Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

8 NÉPÚJSÁG 1961. október 21., péntek Elősegíti-e a tüdőrákot a dohányzás ? Csak a második félidőben játszott igazán jól a magyar labdarúgó-válogatott A-válogatott keret-Gyöngyös válogatott 9:0 (2:0) Gyöngyös, 4000 néző. V.: Csiba. A-válogatott: Uku — Perecsi, Mé­szöly, Sóvári - Solymosi, Nógrádi — Farkas, Göröcs, Albert, Pál II., Mathesz. Gyöngyös: Csaba — Trencsényi, Murányi, Köves - Tóth, László - Kardos. Csányi, Viszt, Baranyi, Kamondi. Juhász Imre pá­lyagondnok ez­úttal kitűnő mun­kát végzett: re­mekül előkészí­tett pálya várta a magyar labda­rúgó válogatottat Gyöngyösön. A nagyszámú néző előtt sokáig tapogatózó játék folyt, az első lö­vést a gyöngyösiek küldték kapu­ra, amikor szabadrúgás végén Tóth B. Csányihoz továbbította a labdát és a csatár bombáját Ilku a léc alól ütötte szögletre. A másik olda­lon Farkas lövése lepattant a vé­dőkről és a gyöngyösiek felszaba­dítottak. A 9. percben a kitörő Gö­röcs már csak Csabával állott szemben, a kapus azonban merész lábravetödéssel tisztázott. A válogatott a 20. percben érte él első gólját: Farkas beadásába Al­bert belerobbant és -fejéről a kapu bal alsó sarkába vágódott a labda. 1:0. A gyöngyösi válogatott ebben a játékrészben teljesen egyenrangú ellenfele volt a magyar válogatott­nak, amely, bizony, erősen „hol­landok elleni formábankezdett Gyöngyösön is. A 26. percben, re­mek hazai támadás végén, Kardos beadását Kamondi a vetődő Ilkuba vágta, majd újabb hazai roham vé­gén Viszt lövése a kapufán csat­tant. A 30. perctől beszorult a ma­gyar válogatott és perceken ke­resztül nem jutott át a félvonalon. A gyöngyösi nyomás a 40. percben szűnt meg, s ekkor a válogatott rögtön gólt ért el: a kitörő Albert kicselezte a fölöslegesen kimoz­duló Csabát is és a bal alsó sa­rokba helyezte a labdát. 2:0. Nem sokkal később szögletrúgás után Baranyi lövése a felső lécről pattant ki, majd újabb Viszt-bóm­ba csattant a kapufán. A szünetben mindkét csapat cse­réket hajtott végre. A magyar vá­logatottban Török lett a kapus, Kürtösi a jobbhátvéd. Perecsi a jobbfedézet, Rozmis a balfedezet és Kuharszki a balösszekötő. Ilku, Sóvári, Solymosi, Nógrádi és Pál TI. kimaradt. A gyöngyösieknél Lászlót Geiger, Visztet Varga II., Kamondit pedig Eperjesi váltotta fel. A n. félidő jó gyöngyösi táma­dással indult: Baranyi Varga II. elé továbbított, a csatár átemelte a labdát a kimozdult Törökön és a labda hajszállal szállt a felső léc fölé. Továbbra is jó iramú, válto­zatos küzdelem folyt a pályán — enyhe gyöngyösi mezőny fölénnyel. Az 56. percben váratlanul esett a válogatottak harmadik gólja: Gö­röcs 22 méterről leadott óriási lö­vése a jobb kapufáról pattant a hálóba. 3:0. Ezután a gyöngyösiek fokozato­san visszaestek, feljött a válogatott és döntő fölénybe került. A 60. percben Kuharszki egyéni játék után lőtt a hálóba, majd Göröcs Csabát is kicselezve, visszagurította a labdát és ismét Kuharszki volt eredményes. 5:0. Egy perc sem telt el, s a gyors, jól cselező Kuharszki lövése jutott Csaba hálójába, 6:0. azután Rozmis átadását futtából lőtte a jobb alsó sarokba az újpesti összekötő. 7:0. A 69. percben Kuharszki a fél­vonalon túlról hozta fel a labdát, elhúzott Csaba mellett is és átadá­sát Göröcs értékesítette. 8:0. Az utolsó gólt Albert szerezte. 9:0. Ezután Csaba három ízben is merész lábravetödéssel tisztázott, közben ujj-sérülést szenvedett, de tovább védett. Gyöngyös válogatottja az első félidőben teljesen egyenrangú el­lenfélnek bizonyult a „hollandi formát” játszó A-válogatott ellené­ben. Nem Alberték, hanem Bara- nyiék vezettek korszerű támadáso­kat. A három kapufa mellett sok helyzetet teremtettek az A-váloga­tott kapuja előtt, s Ilkunak nem egyszer, jó adag szerencse kellett ahhoz, hogy megőrizze kapuját a góloktól. Szünet után Kuharszki csatasorba állítása döntően fel­gyorsította a válogatott csatársor játékát, s Albert is régi napjaira emlékeztetőén játszott ekkor. A nagyarányú vereségben közre ját­szott azonban az is, hogy a gyön­gyösiek cseréi folytán három gyen­gébb formában levő játékos jött a második félidőben a pályára. A magyar válogatottból Ku­harszki, Albert, Rozmis. Nógrádi, Ilku, Mészöly és Göröcs, a gyön­gyösiek közül Köves, Viszt, László, Csányi, Baranyi, Trencsényi, Tóth és Csaba teljesítménye dicsérhető. Csiba kitűnően vezette a végig sportszerű mérkőzést. SZKOCSOVSZKY TIBOR Legjobb teniszezőink Egerben Az Egri Dózsa tenisz-szakosztályának meghívására vasárnap a ki­tünően előkészített egri népkerti teniszpályán látványos teniszbemu­tatót tartottak a legjobb magyar versenyzők — Gulyás Istvánnal az élükön. A bemutatót rövid kis ünnepség előzte meg, ahol az egri te­nisz-csemeték virágcsokrokkal kedveskedtek a válogatott verseny­zőknek. (Kiss Béla felvételei) „Jeges“ tervek a füzesabonyi járásban Ez év januárjában Füzesabony­ban - első ízben - gyorskorcso­lyázó versenyt rendezett a megyei Tudományos előrelátással A Szovjetunió Kommunista Pártja 13 évvel ezelőtt célul tűzte a szovjet sportolók elé, hogy rövid időn belül szerezzék meg a világelsőséget a legfontosabb sportágakban. A szovjet sportolók kiváló eredményekkel válaszoltak a felhívásra. A páratlan sikersorozat a jégkorongozással kezdődött: Stock­holmban világbajnolcságot nyertek. Valamivel későbben meg­jelentek a szovjet vívók is a nemzetközi versenyek porond­jain. Azóta egyetlen világbajnokság, olimpia, vagy más világ- verseny sem zajlott le átütő szovjet siker nélkül, öttusában először csak egyéniben — Szálnyikon révén — arattak sikert, de későbben a világbajnoki versenyeken már a szovjet együt­tes is győzedelmeskedett. Lapozzunk bele az evezős, kajak­kenu, tornász, ökölvívó, kerékpáros, súlyemelő, atléta, kosár­labda, birkózó, gyorskorcsolyázó nemzetközi vetélkedések versenylapjaiba — a szovjet sportolók mindegyikben az első helyek birtokosai! A kommunizmusba való átmenet gazdaságprogramjánák megvitatásakor, 1959-ben, Sz. Akszerlod, a neves szovjet sport- szakértő cikket közölt. Felvázolta azokat az eredményeket, amelyekkel a szovjet sportolók megerősítik világelsőségüket a hétéves terv során. Három esztendő sem teli el azóta, s több versenyszámban már elérték az akkor fantasztikusnak tűnő eredményeket. Bo- lotnyikov, Tamara Press, Brumel, Vlaszov és még nagyon sok