Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

1961. október 22., vasárnap RÍPOJ8AO 3 Az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülése (Folytatás a 2. oldalról) sasággá vált. Az örmény ipar termékeit 37 országba expor­tálják. Mint a szónok megjegyezte, Szovjet-Örményországban az agy lakosra jutó villamosener- gia termelés több mint Olasz­országban, Japánban, Dániá­ban és más tőkés országokban. Villamosenergia termelésben Örményország messze meg­előzte szomszédjait: Törökor­szágot 15-szörösen, Iránt 32- szeresen. Ezeket a sikereket az ör­mény nép a szocialista nemze­tek családjában, a szovjet né­pek, elsősorban az orosz nép segítségével érte el. Az örmény népgazdaság fej­lesztésének távlatairól szólva Zarobjan elmondotta, hogy a legközelebbi húsz év alatt a köztársaság ipari terme­lése 13-szorosára, mező­gazdasági termelése 3,5- szeresérc, nemzeti jövedel­me 12-szeresére növekszik. Zarobjan közölte, hogy je­lenleg több mint egymillió ör­mény él külföldön. Ezek még a forradalom előtt voltak kénytelenek kivándorolni. Szovjet-Örmény ország felvi­rágzása mágnesként haza- vonzza őket. 1962-től meg is szervezik az örmények hazate­lepítését. Zarobjan kiemelte, milyen rendkívül nagy jelentőségűek voltak a XX. kongresszuson a pártélet lenini normáinak visszaállítására és a személyi kultusz következményének fel­számolására hozott határoza­tok. A pártellenes csoporttal szemben vívott harc a marxizmus—leninizmus tisztaságáért folyt. A szónok arra is rámutatott, hogy Málenkovnak nemcsak a leningrádi és belorussziai pártkáderek üldözése írható a rovására, hanem az örmény­országi pártkáderek üldözése is. Zarobjan csatlakozott azok­nak a küldöttelmek a vélemé­nyéhez, akik felszólalásukban hangsúlyozták, hogy Malehkov nem méltó az SZKP tagsá­gára. Zarobjan felszólalásával vé­get ért a XXII. kongresszus szombat délutáni ülése. A kongresszus hétfőn, október 23-án folytatja munkáját, (MTI) Ez századunk kommunista kiáltványa A nemzetközi sajtó Hruscsov beszámolóiról A XXII. kong resszus továbbra is a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában áll MOSZKVA: A szovjet dolgozók lanka­datlan figyelemmel kísérik az SZKP XXII. kongresszusát. A kommunisták történelmi fóru­mának szószékén elhangzott szavak, hogy a szovjet embe­rek mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, az alkotó erők új lendületét ered­ményezték. A kongresszus tiszteletére az ipari vállalatok kollektívái új felajánlásokat tesznek és megígérik, hogy erejükhöz mérten hozzájárulnak az osz­tálynélküli társadalom nagy­szerű programjának minél előbbi megvalósításához. Az ipari üzemekben tartott nagygyűléseken a munkások biztosították a kongresszust, erejük teljes megfeszítésével arra törekednek, hogy meg­valósítsák az SZKP nagyszerű feladatait. BERLIN: Ezen a héten nemcsak a de­mokratikus német közvéle­mény, de Nyugat-Berlin lakos­sága is Moszkva felé tekint és első számú világeseménynek tartja az SZKP XXII. kong­resszusát. Az NDK fővárosá­nak, a demokratikus Berlin­nek és Nyugat-Berlinnek tele­vízió-, rádióállomásai, vala­mint lapjai a történelmi jelen­tőségű kongresszussal és a kongresszuson elhangzott, a német kérdés megoldásával kapcsolatos javaslatokkal fog­lalkoznak. A nyugat-berlini propaganda az SZKP Központi Bizottságának beszámolójából elsősorban azt a részt emeli ki, amelyben a Központi Bi­zottság hangoztatja, ha a nyu­gati hatalmak készséget mu­tatnak a német kérdés rende­zésére, akkor a Szovjetunió nem ragaszkodik ahhoz, hogy a német békeszerződést de­cember 31-ig feltétlenül alá­írják. Az NDK lapjai, televíziója és rádióállomásai sokrétűen ismertetik a kongresszusi anyagokat. A Neues Deutschland szombati száma például csaknem szó- szerint közli Mikojan, Brezs- nyev, Furceva, Walter Ulb­richt, Maurice Thorez, Pod- gomij, Csou En-laj, Antonin Novotny és Gomulka beszé­dét. Ugyanakkor külön ösz- szeállításokban közli az NDK munkásainak, parasztjainak és értelmiségének nyilatkozatait, leveleit. E nyilatkozatokból és levelekből világosan kicsen­dül, hogy az NDK népe biza­kodóan tekint jövője felé, mert a Szovjetunió új tettei­ben a maga napfényes jö­vendőjét látja. PÁRIZS: A francia közvélemény nagy érdeklődéssel követi a XXII. kongresszus munkáját. A Moszkvából érkező jelentések a lapok első oldalán jelennek meg és a francia rádió is gyakran közvetíti őket. A párizsi demokratikus saj­tó hangsúlyozza, hogy a kong­resszus folytatja és még job­ban elmélyíti a párt XX. kong­resszusán kijelölt irányvonalát. A kongresszus alkotó módon járul hozzá az állami és a pártélet további demokratizá­lásához és a személyi kultusz maradványainak felszámolásá­hoz. Az Humanité és a Libération terjedelmes részleteket közöl a küldöttek és vendégek felszó­lalásaiból, majd rámutat, hogy valamennyi felszólalást a ba­rátság és a nemzetközi prole­társzolidaritás szelleme hatja át. A Libération azt hangsúlyoz­za, hogy a kongresszuson olyan gazdasági, tudományos és kul­turális kérdések mélyreható vitája folyik, amelyeknek va- lóraváltásától a kommunista társadalom építése nagyszerű programjának megvalósítása függ. KAIRO: A fekete földrész népei ugyancsak nagy érdeklődést tanúsítanak a XXII. kongresz- szus eseményei iránt. M. Piliso, a dél-afrikai egységes front el­nöke kijelentette: A Szovjet­unió és az egész szocialista tá­bor a béke és a demokrácia bástyája. Örömmel tölt el ben­nünket, hogy e tábor ereje egy­re inkább növekszik és üdvö­zöljük a kommunista társada­lom felépítésének hatalmas programját. Az afrikaiak számára a szocialista tábor megszi­lárdulása az anti-imperia- lista mozgalom megerősö­dése. A szocialista országok sike­reiből új erőket merítünk a legfőbb ellenség, az imperia­lizmus és a gyarmati rendszer ellen vívott harcunkban — fe­jezte be nyilatkozatát az afri­kai politikus. BERLIN: Az NDK központi sajtójá­nak továbbra is fő témája az SZKP XXII. kongresszusa. A Neues Deutschland pénteken egész oldalas, nagybetűs cím­mel jelent meg: „A kommu­nizmus a népek reménye, de­rűs jövőjük biztosítéka”. A lap úgy jellemzi az SZKP új programját, mint „századunk kommunista kiáltványát’”. A Tribune szerint a kong­resszus megerősíti az NDK dolgozóinak azt a meggyőző­dését, hogy az imperializmus­ra halál vár, a szocializmus pedig diadalmaskodik egész Németországban. Az NDK sok dolgozója az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére tagfelvételi kére­lemmel fordult a Német Szo­cialista Egységpárthoz. (TASZSZ) VARSÓ: A lengyel ipari üzemekben a munkások kérésére minde­nütt közvetítik a szovjet párt- kongresszussal kapcsolatos rá­dióadásokat. A lengyel rád'ó és televízió részletesen beszá­mol az SZKP XXII. kong­resszusának munkájáról. A lengyel sajtó, amely igen bőven foglalkozik a kongresz- szussal, pénteken közölte Go­mulka, valamint a kommu­nista pártok más képviselői­nek kongresszusi felszólalása­it. BUKAREST: A román lapok a kongresz- szus dokumentumait ismertet­ve hangsúlyozzák: Hruscsov elvtárs minden idők legna­gyobb békeszózatát intézte a világ népeihez. Az SZKP programja elérhető közelségbe hozza a kommunizmus vilá­gát, amely egyet jelent a bé­kével. A kommunizmus gaz­dasági és védelmi ereje az egész szocialista tábor, az egész emberiség biztonságának és békéjének záloga. STOCKHOLM: A Ny Dag pénteki számá­ban azt írja, hogy N. Sz. Hrus­csov kongresszusi beszámolója hosszú hónapokon, sőt éveken keresztül nemzetközi viták tárgya lesz. Az SZKP XXII. kongresszusa a békéért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért és a leszerelésért folyó harc kongresszusa — hangsúlyozza a lap. A béke kérdései köz­ponti helyet foglalnak el a be­számolókban. Ezek különös erővel hangsúlyozzák: a béke erői ma olyan hatalmasak, hogy a háborút el lehet hárí­tani. (TASZSZ) ATHÉN: N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP programjáról tartott be­számolója valóságos békeki­áltvány — írja pénteki számá­ban a Ta Nea című görög lap. Az Avgi rámutat Hruscsov beszámolóinak rendkívüli je­lentőségére, amelyek „megmu­tatják az egész emberiség szá­mára a kommunizmushoz ve­zető utat”. A lap hangsúlyoz­za, hogy a kongresszus a szo­cialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom erejét, egységét és összeforrottságát demonstrálja. (TASZSZ) WASHINGTON: Washingtonban változatla­nul nagy érdeklődéssel kísérik az SZKP XXII. kongresszusá­nak munkáját. A washingtoni sajtó, a rádió és a televízió bő kivonatokban ismerteti Hruscsov beszámolóját az SZKP programtervezetéről. A washingtoni lapok ki­emelik a beszámolónak azt a részét, amely kifejti, hogy a Szovjetunió hajlandó teljesen lemondani a hadseregről és tengerbe süllyeszteni az atom­bombákat és rakétákat a szi­gorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelés feltétele mel­lett. PRÁGA: A Rudé Právó, a Csehszlo­vák Kommunista Párt köz­ponti lapja, a Kommunizmus diadalának évszázada címmel az első oldalon háromhasábos vezércikket közöl. A cikk hangsúlyozza, hogy „az SZKP programja az egész emberiség óhaját fejezi ki, mert tartalmával azt tanúsít­ja, hogy a kommunizmus a békét és az emberi boldogsá­got szolgálja, és olyan körül­ményeket teremt, amelyek le­hetetlenné teszik a társa­dalom életében a háború ki- robbantását”. LONDON: A Tribune írja: Hruscsov beszéde a kongresszuson a Szovjetunió gazdasági fejlődé­séről erős hatást fog gyako­rolni a béke jövendő kilá­tásaira. A gazdasági termelés statisztikája, az összehasonlí­tás az amerikai termeléssel valóban szédítő. Például a Szovjetunió átlagos évi ipari fejlődése 1956-tól 1961-ig 10,2 százalék volt, Amerikáé pe­dig csak 2,3 százalék. A Tribune ezután még több számadattal mutatja ki a Szovjetunió szédítő gazdasági haladását és kilátásait. ANKARA: A török lapok nagy figyel­met szentelnek az SZKP XXII. kongresszusa munkájá­nak. A Duenja című lapban, a lap külpolitikai kommentáto­ra többek között ezeket írja: „Ez a kongresszus nemcsak a Szovjetunió belügye. De a vi­lág egyik legnagyobb államá­nak belügyei hatalmas hatás­sal vannak a nemzetközi helyzetre. Ezenkívül a világ jelenlegi helyzete is különös jelentőséget ad énnek a kong­resszusnak. A Szovjetunió a jelenlegi kommunista világ vezetője, amely a világ jelen­tős részén helyezkedik el. Si­keres munkát kívánunk a szomszédunkban lezajló kong­resszusnak. (MTI) STOCKHOLM: Számos svéd lap kommentál­ja Hruscsovnak az SZKP prog­ramjáról elhangzott beszámo­lóját és az ebben feltüntetett nagyszerű terveket. A hírma­gyarázók rámutatnak, hogy az SZKP új programja sikeres megvalósításának egyik alap­vető feltétele a béke. Semmi alapja sincs annak, hogy kételkedjünk a Szovjet­unió békés törekvéseiben — hangsúlyozza a Nya Norrland. A Szovjetuniónak mindenek­előtt azért van szüksége a bé­kére, hogy megvalósítsa azt a programot, amelyet jelenleg a párt XXII. kongresszusán vi­tatnak meg. COLOMBO: A Ceyloni Kommunista Párt elnöke a TASZSZ tudósítójá­nak kijelentette: Az SZKP XXII. kongresa- szusa a Szovjetunió Kommu­nista Pártja — a marxizmus— leninizmus és az egész nem­zetközi munkásmozgalom nagy győzelmét tükrözi. A kong­resszus ragyogó távlatokat tár a szovjet nép elé és megmu­tatja a Szovjetunió erejét és megingathatatlan egységét. (MTI) A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Vitalij Tyitov, a mandátum- dzsgáló bizottság elnöke be- zámolójában kijelentette, logy a Szovjetunió Kommu- lista Pártja, mint kipróbált és negedzett élcsapat érkezett el CXII. kongresszusához. A párt órai jelenleg 9 716 000 kom- nunistát számlálnak. A XX. kongresszus után a párttagok száma csaknem 2 500 000-rel, vagyis több. mint egyharmad résszel emelkedett. Amint Tyitov közölte, az »rszágban jelenleg több mint :96 000 pártszervezet működik. \z iparvállalatoknál, az épít- Lezésnél, a hírközlésnél, a zállításnál több mint 75 000 lártszervezet tevékenykedik, üsaknem minden kolhozban an pártszervezet. Az SZKP XXII. kongresz- zusára 4408 küldöttet válasz­otok meg szavazati joggal, 05 küldöttet pedig tanácsko- ási joggal. A mandátumvizsgáló bizott- ág elnöke elmondta, hogy a izovjetunió 65 nemzetiségének s népének képviselői vannak elen a XXII. kongresszus :üldöttei között. A kongresz- zusra 1391 ipari dolgozót, 743 nezőgazdasági dolgozót vá- asztottak meg. Amint Tyitov megjegyezte, a kongresszusra 226 tudóst választottak meg, közöttük a Szovjet Tudományos Akadé­mia és iparági akadémiák akadémikusait és levelező tag­jait, a tudományok 139 dok­torát és kandidátusát. A szónok taps kíséretében jelentette be, hogy a világűr hőseit, a párt és a szovjet nép dicső fiait — Jurij Gagarint és German Tyitovot — kül­dötteknek választották meg az SZKP XXII. kongresszusára. A párt — jelentette ki Tyi­tov — a legjobbak legjobbjait küldte a kongresszusra. A küldöttek több mint 84 száza­lékát a Szovjetunió érdem­rendjeivel, és érdemeivel tün­tették ki. A küldöttek közül 99 a Szovjetunió hőse, 478 a szocialista munka hőse, 203 pedig Lenin-díjas és Sztálin- díjas. Az SZKP XXII. kong­resszusa — jelentette ki Tyitov — az egész világ elé tárja a szovjet nép hatalmas energiáját és azt a rendíthetetlen elhatáro­zását, hogy teljesíti tör­ténelmi küldetését — fel­építi a kommunista társa­dalmat. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizs- gato bizottság jelenLéseL A SZOVJET emberek mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni”. Talán ez a mondat ragadt meg leginkább az emberek emléke­zetében, az SZKP programter­vezetének olvasása után. És töprengenek, találgatják, ho­gyan is lesz majd akkor, húsz év múltán. Az a kommunista társadalom, amely most a Szovjetunióban épül, s amely felé az egész emberi társada­lom is feltartóztathatatlanul halad, másmilyen lesz, mint azt — a fogalmakból leszűrve — képzelőerőnk vetíti. Az épülő szovjet kommunista társada­lom jellemzésére nem elég azt elmondani, hogy nem lesznek benne osztályok, hogy a terme­lési eszközök egységesen a köz­tulajdonba kerülnek át, s lét­rejön a társadalom valameny- nyi tagjának teljes egyenlősé­ge. Ezt megállapítani nagyon kevés, hiszen ezek a tényezők már az őskommunizmus tár­sadalmában is megvoltak. A szovjet programtervezet to­vább, előbbre mutat, egy olyan társadalom képét bontakoztat­ja ki, ahol „az emberek sok­oldalú fejlődésével együtt az állandóan fejlődő tudomány és technika alapján nőnek a ter­melőerők, ahol a társadalmi gazdagság minden forrása tel­jes bőségében buzog és meg­valósul a nagyszerű elv: Min­denki képességei szerint, min­denkinek szükségletei szerint”. Kezdetben, a társadalmi fej­lődés legalacsonyabb fokán, az őskommunizmusban, a terme­lőerők ősprimitívsége, az em­bereknek az idő viszontagsá­gaival, a természet erőivei Az SZKP programtervezetérőli Húsz, harminc év múltán... szemben: kiszolgáltatottsága volt a legfőbb társadalmi jel­lemvonás. A társadalmi fejlő­dés csúcsán, az osztálynélküli kommunista társadalom, a gyors és elkápráztató ütemű tudományos és műszaki hala­dás lehetővé teszi a társadalmi termelés eddig ismeretlen ira­mú fejlesztését, a munka ma­gasfokú termelékenységét; az osztálynélküli kommunista tár­sadalom felfegyverzi az em­bert a legtökéletesebb és a leg­hatalmasabb technikával, gya­korlatilag korlátlanra növeli az emberek uralmát a termé­szet fölött, megadja a lehetősé­get, hogy az ember mindinkább fékezni és irányítani tudja a természet megismétlődő folya­matait, a természet vak erőit. Míg az őskommunizmusban a munka a puszta létfenntartás, a fizikai lét fenntartásának kényszerű eszköze volt, addig a modem kommunizmusban, a szabad és öntudatos dolgozók magas szervezettségű társadal­mában, a társadalom javára végzett munka mindenki szá­mára elsődleges létszükségletté, felismert szükségszerűséggé, örömet fakasztó alkotó tevé­kenységgé válik, melynek so­rán mindenki a leghasznosab­ban fogja gyümölcsöztetni ké­pességeit a nép javára. AZ EGYHÁZ a kapitaliz- musnak végzett robot­munka jutalmául a halál utáni, a túlvilági életben paradicsomi tétlenséget ígért, s ebben fog­lalta össze a legfőbb boldogság elnyerhető privilégiumait. A programtervezet az igazi, földi paradicsom forrásaként a köz javára, s a magunk érdekében végzett munkát jelöli meg, a kizsákmányolás-mentes társa­dalom keretein belül. A kom­munista társadalom — rögzíti a tervezet — nem az anarchia, a semmittevés, a léhaság tár­sadalma lesz, mindenki saját képességei, hajlamai szerint vesz részt a társadalmi munká­ban, az anyagi és szellemi ér­tékek gyarapításában. Megváltozik a munka jelle­ge, (de senki sem mentesül a munkavégzés alól) fokozódik a technikai ellátottság, az embe­rek szellemi tudatossága — s ennek következtében a fizikai és szellemi munka közötti ha­tárok teljesen eltűnnek, meg­szűnnek. Ez azt jelenti, hogy az értelmiség, mint önálló tár­sadalmi réteg, felszívódik, mert a fizikai munkát végzők — műveltségi és műszaki színvo­nalukat tekintve — a szellemi dolgozók színvonalára emel­kednek. Húsz, harmin9 év múltán, a kommunizmusban — ahol min­denki képességei és hajlamai szerint dolgozik — mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. (A szük­ségleteken a sokoldalúan jet­ié tt, rendkívül változatos igé­nyű és ízlésű ember egészségest ésszerű szükségleteit értjük!) Tehát a Petőfi megénekelte „bőség kosarából”- mindenki egyformán vehet; azaz: az egyéni fogyasztási cikkek tel­jes mértékben a társadalom tagjainak birtokába kerülnekt és azokkal ők rendelkeznek. De mi történik a kapitaliz­mus felkent apostolai által „örök emberinek” kikiáltott azon vonásokkal, mint a kap­zsiság, a fukarság, önző szer­zési vágy?! ■ Senkinek se fog eszébe jutni, hogy többet akarjon magának bármiből, ami szükségleteit meghaladja. S ha mégis akad­na, akiben él a kapzsiság, a szerzés vágya?! Ez elképzelhe­tetlen. De ha erre sor kerülne. Engels tanácsait kell követ­nünk, aki egy ízben azt taná­csolta: ha a kommunizmusban akadna olyan ember, aki anny' terméket követelne, amenn,p meghaladja saját, ésszei szükségleteit, annak bünte' sül kétszeres adagot kell ad A KOMMUNIZMUS v sága elérhető kö'' be került. A szovjet áll- bontakoztatta mir.ch lehetőségeket, amelyek . cializmusban adottak, kommunista társadalom építését egy egész nép !.' len gyakorlati feladatává te. S nemcsak egyetlen r.á a szocialista tábor népe közvetlen gyakorlati felad: vá is, akik szinte egyidőben _ keznek el a kommunizn magaslataihoz. Pataky Dees«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents