Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
4 NÉFÜJSÁG 1961. október 24., kedd tms sí Virágzik a gesztenye Egy tavaszi hír. az ősz kellős közepén. Egerben, az Alkotmány utca 10. számú ház udvarán másodszor virágzik a gesztenye. A hosszú, meleg őszi napok megtévesztették a fát, a tavasz illúzióját keltve, kicsalták a gesztenye virágait. Lám-lám, mire képes a már nem egészen „fiatalasszonyok nyara"! —d.— — KETTŐEZER HOLDON vetnek őszi kalászosokat, és takarmánykeveréket az egyesült komlói termelőszövetkezetek. A következő év elejétől együtt gazdálkodó tsz-ek földjein 24 erőgép dolgozik majd. ★ — MEGTARTOTTA első értekezletét a Hevesi I. számú Általános Iskola szülői munkaközössége, amelyen megvitatták az 1961—62-es tanév feladatait. Külön beszélgettek a serdülő kor problémáiról és a VIII. osztályosok pályaválasztásának előkészítéséről. Az értekezleten Szuromi Ferenc igazgató tájékoztatta a mintegy másfélszáz szülőt az iskola ügyeiről. (Tóth Mária) ★ — 15 VAGON PARADICSOMOT szedtek le az utószezonban az atkán Üj Élet Tsz tagjai. A munkát javarészt a bevont családtagok végezték. ★ — AZ EGRI Városi Művelődési Ház bábszakköre október 29-én rendezi meg első előadását, ahol a szakkör tagjai a Barát nélkül nehezebb című bábjátékot adják elő. ★ . — KÉTNAPOS értekezleten vettek rész a Heves megyei járási és városi KISZ- bizottságok gazdasági vezetői Egerben. ★ — A HEVES MEGYEI Népművelési Tanácsadó keretében alakult színjátszó-rendezői levelező-akadémia október 29- én tartja második foglalkozását Horváth Árpád, az egri Gárdonyi Géza Színház rendezője vezetésével. A tarnamérai népművelő TARNAMÉRAN tanít Erdélyi István kiváló népnevelő. Jó munkájára országosan is felfigyeltek, ezért kapta a kitüntetést — egyedül ő a megyében. Meg akartam ismerni munkamódszerét, meg akartam tudni, mi a tarnamérai sikerek titka. Ezért kerestem fel munkahelyén, az iskolában. Mikor benyitok a kapun, éppen megszólal a csengő. Mint a startpisztoly hangjára a sportpálya, úgy megélénkül a tarnamérai iskolaudvar. Zsibongnak a gyerekek: futkosnak az alsósok, s kissé magukra erőltetett komolysággal bandukolnak a nyolcadikosok. És néhány nevelő. Már lassan a vége felé jár a tízperc, mikor az iskolaigazgató, Erdélyi István is befejezte az órát, hóna alá kapja az osztálykönyvet és megindul az iroda felé. A másikban, a régi iskolában van az iroda. Az új, emeletes, 45 előtt a Hirschek kastélya volt, csak a felszabadulás óta iskola. Azóta igazgató Erdélyi István is. Tamamérán kezdte pályafutását, harminc évvel ezelőtt. Akkor lépte át friss oklevéllel a kezében, az öreg iskola küszöbét. Tanított délelőtt, délután: 114 elsőosztályos, betűkkel birkózó kezét vezetgette. S jöttek hozzá az idősebbek is. Azok, akik gyermekkorukban nem jártak iskolába, dolgozni mentek, mielőtt ími-ol- vasni megtanultak volna. Nemcsak az ábécét tanulták tőle. Ismeretterjesztő, vagy ahogy akkor nevezték, „népműveltségi” előadásokat is tartott. Irodalomról, történelemről, higiéniáról beszélt — és mindenről, amire kíváncsiak voltak Tamamérán, ami érdekelte az embereket. ÉS ELJÖTT 1945. A politikai élet zajló sodra mellett továbbra is a régi lendülettel végezte „hivatalos” munkáját. Egyre több lett ez a munka. Az igazgatói teendőkön kívül a könyvtárszervezés, a sportkör, a színjátszók, a kultúr- csoport vezetése mind őrá hárult. De nem sokáig. Mert új emberek, új kollégák érkeztek a faluba, s a fiatalok, a jövevények nem tudták kivonni magukat Erdélyi István fáradságot nem ismerő munkájának hatása alól. Ülünk az ütött-kopott igazgatói irodában. Meleg van, a szél hátán néha-néha be-be- nyargal egy porfelhő. Beszélgetünk. A faluról mesél, az emberekről, a termelőszövetkezetről, a kollégákról. Magáról csak egy-két elejtett szóban tesz említést. Elmondja, hogy jól dolgozik a könyvtáros, 254 rendszeres olvasója van, hogy a termelőszövetkezetek segítik a tánccsoportokat, a táncosok vezetőit is a tsz küldte iskolára, hogy a kultúrotthon rendszerint telt házzal várja a színházi előadásokat. Ravaszkásan elmosolyodik, amikor a strandépítés kerül szóba — Utat, járdát akartak építeni a faluban, kellett a föld. De nem lehetne-e a földet éppen onnan kitermelni, ahova a strandot szeretnék — fordult meg fejében az ötlet, s így az útépítéssel együtt elkészült a strand is. Megtudom még, hogy az idén mérai fiú nyerte a televízió ezüstkalászos tanfolyamának országos első díját, hogy a könyvterjesztő forgalma félszázezer forint körül jár, hogy a dolgozók iskolája... ... hogy a..., szóval hogy Tamamérán jól megy a munka, mindenki dolgozik. De az ő munkája felől hiába kérdezem. Mindig másról beszél. A többiekről, akik vele együtt szorgoskodnak a falu kulturális felemelésén, akik az ő útmutatásával, az 6 se gítségével érték el a jó eredményeket. Ezért az ügybuzgal- máért, másokat lelkesíteni tu dó munkájáért tüntették ki. MUNKATÁRSAI tudják, hogy a kitüntetés az ő igyekezetüknek, az ő szorgalmuknak elismerése is. (K. I.) Megnyílt a Heves megyei képzőművészek őszi tárlata Egerben Vasárnap délelőtt nagyszámú érdeklődő előtt nyílt meg az Egri Pedagógiai Főiskola dísztermében a Heves megyei Tanácskoztak a megye áttörőzenekarainak vezetői A népművelési tanácsadó vasárnap délelőtt tanácskozást rendezett a Pedagógiai Főiskolán, a megye úttörőzenekarai- naík vezetői részére. A tanácskozás céljaként azt jelölték meg, hogy találjanak módot arra, miként lehet a ma még szinte spontán alapokon álló kis zenekarokat bizonyos művészi szintre emelni. Auer Gyula, a tanácsadó zenei szakreferense* tájékoztatta a zenekarvezetőket azokról a lépésekről, amelyeket annak irányában tettek, hogy a zenekarok megfelelő partitúrához jussanak, s ezáltal művészi színvonaluk emelkedjék. Legnagyobb probléma eddig ugyanis az, hogy a zenekarokat mindössze arra alapozva állították össze a zenéhez valamelyest értő pedagógusok, hogy ki tanul hangszert, s az összeállítás után valahogy saját maguk komponáltak az együttesük részére kis dalfeldolgozásokat. Minden mesterségnek meg van a maga tudnivalója, tehát ez nem sok eredményre vezetett. Most arról tanácskoztak a részvevők, hogy egységesen meg kell határozni az úttörőzenekarok összetételét, s zeneszerzőket kémek fel arra, hogy számukra partitúrát készítsenek. Ez azt jelentené, hogy az egységes összeállítású úttörőzenekarok produkcióiban is olyanok lennének, hogy művészit tudnának adni. A spontán ze- nélgetést így kívánja a népművelési tanácsadó — egyetértésben a művelődésügyi osztállyal — a tudatos zenélés fokára emelni. képzőművészek őszi tárlata. A Heves megyei képzőművészek munkacsoportja, amely épp most ősszel ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, több mint 70 festménnyel, grafikával, valamint néhány szoborkompozícióval lépett a közönség elé. Az őszi tárlat megnyitóját dr. Szántó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója tartotta, méltatta azt az utat, amelyet a képzőművészek az 1952-es első bemutató kiállítás óta megtettek, elismerően szólt arról a támogatásról is, amely az illetékes szervek részéről volt tapasztalható, majd arról szólt, hogy szükség lenne egy állandó kiállítási helyiségre Egerben. Befejezésül hangsúlyozta dr. Szántó Imre, hogy az eltelt 10 esztendő meghozta gyümölcseit: a Heves megyei képzőművészek őszi tárlata fényesen példázza az egy évtized lelkes és eredményekben gazdag művészeti munkáját. Már a megnyitó napján igen sokan tekintették meg az őszi tárlatot, amely november elejéig tartja nyitva kapuit az érdeklődők számára. 1961. OKTÓBER 24., KEDD: SALAMON Oktober 24-e az EGYESÜLT NEMZETEK NAPJA, arra emlékezésül, hogy a német íegyverletétel után, 1945-ben, a San-francis- cóban megtartott konferencián alakult meg. Az alapokmány magasztos elveit az ENSZ eddig nem tudta véghez vinni, mert az USA által vezetett imperialista országok képviselői számbelileg többségben vanáak és ez a „szavazógépezet” sokszor lehetetlenné teszi az ENSZ fontos feladatainak végrehajtását. A szeptember végén felvett Sierra Leone állammal az ENSZ tagállamok száma 100-ra, majd Szíriával 101-re szaporodott. 165 évvel ezelőtt, 1796-ban e napon született PLATEN-HAL- LERMÜNDE német költő. Kiváló formaérzékkel antikvizáló balladákat, szonetteket, a lengyel forradalommal együttérző dalokat írt. 125 évvel ezelőtt, 1836. október 24-én halt meg ORESZT KIP- RENSZKI orosz festő és rajzoló, az oroszországi realista festészet megalapozója. 1917. október 23-án folyt le a BOLSEVIK PART történelmi jelentőségű ülése, amelyen a párt Lenin javaslatéra a fegyveres felkelés megindítására hozott határozatot. Sze.mLnte.ie.k Amoeba Adél és Amoeba Alfonz ott üldögéltek, hanyagul átvetett állábakkal az Ősóceánhoz címzett presszóban, egy kis sziklás öböl-szepa- ré csücskében. Szerelmesek voltak egymásba, mert a szerelem olyan ősi, mint az óceán, s bár szívük nem volt még, de érezni mégis tudtak sejtmagjaikkal, amelyek egymásért lüktettek. Mint illett, Alfonz volt az, aki tervezett és Adél volt az, aki szerényen lesütött sejtmagjai mögül álmodozva figyelte Alfonz lelkes terveit: — ... és aztán létrejön majd a többsejtű... Aztán lesznek halak, hüllők... Micsoda hatalmas hüllők lesznek! Fogalmad sincs, Adélkám, hogy mekkorák lesznek a mi hüllő fiaink... A hüllők után majd jönnek az emlősök, s az emlősök után az ember. Bizony, Adélkám. Ember lesz a mi makraunokánk! — Nem vagy te túl merész a tervezésben...? Előre évmilliókra tervezni... — szólalt meg Adél, mert a nő mindig óvatos és reális. Alfonz felhördült, hogy sejtmagjában vörös színtestecskék képződtek a méregtől: — Hogy mondhatsz ilyet... Hát nem szeretjük egymást? — Dehogynem, Alfonz — rebegte Adél. — Hát nincs erőnk, merészségünk? Na ugye, hogy van... Szeretjük egymást, én sejtmagomul veszlek, s ez már eleve biztosíték, hogy végül is megjelenjék a földön az ember... — Az ember? — jegyezte meg elgondolkodva Adél. — És mit fog csinálni az ember? — Látszik, hogy nő vagy... Mit fog csinálni? Teremteni, alkotni. Bizony. Feltalálja a tüzet, legyőzi a vizet, felrepül a magasba, magától járó szerkezeteket épít, amelyekben nincs sejtmag. Barátja lesz a villám. Hatalmas lesz és legyőzhetetlen. És végül feltalálja azt, amiből mi lettünk, az atomot és energiáját... Az lesz ám a nagysze-ű, mert ha azt feltalálja... — Hallgass... meggyőztél — vágott közbe Adél álkarjaival átkulcsolta Amoeba AI- fonzot. Így kezdődött el egyszer az élet a Földön... (egri) Moxih műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Küldetés Bahcsiszerájba EGRI ERÓDY Soha többé GYÖNGYÖSI PUSKIN 80 nap alatt a Föld körül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Folytassa, nővér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Cirkuszművészek HATVANI KOSSUTH Légy jó mindhalálig HEVES Sikoly az utcáról PÉTERVASARA Hamupipőke FÜZESABONY Sziklák és emberek 56. Most Belopolszkij parancsára tartózkodott mellettünk. A Hold óriási korongja eltakarta a Földet. El fogunk repülni mellette. Minden másodperccel közelebb került hozzánk és elfedte a kilátást áz űrhajó előtt. Rengeteg felvételt készítettem róla. A két feléje fordított filmfelvevőgép megállás nélkül dolgozott. A Hold a Földről nem látható oldalát fordította felénk, de sajnos a számunkra legérdekesebb felének a Nap csak alig negyedét világította meg. Nyolc óra harminc perckor az űrhajó egyvonalba került a Föld holdjával. Mintegy kétszáz kilométernyire repültünk el felszínétől. S nyomban ezután megpillantottuk szeretett bolygónkat. Szívem az örömtől izgatottan kezdett dobogni... Forróság öntötte el és elszorult a torkom. A Föld! Világoskék korongja csillogott az űr fekete kárpitján. A ragyogó légkör halvány dicsfénye övezte. Az űrhajó egyenesen feléje repült. Észrevehetően távolodott tőlünk a fekete űr. Közöttünk, mint a végtelen világűr bezárult ajtaja függött :• Hold: hosszú vándorlásunk »itolsó kitérője a világegyetem fttjain, Ügy rémlett, hogy jól érzem az acéltest türelmetlen remegését. A hófehér madár kedves fészkéhez rohan. Óriási sebességgel nyelte az utolsó kilométereket. Egyre jobban közeledett... A Föld közeledett és másodpercről másodpercre nagyobbodott. Ezekben az izgalmas percekben különösen fájt nagy veszteségünk. Ha most Kámov velünk lenne. Pajcsadze egyszer azt mondta: „Ha fel tudná használni az amerikai űrhajót!” Semmit sem tett hozzá. De amikor kettesben maradtam Be- lopolszkijjal, ő kiegészítette Pajcsadze szavait. Részletesen elmagyarázta nekem, hogy ha Szergej Alekszandrovics élve is maradna, nem tudna elrepülni a Marsról Hapgood űrhajóján, mert nem ismeri szerkezetét. Ekkor rádöbbentem, hogy erre sincs hát remény. Az űrhajónak, ugyanúgy, mint a Venuson, a Földre is negyvenhét perc alatt kell leszállnia. A leereszkedést a Föld felszínétől 41 ezer kilométernyíre kell megkezdenie. Ez a távolság éppen elég ahhoz, hogy lecsökkentse űrsebességünket, amely másodpercenként tíz métert csökkenve, a negyvenhét perc alatt huszonnyolc és fél kilométerről nullára esik. Amikor a motorok megkezdték fékező munkájukat, már oly közel voltunk, hogy könnyen felismertem Ázsiát, amelyet élénken megvilágított a Nap. Európát még éjszakai árnyék borította. A földgolyó egész látható felén egyáltalán nem voltak nagy felhőtömegek. A bolygó felszíne másodpercről másodpercre világosabbá vált, mintha örülne gyermekei visszatérésének, s nyílt arccal nyújtja ki anyai ölelő karjait az űrhajó felé. Észrevétlenül belemerültünk a légkörbe. A levegő meglepően áttetsző volt; alattunk terült él szülőhazánk a maga teljes pompájában. Erős távcsöveinkkel még a Csendesóceán vakítóan csillogó víztükrét és az uráli hegygerinc alig látható vonalát is láttuk. Északon tejszínű ködben sejtettük a sarkvidék jégmezőit. Az űrhajó lefelé ereszkedett .;. Százkilométeres magasságban kieresztette hatalmas szárnyait. Véget ért az űrrepülés!... A hőlégsugaras repülőgép a sztratoszférában . repült. Azt hittem, hogy közvetlenül Moszkva fölött száll el, de amikor harminc kilométeres magasságban vízszintes repülésbe csapott át, az Uralt pillantottam meg alattunk. Belopolszkij nyugatnak vezette az űrhajót, közben lassan lejjebb és lejjebb ereszkedett :. 5 A távcső előtt odalent most Gorkij város villant tova. Üjabb húsz perc múlva, már egészen közel, a gép szárnya alatt úszott visszafelé az ősi Vlagyimir... Közeledtünk Moszkvához. Az űrhajó egykilométeres magasságban repült, amikor a látóhatár mögül elénk bukkant a főváros panorámája. Moszkva fölött nem szálltunk el. Az űrhajó egyenesen a rakétapálya felé tartott, Egyre lejjebb és lejjebb ereszkedünk ... Csendesül a motorok döreje... Az űrhajó nagyokat körözve fejezi be héthónapos repülőútját.:. Alattunk hatalmas mező. Onnan indultunk útnak. És ide térünk ismét vissza. A mező kihalt és hófehér takaró borítja. Magas kerítésén, teljes hosszában, számtalan zászló .:: Apró pontokként sorakoznak egymás mellett a gép kocsi oszlopok. Nem látom, de tudom, hogy a bolygóközi állomásépület lapos tetején hatalmas embertömeg. Várnak bennünket. Számtalan barátunk jött el fogadni minket. Nem vagyak biztos benne, mit mondott Pajcsadze hangosan; talán csak gondolatait hallottuk meg: „Szerafima Petrovna is itt van”. Szerafima Petrovna, Kámov felesége és hűséges élettársa. Most ott áll az állomásépület lapos tetején, sóváran lesi a fehér madarat, várja a boldog pillanatot, amikor megölelheti szeretett férjét. Semmiről sem tud... Az utolsó kör. A motorok elhallgatnak, Az óriási kerekek lágyan földet érnek. Az örömkönnyek fátyolén át látom, hogy hat gépkocsi robog az állomásépület irányából a megálló űrhajónk felé Belopolszkij közvetlenül a vezérlőpultról nyitja ki a ki járati kamra mindkét ajtaját. Nem kell már félni: odakint» Föld levegője. Alumíniumlétra hull le a hóra. Itt most nem lehet egyenesen a földre ugrani, mint a Marson. Egymás után elhagyjuk az űrhajót. A gépkocsiból Volosin akadémikus, a kormánybizottság elnöke száll ki és indul felénk. Öt követik a bizottság többi tagjai. Több film- operatőr forgatja masináját. Én sokat forgattam az úton. Szerepem lejárt. Most rajtuk a sor. Belopolszkij Volosin elé siet. E pillanatban, megbolygatva az ünnepi aktust, Marina rohan ki az akadémikus mögül, és apja nyakába ugrik. Pajcsadze karjaiba kapja kislányát. Belopolszkij sisakjához emeli a kezét. Most jelenti Volosinnak, hogy végrehajtottuk a feladatot, majd száraz hangon beszámol az űrhajó parancsnokának haláláról, alig három lépésnyire tőle pedig ott áll Szerafima Petrovna Kámova. arcán boldog mosoly, kezében '’.atalmas virágcsokor ... (Befejező rósz következtkj