista párt helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját” — mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megállapította: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresz- szuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állanak. „A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottságáról.“ proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk.” Az SZKí> Központi Bizott- (Folytatása a 2. oldalont zetközi kommunista, munkás- és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a Hruscsov kijelentette: „nyolcvan marxista-leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kongresz- szuson visszatükrözte a nem-