szovjet sportoló már teljesítette a szinteket! Néhány esztendővel ezelőtt a világversenyeken az atléti­kai versenyszámok első helyein a tengerentúliak végeztek. Ma viszont számtalan világcsúcs, olimpiai aranyérem, az ameri­kai atléták elleni sorozatos győzelem fényesen bizonyítja, hogy a sportok-sportjában a Szovjetunió szintén világelső! Brumel nemcsak új eredményeket ért el, hanem új, eddig ismeretlen iramot vezetett be a sport fejlődésének történeté­ben. A kiváló szovjet atléta káprázatos eredmény-sorozatával ámulatba ejtette a világot. Két év alatt 201 centiről 225-re emelte eredményeinek felső határát. A magasugrás fejlődésé­nek eddigi történetében 24 centiméteres javuláshoz 49 évre volt szükség, tizenhét esztendőnek kellett eltelnie, hogy a lé­cet 209-ről 212-re emeljék. Brumelnek ehhez jóformán néhány hónapra volt szüksége! A fiatal atléta nemcsak páratlan te­hetségének köszönheti eredményeit. Tanítómesterével, az ér­demes sportember Gyacskovval új, korszerű edzési módszere­ket vezettek be. A szovjet atlétika nagyságát nemcsak Brumel világre­kordja fémjelzi. Íme egy példa: száznál is több fiatal szovjet atléta átugrotta a kétméteres magasságot! Brumel és a többi szovjet sportoló sikereiben benne foglaltatnak a szovjet ed­zők, szakértők, kutatók eredményei, akik tudományos munká­val alapozták meg a győzelmekhez vezető utat, távlati terve­zéssel segítették a szovjet sportot a mai magaslatra, világ­elsőségre. Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke találóan jegyezte meg: Mi már semmin sem csodálkozhatunk, amikor a szovjet sport szédítő magaslatait szemléljük. Elmúlt a csodálkozás és elkövetkezett a leutánzás, a példakövetés ideje... korcsolyázó szövetség és a Füzes­abonyi VSC. A verseny várakozáson felül jól sikerült, a férfiak például a 800 és az 1500 méteres távon számottevő időket futottak, nem egy közülük kivételes tehetségről adott tanú- bizonyságot. De talán még örven- detesebb volt az, hogy a versenyen népes mezőnyök indultak el, annak ellenére, hogy a korcsolyaverseny teljesen újszerűnek számított a füzesabonyi fiatalok körében. Az eseményt követő napokban több fiatal kereste fel a járási TST és az FVSC vezetőit és lelkesen ér­deklődtek: — Mikor rendeznek már megint korcsolyaversenyt a füzesabonyi ,lapos”-tavon .. . ? Az illetékes szervek örömmel tet­tek volna eleget a fiatalok kéré­sének, ám az említett verseny után már nem voltak jó korcsolyázási lehetőségek, felolvadt a jég. A Füzesabonyi JTST vezetői azon­ban nem feledkeztek meg a fiata­lokról. A téli sportprogram össze­állításánál figyelembe vették az el­hangzott kéréseket és elhatározták, hogy a most következő tél folya­mán több korcsolyaversenyt ren­deznek a járás községeiben, — azo­kon a helyeken, ahol erre lehető­ség kínálkozik. No, és természete­sen, ha az időjárás ezt megenr gedi... Füzesabonybanj Egerfarmoson és Poroszlón különösen jó korcsolyá­zási viszonyok vannak. A TST ve­zetői tehát elsősorban arra gondol­tak, hogy e három községben ren­dezik meg a három fordulóra ter­vezett járási gyorskorcsolyázó-baj­nokságot, s a versenyeket műkor­csolyázó bemutatókkal szeretnék egybekapcsolni, amikoris egy-egy nevesebb műkorcsolyázót kérnek fel vendégszereplésre. Persze, a programba vett verse­nyek alkalmasak lesznek a Kilián- pontok gyűjtésére is! A füzesabo­nyi fiatalok már most ígéretet tet­tek arra, hogy mindent elkövetnek a korcsolyaversenyek sikeréért. Az Egerfarmosi Tsz SK népszerű el­nöke, Joó Miklós és Dráviczky Emil pedagógus, a község lelkes „sport- mindenese”, így nyilatkozott: — A télen megalakítjuk a kor­csolyázó szakosztályt, hiszen a mi községünkben kitűnőek a jégviszo­nyok. jó korcsolyapályát lehet te­remteni a kézilabda-pálya mellett fekvő tavon! * A magunk részéről jó jégviszo­nyokat kívánunk a füzesabonyi já­rás sportolóinak, hogy „jeges’’-ter- vüket maradék nélkül megvalósít­hassák. IMMÁR NÉHÁNY esztende­je gyűrűzik tudósok és laiku­sok körében a vita arról, hogy játszhat-e szerepet a tüdőrák­megbetegedések számának emelkedésében a dohányzás szélesedő körű elterjedése. Sok érv elhangzott e problémával kapcsolatban, s a legújabb tu­dományos kutatások mindin­kább azoknak felfogását tá­masztják alá, akik szerint a dohányzás elősegíti a tüdőrá­kot. Dr. Kováts Ferenc egyetemi tanár így fejti ki ezt a nézetet: — Az utóbbi időben mind súlyosabb probléma a rák ter­jedése. Mindenképpen igye­keznek magyarázni, s nap-nap után újabb elméletek bukkan­nak fel. Az egyik szerint a rá­kos daganat az idősebb kor be­tegsége, s a legutóbbi fél év­század alatt az átlagos életkor 37 évről 64-re emelkedett, te­hát a rákos korba sokkal töb­ben jutnak be. A rák azonban már fiatalabb korban is ter­jed! Rideg tény, hogy a rák előfordulása 35—100 százalék­kal emelkedett. Japánban az emelkedés azonban mindössze 5 százalék, tehát egyéb okának is kell lennie. Vannak, akik a rák terjedésének okát a civili­zált életmód károsabb hatá­saiban gyanítják. — Ha a rákos betegekről ké­szült statisztikákat tüzeteseb­ben áttekintjük, kiderül, hogy a legöbb szerv rákos megbe­tegedése általában nem annyi­ra emelkedett, mint inkább csökkent. Nem így a tüdőráké! A tüdőrák halálozási aránya 15 év alatt a hatodik helyről a másodikra, sőt férfiakra vo­natkoztatva az első helyre ke­rült. Száma is meredeken emelkedik. — TERJEDÉSE még egy má­sik módon is észlelhető, mert amíg eddig kizárólag a férfi­ak betegsége volt, mostanában mind sűrűbben támadja meg a nők tüdejét is. Az arány azon­ban még mindig 1:10! Terjedé­sét mutatják a következő számadatok is: tüdőrákban az USA-ban meghalt 1933-ban 3400, 1952-ben 22 000, Angliá­ban 1949-ben 9057, 1951-bei: 13 000 beteg, Svájcban 1900-tól 1952-ig 35-szörös a halálozás emelkedése. — A megdöbbentő számokra világszerte megindult a lázas kutatómunka. Annyi bizonyos, hogy az okot a környezetben, a levegőben, vízben, vagy ezek közvetítésével a szervezetbe került anyagok közt kell ke­resnünk. Ártalmas az iparoso­dás sokféle izgató mellékter­méke: a füst, a korom, a mo­torok égéstermékei, a nagy autóforgalom miatt is szeny- nyezett levegő, a gumik kopá­sa révén keletkező gumipor. Kiváltképp veszedelmes a mű­gumi. Az erőltetett munkában a légzés üteme emelkedik, a normálisnak ötszörösét is elér­heti, s így a károsodás még nagyobb. Mindezek pontos elemzése azonban azt mutatta, hogy nemcsak az említett kö­rülmények okozzák a tüdőrák szaporodását, hanem még va­lamelyes ártalomnak kell hoz­zájárulnia. — A figyelem csakhamar a cigarettára terelődött. Egymás után jelentek meg a vádló és védő írások. A kutatók — szá­jukban a füstölgő bűnössel — iparkodtak mentséget találni, ez azonban nem sikerült. Néz­zük csak a tárgyilagos grafi­kont. — A grafikonban 500 tüdő­rákban szenvedő és 500 nem rákos egyén adatai vannak feldolgozva a dohányzás és a megbetegedés szempontjából. — A nem dohányosok között az egészségeseknek magas, vi­lágos oszlopa messze kimagas­lik a fekete tüdőrákos oszlop mellől: a nem dohányosok tü­dőrákja elenyésző szám. Me­rőben más a helyzet a dohá­nyosok sorában: a dohányzás mértéke szerint emelkedik a megbetegedések száma, s a túlzó és láncdohányosok ada­tai — akik egyik cigarettáról a másikra gyújtanák —, egye­nest megdöbbentők. — A DOHÁNYZÁS a hábo­rú óta rohamosan terjedt, egyes helyeken hihetetlen mó­don emelkedett. Az USA-ban a 15 éven felüliek cigarettafo­gyasztása átlagban évi 360 da­rabról 3500-ra emelkedett. A dohányfüstben van egy rák­okozó anyag, nevezetesen a benzpyren. A szenvedélyesebb dohányosok évenként 150 gam­ma benzpyrent is beszívnak szervezetükbe. (Egy gamma a gramm milliomod része.) Ez egymagában még nem okozna rákot, csakhogy a nagyvárosok szennyezett levegőjéből is fel­vehet még 200 gammát. A do­hányos eszerint csaknem két- szerannyi rákokozó anyagot raktároz el, mint a nem dohá­nyos. Es ez a döntő, mert a hosszú évtizedek alatt felhal­mozódik a szervezetben és rá­kot idéz élő. — Es még egy tanúskodás vallott a bűnösre. A dél-afri­kai bantuk között végzett rák­kutatás eredménye a követke­ző: csak harmadannyi tüdőrák van a négerek között, mint a fehérek sorában. Nagyon so­kan szenvednek azonban az orr- és melléküregeinek rákjá­ban: ez a szám tízszerese az európaiakénak. Magyarázata az, hogy a dohányzás a sze­gény bantu számára a költsé­gek miatt elérhetetlen, csak kevesen engedhetik meg ma­guknak. A tüdőrákosok dohá­nyosok voltak. A szegények tubákoznak dohány és aloe keverékével. A tubák kémiai vizsgálata benzpyrent és benz- perylent mutatott ki nagy mennyiségben: mind a kettő rákokozó vegyület. — A tüdőrák az esetek túl­nyomó többségében a hörgők falából indul ki. Vannak jobb és rosszabb indulatú alakjai, s különösképp az utóbbi a nyi- rokutakon gyorsan szétterjed­nek és rohamosan növő átté­teleket okoznak az egész tüdő­ben. — A vizsgálat nem egyszerű és csakis gyógyintézetben vé­gezhető. — HA MÉG KEZDETI álla­potban derítik ki a betegséget, segíthetnek. — De miért kell megvárni, míg végzetessé válik a baj? Lehet, hogy unalmasan hang­zik, de minduntalan hangsú­lyozzuk: a túlzott dohányzás csakis ártalmas lehet. Legtöb­bet árt a fejlődő ifjúságnak és a gyengébb női szervezetnek. Az ártalom a hosszú évek so­rán át felhalmozódik s ezen még az se segít, ha évitizedek múltán hagyják abba a ciga- rettázást. A nők tüdőrákja azért kezd most szaporodni, mert még nem olyan régen szoktak rá a szenvedélyes do­hányzásra, s ha ebben az ütemben szaporodnak el a női dohányzók, öt év múlva min­dennapos lesz ez is. Az erős dohányos nem is gondol rá pillanatnyilag, hogy nemcsak cigarettáit fogyaszt­ja, hanem élete napjait is. Sok év múltán jön a leszámolás: az ára rettenetes, a letörés szörnyű. Holott mindezt el le­het kerülni! Cement a tenger mélyéről Izland szigetén eddig nagy hiány volt építőanyagokban. Ezt a problémát az utóbbi idő­ben érdekes módon oldották meg. A Faxa-öböl mélyén, 40 méter mélységben nagy meny- nyiségű elmálott kagylóhomo­kot fedeztek feL Ez a speciális homok 1—4 méter vastagon borítja a tenger fenekét, s most kotrógépekkel kiemelik. A le­lőhelyektől mindössze 10 mér­HEGESZTÖ-lakatos szakmun­kasokat azonnali belépésre felvesz a Sztálinvárosl 5. sz. Épületelem- gyár, Pipacs-telep. (—) ELADÓ egyszobás családi ház 310 négyszögöles telekkel; Duna- földváron, Táncsics Mihály u. 36. Érdeklődni lehet a helyszínen. (—) BALATONFÜZFÖN, közel a strandhoz; villaszerű családi ház eladó. Érdeklődni: Balatoniüzfön, Rózsavölgyi Ferencnél. (—|) DISZNOPERZSELÖ, pásztor­eszköz; csapdakészítés Kulcsár kisiparosnál; Budapest; Rákóczi u. 6. NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 13—57. 12—73. Postafiók: 33. Gyöngyös. Főtér 3., fszt 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zslllnszky utca L Telefon: 24—44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat; Eger. Bródy Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. i Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. I Előfizetési díj: egy hónapra U ft. RÓZSÁKAT: magastörzsű rózsa­fát, bokorrózsát, futórózsát, 30 kü­lönleges fajtában, gyönyörű szí­nekben, őszi szállításra ajánl: Szál­kái János rózsakertészete, Buda­pest, Dalszínház u. 10. Szállítás: postán, utánvéttel. Kérjen díjmen­tes fajtajegyzéket. JTTHASZ-család elhelyezkedne három munkaerővel juhásznak, te­nyésztési gyakorlattal. Tóalmás, Lajos-tanya; Apró. (—) földnyi távolságban létesült üzemben a kagylóhomokbó] cementet állítanak elő. A ce­mentgyárnak óriási raktárra van szüksége, ahol egyszerre 400 000 tonna kagylóhomokot lehet tárolni. Ennek oka, hogy a kagylóhomok kiemelése csak a négy-öt jégmentes nyári hó­napban lehetséges. A cementgyárat azután épí­tették fel, hogy előzőleg talál­tak Izland-szigetén liparitot is, amely a cementgyártáshoz szükséges kiegészítő anyag. A kagylóhomokból egyébként ce­menten kívül műtrágyát is ké­szítenek. Fűtőt felveszünk NÉPÚJSÁG, EGER. A Heves megyei Téglagyári Egyesülés a Homok úti téglagyárból (Eger), a szokástól eltérően 1961. október 29-én (vasárnap) is NYITVA TART és reggel 6 órától 12 óráig tégla- és cserépkiadást végez. Az AKÖV vállalja a tégla kiszállítását. Gépkocsi­megrendelés: Eger, Fellner utca. —Telefon: 17-09. EGRI 32. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT SZÖVETKEZETEK, MAGÁNOSOK FIGYELMÉBE! OLAJTÜZELÉSŰ FÜRDŐSZOBA-KÁLYHA minden mennyiségben, kötött­ség nélkül kapható! Beszerezhető az Iparcikk Kisker, szaküzleteiben: Eger, Gyöngyös, Hatvan. Most vásároljon! Tiszta és kényelmes! Közületek figyelmébe! Olajtüzelésű fürdőszoba-kályha közületek részére, közvetlen a Vas—Műszaki Nagyker-től, te­lefon: 22—75, szám.

Next

/
Thumbnails
Contents