Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-14 / 217. szám

IMI. szeptember 14., csütörtök NÉPÚJSÁG 5 Bahlftisz A sxén minőségéről A szocialista brigádok jelentősége a dolgozók szakmai és politikai fejlődésére Hatvani Ferenc brigádja hirtelen harag nem. A harag rossz tanácsadó. Ezt a hibáját megmondtuk Hatvani elvtárs­nak és a bírálat használt. Megértette, mit vár tőle a párt és azt is, hogy milyen­nek kell lennie a jó kommu­nista vezetőnek. Ma már nem­csak megbecsülik, hanem sze­retik is a brigád tagjai. A brigád helyes vezetésének eredményeképpen a brigádta­gok azonos nézetei és a mun­ka frontján való helytállásuk lemérhetők mind a politikai, mind a társadalmi munka te­rén és a magatartásukat ille­tően is. Nézzük csak meg egy­két brigádtagnál ennek a fej­lődésnek a mértékét. Géczi István brigádtag az­óta lett kiváló dolgozó, párt­tag és pártcsoport bizalmi, amióta a szocialista brigád tagja. Az ő esetében termé­szetesen csak gyorsította fej­lődését a brigádtagság, mert nézeteit ismerve, tőle koráb­ban is vártuk ezt a fejlődést, ha nem is ilyen mértékben. Kiírják István brigádtag már párttag volt, amikor a szocialista brigád tagja lett, de elveszett volna a szürke hétköznapokban, ha a brigád vezetője nem segítette volna fejlődését, amelynek eredmé­nyeképpen ma már fiatalokat nevel, értékes politikai kiselő­adásokat tart és aktív tagja, a pártnak is. Tóth Jenő brigádtag ma már a szocialista brigád kiértékelő bizottság elnöke, az ő fejlő­dését is a brigád tagjai segí­tették. Ügy kezdett tanulni, hogy csak a saját hasznára legyen. A brigádnak köszön heti, hogy most a régi mon­dás szavai szerint cselekszik: „Tanulj, hogy taníthass”. Le­érettségizett, példamutató ma­gatartása és jó szakmai kép zettségének eredményeképpen most a párt, szakszervezet és az üzemvezetőség egyetértésé­vel az MTH-hoz szakoktató nak javasolták. A fejlődés megnyilvánulá­sait sorolhatnám még tovább is. Elmondhatnánk a brigád minden tagjáról, honnan indult el és most hol tart, de beszél­jen inkábo a brigádnaplóba történt bejegyzés is, mert a be­jegyzéseket rendszeresen, idő­sorrendben veszik és az a bri­gád tagjaira vonatkozó min­den jellemző eseményt tartal­maz. Megtalálható benne a kö­zös mozilátogatástól kezdve a brigádtagok nősülése, de a bri­gád anyagtakarékossági ered­ménye is, ami több mint fél­millió forintot tesz ki két év leforgása alatt. Társadalmi munkában több mint 250 órái dolgoztak. A BRIGÁDNAPLÓBAN azért jegyeznek fel mindent, hogy emlékeztesse őket, hon­nan indultak el, milyen ered­ményeket értek el és mit tet­tek közös erőfeszítéssel, amíg a felfelé vezető út egy-egy sza­kaszát megtették. A napló min­den bejegyzése azt tanúsítja, és az emberek is azt vallják, hogy érdemes brigádtagnak lenni és brigádban dolgozni. —Krónikás— NAGY JÓZSEF, Petőfibánya, Altáró. Aranyérmes újítók a petőfibányai IV. újítási kiállításról KISS SÁNDOR, g Találmányi Hivatal által aranyéremmel kitüntetett ki­váló újító, örömtől sugárzó arccal szemlélte a kiállított újítások modelljeit. Nagy je­lentőségűnek tartja az ilyen ki­állításokat, mert véleménye szerint a nehéz bányászati munkának megkönnyítése még eok újítást igényel. Véleménye szerint a kiállításon látottak arra ösztönzik a szemlélőt, hogy gondolkodjék különféle ésszerűsítési megoldásokon, mert a munka folyamán csak­nem nap mint nap adódnak helyzetek, amikor a munka­végzést akadályozó technikai fogyatékosságok bosszantják a dolgozókat és gátolják a mun­kát. A sok ilyen apró bosz- szankodás — Kiss elvtárs sza­vaival élve — „technikai tehe­tetlenség”, a megoldások gon­dolatcsíráit kelti a dolgozók agyában, amelyek azonban ■zunnyadnak még, mert a ki­vitelezés megvalósítása külön­féle gátlások miatt nem tud ki­alakulni. Ezeknek a gondolat­csíráknak a megvalósítását nagyban elősegítheti egy ilyen kiállítás megszemlélése és né­ha pofonegyszerűnek látszó megoldások nagyszerűsége. DOBOS LAJOS kora is, újítások szempontjá­ból is fiatal ember. Fahántoló gépével azonban olyan sikert ért el, hogy már külföldön is ismerik a nevét. Véleménye igen elgondolkoztató a kiállí­tás anyagát magyarázó fel­iratok szűkszavúsága. Szerinte a kiállítás nagyon érdekes, sok új gondolatot ad a szemlélő­nek. Hiányolja azonban, hogy a kiállítás anyaga nincs meg­felelően illusztrálva, mert a kiállított modelleken sok eset­ben csak azok a szakemberek tudják magyarázat nélkül meg­állapítani, hogy mi a tulajdon­képpeni újítás, akik ismerik az eredeti kivitelezést Vélemé­nye szerint a jövőben erre is nagyobb súlyt kell fektetni, mert a beszédes, jól sikerült ismertetők alkalmazása jobban elősegítené a gondolat fogam­zását és még jobban segítené a kiállítás sikerét is. GÖMÖRI ISTVÁN a szállítóberendezések és kap­csolóknál végzett újításáért ka­pott aranyérmet. Nem mulaszt el egyetlen lehetőséget sem, ahol jó megoldásokat láthat, hogy az által is fejlessze szak­mai ismeretét, tudását. Véle­Javult a rozsai bányászok szerszámellátása Az üzem dolgozóinak szer- Bzámellátása nem volt telje­sen kielégítő, mert azt a dol­gozót, akit a szerszámkiadás- eal bíztak meg, sok más el­foglaltsága miatt nem mindig találták meg. Előfordult, hogy a bányászoknak a munkahely­ről többször is ki kellett hoz­niuk a szerszámot, míg végül ki tudták cserélni. Ezt a tart­hatatlan állapotot az üzemve- aetőség most felszámolja. Ál­landó szerszámkiadót állíta­nak be, akit a dolgozók min­dig megtalálhatnak. Azóta komolyabb panasz nem is merült fel ezen a té­ren. A bányászoknak most már nem kell a szerszámot a bányából kihozniuk, hanem bent a bányában cserélhetik ki, tehát nem fordulhat elő szerszámcsere miatt munka­időkiesés. így rendbe lehetett hozni az évek óta rendszerte­len nyilvántartást i*. ménye szerint ezt a kiállítást az eddigiekkel összehasonlítva, igen körültekintően és jól ren­dezték. Különösen jó a tröszt területén beadott és bevezetett újítások alakulásának grafikus ábrázolása, igen szemléltetően tájékoztatja a látogatókat a trösztnél folyó újítási mozga­lomról. De hű képet ad arról is, hogy az utóbbi időben mi­lyen gazdasági eredménye volt az újításoknak a tröszt terüle­tén. Szemléltetően vázolja a műszaki fejlesztés és az újító­mozgalom kapcsolatának fon­tosságát is. A látottak alapján Gömöri István javasolja és kéri, hogy dolgozótársai minél többen lá­togassák meg az újítási kiállí­tást. Nézzék meg azokat az el­més megoldásokat, amelyek könnyebbé tették munkájukat, hátha még jobb gondolatuk fo­gan a látottak alapján. Az önköltségcsökkentési és az árbevételi terv teljesítés az alapja a nyereség alakulá­sának, ettől függ, hogy lesz-e, vagy nem, nyereségrészese­dés. Tehát nem elég csupán az önköltséget csökkenteni, az árbevétel növelése is ép­pen olyan fontos, mert ha az árbevétel tekintetében lema­radás történne, akkor az el­viszi az önköltségnél megta­karított összeget is és oda a nyereség. Ezek ismeretében tehát a bányászoknak és a műszaki vezetőknek úgy kell munká­jukat végezniük, hogy a ter­melési terv teljesítése mel­lett a minőségi terv is telje­sítve legyen. Mit is jelent a minőségi tervteljesítés? Elsősorban az átlagkalória-terv teljesítését, ami azonban önmagában még nem jelent minőségi tervteljesítést; igen fontos a hamuszázalék alakulása is, mert az áralakulásra annak is kihatása van. A minőségi tervteljesítés érdekében elsőrendű feladat, hogy a mélyművelési üze­mekben megszervezzék a tisztántermelést, mivel a kül­fejtésen erre egyelőre nincs meg a lehetőség. A mélymű­velésű üzemek tisztánterme- lésének ellenőrzését a MEO már megkezdte. Az üzemek­nél frontfejtésenként vizs­gálják a minőség alakulását. Az eddigi vizsgálat, illetve mérések, sajnos, azt mutat­ják, hogy a bányászok nem veszik komolyan a minőségi termelés követelményeit. A MEO ellenőrzései során meg­állapítást nyert, hogy a mun­kahelyi meddőzés csak az el­lenőrzés ideje alatt történik. Ezzel a helytelen gyakorlat­tal a dolgozók saját magukat is becsapják, mert a minősé­gi terv nemteljesítése a dol­gozók premizálására is kihat és azon felül a nyereségrésze­sedésükre is. Az üzemek műszaki veze­tése felelős a rendelkezések elmulasztásáért, mert elha­nyagolják az ellenőrzést, il­letve nem követelik meg az utasítás maradéktalan végre­hajtását. A dolgozók ennek láttán a könnyebbik megol­dást választják, gondolva, ha a műszaki vezetésnek ez meg­felel, akkor nekik is jó. Szükségszerű tehát, hogy a műszaki vezetés a dolgozók­kal beszélje meg a feladat jelentőségét és adjanak konk­rét utasításokat a dolgozók­nak, de ne elégedjenek meg az utasítások egyszerű közlé­sével. hanem ellenőrzéseikkel győződjenek meg annak vég­rehajtásáról is. A szocialista brigádok tagjainak példamutatása a szűcsi X-es aknán BEDÖ JÄNOS vájár, Rózsaszentmárton. Mindketten „kiváló bányász” miniszteri kitüntetést kaptak. A szűcsi X-es aknaüzemben három F—4-es szocialista bri­gád dolgozik. A szocialista bri­gádok havonként egyszer rend­szeresen tartják értekezletei­ket (kisgyűléseiket), ahol meg­beszélik egy-egy hónapi mun­ka eredményeit, hiányosságait. Az értekezletre rendszeresen meghívják az üzemvezetőség valamelyik tagját és a helyi szakszervezeti bizottság titká­rát is. A szocialista brigádok a bá­nyásznap méltó megünneplé­sére rendkívüli brigádgyűlést hívtak össze, ahol a bányász­nap tiszteletére munkafelaján- lásokat tettek és balesetmentes munkahetet fogadtak. A szocialista brigádok vál­lalták, hogy az üzemvezetőség által megjelölt bányarészt tár­sadalmi munkában rendbete- szik, összeszedik a használaton A rózsaí IX-es alma fiatal műsxahi tanácskozása dolgozóinak A rózsái IX-es akna üzemi KISZ-szervezetének vezetősé­ge hétfőn tanácskozásra hívta össze az üzem fiatal műszaki vezetőit. A tanácskozás célja az volt, hogy megtárgyalják a SZOT elnökségének és a KISZ Központi Bizottságának ki­adott irányelveit a ,úti váló if­jú mérnök” és a „kiváló ifjú technikus” cím elnyerésével kapcsolatosan. A megjelent fiatal műszaki­ak egyhangúlag úgy határoz­tak, hogy minden fiatal mér­nök és technikus részt vesz a „kiváló ifjú mérnök” és a „ki­váló ifjú technikus” cfm el­nyeréséért indult mozgalom­ban. Ügy döntöttek, hogy amennyiben az illetékes fel­sőbb szervek jóváhagyják, be­szervezik. a mozgalomba az irányelvben megszabott kor­határt 2—3 évvel túllépő fia­tal műszakiakat is. A versenymozgalomtól olyan eredményt várunk, ami az üzem valamennyi fiatal mér­nökének és technikusának po­litikai, szakmai továbbképzé­sét emelve, az üzem gazdasági eredményeinek növelésében is kifejezésre jut. kívüli gépalkatrészeket és az egyéb elszórt anyagokat a kül­színre szállítják. E nemes felajánlást az üzem- vezetőséggel megbeszélve, arra a megállapodásra jutottak, hogy az előzőkben elmondott munkát műszak alatt végzik el időbérben, a legrövidebb idő alatt, becsületesen és lelkiis­meretesen. A szűcsi X-es akna szocialis­ta brigádjának tagjai munká­jukkal, magatartásukkal és az egyéni életben való viselkedé­sükkel példát m-.tatnak min­den dolgozó számára. HEH TETJ2/K ... hogy a Petőfi-altárónál a hulladékanyagok tárolóhelyé­nek megkezdett építkezését még mindig nem fejezték be. (A boxokat le kellene betonoz­ni). ... hogy a szállító és szolgál­tató üzemnél és a gépüzemnél a hulladékanyagok tárolóhe­lyének építése lassan, vontatot­tan halad. ... hogy a hatvani MÉH-te- lep hónapok óta nem gondos­kodik az összegyűlt hulladékok elszállításáról. ... hogy a rózsaszentmárton! bányásztelepen nincs megold­va a szemét elszállítása és ■ felgyülemlett hulladékok, sze­mét és szenny az ott lakó dol­gozók egészségét veszélyezte­tik. ... hogy a rózsái Bányászel­látó Népboltba a kenyeret teherautóval letakaratlanul szállítják és útközben por lepi a kenyeret Kékszinü, szép testű masina. Szelíd, szófogadó jószágként hajtja végre gazdája — Szen­ti Bálint kotrómester — min­den parancsát. De KIajzovits János kotrósegédre is figyel­mesen „hallgat” már a nagy­szerű gép. — Gyakran egyedül dolgo­zom vele ... mindennap gya­korolok. Ide adja Bálint. — Csak csinálja a fiú, nagy kedve van hozzá — nevet Szenti Bálint. — Én megtaní­tom a mesterségre. Azt mond­tam neki: fiú, tőlem csak jobb kotrómestgr lehetsz, rosszabb nem! Klajzóvits János fiatal, 2? éves, izmos, keménykötésü. Megjárta már a földmélyi bá­nyát is. Az egyik legnehezebb munkával birkózott. Két és fél éven át volt csillés a IX-esen. Két esztendeje, hogy a kotró­gépre került. Szenti Bálint, a „gazda” más mentalitású. Tempramen- tuma, karaktere kiforrottabb, Az ecsédi „Bolygó“ teljesebb. Élete története — minden ízében — Tersanszkí J. Jenő regényeinek hangula­tát idézi... Az ilyen embe­rekről készítenek filmet, Ír­nak novellát, vagy regényt — gondolom... Hódmezővásárhelyen szü­letett, de az ország sok mun­kahelyét bebarangolta már. Nem, nem vándormadár, aki sehol sem tud gyökeret eresz­teni, sehol sem tud fészekhez melegedni, öt nem a pénz, a könnyebb munka lehetősége hajtotta egyik helyről a má­sikra; nem olyan, hogy csak szedi a betyárbútort és köszö­nés nélkül odébbáll. Minden munkahelyéhez kedves és fe­lejthetetlen emlékek szálai fű­zik. Kemény helytállások, pró­batételek emlékei. Gépével együtt már öt esztendeje ván­dorol, bolyong. Ezért adta gé­pének is a Bolygó nevet. Dol­gozott már a várpalotai és a pécsi külfejtéseken. Ott is uz S—27-essel. S vele együtt ér­kezett ide, Ecsédre is. — Család, gyerek, asszony...? — Eddig nem volt... egyik se. De asszony az már van. Nemrég nősültem. — S a vándorlás...? Le tud róla mondani? — Nem.,, erről nem lehet. Ügy megszokja az ember a gépet, a költözködést, mint szerelmes férfi a szépasszonyt, mint parasztember lába a tar­lót. Nem lehet másként csi­nálni. — És az asszony? — Pesten van. A Bolygó meg itt. Két helyre kötöttem hát magam. Megértésre lelek mind a kettőnél.., asszony­nál, gépnél. — Sokjelé megfordult már. Mostani munkahelyéről , ho- gyan vélekedik? — A legmodernebb, legkor­szerűbb külfejtés ez, amit va­laha is láttam, elképzeltem. S a munka is a legszervezet­tebb. Olyan, mintha mindig itt dolgoztam volna csak, s másfelé soha. Szeretem ezt a fejtést ... Nagyszerű munkás Szenti Bálint. Helytállásáért, derekas munkájáért többször jutal­mazták s megkapta a kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet. Most októberben az NDK-ba utazik — kéthetes jutalom­üdülésre. Már a gép kormánya mö­gött ül. A masina motorja fel­bődül. S a Bolygó belementi „vasputtonyát" a lerobbantott, meglazított lignithalomba, és magasra húzza fel rakomá­nyát. A gép és gazdája így int búcsút utánunk ... P. A 1959-BEN a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Gép­üzemében is megindult a szo­cialista munkabrigádok szer­vezése. Az elsők között volt Hatvani Ferenc brigádja is. Jól dolgozott akkor is a szi­vattyús csoport. Az üzem élgárdájához tartozott és ta­lán ez, de leginkább a már ébredő öntudat vezérelte a csoportot a szocialista brigád megalakításához. Ismerték már a szovjet kommunista brigádok nagyszerű eredmé­nyeit is, de a hazai brigádok munkájáról is olvashattak a «ajtóban nap mint nap. Megtették első vállalásukat, és megkötötték az üzemmel a szerződést Ettől a perctől kezdve hármas feladatuk volt: jobban dolgozni, mint azelőtt, tanulni és szocialista ember­hez méltóan élni. Feladatukat eddig teljesítették. Kétszer nyerték el a szocialista mun­kabrigád címet. Ez azonban nem ment minden zökkenő nélkül, mert különböző em­bereknek különbözők a néze­tei is. Ezeket a nézeteket kel­lett összehangolni és főleg he­lyes irányba terelni. Ma már nyugodtan lehet állítani, hogy a brigád helyes irányban fejlő­dött. HATVANI elvtárs, a brigád vezetője, fiatal ember, igazsá­gos, szigorával és példamutató magatartásával helyes irányba terelte a brigád tagjainak fejlődését, bár kezdetben nála is voltak hibák. Hirtelen ha­ragú, szigorú — mondották róla. Jó a szigorúság, de a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents