Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-16 / 219. szám

1961. Bzeoteniber 16., szombat NEPOJSAG 3 TANULSÁGOS TERVEK A termelőszövetkezetek szi­lárdításának fontos része: fo­kozott nevelőmunkával segíte­ni, hogy a nemrég még csak a maga gondjával törődő egyéni gazdákból igazi közösségi em­ber váljék. Olyan szövetkeze­ti tag, aki figyelemmel kíséri a közösség életét, részt vesz a munkában, s ezen túlmenően hallatja szavát, ha valami nem megy rendjén, okos, építő ja­vaslatokkal támogatja a veze­tés munkáját. Ebben a nagy, emberformáló munkában igen sok feladat vár a szövetkeze­tek nőbizottságaira, amelyek nagyszerű feladata: szervezet­tebbé, rendszeresebbé tenni az asszonyok részvételét a közös­ségi munkában, nevelni őket, felébreszteni bennük az egész közösség sorsáért a felelőssé­get. A szövetkezetek nőbizoltsá- gainak egy része, — elsősor­ban természetesen ott, ahol a szövetkezet vezetősége épít munkájukra, s a szövetkezet pártszervezete segíti őket — egyre jobban meg is felel ar­ra, hogy a reájuk váró felada­tokat maradéktalanul végre­hajtsák. Erről tanúskodnak a készülő munkatervek, me­lyeknek pontjai a legégp' problémák megoldását tűzik célul a szövetkezeti asszo­nyok vezetői elé. Gyöngyös vá­ros termelőszövetkezeti nőbi­zottságainak tervei példái le­hetnek annak, milyen sokrétű munkája akad a termelőszö­vetkezetben a nőbizottságnak, milyen sok féle lehetőség van arra, hogy az asszonyokkal megszerettessék a közös mun­kát. A négy gyöngyösi terme­lőszövetkezet asszonyainak ve­zetői munkatervüket a jól be­vált eddigi módszerekre ala­pozták. Ügy tervezik, hogy va­lamennyi termelőszövetkezet­ben szerveznek kézimunka, szabás és varrás tanfolyamot, hogy az asszonyok a téli hóna­pokban is gyakran legyenek együtt, megszokják az együtt végzett munkát, barátság szá­lai szövődjenek a munkatársak között. Az idén a szabás-varrás szakkörhöz a termelőszövetke­zet biztosít gépet, — a kultu­rális alap terhére vásárolják meg. S a szabás-varrás szak­körön túl egy lépést is tesznek ezzel az asszonyok munkájá­nak segítésére, ugyanis olyan tervek vannak, hogy a nagy­üzemekhez hasonlóan, itt is megteremtik a lehetőséget ar­ra, hogy az asszonyok varrás­ra, foltozásra használhassák a közös tulajdonban levő gépet. A szabás, varrás, kézimunka és háziasszony körök szervezé­sén azonban jóval túl is lép­nek ebben az évben. Ügy ter­vezik a nőbizottságok vezetői, hogy rendszeresen előadásokat tartanak az asszonyok részére, aszonyokat érintő problémák­ról. Az előadássorozatban az időszerű politikai események ismertetése mellett, — melyek kétségtelenül érdeklődésre tart­hatnak számot, — tervbe vet­ték szakmai előadások tartá­sát is, s ezenkívül egészségügyi, gyermeknevelési problémák­ról is hallhatnak a részvevők. A nőbizottságok munkájá­nak tekintélyes részét jelenti az asszonyok munkára való mozgósítása. Ezt úgy akarják elérni, hogy az asszonyokkal rendszeresen megbeszélik a ter­melőszövetkezet soron levő fel­adatait. így a közeljövőben az őszi betakarításról tárgyalnak, illetve arról, milyen részt kell magukra vállalniuk ebből az asmnyoknak. Külön megbe­szélik a szüretre való felkészü­lést is. A jövő évi feladatokra való alaposabb felkészülést segíti, hogy ebben az évben a szövet­kezet valamelyik vezetője rész­leteiben is ismerteti az asszo­nyokkal a jövő esztendei ter­veket. Ezek ismeretében az asszo­nyok is konkrétabb vállalást tudnak tenni arra, mit vállal­nak magukra a közös tevé­kenységből. És az is ismeretes, hogy igazán szíwel-lélekkel akkor tud dolgozni mindenki, ha tisztában van azzal, mit je­lent a munkája a közösségnek, de ezen túlmenően mit jelent saját magának is. Célja a nőbizottságnak az Is, hogy ránevelje az asszonyo­kat, vegyenek jobban részt a közösség irányításában. Van­nak olyan tervek, hogy egy­Megkezdték az őszi búza vetését Fontos figyelmeztetés Egerfarmos vasúti megálló területén karcsú tölgy sár­guló leveleit zlzegteti a kora­őszi szél. A fa derekán piros­fekete nyomású felirat figyel­meztet, hogy ott Holló 10-zel permeteztek, miért is a legel­tetés és a lombszedés tilos. Az intelmet ötven százalék erejéig fontosnak, jogosnak tartjuk. Valóban helytelen lenne, ha a MÁV eltűrné, hogy az állomás fáira tehenek, juhok kapaszkodjanak fel, s a ma­gasban legelésszenek, kockáz­tatva, hogy a jószágok vala­melyike az utazóközönség nyakába pottyan. Ám mire a lombszedési tilalom? Tölgyfalombot — tudomá­sunk szerint — egyedül a tá­bornoki kar használ tányér­sapkájának ékítésére. Ám — szívet a kézre! — nem tiszte­letlenség feltételezni egy ve­zérőrnagytól, hogy pajkos gyerek módjára fára mászik a vasútállomáson?... Műszaki tudományos filmfesztivál A Gépipari Tudományos Egyesület ez év november 16 és 25 között másodízben ren­dez műszaki tudományos film- fesztivált. A két évvel ezelőtt rendezett nemzetközi gépipari műszaki filmfesztivál sikere arra késztette az egyesületet, hogy a filmfesztivált megis­mételje, most már azonban nemcsak a gépipar területére korlátozva, hanem az összes iparágakra kiterjesztve. A filmfesztivál ideje alatt tartja ülését Budapesten a Nemzetközi Tudományos Film­szövetség (AICS, Párizs) nép­szerű tudományos szakosztá­lya. Ez nemcsak azt bizonyít­ja, hogy az AICS a budapest filmfesztivált patronálja, de a fesztivál nemzetközi jellegét is biztosítja. A filmfesztiválon különböző műszaki és természettudomá­nyi, továbbá a tudományok műszaki alkalmazásának terü­letéről szóló filmet, mint pél­dául az automatizálás és mé­réstechnika, bányászat és ko­hászat, bőr- és cipőipar, élel­miszeripar, energetikai és fű tőanyagipar, építőipar, erdő- és mezőgazdaság, faipar, gép­ipar, híradástechnikai és elektromosipar, közlekedés és járműipar, műanyagipar opti­kai és kinotechnikai ipar, pa­pír- és nyomdaipar, textilipar és vegyipar. A filmeket a rendező bizott­ság az AICS hármas tagozódá­sának megfelelően: műszaki tudományos isme­retterjesztő; műszaki tudományos oktató és műszaki tudományos kutató csoportosításban vetítik. Ezen belül megkülönböztetnek gyártmányismertető, gyártás­technológiai, üzemszervezési és munkavédelmi filmeket. A világ technikai színvona­lát reprezentáló legmodernebb gépeket, berendezéseket és a legkorszerűbb technológiai el­járásokat mutatják be a II. nemzetközi műszaki tudomá­nyos filmfesztiválon. A szétküldött meghívók alapján, de már korábban is nagy érdeklődés nyilvánult meg a filmfesztivál iránt. A rendező bizottság irodája (cí­me: Technika Háza, III, 375. Telefon: 116-792) mindennemű felvilágosítással szívesen szol­gál és kívánságra meghívót küld. Virágzik a török jázmin... A nagy nyári munkák befe­jezése utáni rövid pihenőt is­mét nagy munka váltotta fel. A termelőszövetkezetekben megkezdték a kora ősziek ve­tését, és a vetés alá a talaj elő­készítést. Szeptember 9-ig a megye termelőszövetkezetei 1894 holdon vetették el az őszi árpát, a tervezett területnek mintegy 24 százalékán. Több helyen megkezdték a rozs ve­tését is, ebből azonban még jelentéktelen mennyiség került földbe. A jövő esztendei takar­mánygondok megoldását szol­gálja az őszi takarmánykeve­rék vetése, ebből 685 holdat végeztek el. A füzesabonyi já­rás egyes községeiben meg­kezdték az őszi búza vetését is. Vetőszántást eddig 24 860 holdon végeztek, az őszi vetés- területnek 28 százalékán. KISSÉ SZÉLSŐSÉGES idő járást hozott a szeptember. Negyven és húszfokos hőmér­sékletek váltakoznak. A bo- rongós. szeles idő meg-meg- borzolja a kerítésen átbukó török jázminfa vékonyka, csipkézett szélű levélkéit. A fa, körteformájú termése meg­pattan a százaz szélben és ki pergeti a jázminfa fekete magvait. Gárdonyi Géza író hozta Törökországban jártakor a kü­lönféle keleti növény- és vi­rágmagvakat, amelyek lassan már ki is pusztulnak az író kúriája elől. Szemben, a Gárdonyi utca 39. számú házat nézem, amit azért vett meg az író, hogy házának kertjéből jó rálátása legyen a várra, hogy a szem­beni telekre ne építsenek amely zavarná, vagy éppen el­zárná ezt a kilátást. Az író halála után annak fia, Gárdo­nyi József építtette fel Majté- nyi József házát és körül is keríttette ugyanolyan darázs­kő lábazattal és vaskerítéssel, mint az édesatyja házát. Majtényiéknak öröklakást ban voltak a birtokaik és ro­biztosított a házban a Gárdo nyl család. Ennek a háznak a kerítésén hajlik át a török jázmin, és ennek a kertjében őriz még néhány ritka, szép keleti virágot özvegy Majtényi Józsefné. Látogatásunk most neki szól, aki ott élt az író k izeiében, ügyelt a gyerekekre, segített az író édesanyjának a háztar­tási munkákban, és a kertész mellett vigyázta a virágokat is. MAJTÉNYI NÉNI nyolcvan­nyolcadik éves, kis, töpörö­dött asszonyka. Apró botjára támaszkodva jön elénk és el­mond mindent a múltról, amit mondhat, amit a nyolcvan­nyolc esztendőnek még meg­hagyott az emlékezet. — Magáról szeretnénk elő­ször hallani, Majtényi néni. — Tiszapalkonyán születtem 1874 április 12-én. Férjem, Majtényi József dohánygyári ügyelő volt, előbb Temesvá- rott, azután Egerben. Nagyon gazdag família lehetett a Maj­tényi család valahol Borsod­A kőnél is erősebbek A zihálva kapaszkodó teher­autók Mátrafüredet elhagyva nem követik sokáig a szerpen­tin szeszélyes kanyarulatait, hanem szinte megkönnyebbült zúgással fordulnak le egy kö­ves térségre, a sástói kőbánya zúzógépei élé. Beállnak érke­zési sorrendben kőterhükre vá­rakozva, hogy ismét útrakel­hessenek az értékes és súlyos rakománnyal, a galyatetői, ka- rácsondi és a többi útépítései: felé, ahol nagyon várják eze­ket az autókat a nemes zúza­lékkal, hogy mielőbb sima, bi­tumen borításai láthassák el a megye forgalmasabb útjait. — Ez a kő különösen meg­felel erre a célra, nagyon jó >,nemes anyag” készül belőle — ad rövid kőismertetőt Kékesi János bányavezető, aki gya­korlatban is nagyon sokszor meggyőződhetett a különböző kőfajták használhatóságáról. — Hogy sokszor-e? Huszon­öt éve vagyok ennél a vállalat­nál. A bánya a Heves megyei Közúti Üzemi Vállalat tulajdo­na és én is „az útról” kerültem a bánya élére. Ismerem, mert végigdolgoztam a megye majd minden útszakaszát. Henge- reztem Verpeléten, a siroki úton, dolgoztam a recski, mát- raballai útépítésnél és még felsorolni is sok lenne, annyi­felé. Ahol csak út épült... igaz, most se kerültem mesz- 6ze az úttól... Valóban nem. A bánya, amelyet ő vezet, a különböző útépítéseket látja el kővel, a kapcsolatot most így tartja az utakkal... és Kékesi elvtárs a szó szoros értelmében se ke­rült messze az úttól, hisz a ■tátrai szerpentin egyik olda­lán ott a bánya — a munka­helye — másik oldalon, az erdő közé szorulva meg /a szállás, és az „iroda”, ami még a leg­nagyobb jóindulattal sem ne­vezhető „igazgatói rezidenciá­nak”. No, de nem az iroda itt a fontos, úgyis a másik olda­lon zajlik az élet, a kőporba burkolózott zúzógépeknél, a több tucatnyi méter magas sziklafalaknál, ahol a magas­ban dolgozó bányászok csep­pet sem keltik a hegyfaragó óriások látszatát. Mégis ... Elcsodálkozik az ember, hogy milyen tettekre képes az a negyven kőbányász, aki itt tölti napjait a sziklafal tövé­ben. Naponta százhatvan, száz­hetven tonna zúzott követ ter­melnek, meglehetősen alacsony gépesítéssel. Erre könnyű volt „bizonyítékot” találni. Gál Jó­zsef szocialista brigádvezető is csak úgy kézzel lódította egy­más után a szikladarabokat a csillébe. Meztelen felsőteste verítékben fürdött, mozdula­tai ritmikusak... — Es a teljesítményük... az sokkal lényegesebb — szól a bányavezető és szinte ontja az elismerő szavakat a brigádról, így tudjuk meg, hogy már egy éve viselik a szocialista brigád megtisztelő címet. A teljesítményük 101—102 száza­lék. A bányavezető látja, hogy ez a szám váltotta ki a várt hatást, ezért magyarázattal szolgált. — Ez az egy-két százalékos többlet így kevésnek tűnik, ugye? Akkor talán így: Ez a teljesítmény az új norma sze­rint értendő. A régi szerint ez 140 százalékot jelent. S ezt nem Most már egyre több gép könnyíti a bányászok munkáját, növeli kőtermelését a: sástói kőbányában is. A zúzó- és őrlőgépek már kész anyagot adnak az útépítésekhez, del amíg a kő eljut idáig, sokat küszködnek vele az emberek, — akik a kőnél is erősebbek. konságban állottak a herceg Grassalkovich családdal is. Az uram mindig kereskedett min­dig kutatott a vagyonos ro­konság után, de mindenütt el­utasították. — Mesélne-e nekünk Gár­donyi Gézáról, az íróról? Jö­vőre már negyven esztendeje, hogy nem írja a szebbnél szebb, gyönyörködtető regényeket, elbeszéléseket... — Szívesen, de csak amit tudok: Gárdonyi Géza nagyon szorgalmas író volt. Ő sehova sem járt. Szórakozása csak a festészet, és a zene volt. Szen­vedélye az írás, meg hát a pipa. Gárdonyi bizony gyak­ran napokra is bezárkózott az ő lakosztályába és ilyenkor előre megmondotta, hogy: „Édesanyám, most senkinek sem vagyok itthon”. És ilyen­kor minden látogatót el is küldtünk azzal, hogy Gárdonyi nincs itthon, elutazott. Egy alkalommal még az egri ér­seket is elküldöttük és el is távozott anélkül, hogy az író­val találkozott volna. De Gár­donyi mindig tudta, sőt látta is, hogy ki a látogatója. A dolgozószoba melletti mellék- helyiség keskeny világítóabla­kát egy kép fedte, amelyen egy kis kukucska volt és Gár­donyi innen megtekintheti a hozzá érkező vendégeket. Feszty Árpád és felesége volt az egyetlen kivétel, akiket Gárdonyi minden időben fo­gadott. Az író nagy hódolója volt Feszty művészetének. — Elfáradt, Majtényi néni? — Nem a beszéd miatt, in­kább az öregség. így vagyok már a szememmel is. Horgolga- tok, hogy teljen az idő, meg a pénz miatt is, csak az a baj, hogy már a szemem sem akar szótfogadni, a nyolcvanas cér­nát már nem jól látom. — És szemüveggel? — Nem szoktam én azt használni, fiam! — Aztán ki viseli gondját Majtényi néninek. Ki főz, ki ad egy tál meleg ételt? — Mindig akad egy-egy jó szomszéd, akinek eszébe ju­tok, amikor meg más a gond­juk, szedegetek magamnak egy kis gyümölcsöt a kertben. Persze, most már nehezemre esik a mozgás, nem úgy, mint í egy-két éve, amikor még jól f bírtam magam, szerettem dol- J gozni, sok szép virágot ne íveltem, ha eljött Gárdonyi c Sándor, vagy Józsi úr haza- C jött Pestről, mindig megnéz­> ték a kertemet, a sok-sok vi­lágot, meg a török jázmint, > amely most virágzik és any­ányira bánt, hogy elfslej ettem > magot szedni, pedig el akar >tam ültetni... > A SZEMTANÚK, az öregek ’akik ismerték az írót, látták »életét, munkásságát, lassan el­> fogynak, s az emlékezet is »mindig kevesebbet őriz a múlt > időkből, Okos Miklós lőmester. Aztán a régiek közül; Farkas Istvánt dicsérte, aki a; kőtermelésnél dolgozik, meg; Gregor Mihályt, Hives Lászlót,; s még sorolhatnánk tovább,; szinte végig a névsort. ; Nem kevesebbért, mint; azért híresek, dicséretesek, ezek az emberek, mert erő-: sebbnek bizonyultak a kőnél,: amely előbb nagy tömbökben: omlik lábuk elé, majd útépítő-1 anyaggá szelídülve hirdeti ke-: zük szorgalmas munkáját,’ahol! csak út vezet erdőkön, siksá-! gon át, megbízható, jó út,! amely az általuk termelt kő-! bői épült. Kovács Endre \ ban szorgalomnál, lelkiismere­tességnél, vagyis a munká­nál mérhető le megbízhatóan. Ezért aztán nem nehéz itt jó munkásokat találni. Említhet­jük akár a Gál szocialista bri­gád tagjait, Danyi Lászlót, Ta­kács Józsefet, Hám Lászlót, vagy Bozsik Istvánt. Megkér­deztük a bánya vezetőjét is, aki a negyven bányász közül hirtelen vagy tizenöt nevet so­rolt fel, akiket igen jó mun­kásként ismer és mindenkor számít rájuk. Ezek közé sorolta a bánya „leghangosabb” em­berét, aki óriási dörrenések kö­zepette rombolja paxittal a sziklafalat — ö Rostát György lehet a kisujjból kirázni. Ezzel persze egyet kell érte­ni. Aki ismeri a kőbányászok nehéz és veszélyes munkáját, annak számára sokat mond már ez a százegy-százkét szá­zalék ... különösen megtoldva olyan pótfáradsággal, mint minden műszakra kikerékpá­rozni a Mátrába — Gyöngyös- solymosról — délután meg vissza, jó időben, szélben, eső­ben, mint ezt Gál József is te­szi. Munkahelyét mégsem hagyná itt, mint ahogy „tíz körömmel” ragaszkodik hoz­zá valahány kőbányász, aki itt dolgozik. S ez a ragaszkodás legjob­egy közgyűlés előtt a nőbizott­ság alaposan megtárgyalja a napirendet, s már előre meg­vitatják, milyen hasznos ja­vaslattal segíthetik egy-egy probléma megoldását. A kö­zösség ügyeivel való nagyobb törődésre ösztönzi az asszo­nyokat az is, hogy tervükben napirendre tűzték a termelő- szövetkezet belső problémái­nak megvitatását. így szavukat hallatják a munkafegyelem, a jövedelemelosztás, a munka- szervezés problémáinak meg­oldásában is. Az asszonyok to­vábbi munkára ösztönzését szolgálja majd az is, hogy a zárszámadás előtt napirendre tűzik annak értékelését, mit jelent a szövetkezetnek az, ha a nők is rendszeresen kiveszik részüket a közös munkából, mennyivel növelte a közös jö­vedelmet a nők részvétele, és mit lehetett volna még ten­niük. A négy gyöngyösi szövetke­zet nőbizottságának terve tük­rözi azt a törekvést, hogy az aszonyok mind aktívabban ve­gyenek részt a szövetkezet munkájában, irányításában, mind teljesebb jogú tagjai le­gyenek a közösségnek, — a gyakorlatban is. Ahhoz azon­ban, hogy más nőbizottságok is hasonló eredményeket érje­nek el, hogy képesek legyenek nagyobb feladatok megoldásá­ra, nemcsak a munkaterv pont­jainak lemásolására van szük­ség. Ahhoz az is kell, hogy a szövetkezetek vezetői, a tsz- pártszervezetek titkárai felis­mer jék, milyen nagy lehetőség rejlik a nőbizottságok aktív munkájában. S ha ezt felis­merve — támogatják az asz- szonyok kezdeményezéseit, töb­bet törődnek nevelésükkel, igen sokat tesznek a szövetke­zet megszilárdításáért Is. Deák Rózsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents