Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

népújság 19S1. október 2S„ Folytatja tanácskozását a kommunizmus építőinek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról; Megvan rá a lehetőség, hogy megszervezzék a nagy mélysé gekbe hatoló fúrást, A baskír nép minden sike­rét a bölcs lenini nemzetiségi politikának köszön heíi. Alekszandr Kolcsik, az egyik Donyec-medencei (uk­rajnai) bánya kommunista brigádjának vezetője, beszá­molt a kongresszus küldöttei­nek, hogyan honosítják meg az új munkamódszereket e szénme'dence üzemeiben. A lenini ügy diadalának himnusza akkor a renegátok szokott sorsa éri el őket — jelentette ki Ali Jala Martinez Verdugo, a Mexi­kói Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára üdvözlő beszédében he­lyeselte az SZKP tevékenysé­gét, amely a világbéke meg­szilárdítására irányul. Örömmel látjuk - jelentette ki a továbbiakban — milyen nagylelkű segítséget nyújt a Szovjetunió a leigázott népek nemzeti felszabadító mozgal­mának, valamint olyan orszá­goknak, amelyek Kubához ha­sonlóan szuverenitásukat és függetlenségüket védelmezik az imperializmus agressziójá­val szemben. A szónok kijelentette, hogy az SZKP új programja ,.a mi fegyverünk a szocializmusért folytatott harcunkban”. E programtól lelkesítve a dolgozók újabb csapatai csat­lakoznak azok soraihoz, akik a jobb jövőért harcolnak. — Minden latin-amerikai hazafi tudja — jelentette ki a szónok —, hogy Kuba függet­lenségének megvédése egy­szersmind igen fontos tényező saját, hazája szuverenitásának védelmében is. „Kubát védel­mezve, a Szovjetunió minden latin-amerikai nép nemzeti felszabadító harcát is védi” — mondotta Martinez Verdugo. majd a továbbiakban kifej­tette, hogy támogatja a szovjet kormánynak a Szovjetunió fokozottabb védelmét szolgáló intézkedéseit, mert ezek az in- lézkedések „a béke fenntar­tása érdekében történtek.” — A Mexikói Kommunista Párt egyetért azzal a felhí­vással — mondotta —, hogv az Albán Munkapárt vezető­sége térjen vissza az egész nemzetközi kommunista moz­galommal való testvéri együtt­működés és egység útjára. E. Papaioannu, a Ceyloni Dolgozók Haladó Pártjának főtitkára megállapította, hogy jával szemben, mint az SZKP XX. köngreszusa óta, amely­nek történelmi jelentőségű ha­tározataiban kifejezésre jutott a lenini irányvonal.” Gromiko megállapította, hogy napjainkban több mint 40 sem­leges állam olyan álláspontra helyezkedik a nemzetközi élet alapvető kérdéseiben, amely lé­nyegében megegyezik a Szov­jetunió álláspontjával, a szo­cialista országok külpolitikájá­val. Ezek az államok a Szov­jetunióhoz hasonlóan a béke és a békés együttélés vonalát követik. „Nem lehet titkolni azt az igazságot, hogy mély szakadék választja el a mi politikánkat az agreszív NATO-tömbhöz tartozó hatalmak politikájától” — jelentette ki Gromiko. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikai sikereinek titka az, hogy hű a béke ügyéhez, szilárd és kész elmenni a végsőkig, amikor helyt kell áilni az igaz ügyért, s béklyóba kell verni az agressziós erőket; ugyanakkor hajlékony és igyek­szik figyelembe venni a tár­gyalófelek érdekeit, ha azok valóban a kölcsönös megértést keresik. Túlzás nélkül elmondhatjuk — állapította meg a szovjet külügyminiszter —, hogy Hrus­csov és Kennedy bécsi talál­kozója .,korunk egyik legki­emelkedőbb eseménye volt”. Ezen a találkozón — folytat­ta Gromiko — a szovjet állam és az egész szocialista tábor érdekei, mindazok érdekei, akik megbízható gátat akarnak emelni az európai agresszív háborúk kirobbantásának út­jába, a népek közötti béke ér­dekei, a halhatatlan Lenin pártjához méltó, népünkhöz méltó forradalmi szenvedé­lyességgel, állhatatossággal és hozzáértéssel részesültek véde­lemben. „A világhelyzet továbbra is feszült és bizonytalan” — mu­tatott rá a szovjet külügymi­niszter, majd ebben az össze­függésben foglalkozott a német kérdéssel. Hangsúlyozta, hogy a német békeszerződés megkö­tésével kell meghiúsitani a re- vánspolitikát. Ha megkötik a békeszerződést a két német ál­lammal, ezzel senki sem ve­szít, hanem mindenki csak nyerhet — mondotta Gromiko. Kijelentette, hogy a népek baráti kapcsolatokat Angliái­val és Franciaországgal — je­lentette ki Gormiko. — Orszá­gunk komoly figyelmet szen­telt és szentel ma is annak, hogy rendes kerékvágásba te­relje és fejlessze a kapcsola­tokat az európai nagyhatal­makkal, mégis különleges je­lentőséget tulajdonít a két ha­talmas állam. — a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nyának. A miniszter kifejezte azt a megggyőződését, hogy ha az Egyesült Államok külpolitikájában szovjet— amerikai kapcsolatok fej­lesztése terén felélednének Roosevelt jó hagyományai, ezt minden nép megelége­déssel fogadná. pv felszólalása kot nyit meg a marxizmus— leninizmus alkotó fejlesztésé­ben. Hangsúlyozta, hogy tmmunista Pártja s, olyan erőteljes, §g sohasem volt hogy „forradalomellenesnek” nevezi, pacifizmussal és revi- zionizmussal vádolja a prog­ramtervezetet. Pártunk — jelentette ki Szatyukov, a küldöttek he­lyeslő tapsától kísérve — felháborodottan söpri fél­re azokat a rágalmakat, amelyekkel Molotov tá­madja a pártot, a Központi Bizottságot és az SZKP programját.' Szatyukov kijelentette, hogy Molotovnak, aki a frakcióharc útjára lépett, nincs helye a párt soraiban. Pavel Szatyukov támogatta a küldötteknek azt a javaslatát, hogy Kaganovicsot és Malen- kovot zárják ki az SZKP-ból. Kijelentette, hogy Seoilov, aki a pártellenes csoporthoz csat­lakozott, ugyancsak nem méltó a párttagságra. Az egész szovjet nép letke- sen támogatja a párt lenini irányvonalát. Nincs olyan erő, amely letérítheti a pártot a lenini útról — mondotta a Pravda főszerkesztője. Szatyukov felszólalásával vé­get ért az SZKP XXII. kong­resszusának szerda délutáni ülése. (MTI) Marosán György és Révész Géza látogatása a Moszkvai Izzólámpa-gyárban MOSZKVA (MTI): Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Révész Géza, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részt vevő ma­gyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a Moszkvai Izzólámpagyárban. A magyar pártküldöttség tagjait Cvetkov igazgatóval az élükön, a vállalat vezetői fo­gadták, majd ismertették a gyár fejlődésének útját és ter­melési sikereit. Ezt követően igen érdekes beszélgetés alakult ki a nők szerepéről, s helyzetükről a kommunista társadalom épí­tésében. Ezt a beszélgetést kü­lönösen az tette időszerűvé, hogy a gyár dolgozóinak mint­egy 70 százaléka nő. A magyar vendégek felke­resték a gyár több műhelyrész­legét és elbeszélgettek a dolgo­zókkal. A munkaidő befejeztével a gyár dolgozói ünnepi gyűlésre jöttek össze a művelődési te­remben. A gyűlést megelőzően nyitották meg a Magyar Nép- köztársaság életét és eredmé­nyeit ismertető fényképkiállí­tást. A terembe lépő Marosán Györgyöt és Révész Gézát a dolgozók lelkes tapssal köszön­tötték. Elsőnek Kornyev, az üzemi pártbizottság titkára emelkedett szólásra. A gyár női dolgozói nevében Pankova Komszomol-titkár, majd pedig Ivanov tervező-mérnök üdvö­zölte a vendégeket. Ezt követően Marosán György mondott beszédet. (MTI) ta és munkásmozgalom törté­netében. „Mint a szemünk fé­nyét kell óvnunk e mozgalom összeforrottságát” — mondotta. A továbbiakban kijelentette, hogy a sah és klikkje Iránt nemzeti érdekei ellenére bele­vitte a CENTO-tömbbe és a kétoldalú irán—amerikai szer­ződésbe. Mint a titkos terv le­leplezéséből kitűnt, a sah és klikkje attól sem riadna visz- sza, hogy Iránt a háború tü­zének martalékává tegye. Em­bertelenebb tervet el sem le­het képzelni. — Ma már szemmel látható az iráni uralkodó klikk csődje — jelentette ki Reza Radma- nes. — Irán a forradalmi moz­galom újabb fellendülése előtt áll. A néppárt programja kö­veteli, hogy Irán lépjen ki az agresszív tömbökből és nem­zeti kormány alakuljon. Ivan Kairov, az OSZSZSZK neveléstudományi akadémiájá­nak elnöke azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan kell kine­velni a kommunista társada­lom emberét. Hangsúlyozta, hogy utóbbi években sikerrel fejlődött a szovjet iskolázás és neveléstudomány. — Az új pártprogram — mon­dotta ezután — behatóan foglal­kozik a most felnövő nemze­dék nevelésével. A szovjet is­kolákban a nevelőmunka alap­jává a kommunista társadalom emberére érvényes erkölcsi kódexet kell tenni. Ezt a kó­dexet az SZKP programja tar­talmazza. Az egyik legfonto­sabb feladat az, hogy kifejlesz- szük a gyermekekben a munka iránti kommunista magatar­tást. — A jövő iskolája a bentla­kásos iskola lesz. A XX. párt- kongreszus óta már körülbelül kétezer ilyen iskolát létesítet­tünk. Ezekben az iskolákban félmillió gyermek tanul és ne­velkedik. — A nevelőmunka szem­pontjából nagy jelentőségű, hogy a tanulók vegyenek részt a diákok termelő brigádjaiban. E brigádok tagjainak száma a múlt évben 400 000 körül volt. Az SZKP XXII. kongresszusa a nemzetközi sajtó tükrében II Szovjetunió külpolitikai sikereinek titka: hű a béke ügyéhez, szilárd és kész elmenni a végsőkig GROMIIiO FELSZÓLALÁSA Gromiko szovjet külügymi­niszter az SZKP XXII. kong­resszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet állam külpoliti­káját a béke Hemes' esz­ményei hatják át. E külpolitika maradéktalanul szolgálja azt a célt, amely már a jelenlegi szovjet nemzedék éleiében megvalósul: a kom­munista társadalom megte­remtését a Szovjetunióban. A miniszter kijelentette, hogy a háborús veszély sokkal fenyegetőbb volna, sőt az em­beriségre talán már rázúdult volna e háborús katasztrófa, ha nem őrködnék a béke fölött a Szovjetunió, az egész béke­szerető szocialista tábor a ma­ga erejével és kimeríthetetlen erőforrásaival. „A Szovjetunió külpolitiká­ja még soha azelőtt nem bizo­nyította be oly erővel fölényét az imperialista tábor politiká­PRÄGA: A Rudé Právó „A győzel­mes szocializmus” című vezér­cikkében hangsúlyozza, hogy az emberiség történelmének egyik legfontosabb szakaszát éli. Hruscsovnak és a kong­resszus más küldötteinek fel­szólalásai — írja a lap — o haladó és szocialista erők moz­galmának, a kizsákmányoló társadalomból az osztálynél­küli társadalomba való átme­net időszakának mély elemzé­sét tartalmazzák. Mozgalmunk ereje a mar­xizmus—leninizmus alkotó egységében rejlik. Az SZKP XXII. kongresz- szusa — hangsúlyozza befeje­zésül a Rudé Právó — a győ­zelmes leninizmus alkotó fó­ruma. Eszméd elha tóinak boly­gónk legtávolabbi földrészeire is. PÁRIZS: Az SZKP XXII. kongresszu­sa Franciaországban továbbra is nagy érdeklődést kelt. A de­mokratikus sajtó részletesen tájékoztatja olvasóit a kong­resszusról, és terjedelmes anyagokat szentel a különböző felszólalásoknak. Az Humanité „Az igazság fé­nye” címmel közli Pierre Cour- tade cikkét. Pierre Courtade felhívja a figyelmet arra, hogy számos küldött a kommuniz­mus anyagi-technikai bázisa megteremtésének szentelje fel­szólalását, majd azt írja, hoev a vita rendkívül konkrét jel­lege merőben különbözik a burzsoá politikusok és szociál­demokrata szónokok nyilatko­zataitól, amikor azok a jövő­ről beszélnek. A dolog lényege abban rejlik — mutat rá Cour­tade —, hogy a Szovjetunió kommunistái előtt valóban biztató jövő ált. A rM-1 - ■ ■ 'S \'r"~rt~''ővozzr\. hoen* a vita eme oldalához szorosan kapcsolódik a személyi kultusz és valaTV'-r'ii.n Vövatkezmériyé- nek leleplezése. Ahhoz, hogy a termelés növekedjék és létrejöjjön a bőség, amely nélkül a kommunizmus csupán utó­pia marad, ahhoz, hogy ki­bontakozzék az emberek millióinak kezdeményezése, elengedhetetlenül szükséges — írja Courtade — mind­annak felszámolása, ami zavarta a szovjet társada­lom fejlődését. az SZKP programtervezete felrajzolja a szovjet nép nagyszerű jövőjét A teremben gyakran felcsat- tant a taps, amikor Fjodoi Petrov szólalt fel, aki 189t óta tagja a kommunista párt nak. A forradalom veteránj elmondta, hogy a Központ Bizottságnak a XXII, kong resszus előtt tett beszámolója — a lenini ügy diadalának himnusza. Petrov helyeselte a pártelle nes frakciós csoport eszmei szétzúzását és emlékeztetett hogy Lenin meghagyta a pár’ egységének és erkölcsi tiszta­ságának őrzését. — Meggyőződésem — mond­ta a szónok —, hogy a kong­resszus minden küldöttének véleményét kifejezem, amikor javasolom, hogy hagyjuk jóvá a Központi Bizottságnak a XX. és XXII. pártkongresz- szus között végzett tevékeny­ségét. Fjodor Petrov javasolta, hogy állítsák össze „a, kommu­nizmus világenciklopédiá­ját” — egy olyan kiad­ványt, amilyet még nem ismert a történelem. Véleménye szerint ezt az en­ciklopédiát valamennyi ország marxistáinak együttes erőfe­szítéssel kell létrehozni. A XXII. pártkongreszus szerda délutáni ülésén Amid Pelse elnökölt. Az első felszólaló Pieter Keunemann, a Ceyloni Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára volt. Az SZKP XX. kongresszusa nemcsak a Szovjetunió Kom­munista jártjának, hanem az egész ■ nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak a tör­ténetében is-1" fordulópontot je­lentette — mondotta. — A XX. pártkongresszus határozatai — fűzte hozzá — különösen nagy segítséget nyújtottak a fiatal kommunis­ta pártoknak, amelyek a má- jodik világháború után kelet­keztek. Az SZKP és a szovjet kor­mány erőfeszítései állandóan an irányulnak — mutatott rá a továbbiakban —, hogy meg­szilárduljon a béke és gazda­sági segélyt kapjanak azok az államok, amelyek nemrég vív­ták ki függetlenségüket. A ceyloni kommunisták meggyőződése, hogy az SZKP új programja és a szocializ­musból a kommunizmusba ve­zető sikeres átmenet, amely már megkezdődött a Szovjet­unióban, azt bizonyítja, hogy a társadalom fejlődésének nem kapitalista úton kell ha­ladnia. Ali Jata, a Marokkói Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára kiemelte az SZKP XX. kongresszusá­nak különleges jelentőségét és így kiáltott fel: „Mennyire tévedtek a söté­ten látók és a csiiggcdők, amikor azt gondolták, hogy a hibák leleplezése kárt okoz a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomnak!” A legközelebbi jövő meg­mutatja majd, hogy ha Albá­nia jelenlegi vezetői nem he­lyezkednek helyes álláspontra. „Olyan világ lesz ez, amelynél szebbet még nem ismert az emberiség” — mondotta. Kijelentette, hogy a ciprusi nép nemzeti felszabadító im­perialista-ellenes harcot vív. Papaioannu teljes egyetérté­sét fejezte ki Hruscsovnak az albán pártvezetők álláspont­jára vonatkozó kijelentéseivel. Megállapította, hogy állás­pontjuk elfogadhatatlan, az csak az imperializmus és a reakció érdekeit szolgálja. Petro Saad, az Ecuadori Komunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára üdvözlő beszédében rámutatott: a népek az SZKP új prog­ramjából reményt merí­tenek arra, hogy a béke fennmarad. — Az ecuadoriak elutasítják az amerikai imperialisták le- igázó politikáját — mondotta a továbbiakban — és támogat­ják a dicsőséges kubai forra­dalmat. „Oroszország, Kuba, Ecuador!” — Ezek a jelszavait hangzanak el a dolgozók nagy­szabású imperialistaeilenes megmozdulásai során. Saad hangsúlyozta, hogy az ecuadori alelnöknek a Szov­jetunióban tett látogatása fel­keltette a népben azt a re­ményt, hogy hazája önálló po­litikát fog folytatni. A szónok ezután kijelentette: „Elítéljük a marxizmus— leninizmus elferdítését az Al­bán Munkapárt vezetői részé­ről. Az Albán Munkapárt ve­zetői eljárásukkal megszegik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének elveit”. Reza Radmanes, az Iráni néppárt (Tudeh Párt) Köz­ponti Bizottságának első tit­kára felszólalásában szintén elítélte az Albán Munkapárt vezetőinek magatartását. Ál­láspontjuk gyengíti a kommu­nisták nemzetközi kapcsolata­it — mondotta. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy az SZKP prog­ramja ragyogó fejezetet nyit meg a nemzetközi kummunis­elítélik az Egyesült Államok politikáját, amely arra irá­nyul, hogy feltámasszák a mi- litarizmust Nyugal-Németor- szágban. Gromiko nyomatékosan ki­jelentette: „Ha a nyugatnémet revansvágyók kezet próbálnak emelni a Szovjetunióra és ba­rátaira, akkor Nyugat-Német- ország temetővé válik. Ebben a temetőben valószínűleg még sírásók sem akadnak, hogy el­takarítsák a nyugatnémet hadi­gépezet roncsait, és eltemessék azok hamvait, akik üzembe he­lyezték e gépezetet.” Gromiko hangsúlyozta, hogy a béke megszilárdításának vá­gya, nem pedig a bosszúvágy vezeti a szovjet államot kül­politikájában. — Mi fejleszteni akarjuk a Pa vei Szalyuki Pavel Szatyukov, a Pravda főszerkesztője kijelentette, hogy az SZKP programja új korsza­a Szovjetunió Ke ma olyan egysége mint amilyen m< A személyi kultusz bírálata, következményeinek felszámo­lása, a pártellenes csoport szét­zúzása megtisztította a kom­munizmus felé való gyorsított előrehaladás útját. Szatyukov megállapította, Molotov volt a pártellenes cso­port eszmei irányítója. Molotov azzal dicsekszik, hogy együtt dolgozott Lenin­nel — mondotta Szatyukov. — Igaz, együtt dolgozott Lenin­nel, de Lenin megállapította, hogy Mólotov hajlamos a bü­rokratizmusra. Ezzel kapcsolatban Szatyu­kov felolvasott egy levelet, amelyet Lenin írt 1922-ben Mo­lotovnak és amelyben bírálja Molotov munkájának bürokra­tikus módszereit. Mólotov zavaros álláspontot képviselt és képvisel kül- és belpolitikai kérdésekben, — je­lentette ki Szatyukov. A Pravda főszerkesztője el­mondotta, hogy ez év októbe­rében a XXII. pártkongresszus küszöbén Molotov levelet inté­zett az SZKP Központi Bizott­ságához. A levélben támadta a Központi Bizottságot és az új programtervezetet. Molotov arra vetemedett,

Next

/
Thumbnails
Contents