Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

1961. október 24., kedd NGPOJSAG 3 Korunk kommunista kiáltványa A Pravda vezércikke jelentőséggel; minden népnek megmutatja a béke korszaká­hoz, az alkotó munka, a nép­jólét és boldogság időszakához vezető utat. Az SZKP új programjának hatalmas vonzóereje abban áll, hogy megszilárdítja a komunista humanizmus, a né­pek közötti béke és barátság elveit. A szocialista államok egész hatalmát az emberiség haladásának szolgálatába ál­lítja. Kiküszöbölni a háborúkat, megvalósítani az örök bé­két a Földön — íme, a kommunizmus törté­nelmi küldetése. A kommunis­ták pártja, Lenin pártja, nem sajnálja az erőfeszítéseket azért, hogy örökre elhárítsa a háborúkat a társadalom életé­ből, hogy békés, örömteli éle­tet biztosítson a világ minden népének. „Megbecsülés és dicsőség Le­nin pártjának és a szovjet nép­nek, hogy bátran lefekteti az egész emberiség Számára azt az utat, amely az osztály nél­küli társadalomhoz, a fegyve­rek és háborúk nélküli világ­hoz vezet. Évszázadokon át ál­modoztak erről az elnyomot­tak”. Maurice Thorez elvtárs­nak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának eme szavai­ban a szovjet emberek annak a mély rokonszenvének kifeje­ződését látják, amellyel a kül­földi országok dolgozói a Szov­jetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép iránt vi­seltetnek. A párt új programjának az SZKP XXII. kongresszusán történő elfogadása a szovjet nép, a szocialista ország dolgo­zóinak és minden jóakaratú embernek nagy ünnepe. Kom­munista pártjának vezetése alatt a szovjet nép önfeláldozó munkával valósítja meg a leg­ragyogóbb és legnemesebb esz­méket — közelebb hozza a kommunizmus teljes győzel­mének napját. (MTI) Szovjet küldő A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására tíz­napos látogatásra hazánkba érkezett kilenctagú szovjet de­legáció ellátogatott Egerbe is. A küldöttség tagjait — kiknek valamennyi tagja idősebb po­litikai és szakszervezeti funk­cionárius — Furucz János, az SZMT Heves megyei vezető titkára fogadta. A kedves ven­dégeket Kuvsinov Jakov Sztye- panovics vezeti, aki a Szovjet­unió összszövetségi Tanácsa revíziós bizottságának az elnö­ke. A küldöttség tagjai között van többek között Kadirov Abdusukar elvtárs is, aki a taskenti vagon- és mozdony­javító gyár egyik dolgozója. A mellén ott ragyog a „Szocialis­ta munka hőse” kitüntetés. A vendégeket a fogadáskor tájékoztatták megyénk jelleg­zetességeiről, milyen üzemek, gyárak vannak és merre ter­s ez már nem is meglepő, hogy Nyugaton a rejtekhelyük­ből előbújt, a büntetéstől meg­menekült nácik felhorkannak és ordítoznak, új Drang nach Osten-ről álmodoznak. Hitler eszméinek naponta új hirdetői akadnak. Mint Peter Schmidt, aki „India csodákkal és azok nélkül" című könyvében gáz­kamrák építését ajánlja fel az indiai kormánynak a túlnépe­sedés, a nyomor megszünteté­sére. Azt írtam, Hitler eszméi­nek hirdetője ... nem, nem, mert Schmidt még Hitlert is túllicitálja. Hitler ugyanis a zsidók után a szlávok elgázosí- tását akarta, merthogy „úgy szaporodnak, mint a férgek" és legjobban veszélyeztetik a né­met hegemóniát Európában; Schmidt az elgázosítást már az indiaiakra is kiterjesztené. Könyvét most második kiadá­sában dobják piacra. Nem le­het csodálkozni rajta ... Mint ahogy azon sem lehet csodál­kozni, hogy a tömény hitleriz- must árasztó könyv a felhábo­rodások nehéz hullámait ka­varták fel! Az ilyen „eszmék” értékét nálunk — kötél méri. Odaát, Nyugaton — márkával és dollárral honorálják ... (pataky) a legfőbb kérdés is, az általá­nos és teljés leszerelés kérdése is, hacsak az imperialisták va­lami őrültséget nem követnek el, valami durva agresszióhoz nem folyamodnak. Régen, a munkásmozgalom hőskorá­ban, a gyárosok hallani sem akartak arról, hogy leüljenek a munkásokkal tárgyalni. Aztán a munkásöntudat, a munkás- osztály szívós harca tárgyalá­sokra kényszerítette őket, alá­írták a kollektív szerződést Most is sikerülni fog, a tőkések le fognak ülni és tárgyalniok kell. De most sokkal többről, mindnyájunk, a világ sorsáról, az emberiség békéjéről van szó. Ma könnyebb a helyze­tünk. Befejezésül Szakasits elv­társ helytállásra, becsületes köteleségteljesítésre hívta fel a Hajtóműgyár dolgozóit. Azt mondotta, hogy minden öntu­datos munkás olvasson, tájé­kozódjék és cselekedjék úgy, ahogy saját igazi érdeke, a haza, a világbéke és a dolgo­zók száz- és százmillióinak ér­deke megkívánja. A Hajtóműgyárban lezajlott lelkes gyűlés után Szakasits Árpád elvtárs, mint a Magyar újságírók Szövetségének elnö­ke, meglátogatta a Népújság szerkesztőségét és beszélgetett az újságírókkal, ma délelőtt pedig Rátkai Mártonné or­szággyűlési képviselő társasá­gában, Verpelétre látogatott 10 férfi, őt asszony Sürgős munka akadt a ter­melőszövetkezetben, s az idő­pont is elég szokatlan volt. Éjszakai vagonkirakás, hogy ne kelljen kötbért fizetnie a termelőszövetkezetnek. Ilyen­kor bizony nincs könnyű dol­ga egy elnöknek, nyakába ve­heti az egész falut, hogy embe­reket toborozzon. De ha nehéz is volt, sikerült, mondja a tsz elnöke boldogan, s az öregek bizonygatva bólogatnak hozzá. Aztán hány embert sike­rült a váratlan munkára mozgósítani — kérdem. Tizet: — hangzik a válasz. írom is rögtön: mint a tsz-tagok meg­növekedett felelősségérzetének egyik bizonyítékát; tíz szövet­kezeti tag egész éjszaka dol­gozott hogy... Várjon egy cseppet elvtárs­nő, — állítanak meg a jegyez- getésben. Nemcsak tíz ember volt. Jött öt asszony is;.. Pesti munkás Sok termelőszövetkezetünk­ben probléma, hogy a fiatalok elmennek a faluból. Csábítja őket a városi élet, s több szó­rakozás, itt-ott a nagyobb ke­reset is. Ügy szokták monda­ni, nem is csoda, ha elmen­nek, felcserélik a kapát a gé­pekkel. Hát ez eddig talán még érthető is, a nagyüzemi gépi termelés valóban jobban csábítja a fiatalokat, mint a nagyapák munkaeszköze: a kapa. De mit gondoljon az em­ber arról, amit Átányban hal­lottam. A fiataloknak mint­egy hetven százaléka jár dol­gozni Pestre. Melyik üzembe? — kérdem. Á, nem üzembe — hangzik a válasz. A Pest környéki ter­melőszövetkezetekbe mennek, í Most már csak azt jó volna tudni, miért jobb a Pest kör­nyéki földeken kapálni? Az élet is követeli Igen, jól emlékszem arra, hogy nem is olyan régen, még hoszas viták eredményeként határozott úgy egy-egy terme­lőszövetkezet közgyűlése, hogy a részesedésnek csak egy ré­szét adják ki terményben, a többit forintban fizetik. A tsz-tagok zöme, akkor lát) ta sikeresnek az egész évet, ha a zárszámadás után vontató vitte haza a terményt, s meg kellett támasztani a padlást, hogy kibírja a búzát, a kuko­ricát. Akkoriban még ilyen volt a vita. Most másképp ala­kul. Adjanak pénzt, mondják, amennyi az évi fejadagot fe­dezi, s amennyivel meghizlal­juk a háztáji jószágot. Mert hiába áll három évre való búza a padláson, ha a pénzből meg szűkén vagyunk. S amíg három-négy esztendő­vel ezelőtt, azon főtt a tsz-ve- zetőség feje, hogyan győzze meg a tagokat, hogy ne tarta­lékoljanak otthon évekre előre gabonát, most azon töprenge­nek, hogyan lehetne minden hónapban előleget fizetni, mert ez ösztönzi munkára a tagsá­got, az embereket. Az élet maga segít eldönteni a vitás kérdéseket. — deák — Tüdőgyógyász szakcsoport ülésezett Egerben Az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet TBC és Tüdőgyó­gyász Szakcsoportja Heves- Nógrád megyei decentruma az egri Megyei Kórház kul­túrtermében dr. Nagy László elnökletével tudományos ülést tartott. Dr. Patakfalvy István üdvö­zölte a tudományos ülés rész­vevőit és Tompa Ferenc, Faj- szi Károly, Forró István elő­adókat, majd a többi között a következőket mondotta: — Az egy éve napvilágot lá­tott kormányrendelet az egész társadalom feladatává teszi a tbc visszaszorítását, felszámo­lását. Egyéves távlat azt mutatja, hogy nemcsak a szorosan vett szakmai munka, hanem a tár­sadalmi bizottságok működ­tetése, aktivizálása is a szak­csoport feladata lett volna... Az eredmények a sebészi meg­oldás lehetősége terén mérföl- léptekkel halad előre... Nekünk, gondozó orvosoknak, a kormányrendelet szellemé­ben arra kell törekednünk, hogy a gyógyítható, elsősor­ban az újonnan felfedezett be­tegek intézetben való elhelye­zésének arányát növejük... Tovább kell csökkentenünk az önkényesen távozók számát. A kiíráson alapuló fegyelmezés helyett a betegek nevelésére, foglalkoztatására irányuló po­zitív módszerek alkalmazásá­ra kell rátérnünk. Megyénk­ben különösen az alkoholista betegek nevelése a nagy prob­léma. A rövid bevezető után sor került a tudományos ülés elő­adásaira. A Mátraházi Tüdő­gyógyintézet sebészei beszá­moltak a mellkassebészet kö­zel tízéves eredményeiről. Az előadásokat hozzászólásaikkal kiegészítették a szombathelyi, budapesti, debreceni, miskolci tüdősebészek. Ax SZKP programjáról t Egyéni érdek — közős jólét gét fokozza az a tény is, hogy a szovjet államnak helyre kel­lett hoznia mind az első világ­háború és az intervenció, mind a fasiszta támadás és megszál­lás okozta pusztításokat. (Az USA-ban egyetlen házat sem ért ágyúlövés vagy bombatalá­lat!) A Szovjetunió már 1965- ben eléri az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének mai szintjét, 1910-ben utoléri az USA-t az egy főre számított nemzeti jövedelem terén is, 1980-ban pedig messze maga mögött hagyja a leggazdagabb és legerősebb tőkés országot, — a nemzeti jövedelem ötszöröse lesz a jelenleginek. Ez a fejlő­dési ütem teszi lehetővé, hogy a szocialista elosztási elvek al­kalmazásával, az elosztás kom­munista elvére való áttéréssel, a párt teljesítse a maga elé tűzött világtörténelmi jelentő­ségű feladatot: magasabb élet- színvonalat kell elérni, mint bármely tőkés országban. A program szerint az első tíz évben a munkások és az al­kalmazottak egy dolgozóra szá­mított reáljövedelme majdnem kétszeresére, a második tíz esz­tendőben pedig körülbelül há­rom-három és félszeresére emelkedik. Hogyan, milyen uton-módon valósítják meg ezt? A program két fő utat jelöl meg erre. Először is: rendsze­Hétfőn délelőtt a Hajtómű­gyár kis szereldéjében gyüle­keztek a munkások. Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács tagja, Heves megye országgyű­lés’ képviselője tartott rövid tá­jékoztatót az időszerű politi­kai kérdésekről. — Kuba, majd Laosz, Tajvan, Kongó, leginkább pedig Berlin kérdése fellobbant, idegesíti, nyugtalanítja a világot. Ken­nedy urat, az Egyesült Álla­mok elnökét, miért érdekli olyan nagyon Dél-Vietnam, Szahara és Nyugat-Berlin, mi­ért mondják azt, hogy nekik joguk van ott lenni, és köteles­ségük megvédelmezni Nyugat- Berlin érdekeit? De miért nem védik meg a spanyol, a portu­gál, a kongói, vagy a kubai nép szabadságát? Egy mondat­ban lehetne erre felelni: az imperializmus és a szocializ­mus, két, egymással szemben álló világ harcáról van szó. Az imperialisták nem akarnak belenyugodni, hogy egyre erő­södik és immár világrendszer­ré vált a szocializmus, nem akarnak belenyugodni, hogy megszűnőben van a gyarmati rendszer, és leáldozóban a ka­pitalizmus napja. Nyugat-Ber­lin a legfőbb ütközőpont, itt éleződtek ki legjobban az el­lentétek. — Megoldható-e békés úton Nyugat-Berlin kérdése? — tet­te fel a kérdést Szakasits elv­társ. — Igen, megoldható ez is és Szakasits árpád Egerben kommunista viszonyokká tör­ténő átalakítását, az ember szellemi arculatának megvál­toztatását. Hatalmas jelentőségűek a programnak azok a tételei, amelyek a kommunista párt­ról, mint az egész szovjet nép harci élcsapatáról szólnak, va­lamint arról, hogy annak sze­repe a kommunista építés ki­bontakozott időszakában meg­növekszik. Marxista—leninista pártunk, amely mint a mun­kásosztály pártja keletkezett, az egész nép pártjává vált. A párt a sokmilliós dolgozó tö­megek akaratát, erőfeszítéseit és energiáját összpontosítja ama feladatok megoldására, amelyek a történelmi fejlődés új szakaszában keletkeztek. A ■ kommunista párt kipróbált ve- , zetése — a szovjet nép újabb ; dicső győzelmeinek záloga! A Szovjetunió Kommunista Pártja mindig hűséges hordo­zója és képviselője volt a pro­letár internacionalizmus nemes eszméinek. Becsülettel teljesíti : a világ munkásosztálya és dől- < gozói iránti kötelességét. Prog- . ramját is a szocialista interna­cionalizmus szelleme hatja át. A párt ünepélyesen kijelenti: legfőbb internacionalista kötelességét jelenleg ab­ban látja, hogy rövid tör­ténelmi időszak alatt fel­építse a kommunizmust. A világ dolgozói és minden haladó embere a hála érzését fejezi ki lenini pártunk iránt, annak következetes internacio- ' nalista politikájáért, amely . elősegíti a kommunista világ­mozgalom sikeres fejlődését. , A marxista-leninista test- vérpá 'tok vezetői a kongresz- szuson elhangzott felszólalá- , saikban hangsúlyozzák azt a gondolatot, hogy az SZKP programja és annak tudomá­nyos megalapozása Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs beszámolójában, nem csupán a Szovjetunió és a szocialista tá­bor országai számára bír nagy MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusa úgy kerül be a történelembe, mint korunk legnagyobb jelentősé­gű eseményeinek egyike. A kongresszus jelentősége min­denekelőtt abban áll, hogy el­fogadja a párt új programját, a kommunista társadalom Szovjetunióban való felépíté­sének programját. A programtervezet és N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolói­nak vitájában felszólaló kong­resszus-küldöttek örömmel és lelkesedéssel beszélnek pár­tunk világtörténelmi jelentő­ségű győzelmeiről, arról, hogy a párt becsülettel teljesí­tette első és második programját, biztosította a szocializmus teljes és vég­leges győzelmét, ma pedig szilárdan vezeti a Szov­jetunió népeit a kommu­nizmus felső foka felé. A pártunk iránt tanúsított mély elismerés és szeretet hatja át külföldi vendégeink­nek, a testvérpártok küldöttei­nek üdvözletét. Az új, harmadik program tervezete, amelyet a Központi Bizottság a párt XXII. kong­resszusa elé terjesztett, a leg­haladóbb, legigazságosabb tár­sadalmi rendszer megteremté­sének tudományosan megala­pozott tervét jelenti. Teljes nagyszerűségében bontakozik ki előttünk e társadalom arcu­lata. „Látjuk, hogyan kell felépíteni, milyen lesz kívül­ről, s belülről, milyen embe­rek fognak élni benne és mit tesznek majd azért, hogy a kommunizmus épülete még kényelmesebb és még szebb legyen. Azoknak, akik tudni akarják, hogy mi a kommu­nizmus, büszkén mondhatjuk: olvassátok el pártunk prog­ramját!" — hangoztatta _ az SZKP programtervezetéről szóló beszámolójában N. Sz. Hruscsov elvtárs. Az új program, amelyet a lenini párt XXII. kongresszusa elfogad, — korunk nagy jelen­tőségű elméleti és politikai do­kumentuma, a párt kollektív gondolkodásának eredménye. E dokumentum szemlelte- tően bizonyítja a párt magas fokú eszmei .és ideológiai érett­ségét, s azt a képességet, hogy alkotóan fejlessze és gazdagít­sa Marx, Engels és Lenin for­radalmi tanítását. A tudományos kommuniz­musnak ez a nagyszerű al­kotása új korszakot jelent a marxista—leninista el­mélet fejlődésében. Válasz található benne korunk legsürgetőbb és legizgalmasabb kérdéseire, feltárja azokat a lelkesítő távlatokat az emberi­ség előtt, amelyek a társadal­mi élet felsőbbrendű, kommu­nista formái felé vezetnek. A program eszmeileg meg­világítja a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet eddig járatlan útjait, meghatá­rozza a kommunizmus anyagi­technikai bázisa megteremtésé­nek reális módszereit és esz­közeit, a szocialista viszonyok tfség Egerben melik a világhírű borokat. Ez­után többen kérdéseket tettek fel, amelyekre Furucz János elvtárs válaszolt. A beszélgetés után az Egri Dohánygyárba lá­togattak el, ahol megnézték az üzemet, a cigaretta- és szivar­gyártás termelésének folyama­tát, majd hosszasan beszélget­tek a dolgozókkal és szakszer­vezeti bizalmiakkal. A délutá­ni órákban megtekintették a város nevezetességeit. résén emelni fogják a dolgozók bérét egyéni munkájuk meny- nyiségével és minőségével ará­nyos módon, rendszeresen le­szállítják a kiskereskedelmi árakat és megszüntetik a la­kosságra kivetett adókat; má­sodszor: bővítik a társadalom tagjai között ingyenesen szét­osztásra kerülő társadalmi fo­gyasztási alapok bázisát (okta­tás, gyógykezelés, nyugdíjbiz­tosítás, a gyermekek gondozá­sa gyermekintézményekben, át­térés a közszolgáltatások díj­mentes használatára, stb.). A KOMMUNIZMUS épí- tése tehát továbbra is az egyéni érdekeltség, az anya­gi érdekeltség lenini elvére épül; a dolgozók anyagi és kul­turális szükségletei kielégíté­sének legfőbb forrása a munka szerinti bér marad — az elkö­vetkező két évtizedben. Ez azt jelenti, hogy aki többet és job­ban dolgozik, — továbbra is bővebben részesül majd a meg­termelt javakból. A Szovjet Kommunista Párt programja szerint fokozatosan csökkentik a magas és viszony­lag alacsonyabb jövedelmek közötti különbségeket, oly mér­tékben, hogy a munka jellegé­nek megváltozásával egy idő­ben, már az első tíz évben meg­szűnnek az alacsonyabb fize­tésű munkások és alkalmazot­tak kategóriáit. Ezen belül: a mezőgazdasági dolgozók mun­kadíjazási rendszere is olyan lesz, mint az állami vállalatok­nál. Persze, hogy mindez meg­valósulhasson, a szakképzett­ség egyre nagyobb fejlesztésé­re van szükség. Nemcsak a növekvő bérek, az árleszállítások — de az áruk tömegének gyors növekedése is jelentősen emelni fogja a közfogyasztás általános szín­vonalát. A program előirány­zata szerint — az előirányza­tokban a mennyiségi tényezők mellett a minőségi tényezők is erőteljes hangsúlyozást nyer­nek! —: „A lakosság minden rétegének szükségleteit ki le­het majd elégíteni kiváló mi­nőségű közszükségleti cikkek­kel, tartós és ízléses ruhákkal és cipőkkel, a szovjet emberek mindennapos életét jobbá és szebbé tevő kényelmes holmik­kal”. AZ SZKP PROGRAMJA helyesen épít az egyéni érdekeltség, az anyagi érde­keltség elvére, az egyén be­csületes, szorgalmas munkájá­ra. Az egyén munkájára, erő­feszítésére, áldozatvállalására és felelősségérzetére, amelyből majd az egész társadalom kö­zös jóléte, életszínvonala ered .„. Pataky Dezső ÍVJOST MINDEN lehető­ség megvan az egész lakosság — a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségiek — jó­létének gyors növeléséhez” — szögezi le a program, s akár­csak a nehézipar fejlesztését, a mindennapos szükségleteket közvetlenül kielégítő könnyű­ipar és mezőgazdaság kérdé­seit, az életszínvonal emelke­désének útjait-módjait mégin- kább emberközelből tárgyalja. A program előirányzata sze­rint az ipar növekvő erőforrá­sait egyre inkább arra használ­ják fel, hogy a szovjet embe­rek szükségleteit, a lakosság mindennapos és kulturális igé­nyeit szolgáló vállalatokat és intézményeket építsenek és szereljenek fel; a mezőgazda­ság egyik fő feladata pedig, hogy kiváló minőségű élelmi­szereket biztosítson a lakosság, nyersanyagbőséget a könnyű­ipar számára. A szovjet emberek anyagi ellátottsága jobb lesz. mint a fejlett tőkés országokban! A Szovjetunióban — a szovjet rendszer fennállása alatt — a nemzeti jövedelem a tizenhat­szorosára emelkedett. (Az. USA- ban az elmúlt esztendők átla­gos nemzeti jövedelme mind­össze 1,8-szer múlta felül az 1913. évit!) A Szovjetunió ál­tal elért eredmények jelentősé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents