Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

1961. októher 24., kedd népüjsag 5 fldatok és tények Ne az utat — a vitát zárják le A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER MEGSZILÁRDULÁS A 1$ J9y TQM ÍCCf~ 1959 Lckötscq 1959 H 0 A szocialista országok területének és lakosságának a Föld területéhez és lakosságához viszonyított aránya százalékban. 605 Bekölcén Kiss József elin­dul szekerével, hogy Egercse- hiből a téli tüzelőjét családja számára hazaszállítsa. Kanya­rog a szekér az országúton és azon gondolkozik, sietnie kell, mert még délután a ha­tárban van dolga. Töprengé­sében egyszer csak váratlan esemény zavarja meg. Me­redten néz az útra, nem akar hinni a szemének. A szekér előtt pár lépéssel — fél mé­ter magasságban — drótkötél van kifeszítve. Megállítja a lovakat és bosszankodva le­száll a szekérről, s ott áll ta­nácstalanul. Igyekszik magá­ban magyarázatot keresni e szokatlan jelenségre. Arra gondol, biztosan az útépítés miatt van az út elzárva, ami­kor egy gyalogos, munkás­külsejű férfi érkezik oda. — Mondja már, miért van az út lezárva? — kérdezi az idegentől. — Javítják talán? — Nem — hangzik a vá­lasz. — Az egercsehi bánya és az Útfenntartó Vállalat között vita van az út minősé­géről és ezért a bánya veze­tősége lezárta az utat. Nem tudott mit tenni, meg­indult a másik úton, amelyen három és félkilométer kerü­lővel el lehet jutni Egercse- hibe Útközben azon töpren­gett, nem lenne-e helyesebb, ha az útlezárás helyett in­kább a vitát zárnák már le az illetékesek, az utat pedig át­adnák rendeltetésének?! Sz. F. Bélapátfalván megint baleset történt Az Ipari termelés fejlődésének üte­me (az 1937-es év százalékában). A színek és formák nyelvén is Kint a földeken még javában tart az őszí mezőgazdasági feladatok, a szántás, vetés, betakarítás munkáinak az elvégzése, de bent a tsz-ek irodáján már megkezdődött a jövő gazdasági év tervszámainak a megállapítása. Képünkön e nagy figyelmet és körültekintést követelő munkával foglalkozika tenki Béke Tsz elnöke, Miklós Sándor, főkönyvelője, Rutka hászlóné és Ozsvári László brigádvezető, a vezetőség tagja. (Kiss Bélé felvétele.) Bajzát József, a Bélapát­falvi Cement- és Mészmű kőbányájában lábát törte. Rövid idő óta ez a harma­dik baleset. A munkahely olyan, hogy a legkisebb vi­gyázatlanság könnyen halá­los balesetet okozhat. Éppen ezért fel kell figyelni az utóbbi három szerencsétlen- lenségre. De nem elegendő sopánkodni, nem szabad a véletlenre, vagy a rendkí­vül veszélyes munkahelyre hivatkozni. A megtörtént balesetek okát kell keresni és megfelelő intézkedések szükségesek, hogy megelőz­zék a bajt. Bajzát József százszor és ezerszer tette meg az utat a csille mellett, fékezett, meg­állt és ürített. Most vigyázatlan volt, túl közel ment a csil­léhez, megcsúszott és alá­esett? Senki sem hibás, vé­letlen baleset történt? Nem hiszünk a véletlenek­ben. És főleg nem hisszük, hogy a véletlen balesetek szükségszerűen bekövetkez­zenek. De utat törnek ma­guknak, áldozatot követel­nek, ha megszegik a techno­lógiai utasításokat, ha nem tartják be a kötelező óvó­rendszabályokat, ha köny- nyelműsködnek az emberek. Lehet-e véletlen balesetek­ről beszélni akkor, ha hibás, szabálytalan a technológiai utasítás? A bélapátfalvi kő­bánya technológiai utasítá­sának 112, pontja azt Írja, hogy a lóvezető az első csil­lén ülve hajtja a lovat. Ez­zel szemben a külfejtéses művelésű bányák általános biztonsági és egészségvédelmi szabályzata elrendeli, hogy a lóvezetőnek nem szabad a csillére ülnie, hanem a lo­vat vezetnie kell. A Bá­nyarendészeti Felügyelőség kiküldötte a naplóban rögzí­tette, hogy fékvasat készítse­nek, amit a csille kerekébe tesznek, és így elkerülhető a baleset. Nyilvánvaló, a hibás tech­nológiai előírást sürgősen meg kell változtatni, meg kell vizsgálni a többit is, hogy helyesek-e, időközben nem avultak-e el. Sürgősen készíttessék el a fékberen­dezést, minden technológiai módosítást ismertessenek a dolgozókkal, ne szűnjék meg a balesetoktatás és főleg jobban ellenőrizzék a baleseti óvórendszabályok pontos be­tartását. Ha munkások és műsza­kiak betartják a szabályokat, ha mindenki vigyáz önma­gára és munkatársára, alig­ha lesznek „véletlen” balese­tek. (F. L.) üregek és fiatalok találkozója Egerben Egymás után érkeztek az eg­ri művelődési ház elé szomba­ton délután két óra körül azok az öregek, akikről a városi ta­nács egészségügyi osztálya gon­doskodik. Fehér matrózruhás lányok, a Szilágyi Gimnázium fiataljai várták őket, s moso­lyogva, beszélgetve kísérték fel a néniket, bácsikat a klubba, ahol már ott voltak a tízes is­kola és az egyes iskola éneke­sei, a gimnázium szereplő- gárdája. Minden évben megrendezi a városi egészségügyi osztály ezt a nagyon kedves délutánt, az öregek és a fiatalok találkozó­ját, amelyik egész éven át — a következő találkozóig — szívé­ben marad az öregeknek. Kristóf László, a városi ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a megjelenteket, majd a fiatalok kedves műsora szóra­koztatta őket. Végezetül Má- csai Istvánná szólt a meghatott hallgatósághoz. Ezen a napon osztottak ki számukra 200 fo­rintos tüzelőutalványt, de úgy, hogy az idős embereknek az­zal semmi gondja, mert a vö­röskeresztes aktívák minden velejáró gondot, a beszállítást és a berakást is elintézik. A kedves délután záró­akkordjaként a megyei Vörös- kereszt szervezet csomagokat osztott ki az öregeknek, akik szívükben a kellemes nap em­lékével hallgatták özv. Almási Béláné nevükben mondott kö­szönő szavait. Nyelvtanfolyamokat szervez a TIT Hatvanban Október utolsó napjai már alkalmasak arra, hogy elkez­dődjék a rendszeres tanulás a felnőttek számára, ezért kezdi a hatvani TIT-szervezet a nyelvtanfolyamokat ezekben a napokban. Ma, kedden angol nyelvórák kezdődnek 5 és 8 óra között, míg a német nyelv­leckék október 26-án indul­nak. A nyelvtanfolyamokat a gimnáziumban tartja a TIT, s ugyanitt lehet beiratkozni is. 4 szülők összefogásának szép példája az egri Farkasvölgy úti óvodában Sokan és sokat hangoztatták már, hogy az egri Farkasvölgy úti óvoda kis lakóinak kultu­ráltabb ellátásához nagyon hozzátartozna a mindenre fel­használható víz. Igen ám, de csak vízakna volt, szennyvíz­levezető nem. Egy darabig ta­nakodtak és vártak a szülők, aztán megbeszélték, hogy nem várnak senkire, megkezdik a lmunkat. Szombaton össze is gyűltek — mintegy száz édesapa és édesanya — és nekifogtak a két méter mély árok ásásának, amelyik egészen a Lenin útig húzódik. Vasárnap délelőtt is folyt a serény munka, s a mintegy 25 ezer forint értékű társadalmi munkához most már a befejezéssel járul hozzá a városi tanács. értünk Hruscsov elvtársnak az SZKP XXII. kongresszusán elhangzott szavaival. „Már rég megoldásra érett az ENSZ- gépezet lényeges megjavításá­nak kérdése — mondotta Hruscsov elvtárs. A hideghá­ború éveiben ez a szerkezet berozsdásodott, és akadozva működött. Eljött az ideje, hogy megtisztítsuk. El kell távolí­tani belőle a lerakódásokat, a nemzetközi helyzetben az utóbbi évek alatt bekövetke­zett? változásoknak megfelelő­en friss erőt kell önteni bele. Ideje végül visszaállítani a Kínai Népköztársaság törvé­nyes jogait az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. Megol­dásra vár a német nép ENSZ- képviseletének kérdése. A ki­alakult helyzetben a leg­ésszerűbb lenne, a tényleg lé­tező mindkét német állammal megkötni a békeszerződést és felvenni őket az ENSZ tagjai közé. Ideje teljes egyenjogú­ságot adni az ENSZ valameny- nyi szervében a világon kiala­kult három államcsoportnak, a szocialista, a semleges és az imperialista államcsoportnak. Ideje véget vetni azoknak a kísérleteknek, amelyek a nyu­gati katonai csoportosulások szolgálatába akarják állítani ezt a szervezetet.” Igen nagy javításra szorul az ENSZ gépezete. El kell tá­volítani azokat a kerekeket, amelyek ma már nemcsak kellemetlen zörejeket hallat­nak, de könnyen géptörést is okozhatnak. Papp János készülődésének megszűnteié sere, akadályozzák meg a ka­tonai támaszpontok építését és az öl nagyhatalom kössön bé­keegyezményt. Az ENSZ-köz- gyűlés ötödik ülésszakán £ szovjet küldöttség eltőerjesz- tette a „Nyilatkozat az új há­ború veszélyének elhárításé ról, a béke megszilárdításáról és a népek biztonságáról” cí­mű dokumentumát. A hatodik ülésszakon leszerelési víláger- tekezlet összehívását javasol ta, majd újabb javaslatot teti „Az új világháború veszély« elleni intézkedésekről, a bék« és a népek közötti barátság megerősítéséről”. Javasolta a; összes fegyveres erők egyhar- madának, vagy felének lesze­relését, az atomfegyverek el tiltását és egy nemzetközi el­lenőrző bizottság létrehozását És újabbnál újabb, átfogóbb- nál átfogóbb javaslatok hang zottak el a Szovjetunió részé­ről a béke, a fegyverkezés megszüntetése érdekében 1959-ben Hruscsov elvtárs, e Szovjetunió miniszterelnöke, az ENSZ-közgyűlés szónok1 emelvényéről ismertette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó történelmi javasla­tait. Ez a leszerelési kérdések új megközelítése volt — nerr céljait, hanem a feladat meg­oldásának módját és módsze­rét tekintve. Az imperialista hatalmak azonban minden mó dón, különböző eszközökkel, s félrevezetés és a demagógia minden formáját előszedve igyekeznek megakadályozni a szovjet javaslatok megvalósu­lását. Egyik módszerük, kü­lönböző, nem meglevő problé­mákra terelni a közgyűlés munkájának a figyelmét. Min: például az úgynevezett „ma­gyar kérdés” előráncigálása Erre azért van szükségük hogy az ENSZ-közgyűlés fi­gyelmét eltereljék az égetc problémákról és megpróbálja­nak hangulatot kelteni a szo­cialista világrendszer egyik országa ellen, ugyanakkor el­vonják a figyelmet olyan fon tos kérdésekről, amelyeknek megtárgyalása valóban a köz­gyűlés feladata lenne, de amely leleplezné az Egyesüli Államok és más nyugati or­szágok békeellenes, népellenes tevékenységét. Az utóbbi években azonban mind nehezebben, mindjobban csikorogva tudják csak mű­ködtetni szavazógépezetüket. A gyarmati elnyomástól megsza­badult, függetlenné vált or­szágok az ENSZ-ben is függet­leníteni akarják magukat a nagy imperialista hatalmak nyomásától, befolyásától. En­nek a harcnak eredménye, hogy több olyan határozat szü­letett az ENSZ ülésein, amely a haladás erőit támogatja, az imperialista nagyhatalmak el­lenzésének dacára is. Az ENSZ tevékenységét il­letően teljes mértékben egyet­Az embert érik meglepeté­sek. Az alábbiakat olvasván azt mondhatnák egyesek, már megint felfújnak valamit, már megint olyasmit akarnak szen­zációnak tálalni, süni egyálta­lában nem szenzáció, talán még egyszerű újsághír sem Képzeljék el, van húsz, hu­szonöt ember egy nem nagy községben, valahol a Mátra lábainál, Recsken, s ez a hu­szonöt ember, bányász és tiszt­viselő, pedagógus és tanuló, negyven éves és tizenöt — kép­zőművészeti szakkört alakít, festenek rajzolnak, sőt fából faragnak óvatos kézzel, tehet­séggel, vagy éppen csak jó szándékkal. És aztán kiállí­tást rendeznek. Falun. Képző- művészeti kiállítást! És ezt a kiállítást rövid néhány nap alatt megtekintette vagy 800 ember, gyakorlatilag majd minden csalódból valaki. Igaz, akad itt olyan fest­mény is, amely arról árulko­dik, hogy készítője — s nem alkotója — a technikával tisztában van, de mondani­valójában, szemléletében nem jutott túl a kezdetlegesség fo­rvvvvvvvv’rvvvvvvTyvvyvYvvyvvvvvvvvvvvv V V V V V VV VVVVVVV VVN Készül a terv... Még pusztított a véres má­sodik világháború, amikor a hitlerista Németország által megtámadott és veszélyezte­tett államok elhatározták: nemzetközi szervezetet hoznak létre a béke védelmére, az el­lenség megsemmisítésére, a nemzetközi béke fenntartásá­ra. 1945. október 24-én lépett hatályba az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmá­nya, ekkor kezdett hatéko­nyan tevékenykedni a nem­zetközi szervezet, s azóta ok­tóber 24-ét, mint az ENSZ napját ünneplik szerte a vilá­gon. Az ENSZ megalakulásakor azt írta — a béke színét szim­bolizáló — kék zászlajára, hogy megmenti a jövő nemze­dékének békéjét a háború bor­zalmaitól. Hitet tett az alap­vető emberi jogok, vsilamint a nagy és kis nemzetek egyen­jogúsága mellett. Felhívta a világközvéleményt: egyesítse erejét és támogassa az ENSZ- et a háború ellen, a biztonság fenntartása érdekében nyom­janak el minden támadó szán­dékot, és a nemzetközi viszá­lyokat békés eszközökkel kell megszüntetni. Ugyanakkor hi­tet tett a baráti kapcsolatok fejlesztése mellett a nemzetek önrendelkezése, egyenjogúsá­ga alapján. Az a várakozás, amelyet a békét óhajtó és akaró népek az ENSZ célkitűzését megis­merve magukévá tettek, nem vált valósággá. Az ENSZ az Egyesült Államok szavazógé­pévé vált, a hidegháborús po­litika megvalósítójává. A sza­vazógép egymás után torpe- dózta meg a Szovjetunió és 3 szocialista országok békeja­vaslatait, az imperialista nagy­hatalmak érdekeinek megfe­lelően beleavatkozott más or­szágok belügyeibe, támogatta a gyarmatosítók törekvéseit és munkájából még ma is kire­keszt olyan hatalmas országot és népet, mint a Kúrai Nép- köztársaság, amelynek jogait a Csang Kaj-sek-klikk képvi­selője bitorolja. A Szovjetunió hatalmas és következetes harcot vívott a nemzetközi szervezetben azért, hogy az ENSZ, betöltve hiva­tását, hogy valóban olyan cé­lokat szolgáljon, amelyért lét­rehozták. Már az ENSZ-köz­gyűlés ülésszakán javaslatot tett a fegyverzet általános csökkentésére és az atomener­gia katonai felhasználásának megtiltására. A második és a harmadik ülésszakon a hábo­rús propaganda megfékezésé­re szólította fel a nyugati ha­talmakat. 1948-ban az ENSZ- közgyűlés harmadik üléssza­kán a szovjet kormány javas­latot tett arra, hogy az öt nagyhatalom fegyveres erőit egy harmaddal csökkentsék. 1950-ben javasolta, hogy te­gyenek intézkedéseket az egyes tőkés országok háborús kán. Igaz, akad itt olyan rajz amely nem több, mint eg; gondos iskolai „fogalmazás” amelyért minden pedagógu: megadja az ötöst, de a mű vészét inkább nem osztályoz S az Is igaz, hogy ■’kad né hány olyan rajz és fafaragás mely feltétlenül figyelemre méltó. De mégsem ez itt a lényeg Hanem sokkal inkább az, hog; ma már falun is milyen ha tártalan mértékben megnőve kedett az érdeklődés a művé szelek iránt, általában é: konkrétan a képzőművésze iránt. Ezt az a nyolcszáz néző i: igazolja, még akkor is, ha nerr holmi tudatos visszakérdezés hanem sokkal inkább a tér mészetes kíváncsiság vitte őket a több mint félszáz kis „hazai” alkotás megtekintő sére. Kodály Zoltán fő harcosé volt és az ma is, hogy az ének a zenei oktatás megfelelő for mában és fokon jellemzője kísérője legyen az iskolai ne velősnek, oktatásnak: Ezek a; igények, ez az oktató-neveié munka — helyesen — uta tört magának a „rajz”-oktatá: keretében, a szépre való neve lés tekintetében is. Igaz, akac még szép számmal olyan is­kolánk, ahol ma még nincs megfelelő szakember szemé lyében biztosítva a rajztant- tás, ezen belül, vagy inkábt emellett, a képzőművészeti ok tatás. A recski példa nyugod­tan általánosítható — ami é megnövekedett érdeklődést il leti. Általánosítható tehát a: a megállapítás, hogy ezt a; érdeklődést helyes irányba te relni, az ízlést nevelni, a szép felismerésére megtanítani to­vábbi és nem kis erőfeszíté­seket igényel. A kiállított sok rajz és jé néhány festmény is azt iga­zolja, hogy a szép törekvése­ket nem mindenütt kíséri s helyes ízlés, amellyel legalábfc annyi probléma van, — és e2 döntőbb ebben az esetben — mint technikai, tudásbeli készséggel. Érdekes és tanulságos ez a kis recski kiállítás: meglepe­tés a falu kulturális életének meglehetősen jól felkutatott térképen. S mert érdekes, illő volt írni róla, s mert tanul­ságos is, rendjén való lenne levonni ezeket a tanulságokat a falu kulturális arculatának igényesebb megformálását il­letően is. Gyurkó Géza Az ENSZ napjára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents