Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. okUSbt* tiL, vasárnap Liszt Ferenc (1811-1886) Százötven éve született... Százötven éve annak, hogy a nagycsaládos doborjáni gazdatiszt házában meglátta a napvilágot az a gyermek, aki már 12 éves korában érett előadóművészként lép a hangversenydobogóra. Százötven éve, hogy megszületett Liszt Ferenc, akiről akkor még senki nem sejtette, hogy gyorsan ívelő pályájával az üstököshöz hasonlóan ragyogja majd be a zenei világ egét, s olyan alkotó válik belőle, akinek művei messze túlélik alkotójukat. Tizenkét éves, amikor viharos lelkesedéssel emlegetik Pesten, első fellépése színhelyén. Már az első hangversenyen nemcsak a tehetség, hanem a korán beszívott tudatos zenetanulmány segítette elő a sikert, s a csodagyerek nem egyetlen fellobbanással, hanem 36 éves koráig tartó állandó tanulással, hangversenyek sikereivel ér el az alkotás művészetéhez. A gyorsvonatként száguldó élet állomásai Bécs, Párizs, de éljut Kijevbe, sőt Konstanti- nápolyba is, hogy hírét utolérve, a zongora mellett tegyen tanúságot szerte Európában tudásáról, hihetetlen vir- tuóritásáról, a határvidékről származó magyar ifjú. Harminchat éves koráig járja a világot. A postakocsik, ragyogó hintók, az utazás ezer zöreje között utat talál, s megfészkel szívében az ezernyi hallott dal, a látott életképek hangulata, a múzeumok, az unalmas utazás alatt olvasott könyvek egymásra rakódó kincshalmaza, amelyhez visz- szanyúlva alkot, teremt az eddig virtuóz zongoraművész — ettől kezdve zeneszerző. Életét két nagy dolog köti le. Egyik — az alkotás, másik a kor felbukkanó fiatal zeneszerzőinek támogatása, művészetüknek megtalálni a teret, a kibontakozást, segíteni őket abban, hogy megteremthessék azt a művet, amelyik tehetségüknek legjavát, a zened világnak gyöngyszemeit jelentik. A Schubert-dalok felfedezése, Beethoven, Schumann, Berlioz népszerűsítése, harc Chopin, Robert Franz műveiért, mindenre van ideje, hiszen hihetetlen energia rejtőzik ebben az emberben, aki életét a művészetnek szentelte. Bár állandóan Európát járja, nyugvópontjai — Bécs, Róma, Weimar — külföldön vannak, a hazai földtől nem szakad el. Rendkívüli módon kettős az élete. A parfümös szalonok világában él, de felkeresi a magyar cigánytelepüléseket, hogy ősi dalaikból hangulatot szerezzen. A nagyvilági férfi, akit kora „félig Apolló, félig Hermes”-ként emleget, minden iránt érdeklődik, ami művészet, ami alkotó munkásságához tartozik. Paganinit kora „az ördög hegedűsének” nevezte, még holttestét sem hagyták nyugodni, mert a bravúros technika az egyszerű emberekben úgy talált visszhangra, hogy ezt csak az ördög mesterkedésével lehet csinálni. Liszt Ferenc pedig egyik céljául tűzi ki, hogy ezt a szédületes technikát átültesse a zongorára. Mert nemcsak művész, hanem nagy alkotó, s mint ilyen, mások művészetében is megtalálja ami nagy, sírni követendő, ami maradandó érték. Nagyon sokat köszönhet neki a magyar zenei élet, A Nemzeti Zenede megalakítására tett alapítványa elindít valamit, amit a későbbi évek folyamán, mint a Zeneakadémia főigazgatója az ifjú magyar zenenemzedék nevelője fejleszt tovább. Alkotóművészetéről már köteteket írtak, zeneműveivel híres zeneesztéták foglalkoztak. Ilyen kis megemlékezés keretében valóban nehéz lenne kiválasztani azt a művet, amelyik a legértékesebb, itt talán csak szubjektív — melyik tetszik-ről lehet szó. Ám a Koronázási mise, a Szent Erzsébet-legenda, a magyar rapszódiák sorozata valóban a legismertebb művei, de a szimfonikus költemények a hír szárnyán tartják nevét, mint a Tasso, a Les Preludes, az Orpheus, vagy a Mazeppa. Liszt Ferencre nemcsak ezen a napon emlékezik a világ, hanem az egész évet a nagy géniusz szellemének, alkotásai bemutatásának szentelte a zenei élet. Egyre-másra hangzanak fel a zongorahangversenyek, a szimfonikus költemények a világ nagyvárosainak hangversenydobogóin, s az országban mindenütt megtaláljuk a zenei események között a Liszthangversenyeket. Így adózik a hálás utókor a nagy mesternek, aki csaknem 75 esztendő alatt felfigyelt a szellem, a lélek minden rezdülésére, s halhatatlan muzsikába hagyta ránk zenéjében nagy lelkének parázsló tüzét Cs. Adám Éva Pártvezetöségválasztás az Egri Dohánygyárban Az Egri Dohánygyár párt- aiapszerveze tőnek kommunistái pénteken összegyűltek a gyár kultúrtermében, hogy kétéves munkájuk eredményeit, hiányosságait megvitassák és újra válasszák a pártalap- szervezet vezetőségét. De nemcsak a kommunisták voltak jelen ezen a taggyűlésen, mert meghívták a gyár pártonkívüli kiváló munkásait — újítóit — és társadalmi aktíváit is. A párt megyei bizottsága képviseletében Varga Mihály, a városi pártbizottság képviseletében Nagy Sándor elvtárs vett részt e taggyűlésen. Ráduly Lajos, az alapszervezet titkára, a vezetőség beszámolójában elöljáróban a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés feszült nemzetközi helyzetben zajlik le és ez a tény fokozottabb feladatokat ró az alapszervezet mindén tagjára. „Feladatunk a béke megvédése érdekében elsősorban az, hogy á munkásmozgalom tapasztalatait élmé- lyülten tanulmányozzuk és ebből hasznos következtetéseket vonjunk le. A közelmúltban nyilvánosságra hozott SZKP programtervezetéből jó és hasznos útmutatást lehet szerezni”. A külpolitikai helyzet értékelése után részletesen foglalkozott a gyár termelési eredményeivel. Elmondta többek között: két év alatt a gyár ért él eredményt, de ezek még nem kielégítőek. Különösen sok a hiba a szivarkakészítő üzem munkájában. A srivar- kák minősége nem megfelelő, sok a kihullás és a csipkézettség. Ezt annak lehet tulajdonítani, hogy még mindig nem tartják be a technológiai fegyelmet A beszámoló végén az alapszervezet belső életével foglalkozott Ráduly elvtárs. Mint hiányosságról elsősorban a pártépítés munkájáról beszélt. Megállapította, nem fejlődik arányosan számszerűségében az alapszervezet 1961-ben például mindössze két tagjelöltet vettek fel. A beszámolót vita követte, s ennek során felszólalt Varga Mihály elvtárs, aki hasznos tanácsokat adott a megválasztásra kerülő vezetőségnek. Vendre! Géza igazgató többek között elmondta, hogy az alapszervezet eddig is nagy segítségére volt a gyár vezetőségének és kérte, hogy továbbra is támogassa a gyár gazdasági munkáját. Felszólalt még több kommunista és pártonkívüli dolgozó, akiknek felszólalásából kicsendült a bizalom, gyár dolgozói elismerik alapszervezet munkáját és az új vezetőség segítségére lesznek. A taggyűlés végén a dohánygyár kommunistái kilenctagú vezetőséget választottak. (Sz.) az: a az novait panasz nyománs Új autóbu§zjáratot indítanak Gondos talaj előkészítés Ma: Őszi tárlat nyílik Egerben A Heves megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Magyar Képzőművészek Szövetsége Heves megyei Munkacsoportja őszi tárlatot nyit a Pedagógiai Főiskola dísztermében. A tárlatot ma nyitják meg ünnepélyes keretek között. Be- a nagyobb terméshozamok elérésének egyik alapfeltétele a gondos talajelőkészítés. szedet mond dr. Szántó Imre, a Hevesi Állami Gazdaságban napjainkban a szervestrágya mellett holdanként 2,5 mázsa a Pedagógiai Főiskola igazga- műtrágyát is kiszórtak a földekre. Képünkön ezzel a munkával foglalkozik R-09-es gépén tója. Kolozsvári Illés és Tóth József. (Foto: Kiss Béla) ................................................................................... ho nnan vegyék az autóbuszt, éppen a legforgalmasabb időpontban? Ma megérkezett a válasz. Hétfőtől, október 23-ától kezdve új járatot indítanak. Az új járat Novajról reggel 6,30-kor indul, Egerbe 7-kor érkezik. Délután a vasútállomásról 17 órakor, az autóbusz megállótól 17,10-kor indul Ostorosra, Novajra. Egyelőre „fakarusz”j mert más nincs. De majd lesz, mert ötéves tervünkben az is benne van, hogy 3500 autóbuszt kell a közlekedés, a lakosság szolgálatába állítani. A terv törvény. De ne felejtsük el, nekünk kell végrehajtani, nekünk kell megteremteni a gazdagodás, á nagyobb kényelem anyagi alapjait. A lehetőségeket munkánkkal válthatjuk valósággá. r. l. MEZŐGAZDASÁGI ver___________________________ seny. Ne m túlságosan régi formája a több, jobb munka végzésének, még ha évek hosszabb sora óta rendszeresen meghirdettük is a kombájnosok, aratógépkezelők vetélkedési lehetőségét. Őszi mezőgazdasági munkaverseny meg éppenséggel alig volt mindeddig a termelőszövetkezetek között, pedig ennek haszna éppoly vitathatatlan, mint a nyáriaké, mert nem mindegy, mikor kerül górékba, padlásokra, silógödrökbe a betakarításra váró termény, s mikor kerül földbe az őszi vetésre szánt mag. Ez, a természet öregkorba hajlásúnak időszakában Induló verseny meg éppen e két nagy munka előrelendítését, gyorsítását célozza, s mint az első tapasztalatok mutatják — biztató eredménnyel. A versenyt a hevesi járásban is meghirdették, a közös gazdaságok elfogadták a feltételeket, s azok alapján igyekeznek dolgozni azóta. Amint az idő előbbre haladt, kialakult a sorrend is közöttük. A járási tanácsnál a legjobbak között is elsőként, most az erdőtelki Üj Élet Tsz-t említik, s olyan hangsúllyal, mintha ezzel azt akarnák kifejezni: azoknak a tsz-tagoknak ott valami „titkuk” van. Pedig ilyenről szó sincs. Az erdőtelki Üj Élet mindig jól gazdálkodott. Megalakulása Oa fejlődésének grafikonvoA versenyzés már vérünkké vált... nala szinte töretlenül ível felfelé, úgy, hogy az elmúlt esztendőben például közös gyarapodásuk mellett is 50 forintot osztottak egy munkaegységre. | MOST AZ ÖSZl| VePSeny ré" ven így állnak: 540 hold kukoricaterületükről nemcsak a csöveket, de a szárat is betakarították, majd 26 mázsa átlagterméssel. 70 holdas szőlőjükben is befejeződött a szüret, s 24 mázsás, 19—21 cukorfokos terméssel dicsekedhetnek. Az ugyancsak 70 holdas cukorrépa terület termésének szedéséhez most kezdtek hozzá, mert esőt vártak. Az ugyanis nemcsak megkönnyítette volna a szedést a talaj fellazulása után, hanem duzzasztaná a répákat is. — Most már azonban nem várhatunk tovább — mondja Lőcsei Ferenc elnök —, bár lenne éppenséggel más munkánk is. A betakarítás tehát halad, de néhány száz holdnyi vetési munka még hátra van. Miért? — A versenyfeltételek szerint október 30-ig be kellene fejezni a vetést, de nem tudjuk hogyan. A gépállomás ugyanis nem ad elég gépet. Azt mondják, más termelőszövetkezetek is igénylik munkájukat. Mi azzal tisztában vagyunk, hogy a mostani, rendkívüli időjárás sokkal nagyobb erőfeszítést kíván géptől-em- bertől egyaránt, mint más ősz, de így nem tudunk eleget tenni a versenyben vállalt kötelezettségünknek — mondja az elnök. — Persze, ha most jönne a segítség — vélekedik —, még akkor sem lenne késő, mert mi a magunk erejéből is igyekszünk segíteni a bajunkon, amennyire lehet. Vásároltunk ekevasakat, felszereltük, s így magunk is szántunk, csak az a baj, szinte kétóránként élezhetjük újbői valamennyit, mert elkoptatja a száraz, kemény föld. Jó lenne valahogy megtudni, honnan gyűlt össze az itt élő emberekben annyi erő, szorgalom, hatalmas tenniaka- rás, mint amennyinek bizonyságával lépten—nyomon találkozhatunk. ösztönző erő lenne tápláló| AZ ANYAGI ja és élesztője? Feltételezhető, mert abban Itt nincs hiány. Az őszi munkaverseny győztes brigádjának 3000 forint jutalmat ad a tsz. Ennek esélyese — eddigi munkája alapján —a kertészeti brigád, Nagy idénymunkájuk során 65 vagon paradicsomot, több mint 10 vagon paprikát, 15 vagon uborkát, 15 vagon dohányt termeltek és szedtek le a nem sokkal több, mint 50 fős brigád tagjai mindig pontos és jó munkával. Nem sokkal haladnak azonban mögöttük a növénytermesztők sem. A két brigád, Szabóék és Kovácsék fej-fej mellett állnak teljesítményben, s nehéz lenne eldönteni melyikük jobb akár egy kicsivel is. ök ha a 3000 forintos jutalomból esetleg nem is részesülnek, többletmunkájuk nyomán szintén megtalálják számításukat. A többlettermésből adódó jövedelem 30 százalékát kapják prémiumként. Az állattenyésztők ugyancsak kapnak prémiumot, igaz, megállapodás szerint a részlegükben adódó többlet 10 százalékát csupán, de ez is tetemes összeg. Különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy 1 millió 700 000 forintos pénzügyi tervükhöz, már 125 000 forint többletet számíthatnak, s még hátra van 80 hízott sertés, 78 hízott marha és 20 bika — mind extra minőségű — átadása. Csak ez utóbbi jószágokért így jóval többet kap a tsz a tervezett 160 000 forintnál. Indokolt lenne tehát ha azt mondanánk: az anyagi ösztönző erő az, amely előre lendíti Erdőtelken az Űj Élet Tsz-ben a versenyt, mert például melyik állattenyésztő nem várja örömmel március 24-ét — itt a közös gazdaságban ez az ő ünnepük —, amikor a prémiumot is kiosztják, s lévén mindegyikük szabadnapos, ilyenkor kedvére szórakozhat. De itt nemcsak erről van szó. Furján Pál, Nagy Károly és mások nem azért hozták be csupán feleségüket és lányukat is a tsz-be, hogy több legyen a prémium. A családtagok nélkül dolgozók sem azért adják erejük, tudásuk legjavát, hogy nagyobb legyen a munkaegységen kívül keresett pénz összege. Más is serkenti, hajtja Erdőtelken az embereket: a termelőszövetkezet jó hírnevének, a maguk becsületének növelése, s ennek révén mondhatta az elnök biztonsággal: — A versenyzés már vérünkké vált... S HOZZÁTEHETJÜK — már akkor, amikor hivatalos versenyről még szó sem volt a tsz-ek között. Ennek köszönhetik most, hogy a járás legjobb- jaiként tartják nyilván őket, az erdőtelki tsz-tagokat. .Weidieger László azután Popovtcs József, a kos* ségi tanács elnöke emelkedett szólásra és örömmel jelentette be, hogy a volt „pásztorlakás” helyére egy kultúrott- hont terveznek építeni, de hogy ezt megvalósíthassák, előbb társadalmi munkában le kell bontani az épületet A jelenlevők őrömmel vállalkoztak e feladat megszervezésére, és elvégzésére is. Különösen a KISZ-fiatalok vállaltak jelentős részt ebből a munkából. Már most dicséretet érdemel jó munkájáért ifj. Gye- rtes Mihály KISZ-tag, Faludl Ferenc népfront-bizottsági titkár, és Kovács Miklós népfront-bizottsági elnök. Könyrnapot rendeznek Saradon Ma reggel a sarudi földművesszövetkezet 22 aktívája indul el a családokhoz, hónuk alatt könyvcsomagokkal, hogy segítségükre legyenek a fiataloknak és a felnőtteknek a könyvvásárlásban, egyrészt azzal, hogy házhoz viszik a legújabb könyveket, másrészt azzal, hogy úgy válogatták ezeket a csomagokat egybe, hogy abban mindent megtaláljon a vásárló. Az elmúlt évben több mint hatezer forint áru könyv talált így gazdára, s most is remény- teljes biztonsággal indultak útnak az aktivisták. A legfiatalabbak korán részt kémek a kultúra ilyen módon való terjesztéséből is, mert az úttörők is bekapcsolódtak az árusítás munkájába. A késő őszi vasárnap délután már esővel kecsegtet, amit most minden falusi ember jobban vár, mint a folyékony aranyat, és ezen a délutánon már a nyugalmas vasárnapi hangulatot csak fokozza a délelőtt vásárolt könyv olvasásának friss izgalma. iídoy André» A napokban ülést tartott Tarnaszentmárián a helybeli általános iskolában a Hazafias Népfront községi bizottsága. A kibővített ülésen megjelentek a helybeli párt-, tanács- és tömegszervezetek vezetői, valamint sok más érdeklődő is. Az ülés előadója Hortí. Béla, a Hazafias Népfront egri járási bizottságának elnöke volt, aki beszédében a nemzetközi helyzet, és a békemozgalom időszerű kérdéseivel foglalkozott. Ülést tartott a HNF tarnaszentmária! községi bizottsága vajra. Útközben beszéltünk az utasokkal: építőipari munkásokkal, diákokkal és hivatalba járó bérletesekkel. Az eredmény meglepő volt. Minden járat túlzsúfolt. Többen — köztük tanulók — kénytelenek a hajnali busszal elindulni, 4,40-kor már Egerben vannak. De kénytelenek ezt vállalni, mert a későbbi járatra már nem fémek fel. Tárgyaltunk a 32. sz. Autó- közlekedési Vállalat vezetőivel. Több mint 300 bérletet adtak ki Novajra és Ostorosra. Sűrítették a járatokat, de még mindig kevés. Tizenháromszor fordul naponként az autóbusz. Vajon három, vagy tíz évvel ezelőtt hány autóbusz járt erre? Gyors iramban nőtt az utasok száma, gondot okoz az igények kielégítése. Nem vitás, szükésges a 14. járat is, de Novajról panasz érkezett szerkesztőségünkbe, hogy túlzsúfoltak az autóbuszok, gyakran a munkába siető bérletesek is lemaradnak a járatról. Elővettük a menetrendet, rizenkét járat közlekedik No- vaj és Eger között. Sőt 13, mert az egyik dupla kocsival jár. Ezek után kicsit alaptannak tűnt a panasz. Mégis a hajnali busszal kimentünk No-
